Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-08 / 185. szám
1968. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gazda csizm drága csizma... Ha megkérdeznénk bármelyik cipőszaküzlet eladóját, mennyibe kerül egy pár martfűi gumicsizma, habozás nélkül azt felelné: 274 forintba. Sok érte, vagy kevés? Olvasóinknak az Gyártó TISZA GUMIIPARI KTSZ alábbi táblázatból kitűnik, bizony borsos árat fizetnek a fogyasztók a „Gazda” csizmáért. (1968-as átárazási segédlet 68—31—19 termékszám.) 1 2 3 4 276 59.66 249,34 274 270 190,06 223,86 246 9=inrhi1ó tprmplni ár .3 = Az adó a „ludas" Az adatok szerint a Tisza Cipőgyár a fogyasztói ár mondhatni töredékéért adja el a gumicsizmát a kereskedelemnek. Az olvasó valószínűleg arra gondol, a nagyker búsás hasznot vág zsebre. Nem így van. Csak az engedélyezett árrés az övé. Hogyan lehet akkor ilyen magas a fogyasztói ár, mitől drágul meg a gumicsizma. A forgalmi adó ebben a „ludas”. A Pénzügyminisztérium rendelete értelmében (21/1967. XII. 8.) a Tisza Cipőgyár Gazda csizmájára 70, az egyéb gumilábbelikre 9 százalékos forgalmi adót kell kivetni. Tulajdonképpen ez alakítja ki a táblázatban feltüntetett nagykereskedelmi árat. A Tisza Cipőgyárban évente mintegy 170 ezer pár gumicsizma készül belkereskedelmi forgalmazásra. — Olyan hagyományos termékről van szó, amelyet immár húsz esztendeje gyártanak. Mindazonáltal, hogy az 1968-as induló termelői áruk jóval alacsonyabb volt, mint a szövetkezeti iparé: ezzel a cikkel mindinkább kiszorulnak a piacról. — Miért? A gumicsizma maximált áron értékesíthető. A szövetkezeti ipar a csizma induló termelői árát néhány hónap leforgása alatt 146 forintra csökkentette. Ebben az esetben a 9 százalékos forgalmi adó kulcs alkalmazandó, tehát jóval alacsonyabb áron vásárolhat a szövetkezettől a nagyker, mint a Tisza Cipőgyártól. A vállalat tehát önhibáján kívül háttérbe került a piacon, gumicsizmájának eladása nehézségekbe ütközik. A versenyben alul marad, ha a forgalmi adó arányok fennmaradnak, a harmadik negyedévre már csak minimális megrendelést kapott a kereskedelemtől. Meghúzták a vészcsengőt A vállalat vezetősége meghúzta a vészcsengőt, problémáiról tájékoztatta a Könnyűipari Minisztériumot. Véleményünk szerint a vállalat bármilyen összeget is engedne a gumicsizmán elért hasznából, az adókulcsuk aránytalansága miatt nem tudná állni a versenyt a szövetkezeti iparral. Ez számviteli adatokkal bizonyítható. A Gazda gumicsizma tervezett önköltsége belker szállítás esetén 54,20, exportnál 59,70 forint/pá- ronként. A vállalati haszon az előbbinél 5,46, az utóbbinál 8,30 forint páranként. Az export bővítésére kereslet hiányában nincs lehetőség, termelésük jelentős hányadát belföldön kell továbbra is értékesíteniük. A Belkereskedelmi Minisztérium hogyan vélekedik a gumicsizma ügyről? A Közgazdasági Főosztály árosztályán az arra illetékes vezető elmondotta, hogy a martfűi gyár gondja isméit Előttük. Meggyőződésük szerint szükség van az adókulcsok módosítására, minthogy f> szövetkezeti és az állami ipar közötti versenyt azok teszik egyenlőtlenné. Az illetékes szakminisztériumok foglalkoznak ezzel a témával, hogy döntés mikorra várható, azt ma még nem lehet pontosan tudni. A mérséklés indokolt... Felkerestük az Országos Anyag és Árhivatalt is. Dr. Balogh Józseftől, a könnyűipari főosztály helyettes vezetőjétől arról is felvilágosítást kértünk, mi indokolja a termelői és fogyasztói ár közötti nagy eltérést. Elmondta, hogy amikor az árreformra sor került, alapvetően az volt a cél, hogy a lakosság élvezze az egyes cikkek árszínvonalának csökkenéséből származó előnyöket. A hivatal adatai szerint a Gazda gumicsizma legnagyobb „fogyasztója” közvetlenül nem a lakosság, hanem a közület. (Gyárak, építőipar, termelőszövetkezetek.) Ezért tartották fenn a régi fogyasztói árszínvonalat 1968-ban is. Az induló termelői, illetve a fogyasztói árszint adott volt. A kettő közötti rést töltötték ki a forgalmi adóval. Világosan látni kell: ha a forgalmi adó csökken, azzal a gumicsizmát felhasználó, vásárló vállalatok nyeresége növekszik, mert mint már említette, a gumicsizma lakossági forgalma minimális. Az érdekelt állami szervek javaslata szerint — és ezzel a hivatal is egyetért •— a kialakult új helyzetben, a korábban meghatározott forgalmi adó arányokon változtatni kell. Másszóval: a martfűi gumicsizma forgalmi adójának mérséklése indokolt, ebből következik, hogy a fogyasztói ár is alacsonyabb lesz majd. A döntés nem várat sokáig magára. Fábián Péter Mesterséges kecsegék Világviszonylatban kimagasló eredményt értek el a mesterségesen szaporított kecsegék nevelésében a kisál- latenyésztési kísérleti intézet tolnai halászati telepén. A tiszalöki duzzasztómű építésekor vették tervbe a kecse- ge mesterséges szaporítását, minthogy attól tartottak, hogy az ízletes húsú és szép halfaj ezúttal nem vonulhat fel a folyók felső szakaszaira. Dr. Jaczó Imre kandidátus, az intézet tudományos főmunkatársa dolgozta ki a kecsege mesterséges megtermékenyítésének módszerét, Sárffy Ede, a tolnai telep vezetője pedig az előnevelést szervezte meg sikeresen. A telepen az idén több mint 10 000 ivadékot keltette^ ki mesterségesen. A kis ivadékok 70 százaléka bizonyult életképesnek. Ilyen magas megmaradási arányra nem volt még példa a kecsege mesterséges nevelésében. , A lombikban keltetett kecse- gékből 55O0-at eresztettek szét a Dunába a paksi Vörös Csillag Htsz vízterületén. A budapesti Állat és Növénykert félezer kis kecsegét kapott. Önállóság és kezdeményezés A tiszafüredi járási NEB vizsgálata A tiszafüredi járási Népi Ellenőrzési Bizottság a járás öt termelő üzemében, illetve kereskedelmi egységében tartott vizsgálatot. Ellenőrizték, az üzemek, szövetkezetek vezetői hogyan készültek fel az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésére, megvizsgáltak a fejlesztési, részesedési és tartalék alapok képzését, felhasználását. Figyelemmel kísérték: hasznosítják-e a dolgozók véleményét, javaslatait. A népi ellenőrök ellátogattak az abátjszalóki és a tiszafüredi fmsz-hez, a háziipari szövetkezethez, 'továbbá a tiszafüredi és a kunmadarast építő-javító ktsz-hez. A vizsgálat során megállapították. hogy a tervkészítés módszerében az idén jelentős változások történtek. A szövetkezetek nem a felettes szervek irányszámai, utasításai alapján készítették el a termelési, forgalmi terveket, önállóan döntöttek e kérdésben, figyelembe vették az igények alakulását és az élet gyakorlati tapasztalatait, A tervkészítés demokratikus volt, kikérték és felhasználták a dolgozók javaslatait. A tervet termelési tanácskozásokon is megvitatták, végül a közgyűléseken hagyták jóvá. A féléves terveket túlteljesítették Az így készült tervek reálisnak bizonyultak.- Az fmsz-ek a tavalyinál 8—10 százalékkal nagyobb forgalomnövekedést terveztek!. Az abádszalóki. fmsz 960 ezer helyett egymillió hatvanezer forint forgalmat ért el az első félévben, a tiszafüredi fmsz forgalmi tervét 185 százalékra teljesítette. A kunmadarasi építő ktsz veszteséget tervezett, valójában 400 ezer forint nyereséget ért el. (A korábbi években mindig veszteséggel zárt.) A kosárfonók túlteljesítették exportjukat. A népi ellenőrök sok dolgozóval beszélgettek, akik elmondották, hogy egyetértenek vezetőik által tett intézkedésekkel és a döntések előtt kikérik véleményüket. A termelő üzemek zavartalan munkáját több körülmény gátolja. Az építőipari klsz-ek kevés falazóanyagot kapnak, továbbá a Ferrogló- bus a vasanyagot csak felárral hajlandó szállítani, mely harminc százalékos többletköltséget okoz a kivitelezőknek. Az építő ktsz- ekben nagv a segédmunkás- hiány. hirdetéseikre sincs jelentkező. Új gyártmányok, kezdeményezések A tiszafüredi fmsz korábban a MÉK bevonásával vásárolta fel a zöldségféléket. most önállóan végzi ezt. A felvásárlási forgalom növekedése igazolia, hogy sikerrel. Az fmsz betonáru üzemet és drótfonatkészítő üzemet létesített. Termékeiket a lakosságnak adják el. Félév alatt háromszázharminc ezer forint értékű terméket értékesített, melyből kettőszázezer forint értékű a drótfonat. Az abádszalóki fmsz bővítette árukopcsolatait. A különböző ipari termékeket Heves megyei üzemekből W.-votlenül szerzi be. Bővítette a szolgáltatást Abád- szalókon, Tiszaburán és Ti- szaderzsen. A tiszafüredi háziipari tsz telepe elavult, zsúfoltak az irodák és a munkahelyek. A termékeik iránti kereslet megnövekedett, az igényeket nehezen tudják kielégíteni. Termelésüket ötven százalékkal tervezik növelni, kettős műszakot szerveznek. A bővítés érdekében kétmillió forintos költséggel úi telephelyet hoznak létre, ahol az éves termelési érték eléri a tíz—tizenkettő millió forintot. A kunmadarasi építő ktsz úi villamos tekercselő részleget alapított. Itt egyelőre tíz személy dolgozik. E részleg bővítését helyhiány gátolja. Ügyszintén a lakatos részleg felállítását is, ahol nyílászáró szerkezeteket készítenének. Aránytalanul sok az improduktív munkaerő A kunmadarasi építő ktsz-nek évek óta nincs megfelelő műszaki vezetője. Az elhúzódó munkák miatt jelentős kötbért kellett fizetnie. E probléma mielőbbi rendezésére a járási NEB felhívta a szövetkezet vezetőinek figyelmét. A népi ellenőrök vizsgálták a bérszínvonal alakulását. A tiszafüredi ktsz-nél megállapították, hogy a termelői állománycsoportban az egv főre tervezett munkabér az idén kevesebb, mint tavaly volt. Ugyanakkor a nem termelői állománycsoportban aránytalanul megnövekedett. Túlzottnak tartják a nem terme'ői állomány felduzzasztását is. öt termelő dolgozóra jut egv nem termelő. (A kunmadarasi építő ktsz-nél az arány 7:1.) A megvizsgált egységekben elhanyagoltak a szociális körülmények. A tiszafüredi háziipari szövetkezetben nincs zuhanyozó, a zsúfoltság miatt nagy a bal- esetveszéily. Kunmadarason az idén tízezer forintot terveztek mosdó építésére. A tiszafüredi ktsz-nél 125 ezer forintot költenek szociális létesítményekre. Bővítik a zuhanyozót, s a gumi javító cioész műhelyt, hideg-meleg vízzel látják el. A NEB felhívta az üzemek vezetőinek figyelmét: az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a dolgozók szociális h“1”zeté- nek javítására. — ml — A SZOLNOKI LENIN MG. TSZ gyakorlott gyors- és gépírót keres azonnali belépéssel. — Fizetés: 1400— 1500 Ft és illetmény föld. Jelentkezni lehet a tsz központjában. Díszhangverseny Augusztus 12-én a diósgyőri Bartók Béla Művelődési Ház színháztermében három szocialista ország vasas üzemeinek művészeti csoportja díszhangversennyel köszönti a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának félévszázados jubileumát, valamint a Német Demokratikus Köz- táx-saság alkotmánya törvénybe iktatásának 19. év- 4 fordulóját. iiiiiiliiliilntiiliiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiitiiuiuii’ Köszöntjük a Magyar Rádió és Te- | levízió szolnoki stúdió- | ját fennállásának tizen- | ötöd k évfordulóján. | őszinte jókívánságain- 4 kát küldjük a testvér | sajtó szerv valamennyi 4 dolgozójának. Kívánjuk, | hogy a jövőben is —■ az 4 e!műt másfél évtized | alatt kialakult nemes 4 hagyományoknak meg- = felelően — további si- 4 kereket érjenek el pár- \ tunk és kormányunk | politikájának, a manyar | dolgozó nép ügyének \ szolga’ atában. | Az 50, évforduló tiszteletére C^rikneiti egymillió Tolt a fel évi nyereség Mérlegzáró közgyűlésükön fogadták el a tiszafüredi Építő és Vegyesipari Ktsz dolgozói a jubileumi munkaverseny pontjait, vállalásait. Tekintettel arra, hogy igen kiterjedt kooperációjuk így elsődleges a határidők és a minőségi követelmények következetes betartása. Ezek mellett azonban számos egyéni vállalás teljesítését is rendszeresen értékeli a ktsz párt- és gazdaságvezetése. A kollektív vá'ialások teljesítését mutatja, hogy az első félévben 952 ezer forint nyereséget ért el a ktsz. Nem ilyen kedvező az egyéni felajánlások teljesítése — mintegy 10—15 százalékos volt az a legutóbbi értékelés alapján. A felajánlások teljesítésével egyidőben 7 brigád küzd a megtisztelő szocialista brigád cím elnyeréséért. Közülük 3 brigád most akarja elnyerni, négv pedig a további megtartás jogáért verseng. Nagylétszámú a „Szövetkezet kiváló dolgozója” cím elnyeréséért indultak „mezőnye” is — 72 ktsz-tag vesz ebben részt. Nem maradnak el a fiatalok sem, hiszen 32 ipari tanuló kívánja megszerezni a „Szakma kiváló tanulója’’ címet. A szeptember első napjaiban sorrakerr’ö számonkérésen a szakmai ismeretek mel'ett figyels’—M veszik az önképzés és a társadalmi munka mértékét is. Boldog, nyugalmas éveket az új otthonban Nyílt az ajtó és elsőnek a háziasszony. Erzsiké néni lépte át a küszöböt. Aztán anyás mozdulattal nyújtotta kezét, tessékelte be a frissen festett előszobába a vendégeket. S mégis mindenki néhány percre megállt az előszobában. Mert a háziasszonynak és a házigazdának ez alkalommal a csokor virág mellé szives szó is járt. Köszöntés, hogy végre a nagy család — a falu — segítségével nyugalmas. szép otthonhoz jutottak. Kunmadarason nincs eovetlen olyan ember sem, aki ne ismerné Török Sándort és feleségét. Amikor reonelente Sándor bácsi a triciklin karikázva a kertbe meny — dolnozaatni 300 négyszögö'nyi kis kertjükbe — vagy a feleségét viszi bevásárolni <bizony beteges már Erzsiké néni, nehezére esik á járás), messziről köszöntik őket. Tud iák. hoay a két kedves öreg egész éleiét a munkásmozgalomnak, a szegény név sorsának jobbra fordítására szentelte. Rizonyítia ezt, hooy Török Sándor tavaly kapta meg 44 éves párttagsága, munkássága elismeréseként a Szocialista Hazáért Érdemrendet, s hogy még ma. is. 74 éves kora ellenére aktív pártmunkás. A területi pú r ‘ alapszervezet titkára, s az fmsz felügyelő bizottságának elnöke. Amikor Török Sándor válaszolt a köszöntő szavakra, többek között ezeket mondotta: „Elvtársak. engem életemben nagy öröm vasújában csak háromszor ért. Amikor 44-ben felszabadult Budapest, amikor tavaly megkaptam a magas kitüntetést, az érdemrendet és most..." Erzsiké néni hozzátette: „Végre. ha. öreg korunkra is, de nyugodt otthonunk lesz. Nem is tudom, mivel érdemeltük ezt ki ” Szavaik mindig visszatértek az új lakáshoz. A tanács építette. A régi dará'ót alakították át. hogy legyen nekik kétszobás. összkomfortos lakásuk a Lenin utcában. De a terevegyengc- test már a falubeliek végezték, s a KISZ-es fiatalok kötik, be a lakásba a vizet. Tréfára is sor került. a jelenlevő orvoshoz így szólt Erzsiké néni: .,Doktor úr. most már meg kell. honv fiatalítson. Ilyen lakásba, menyecske illik”. „No és velem akkor m\ lesz, kinek kell egy öregember?*’ — mondta tettetett ijedtséggel Sándor bácsi, látszott, nagyon örülnek az új otthonnak. v. v. Telefon a kültelkeken Pammer János, a Posta Vezérigazgatóság távközlési forgalmi ügyosztályának vezetője szerdán tájékoztatta az újságírókat a távbeszélő hálózat fejlesztéséről. Elmondotta, hogy a legutóbbi népszámlálás idején az ország 17 000 kültelki lakott helyén nem volt telefon. Jóllehet az urbanizációs folyamat azóta meggyorsult, a kültelkeken lakók száma csökkent, még ma is több mint 14 000 külső települést tartanak nyilván, amely nincs bekapcsolva a távbeszélő hálózatba. Kis községekről, tanyákról van szó, ahol néhányszáz. többnyire azonban csak 10—20 ember él. a hírközlés modern eszközét azonban fokozatosan hozzájuk is el kell juttatni. Mindenekelőtt a nagyobb lélekszámú, fontosabb helyekre vezetik be a telefont. A jövő év végéig 460 kültelki települést kapcsolnak a távbeszélő hálózatba, majd fokozatosan továbbiakat, főleg olyan helyeket, ahol SO-pé-i nagyobb a lakosság szár», 1 — régi fogyasztói ár, 2 = induló termelői nagyker ár, 4 = fogyasztói ár, forintban.
