Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-04 / 182. szám
1968 augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Törött ablakok, rossz zárak9 kapá ló 99 fodrászok66 Kielégítetlen javítási igények a szolnoki járásban Nyugodtan elmondhatom; a falu dísze Besenyszögön a szolgáltató-ház. Sökszázezer forintjába került a nagykörűi Vegyesipari Ktsz-nek mire elkészült' hoiy helyet adjon fodrásznak, szabónak, javítást ellátó cipésznek. S mégis számtalan a panasz. Nem azért, mert nincs, aki megborotválja a férfiakat, berakja az asszonyok haját. Öh, nem. Azért, mert a községben nincs egy vizsgázott női szabó (de kontár annál több!), mert az egyre sokasodó rádiót, tv-t. háztartási kisgépet sokszor csak hetek múlva kapják vissza a Gelkától, ha elromlott. Mindezt a községi tanács elnöke mesélte elég letargikus hangon. Közben gyakran hivatkozott arra: ezt is, amazt is a ktsz-nek kellene megoldani. ,,Dehát nem sok gondot fordítanak ránk.” Ami már megvan az dolgozik. a többivel majd lesz valami, * rendelőt a javíttatásról. Ezt példával fűszerezve mesélte a jászladányi ktsz elnöke. Va_ lahol beletört egy zárba a kulcs. A másik bereszelése — oda-vissza úttal együtt — jó másfél órát vett igénybe. Ügy negyven—ötven forintba került, tekintve, hogy magas a rezsis órabér. Az új zár viszont — két kulccsal együtt — alig több húsz forint. Ha meg kitörik egy 10—15 forintos ablaküveg? Legalább vagy 40 Ft-ba kerül, ha ők csinálják meg. Hát igen, ilyen is van. És ezen nagyon sürgősen változtatni kell. A lakosság igényeinek kielégítése szoros együttműködést követel a tanácsi és ktsz vezetőktől. De, mert ez ma még hiányzik, gombamódra szaporodnak a kontárok a községekben. Nappal kapálnak azok a „fodrászok”, ,,női szabók”, akik este borotválnak, vagy varrógép mellett keresik meg a mellékest. És ezért van az, hogy például a besenyszögi fodrász, alig havi 2200 forintot forgalmaz a szolgáltató házban. ☆ Nem nagy dolgokra, sok- százezres beruházást igénylő fejlesztésre voltam kíváncsi. Besenyszögön épp úgy nem, mint Űjszászon, vagy Tisza- sülyön. ,,Csak” a javítások, szolgáltatások iránt érdeklődtem. És csalódtam, mert bíztam abban, olyan választ kapok: a rosszul záró ablakot, a nem nyitó zárat, vagy a néma rádiót ha nem is azonnal, de legalább egy napon belül megjavítják. Ilyen helyet azonban — sajnos — nem a szolnoki járásban kell keresnem... Moha Benedek Új tantárgy: a Honvédelmi ismeretek Szeptembertől a művelődési miniszter rendeleté értelmében valamennyi iskolában új tantárgyat vezetnek be: a honvédelmi ismereteket. A tananyag gyakorlati elsajátításának elősegítésére a Hadtörténeti Múzeum haditechnikai kiállítást rendezett a gyöngyösi 1. számú általános iskola udvarán. Ifjú „kezelőszemélyzet” a tüzérségi lövegnéi. Különböző szalsmálsbsn l©sz továbbképző is'* oki Az 1968—69 tanévben megyénkben 23 helyen, szervezik meg a mezőgazdasági továbbképző iskola első osztályait, állattenyésztő, növénytermesztő, gyümölcsös zöldségtennesztő szakon. A második osztályok önálló tanulócsoportként működnek, ameny- nyiben a tanulók létszáma évfolyamonként eléri legalább a tizenötöt. Ennél kisebb létszám esetén összevonják a tanulócsoportokat. Karcagon, Törökszentmik- tóson, a jászberényi Hűtőgépgyárban, valamint a Szolnoki Ruházati Vállalatnál összesen hét ipari jellegű továbbképző iskola fog működni, általában harmincas létszámmal. Űjszászon történt, hogy az egyik iskolánál a szolgálati lakás egyik ablakát kellett volna bepászítani. November végén, vagy december elején. Kérték a helyi ktsz-t: végezné el a pár órás munkát. Azok hivatkoztak a kapacitás hiánytól kezdve mindenre. Végül is a szanatóriumból kellett „kölcsönkérni” a karbantartó asztalost, hogy be tudják- csukni az ablakot. A községben nagyon sok a panasz; Ha elviszik javítani a rádiót, tv-t vagy porszívót — talán még roszabb lesz, mint javíttatás előtt volt. Ha kitörik egy ablaküveg? A szomszéd községekbe vagy Szolnokra fuvarozzák, hogy megjavítsák. Beletörik a zárba a kulcs, elromlik a kilincs?. Vagy vesznek helyette újat, vagy... Vagy várnak, amig hetek, esetleg hónapok műt-' tán sor kerül'javítására. ür Tiszasülyben sem biztatóbb a helyzet. Csakúgy ömlött a panasz a szolgáltató házat üzemeltető jászladányi ktsz-re. Szakképzetlen a villanyszerelő, női szabó egy sincs a faluban, motorszerelőt meg? Lámpással sem találnak egyet sem. Lehetne még tovább is sorolni a panaszt — csa^ ennek vajon lenne-e értelme. •ftVajon be kell-e érni a községek lakóinak azzal amit kapnak? Pillanatnyilag igen, de hiszem. nem véglegesen! Mert lenne megoldás. Ezt elmondtak a községek, a ktsz-ek vezetői is. Látják és tudják, hói, mit kellene tenni — egyelőre mégsem teszik meg.Talán azért, mert a javítások nem járnák: jelentős anyagi haszonnal, tálán azért, mert így kényelmesebb. Mindhárom községben beszeltem háziasszonnyal és községi vezetőkkel, meg vidékről bejáró dolgozóval. Abban egyetértettünk: a lakosság javító — szolgáltató igénye koránt sincs kielégítve. Vannak modern, hellyel-köz- zel szinte ^kacsalábon forgó” szolgáltató házak — csak éppen az hiányzik, aki dolgozzék, A viták, a beszélgetések tanulságosak voltak. Megmutatták, hogy a ktsz-ek, a községek vezetői nemhogy segítenék, de esetenként vádolják — és gátolják — egymást. Az érintett ktsz-vezetők kivétel nélkül elismerik: nagyon jogos a panasz. Azonban úgymond orvosolni mégsem tudják, mert az egyéb feladatok szinte teljesen lekötik ókét. Talán azért, mert az nagyobb anyagi haszonnal jár... Van azután olyan is. hogy » ktsz-ek beszélik le a megHová jut a Tisza II. vizéből ? Zagyvarékas, Tiszaföldvár, Mezőhék a szerencsés község <&• szövetkezetei, két állami gazdaságot kizártak az öntözésből Épül a hatalmas vízmű Kiskörénél. S már kirajzolódnak a térképen a szerencsés községek, gazdaságok határai, ahová az öntözővíz jut majd. Hová is jut? A Szolnokon működő MÉM Tiszavidéki Mezőgazdaságfcj- (csztési Irodája elkészítette hat megyére szólóan a tervezetet. Kijelölte a »Tisza II-ős” szövetkezetek, állami gazdaságok számát. Szolnok megyében 1975-ig tizennégy termelőszövetkezet és két állami gazdaság lesz „vízbirtokos”. Mégpedig a zagyvarékasi Béke, a cibakház! Vörös Csillag, a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság, a nagyrévi Béke és Barátság, a fegyvernek! Kossuth, Vörös Csillag, Aranykalász, a kungyalui Zöldmező, a kenderesi Haladás, Vörös Csepel, a me- zőhéki Táncsics, a tiszaföld- vári Lenin, Szabad Nép, az abádszalóki Lenin, a tisza- roffi Aranykalász, a törökszentmiklósi Aranykalász és a kisújszállási Búzakalász termelőszövetkezet. Valamint a Héki és Surjáni Állami Gazdaság. Közöttük is a legszebb jövő elé tekint a zagyvarékasi Béke, a tisza- földvári Lenin, a mezőhéki Táncsics termelőszövetkezet és a Héki Állami Gazdaság, amelyek már az első ütemben két és bárom ezer hold közötti területet öntözhetnek a Tisza II. vizéből. — Vagyis az érintett gazdaságok már 1975-ig újabb 22 641 holdra juttathatják el a vizet. Á lista nem végleges Ismeretes, hogy a Tisza II. és öntöző rendszere három ütemben valósul meg. Bár a második ütem 1975 után kezdődik, mar kész a javaslat arra vonatkozóan, ez mely gazdaságokat érinti. — Nos, Szolnok megyében 24 termelőszövetkezet és egy állami gazdasag 42 és fel ezer holdon valósíthatja meg ebben az időszakban öntözési terveit. Nyilván érdekli olvasóinkat e gazdaságok névsora. íme: a jászladányi Haladas, Petőfi. a jászkiséri Kossuth, Táncsics, az öcsödi Zöldmező, a tiszainokaí Szabadság. a kunhegy esi Vörös Csillag, Lenin, Vörös Október, a tiszaburai Lenin, a tisza- gyendai Lenin, a karcagi Lenin, Május 1., a kunszentmártoni Zalka Máté, a csataszög) Tiszámén ti, Szebb Élet, a kisújszállási Kinizsi, a törökszentmiklósi Kossuth, Dózsa, a nagykörüi Haladás, a kőtelki Ady' a szolnoki Lenin, a jászberényi Vörös Csillag, Március 15., és a jászboldogházi Aranykalász termelőszövetkezetekről van szó, illetve a Jászsági Állami Gazdaságról. Közülük a legnagyobb területet — több mint 3 ezer holdat — a Jászsági Állami Gazdaság rendezheti be öntözésre. De majdnem ugyanekkora a jászboldogházi Aranykalász Tsz lehetősége is. — Természetesen a lista még mindig nem végleges. Az első ütemben még egy-két, a második ütemben pedig több Szolnok megyei gazdasággal bővülhet az öntözőüzemek névsora. Az idén különösen kitűnt milyen nagy áldás az öntözővíz. Pedig nem jut mindenhova, még a Tisza II- bőséges vizéből sem. A Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda javaslatára kizárták az öntözésből a tisza- bői Petőfi, a tiszasülyi Rákóczi, Lenin, a besenyszögi Kossuth, a tiszakürti Hunyadi termelőszövetkezetet, a Középtiszai, a Palotási, és a Tiszasülyi Állami Gazdaságot. Az indok többféle. Az is, hogy már magas náluk az öntözésre berendezett területek aránya, s az is, hogy a gazdálkodás színvonala alacsony. Közülük a Besenyszögi Kossuth Tsz ragaszkodik az öntözéshez, s ezért 1970-ben a Tiszavidéki Me~ zögazdaságfejlesztési Iroda újabb felmérést készíttet. A vízvárományos gazdaságokba pedig elkezdődött a komplex üzemfejlesztési tervek kidolgozása, s a már meglévő öntöző telepek felújításának tervezése, tudniillik, hogy azokat a Tisza H-höz igazítsák. Az első és a második öntözésfejlesztési ütemben 39 termelőszövetkezetben, öt állami gazdaságban valósul meg az öntözőtelepek rekonstrukciója. Ezekben az üzemekben 26 419 holdas öntözőtelepek felújítására kerül sor. Területrendezés, kisajátítások Az első és a második ütemben az agrenemiai szempontok figyelembevételével 15 úgynevezett öntözőfürt létesül, amelyekhez 54 gazdaság tartozik. A nagykunsági XII-es öntözőfürt 1973—74-ben épül meg, s ebbe tartozóan öntöznek a Mezőhék—Tiszaföldvár környéki gazdaságok. Ugyanekkor épül meg a nagykunsági V-ös fürt, a kisújszállási termelőszövetkezetek vízadó területe. Mindkét öntözőfürtben csak esőszerű öntözésről van szó, miután a gazdaságok csak ezt igényeltek. Az első építési ütem és öntözésfejlesztés tervezőinek nagy gondja Fegyvernek és Törökszentmiklós környékének fejlesztése. Az itt gazdálkodó szövetkezetek, állami gazdaságok szétszórt területen működnek, s az épülő Nagykunsági Főcsatorna még tovább tagolja a birtokokat. Ezért a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbb a Tisza II. öntözés fejlesztését tárgyalva elhatározta, hogy még ebben az évben önkéntes területrendezést javasol a szóbanforgó gazdaságoknak. A másik gond: a Tisza II. és öntözőrendszerének építési munkálatai szükségessé teszik a területkisajátításo- kat. Szolnok megyében a tiszafüredi Úttörő, Szabad Föld, Hámán Kató, Petőfi. Dózsa, a kunhegyest Vörös Csillag, Vörös Október. az abádszalóki Lenin, a tisza- derzsi Kossuth, a tiszaszöllő- si Petőfi, és a tiszasülyi Lenin termelőszövetkezetek határából 3200 holdat sajátítanak ki. A legnehezebb helyzetbe a tiszafüredi Dózsa Tsz került, az építkezésekhez igénybe veendő 900 hold földje ugyanis összterületének majd negyven százalékát jelenti. — De az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezettől is 1263 holdat sajátítanak ki. A Tisza- vidéki Mezógazdasagfejlesz- tési Iroda még ez év végéig elkészítteti a tervet arra vonatkozóan, mi legyen a két szövetkezet további sorsa. Egy gólyacsalád tragédiája Valaki biztos tudna segíteni Egy gólyacsalád fészkelte be magát korábban Szolnok egyik legmodernebb negyedébe, a Ságvári körút Zagyva-híd felőli lakóházainak szomszédságába. A környék lakói nap mint nap érdeklődéssel figyelték a gólyapárt, amely ebben a kő- és aszfaltsivatagban egy szép rózsánál is üdébben hatott. Ezzel a figyelemmel magyarázható, hogy észrevették a nemrég bekövetkezett tragédiát. A gólyamama elpusztult, a fiókák félárvák lettek. A gólyapapa dajkálta és etette a kicsinyeket. A napokban újabb tragédia történta Jcis gólyák már felnőttek és a „papa" repülni tanította őket. A gyenge izom azonban nem sokáig tudta a szárnyat mozgatni. Az egyik kis gólya, pihenésképpen les-állt az egyik kéményre. Ügyetlenül ért „földet” beesett a kéménynyílásba. A jószándékú környékbeliek segítségére siettek és kivették a kéményből. A koromfeketévé vált kis gólyát vissza is vitték a fészekbe. Sajnos azóta szomorúan és éhesen álldogál egymagában, tudniillik papája és testvére nem ismernek rá. Gyanakodva nézik a szomszéd házak tetejéről, nem mernek visszarepülni a fészekbe. Az adoma szerint a hoVó nagypénteken mossa a fiát. Van-e néhány vállalkozó szellemű úttörő, vagy állatbarát a környéken. aki ugyanezt a műveletet elvállalná cs az elriasztó szívtől megszabadítaná a már-már éhhalálra ítélt kis gólyát? A tv mai műsorából ajánljuk Wengj-af, tv-játék; Le'n" gyei József 1934-ben írta meg Wengraf című novelláját, amelyből a mai tv- játék készült. Fontos ebben az esetben a dátum, mert a novellát a fasizmus elem- bertelenítő hatása, az emberi gyengeség ellen. írta, amely szabad utat enged a tébolynak. A mű azonban nemcsak egyszerűen antifasiszta tendenciájú -*■ annál inkább számot tarthat ma is az érdeklődésre. Az emberi tartásról szol, amelyet ha valaki egyszer elveszít, nincs megállás a züllés ut ján, A tv-játékot 20.30 órai kezdettel mutatja be a t** levíaé. B. Ej.
