Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. augusztus 4. i a világpolitikában A testvérpártok tanácskozásai — A mérsékelt szárny hatalomra kerülése Irakban — Yálság Bolíviában Amerikai elnökjelöltek „statisztikaháborúja" □ Egy hét alatt két, egymás­sal szorosan összefüggő ta­nácskozás, Ágcsernyőn és Pozsonyban — ez volt két­ségkívül a nemzetközi élet legrangosabb eseménye az elmúlt héten. A szovjet—csehszlovák ha­tár közelében fekvő Tisza- menti kis helység, Ágcser- nyő neve az egész világon is­mertté vált. Itt ült össze jú­lius 29-én a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának Politikai Bizottsága és a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnöksége —, hogy megvitassa a Csehszlo­vákiában folyamatban lévő eseményekkel kapcsolatos kérdéseket és azokat az ag­godalmakat, amelyek e fej­leményekkel összefüggésben több oldalról felmerültek. A szovjet—csehszlovák ta­nácskozások augusztus 1-én közös közlemény kiadásával értek véget. E közlemény jelentette be hat szocialista ország testvérpártjainak ta­lálkozóját, amely — mint la­punk más helyén közöljük — szombaton Pozsonyban ülésezett. A testvérpártok elvtársi találkozója azoknak a véle­ményét igazolta, akik a problémák tisztázásának út­ját nem a szenvedélyek felszításában és szabadonbo- csátásában, hanem a nyílt őszinteség, a jóakarat és a kölcsönös megértés légköré­nek kialakításában látják. Az ágcsernyői tanácskozás­ról kiadott közleményben igen reálisan hat az a jel­lemzés, hogy a találkozó „a teljes nyíltság, őszinteség és kölcsönös megértés légköré­ben folyt” és „arra irá­nyult, hogy megkeressék a módozatokat a pártjaink és népeink köpött a marxiz­mus—leninizmus és a prole­tár nemzetköziség elvein alapuló hagyományos baráti kapcsolatok további fejlesz­tésére és erősítésére”. A szocialista országok köz­véleménye megnyugvással vette tudomásul, hogy a köl­csönös bizalom és az elvtár­si gsság vezérelte a tanács­kozó feleket. Ugyanakkor nem rejtik el bosszúságukat bizonyos nyugati politikai körök, amelyek hosszabb ideje arra spekulálnak, hogy a csehszlovákiai fejle­mények rést üthetnek a kommunista és munkáspár­tok egységén és utat nyit­hatnak restaurációs kísérle­tek vagy a nyugati behato­lás előtt. Ezek a körök va­lószínűleg mély csalódással vették udomásul Alexander Dubcek kijelentését: „tár­gyalásaink során az interna­cionalizmust nemcsak dek­laráltuk. Mindkét fél kész­ségesnek mutatkozott, hogy további gyakorlati lépések­kel mélyítse el a kölcsönös együttműködést a KGST és a Varsói Szerződés keretei kö­zött”. A prágai Óváros-téren ész­lelt provokációs kísérletek és egynéhány más jel arra utal, hogy a Csehszlovákiá­ban létező jobboldali ele­mek is megértették: az ese­mények nem a javukra ala­kultak a héten. A csehszlo­vák dolgozók, a széles nép­rétegek viszont jogosan íté­lik Dubcek figyelmeztető intését: „országunk népének meg kell őriznie józan ítélő­képességét és bölcsességét, hogy különféle ösztönös ak­ciókat és gyülekezéseket ne használjanak fel különböző szocialistaellenes és szov­jetellenes megnyilvánulá­sokra”. Az ágcsernyői és a pozso­nyi találkozó okot ad a bi­zakodásra. Irakban az Aref elűzését követő második héten újabb fordulat következett be. Az idősebb generációt képviselő Baath-párti politikusok, akik magukat a mérsékelt szárnyhoz tartozónak vall­ják, megszabadultak ifjabb riválisaiktól. Al-Bakr tábor­nok-elnök kihasználta azt a pillanatot, amikor Daud hadügyminiszter jordániai területre utazott, az ott lé­vő iraki csapatok megszépí­tésére. Daud távollétében őrizetbe vetette az ifjú tisz­tek csoportjának vezérét, El- Najefet, aki egyébként mi­niszterelnök volt a fordulat utáni első kormányban. —* Kairói források — bár egye­lőre tartózkodóak — úgy értelmezik a „mérsékeltebb csoport” hatalomátvételét, hogy a viszonylag progresz- szívebb csoport kezében ma­radt Irak kormányzása. A problémák, amelyeket Irak­ban meg kell oldani, válto­zatlanok. A tegnapi legújabb fordulat értékeléséhez még nincs megfelelő kép. Az amerikai elnökválasz­tás előpropagandája a hé­ten minden eddiginél maga­sabb intenzitással folyt. — Miután a Kennedy-család képviselői bejelentették, hogy Edward Kennedy nem kíván alelnökjelölt lenni, Humphrey veszített esélyé­ből, hiszen fő támasza ép­pen az lett volna, ha a meggyilkolt Kennedy-fivé­rek nimbuszát is felsorakoz­tathatja választási kortesfo- gásai között. Épnek híján most rákényszerült, hogy végre „elhatárolja” magát a Johnson-kormány Vietnam- politikájától. Ez a bejelentés azonban annyira felemásan történt, hogy szinte semmi­re sem kötelezi Humphreyt, ha ő kerülne az elnöki székbe. Ellenfele a demokrata párti jelöltségért, McChar- thy, változatlanul népszerű. Esélyeit azonban rontja, hogy közel sem rendelkezik olyan anyagi támogatással propa­gandahadjáratához, mint bármely másik jelölt. A republikánusok között ez idő szerint „statisztikai­háború” folyik annak eldön­tésére: vajon Nixon vagy Rockefeller lenne-e esélye­sebb eredményesen megküz­deni a demokraták jelölt­jével. A közvéleménykutató intézetek hol az egyik, hol a másik politikust minősí­tik népszerűbbnek. A repub­likánusok egyébként a hét­főn megnyíló országos párt- értekezletükön választják meg elnök- és alelnökjelölt- jüket. A bolíviai politikai vál­ság, amely Argüedas volt belügyminiszter Chilébe szö­kése után robbant ki, nem zárult le azzal, hogy Bar- rientos elnök a hadsereg magasrangú tisztjeiből ala­kított új kormányt. La Paz- ban, az ország fővárosában szinte egész héten folytak a tüntetések a katonai junta ellen és Súlyos Összecs'ápá- sokra, sorozatos letártóztaTá- 6okra került Sor. A bolíviai diktatúra szemmel láthatóan a népmozgalmakkal való fegyveres leszámolásra ké­szül és elsősorban a földes­úri erőkre támaszkodik. Lezárták ez indiai—burmai határt Az indiai kormány lezárta Nagaföldön az indiai—bur­mai határt, megtiltva a na- ga törzsbelieknek, hogy a határtól számított negyven kilométeres övezetben enge­dély nélkül tartózkodjanak. Az északkelet-indiai Naga- föld egyes törzsi csoportjai? részben keresztények s misz- szionáriusok hajtogatására, hosszú évek óta fegyveres harcot folytatnak elszaka­dásukért. Az indiai kormány tudomása szerint a nagák fegyveres kiképzést kapnak Kínában, ahová Burmán át jutnak el. Indira Gandhi miniszterelnök a hét végén találkozott az indiai ellenzé­ki pártok vezetőivel, és tá­jékoztatta őket' a naga földi helyzetről. A miniszterelnök a nagáktól elkobzott, kínai gyártmányú fegyvereket mu­tatott be. Iraki kurd vezető levele Debréhez Az iraki kurdok egyik ve­zetője, Kamüran Berdir Khan levelet intézett Michel Debré francia külügyminisz­terhez, és kérte a francia kormány közbenjárását az Irakban élő kurdok autonó­miája érdekében. A levél követi a francia kormány nyilatkozatát, amelyben az a Nigériától elszakadt Biafra mellett szállt síkra. A kurd vezető levelében emlékeztette Deb- rét, hogy népe nem törek­szik elszakadásra Iraktól, csak regionális önkormány­zatot akar. Párizsi politikai megfigye­lők szerint, a Biafrát támo­gató július 31-i francia nyi­latkozat ellenére aligha va­lószínű, hogy a párizsi kor­mány a kurdokra is kiter­jeszti a Biafra esetében hangoztatott, önrendelkezési elv .. támogatását, mivel Franciaország jelentős olaj- érdekeltséggel rendelkezik Irakban, és nem akarja ki­hívni maga ellen az iraki kormányt a kardokat támo­gató nyilatkozattal. A vientianei „fehér könyv" Harriman érvéi kozott leli, a VDK-ban erről a kő­vetkező a vélemény; ,,A do­kumentumot” Souvanna Phouma miniszterelnök állí­tatta össze és szállította az amerikaiaknak — az utóbbi­ak rendelésére — anélkül azonban, hogy erre a laoszi koalíciós kormánytól bármi­féle felhatalmazást kapott volna. — Laoszban ma Sou­vanna Phouma egyetlen olyan döntést sem tud felmutatni, amely elnyerte volna a laoszi hazafias front pártjának egyetértését, hiszen ez a min­den haladó erőt tömörítő part éppen azért vonul ellenállás­ba, mert Phouma teljesen a jobboldal befolyása alá ke­rült és ami ma Vientiane-ban történik, az kizárólag az ama- rikaiak „speciális” háborújá­nak érdekeit szolgálja, ma­gyarán: a dél-vietnami— amerikai agresszió függvé­nye ég kiegészítője. A VDK és Laosz tényleges viszonyát azok a nyilatkoza­tok ég állásfoglalások tük­rözik — mutatnak rá Ha­noiban —, amelyeket a Szu- fanuvong herceg vezette lao­szi hazafias front pártja tett és tesz most is, többek kö­zött a párizsi megbeszélések kapcsán is. E megnyilatko­zásokból világosan kiderül, hogy a laoszi haladó erők Vietnamban szövetségesüket és fegyverbarátjukat látják az 1962-es genfi egyezmé­nyek realizálásáért, az or­szág semlegességének és füg­getlenségének visszaszerzésé­ért vívott harcukban. Ami Harrimannek azt az érvét illeti, hogy a „Fehér könyv” egy olyan kormány dokumentuma, mellyel a Szovjetunió és más szocia­lista országok is diplomáciai kapcsolatot tartanak fenn, erről minden elfogulatlan délkelet-ázsiai politikai meg­figyelő csupán egyet mond­hat: a szocialista országok a független és semleges lao­szi királyságot ismerik el. Ennek az országnak a füg­getlenségét és semlegességét az utóbbi években ugyanaz a hatalom sérti meg, amely Vietnamban is agresszor. A Laoszhoz fűződő diplomáciai kapcsolatok .vem m i esetre sem szolgálnak bizonyságul arra, hogy akár a szocialista or­szágok, akár a harmadik vi­lág államai, gkár — példá­nak okáért — Franciaország, üdvözölnék Laosz semleges státusának megsértését. Már­pedig e semlegességet dur­ván megsértették. Éspedig az USA. és csatlósai. Mi sem bizonyítja ezt meggyőzőbben, mint az a tény, hogy Vien- tianeban amerikai ezredesek vezénylik a jobboldali ez- redeket, a hazafias erőknek viszont Laosz hegyeibe kel­lett menekülniük. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Tegnap este játszották le a Sportuszodában a Buda­pesti Spartacus—Szolnoki Dózsa OB I.-es bajnoki mér­kőzést, mely 6:8 arányú el­döntetlen eredménnyel vég­ződött. A reichsfagi hős a magyar klubban Matyóbabák a Bulevard Ruszkín A magyar—olasz találkozó Megválasztották a VIT-szépét Szófia, 1968. augusztus 3. (Kiküldött tudósítónk le- lexjelentése) Meleg hangulatban kezdő­dött szombat délelőtt a ma­gyar—olasz találkozó, s a hangulat később még csak fokozódott, a harcostársak baráti megbeszélésévé válto­zott. Műsorunkra válaszul vendégeink rögtönzött kóru­sa énekelt. A terem velük együtt tapsolta az ütemet s énekelte a dalokat. — Mi olasz fiatalok a magyar ifjúsághoz hasonlóan sok tranzisztoros rádiót küld­tünk a vietnami hősöknek — mondotta egy bolognai munkásfiú, Simon Nino, el­mondotta azt is, hogy ebben a kérdésben — az amerikai agresszió kérdésében — na­gyon sokan egyetértenek Olaszországban a kommu­nisták álláspontjával. A baráti találkozó végén az olaszok — így akarták talán kifejezni déli lelkese­désüket — ütemes tapssal kísérve, egyre gyorsuló rit­musban skandálták: — Ungheria! Ungheria! Unghe- ria! A fesztivál főutcáján, a Bulevard Ruszkin lévő nem­zeti klubunk e napokban valóságos magyar sziget Szó­fiában. Legyen bármilyen esemény — mint szombaton is, a veterán harcosok és . fiatalok találkozója az egye­temen. vagy ifjú pedagógu­sok, újságírók összejövetele, koncerték, nagygyűlések, — a magyarok a. nap valame­lyik szakában itt kötnek ki. A veterán harcosok között egyébként ott volt Meliton Kantarija, a Szovjetunió hőse is, aki a második vi­lágháborúban Berlinben ki­tűzte a Reichstagra a győ­zelmi zászlót. Klubunk hosszú termét hatalmas fénykép díszíti. Az Erzsébet híd és a magyar főváros esti látképe. A te­rem két oldalán kiállítás. A vitrinekben termékeink kicsinyített mása látható, a falakon pedig fényképek a magyar ifjúsíig életét mu­tatják be. A klub kirakata előtt sok­szor megállnak a szófiáink. A bolgár kislányok különö­sen a két matyóbabát cso­dálják tágra nyitott szem­mel. Pénteken éjszaka óta so- kát beszélnek Szófiában egy bolgár kislányról. Ö lett a szépségverseny győztese, a Miss Fesztivál, a VIT-szépe, a 17 éves Branimira Sztoja- nova. Nem csoda hát, ha a szombat esti karneválon mindenki őt akarta közelről is látni. Kun István Harcok a Mekong deltájában Dél-Vietnamban az elmúlt 24 óra alatt az ország észa­ki részében és a Mekong deltájában folytak harcok. Északon a szabadságharco­sok megtámadták és egy ideig megszállva tartották a 95o számú magaslatot, ahol az amerikaiaknak egy rádió- leadója áll. A Khe Sanh kö­zelében emelkedő magaslat­ra, mialatt a szabadsághar­cosok annak helikopter pá­lyáját megszállva tartották, az amerikaiak nem tudtak utánpótlást, illetve megerő­sítést küldeni. A hazafiak szombat hajnalban vissza­vonultak miután a harcok­ban megöltek hat amerikai katonát és megsebesítettek tizenegy másikat. A Delta- vidéken dél-vietnami kor­mánycsapatok álltak harcban a hazafias erőkkel. A kor­mánycsapatok vesztesége a két napig tartó elkeseredett csatározás során tizennyolc halott és harminchárom se­besült volt. Joseph Clark amerikai de­mokrata szenátor egy pén­teki nyilatkozatában szená­tusban követelte, hogy az amerikai kormány szüntesse be a VDK területének bom­bázását. ■ Ugyanezt a köve­telést hangoztatta a demok­rata párt tizenegy alsóházi képviselője ■% ákik közös nyilatkozatukban hangsú­lyozták, hogy a vietnami konfliktus rendezése nem valósítható meg a DNFF részvétele nélkül. Argüdeas haza merészkedik Nyugati hírügynökségek jelentései szerint Antonio Argüedas volt bolíviai bel­ügyminiszter, aki Kubába juttatta Guevara naplóját, Londonból pénteken este re­pülőgépen elutazott. Az an­gol belügyminisztérium meg­erősítette, hogy Ai-güedas visszatér Bolíviába, miután Barrientos elnök üzenetben biztosi tolla, „szavatoljak számára mindazokat a biz­tosítékokat, amelyek egy bo­líviai állampolgárt megillet­nek”. A volt belügyminisz­ter hat napot töltött Anliá- ban. Hétfőn kezdődik az elnök jelölő kongresszus Rockefeller ingyen bankettje Pénteken egyhónapos nyá­rt szünetre mentek az ame­rikai kongresszus két házá­nak, a szenátusnak és a kép­viselőháznak a tagjai. A nyá­ri szünetet az indokolja, hogy a demokrata és köztársasági párti „honatyák” pártjaik el­nökjelölő kongresszusán vesz­nek részt. A köztársasági párt kong­resszusa (konvenció mint is­meretes, hétfőn nyílik meg Miamiban. Részt vesz rajta húsz szenátor és hatszáz kép­viselő. A demokrata párt elnökje­lölő augusztus végi kongresz- szusát. követően a szenátus és a képviselőház szeptember 4- én ül ismét össze. A szenátusnak még sok tennivalója van, számos meg­oldatlan probléma vár megvi­tatásra. A fontos elintézetlen kérdések között szerepel a legfelső bíró személyének ki­nevezése. A szenátoroknak állast kell még foglalniok a lőfegyverkereskedelem ellen­őrzésében és dönteniök kell az atomsorompó-szerződésről. Miami Beachben. a köztár­sasági párt elnökjelölő kong­resszus színhelyén már igen mozgalmas az élet. Rocke­feller New York-i kormány­zó még egy utolsó kísérletet tesz hogy a helyszínen, a szavazás előtt biztosítsa ma­gának minél több delegátus rokonszenvét és támogatását. A párt hivatalos elnökjelölt­jének 667 szavazatra van szüksége a többség elnyerésé­hez. A szavazást szerdán ejtik meg. Rockefeller szom­baton délután érkezik meg Miamiba, Reagan kaliforniai kormányzó pedig várhatóan még korábban. A harmadik vetélkedő — aki egyben a legesélyesebb — Nixon volt alelnök egyelőre kerüli a nyilvánosságot, valószínűleg csak az utolsó pillanatban, hétfőn bukkan majd fel a kongresszuson. Rockefeller szombaton este hatalmas dá- ridót rendez, a meghívott tö­megek ingyen vedelhetik a legjobb italokat. Politikai megfigyelők úgy vélekednek, hogy Nixont va­lószínűleg támogatja a dele­gátusok többsége, de azért a volt alelnöknek jól jönne még néhány el nem kötelezett szavazat» Az USA küldöttségének ve­zetője. Harriman — mint is­meretes — a VDK—amerikai hivatalos megbeszélések leg­utóbbi, 15. ülésén hosszan és részletesen bizonygatta a VDK állítólagos agresszióját Laosz ellen, E vádaskodás politikailag szerves része az amerikaiak egész tárgyalási taktikájának. A Laosszal kapcsolatos vá­dak sem most hangzottak el először a párizsi fórumon? Harriman érvelésében csupán az volt az újdonság, hogy ez­úttal a vientianei kormány úgynevezett fehér könyvére hivatkozott, s e dokumentum értékét azzal próbálta növel­ni, hogy kijelentette; lám? még a semleges Souvanna Phuma is így látja az indo­kínai helyzetet, márpedig 5 vitán felül álló személyiség, hiszen egy olyan ország mi­niszterelnöke, amellyel dip­lomácia kapcsolatot tart fenn a Szovjetunió a Kínai Nép- köztársaság, sőt, maga a VDK is. Hanoi politikai körökben nem mennek el szó nélkül az úgynevezett fehér könyv mellett, holott hangsúlyozzák: a párizsi megbeszélések köl­csönösen elfogadott napirend­je nem a laoszi kérdés, ha­nem kizárólag a VDK ellen folyó háborús cselekmények teljes és feltétel nélküli meg­szüntetése. Ami azonban —r mindennek ellenére — a vi­entianei ,,fehér könyv”-et U-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom