Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-30 / 203. szám
1968. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kenyérgabonafermesztés 1968. évi tapasztalatai Szolnok megyében Szolnok megye mezőgazda- sági termelésében a kenyérgabona a legjelentősebb helyet foglalja el. Az ossz szántóterület 30 százalékán termesztik a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. melyből növénytermesztési bevételének mintegy 32 százaléka származik. Az 1930-as években elért 7—8 mázsás átlagterméssel szemben a II. ötéves terv átlaga 10.8 q volt kát. holdanként. az 1966—67. éveké pedig már meghaladta a 13 mázsát. Az utóbbi évek kedvező időjárása mellett a termés- eredmények növeléséhez lényegesen hozzájárult az állandóan javuló agrotechnikai a helyi adottságok kihasználása. az intenzív búzafajták bevezetése és a tápanyag utánpótlás. Az 1968. évi időjárás a kenyérgabonára kedvezőtlen volt. A talajok megfelelő vízkészlettel nem rendelkeztek és a tenyészidőszakban rendkívül kevés csapadék hullott — az 50 éves átlagnak csupán 50 százaléka — ez is kedvezőtlen eloszlás- lián. Ennek ellenére az idei terméseredmény a vártnál lényegesen lobban alakult, és előzetes felméréseink szerint megközelíti a 13 mázsát kát. holdanként. Ez annak köszönhető. hogy az üzemek a kenyérgabona termesztéséhez szükséges feltételeket biztosították. A kimagasló termés eléréséhez csak egy tényező, a víz hiányzott, ami a további hozam növekedést akadályozta. A tápanyag utánpótlás szerepe A megyében átlagosan 2,5— 3 mázsa vegyes műtrágyát használnak az üzdmeR~~Rat. holdanként a kenyérgabona termesztésénél. A műtrágya íelhasználás szakszerűsége is sokat javult, melyet bizonyít b jászboldogházi Aranykalász Tsz eredménye is. Az idén kát. holdanként 22 mázsás átlagot értek el. Erről Konkoly Mihály főagronómus a következőket mondta él: — A jászboldogházi Aranykalász Termelőszövetkezet, ben mi a búza tápanyagigé- nyét a következőképpen Igyekszünk kielégíteni: egy mázsa búza terméséhez szükséges tápanyag ismeretében, a genetikai talajtérképhez tartozó tápanyag kartogramból ismert — táblánként! tápanyagkészletből megállapítjuk a szükséges tápanyagmennyiséget. Táblánként differenciáltan meghatározzuk* hogy milyen hozamszintet kívánunk elérni. A tervezett hozamszint gazdaságunkban átlagosan 20 mázsa. Az így kiszámított tápanyag- szükségletet kisebb részben szervetlen műtrágyában biztosítjuk? Kifizetődő az istállótrágya használata ' — Üzemünkben előszeretettel alkalmazzuk a közvetlen istállótrágyát, különösen a korán letakaruló elővete- mények esetében. Az istálló- trágya gyomosító hatását a vegyszeres gyomirtással tudjuk ellensúlyozni és így az istállótrágyázott búzatáblákon csaknem minden esetben üzemi rekordtermést értünk el 27—28. sőt esetenként 31 mázsát kát. holdanként. — Az 1967/68-as gazdasági ?vben az istállótrágyázott búza talaja jól gazdálkodott b kevés csapadékkal, ezeken a területeken a kiegészítő műtrágyák is jobban hasznosultak. A kedvezőbb víz és tápanyagellátás következtében a búza jobban fejlődött, ami megakadályozta a talaj túlzott felmelegedését és egyben csökkentette a párolgást. Az istállótrágyázás tehát mindezek következtében magas hozammal járt. — A búza alá megfelelően beérett istállótrágyát használtunk, kát. holdanként 160 mázsát, melyet a korai elő- vetemény tarlójára kiszórtunk és 22—25 cm-re leszántottuk. majd a talajt megfelelően lezártuk. A talajt ezt követően a vetésig kultúr állapotban tartottuk. A nagyadagú műtrágya az idén is jól hasznosult — X tápanyagutánpótlás másik módja a műtrágyázás. Ennél fontos, hogy ámövény számára a tápanyagot a talaj azon rétegébe juttassuk* ahol a legjobban hasznosul. Ez a mi adottságaink között 8—15 cm. A korai elővete- mény után kerülő őszi búza talaját 22—25 cm-re szántjuk meg. A foszfor és kálium műtrágyát a megszántott és lezárt talaj felszínére szórjuk. Ezután kultivátorral vagy fogassal a talajba dolgozzuk. Így a vetés idejére a növény számára felvehető állapotba kerül. — A későn letakaruló elö- veteménv esetében pl. kukorica. a talajt 18—21 centi mélyen szántjuk és ebben az esetben a foszfor és kálium műtrágyát a szántás előtt szórjuk ki, és annyi nitrogén műtrágyát, amennyi a növényi maradványok elbontásához szükséges, majd le- szántjuk. — A nitrogén műtrágyát három részben adagoljuk a növények számára. 50 százalékát a vetést megelőző munkálatokkal dolgozzuk a talajba. ezzel biztosítjuk a búza kelés utáni és koratavaszi gyors feilődését. A szükséglet másik felét fej- és levéltrágyaként juttatjuk a növény számára. A fejtrágyázást tél végén, január 10-től február 10-ig a kiszórásra alkalmas napokon végezzük. Igyekszünk hótakaró nélküli, vagy 10 cm-t meg nem haladó hórétegre kiszórni. Az alacsony hőmérséklet miatt nitrogén veszteséggel nem kell számolni, és kimosódási kár sem keletkezik. A levéltrágyázást a vegyszeres gyomirtással egy időben, egy menetben végezzük el, 3 kg hatóanyaggal kát. holdanként. — Ezt a tápanyagellátási módszert 1965 óta végezzük és hogy bevált, azt az átlagtermések szemléltetően bizonyítják. 1960-ban 10 mázsa, 1964-ben 12.3 mázsa termésátlaggal szemben 1965-ben már 18,5, az idén már 22 mázsa volt az átlagtermés 1400 kát. hold vetésterület átlagában. A műtrágya az idén a száraz időjárás ellenére is kifejtette hatását. Ezt bizonyítja az egyéniektől átvett 60 kh terület is — ahol nem műtrágváztunk — az átlagtermés 8.7 mázsa volt kát holdanként, míg a hasonló talajadottságú, de megfelelően műtrágyázott táblán 29.3 mázsa. A gazdaságunkban átlagosan kát. holdanként 500 kg vegyes műtrágyát használtunk fel. ami 570 forint költséget jelent. A többlet termés ezt jelentős mértékben ellensúlyozza. ten öntözte a búzát. A víz meghozta a várt eredményt. különösen azokban az üzemekben, ahol korán, április végén vagy május elején megkezdték az öntözést. A búza öntözésével elért többlet termés kát. holdanként átlagosan 4—6 mázsa között alakult, de esetenként meghaladta a 10 mázsát is. Az őszi búza öntözésének tapasztalatairól az öcsödi Szabadság Termelőszövetkezet főagronómusa Kolop Antal a következőket mondta el: — A termelőszövetkezet vezetősége felmérte a rendkívül csapadékszegény tél várható gazdasági kihatásait és a tervezettnél egy hónappal korábban elrendelte az öntözést. A korábbi évek gyakorlatától eltérően 1968-ban az öntözést ki kellett terjeszteni az őszi kalászosok területére is. A termelőszövetkezet a kenyérgabona öntözésére fektetett nagyobb súlyt, mivel a közös szántóterület 37 százalékán őszi búzát termelünk, mely 1800 kh területet tesz ki. — 550 kh területen esőzte- tő módszerrel öntöztünk, a kiadott vízmennyiség 60 mm csapadéknak megfelelő hasznosítható vízmennyiség volt A búzaterületek elhelyezése a felületi öntözést nem tette lehetővé. Az öntözött területeken az átlagtermés lényegesen kedvezőbben alakult, mint az öntözötlenen, üzemi átlagban 6,2 mázsa többlettermést biztosított ami 34 vagon többlet búzatermést eredményezett a termelőszövetkezetnek. Ennek értéke — a felárat és az adó- kedvezményt is számítva — több mint egymillió forint. — Az öntözött táblák közül azok adták a kiemelkedő terméseredményt melyek október első harmadában kerültek elvetésre, és az öntözését április hónapban megkezdtük. Természetesen nagymértékben befolyásolta a terméshozamot a talai tápanyagtartalma és a tápanyag utánpótlás mértéke is. A műtrágyafelhasználás gazdaságunkban igen alacsony, 160 kg kát. holdanként ami 17 mázsás átlagtermést eredményezett az öntözött területeken. előfordult azonban 21 mázsa'/kat holdas eredmény is egy-egy öntözött táblában. Az öntözési kutatás eredményei A búza öntözés nagyüzemi tapasztalatai rÁz 1968. évi kedvezőtle- bebb eredményt a legnagyobb mértékben a vízhiány befolyásolta. Ezért az üzemek egy része, ahol az lehetséges volt, jelentős terüleA Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 1961 év óta foglalkozik az őszi búza. öntözés agrotechnikájával. Dr. Mihályfalvi István tudományos osztályvezető az öntözés tapasztalatairól a következőket nyilatkozta: — *,A nagy termőképességű” búzafajták biológiai termőképességük kifejtéséhez a hagyományos fajtáknál jóval több táplálóanyagot és vizet igényelnek. A termelő üzemek a búza kedvező jövedelmezősége miatt igyekeznek tápanyag szükségletét optimálisan kielégíteni. A termelőszövetkezetekben az őszi búzát kát. holdanként átlagosan 300, míg az állami gazdaságokban 450 kg vegyes műtrágya mennyiségben részesítik az utóbbi években. A búza tápanyag- és egyéb agrotechnikai igényét egyre inkább sikerül optimálisan biztosítanunk, ezért a jövőben számolnunk kell a vízzel. mint minimum tényezővel. — Ez különösen a Tiszántúlra érvényes — ahol a búzatermesztés a legkiterjedtebb. mivel az éghajlata a szemiarid zónába sorolható. Az említetteken kívül hazánkban az őszi búza öntözését biztonságos és nagy hozama mellett indokolja az is. hogy az csőszerű öntözési mód elterjedése lehetővé tette a búzának kis víznormával történő öntözését, s így a túlöntözéstől csapadékosabb években sem kell tartani. — A kutatási eredmények arról tanúskodnak, hogy a gabonafélék nagy családjában a kalászosok vízigénye a legnagyobb, jóval felülmúlja a kukorica vízszükségletét. Így például az őszi búza transpirációs együtthatóját 513-nak, a tavaszi árpáét 534-nek, míg a kukoricáét mindössze 368-nak találták. Eddigi kísérleti adataink szerint a búza maximális vízfogyasztása a kalászolás és a tejes érés időszakában következik be. A víz fogyasztása a szárbaszö- késtől kezdődően a tejes érés időszakáig fokozatosan emelkedik, majd ezt követően jelentősen csökken. — Mindezek alapján hazánkban a búza legmegfelelőbb öntözési időpontja a kalászolás és a szemképződés időszakában van. Ez az időszak naptárilag május hó 10. és június 10. közé esik. Tehát a búza optimális öntözések időpontja viszonylag rövid időtartamra korlátozódik. — Több éves vizsgálataink szerint az őszi búza tenyész- idő alatti összes vízszükséglete 360—420 milliméter. A téli félévben lehullott — 50 százalékos valószínűség-: gél várható — csapaadék- nak 60 százalékos, míg az április—június hónapok csapadékának 100 százalékos hasznosulással számolva, hazánkban az őszi búza öntözési idénynormája 100—140 milliméter. Amennyiben ke- lesztő öntözés is szükségessé válik, úgy 130—160 milliméter vízkiegészítéssel lehet számolni. — Az őszi búza viszonylag kevés öntözővíz szükségletét legcélszerűbben az esőz- tető berendezésekkel lehet biztosítani. A búza öntözésének időpontjában a berendezések általában más növényeknél nincsenek lekötve, így az öntözés nemcsak a többlet termésben, hanem az öntözőberendezés és a rendelkezésre álló vízkészlet jobb kihasználásában is kifejezésre jut. Az öntözés gazdaságossága — Az őszi búza vízhasznosulására vonatkozó adataink alapján megállapítható, hogy az átagosnál jóval bőségesebb csapadék következtében e . mutatók rendszerint kedvezőtlenebbül alakultak, mint csapadékban szegényebb években. — Az előbbi esetben egy millimé- ter/kat. hold vízmennyiségre 6—8 kilogramm/kat. hold, míg csapadékban szegényebb években 9—11 kilogramm/ kát. hold búzatermés esett. Lényegében ezzel is magyarázható az 1968. évi öntözések igen kedvező hasznosulása. Az idén a fajtától függően az egy miHimé- ter/kat. hold csapadékra, illetve öntözővízre eső termés 10—12 kilogramm/kat. hold között váltakozott. — Ami pedig a búza öntözéses termesztésének gazdaságosságát illeti, a kát holdankénti 250—300 kilogramm többlettermés fedezi az öntözés ráfordítási költségeit Esőszerú öntözést véve alapul és milliméterenként 2 forinttal számolva 120 milliméteres öntözővíz norma esetén kereken 300 kilogramm többlettermés fedezi az öntözés ráfordításait. Ha ehhez még hozzátesszük az ország kenyérgabona ellátásának fontosságát továbbá a búza kedvező felvásárlási árát kitűnik, hogy egyik legjövedelmezőbb termelési ágazatunk. Az 1968. évi üzemi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a búza öntözése holdanként mintegy 900 —1200 forint többletjövedelmet biztosított — A Nagykunsági Mező- gazdasági Kísérleti Intézet több éves búzatermesztési tapasztalata alapján a Be- zosztaja 1-es fajta hálálja meg legjobban az öntözést, a többlettermés 5,3 mázsa/ kát. hold, mely 22,6 százalékos terméseredmény növekedést jelent mezőségi talajon, míg réti talajon a többlettermés 5,9 mázsa/kat. holdanként, ami 31,5 százalékos terméseredmény növekedést jelent. Az üzemi szakemberek és a kutatók véleménye szerint tehát az elkövetkező években a búza átlagtermésének növelése elsősorban a tápanyag visszapótlás fokozásától, az agrotechnika színvonalának tovább javításától függ, ami főleg a mútrágyaellátás, a gépesítés és a szakmai hozzáértés fokozásának függvénye. — Emellett mindinkább előtérbe kerül a víz pótlása, ami az okszerű agrotechnikán túl elsősorban az öntözés ki- terjesztésével érhető el. Nagy figyelmet kell fordítani olyan szempontokra is, melyekről e cikk keretében nem szóltunk, mint például a vegyszeres gyomirtás, a vetés időpontja, a vetőmag mennyisége, fajtakérdés, stb. Az újabb fajták bevezetésében történnek próbálkozások, azonban ezek még kísérleti stádiumban vannak, a nagyüzemi gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy a Bezosztaja 1-es fajtánál jobb fajta, mely nagyüzemileg biztonságosan termeszthető, még nincs. Meggyőződésünk, hogy a búza termésátlaga a jelenlegi fajtákkal, az agrotechnikai eljárások szakszerűbb alkalmazásával, a műtrágyázás fokozásával, az öntözési lehetőségek kihasználásával még tovább fokozható. Mezei János agrármérnök Veszteséges gazdálkodás miatt megszüntetik egy vállalat önállóságát Pécs város tanácsának végrehajtó bizottsága az^^új lehetőségeivel élve, határozatot hozott a 400 dolgozót foglalkoztató ruhaipari vállalatnak, mint önálló egységnek a megszüntetésére. A veszteséggel gazdálkodó üzemet október elsejétől összevonják a kitűnő eredményekkel dolgozó pécsi vegyesipari vállalattal. Az intézkedést egy évi várakozás, számtalan figyelmeztetés, tanácsadás előzte meg* Mivel azonban termékeik minősége, gyártmányaik fejlesztése, a választék bővítése nem alkalmazkodott a megnöve- kedett igényekhez* a helyzet az idén tovább romlott s január óta körülbelül 400 ezer forintra emelkedett a vállalat vesztesége. Megkezdődött az őszi madárvonulás Ütnak indultak vádorma- daraink első csapatai. Elsőnek — mint mindig — most is a gólyák keltek légi útra. Csaknem velük együtt kapnak szárnyra a vízimadarak. Hallgatnak már a sárgarigók is, jelezve a szeptemberi útrakészülődést, és nem sokkal utánuk elindulnak a kékvércsék és a poszáták is. Jönnek már észak felől az első nagyobb kacsaseregek* és szeptember utolján megérkeznek a vadlibák is, amelyeknek további sorsa — hogy tudniillik itt telelnek-e, vagy még délebbre költöznek — attól függ, vajon nem lepi-e be vastag hótakaró a téli tájat, amúgy is szűkösen terített asztalukat, Októberben — amikor az átlagos hőmérséklet általában tíz fokra csökken és eltűnnek a repülő rovarok — útrakelnek a fecskék is. — Valamivel tovább maradnak itt a seregélyek, hiszen ők nemcsak szőlővel, hanem egyéb bogyókkal is ellensúlyozni tudják a másfajta táplálékok megfogyatkozását. A hónap végén aztán elindulnak a pacsirták, maguk után vonva a rájuk vadászó törpesolymokat. A dél felé irányuló j,madárturizmus’! idénye november első napjaiban fejeződik be. Ekkor vonulnak el az utolsó „tranzit utas” récék, a „magyar madarak” közül pedig a pintyek zárják be a sort A gödöllői agrártudományi egyetemen korrózióálló festéket kísérleteztek ki. Az ú,l festéket a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tiszabői telepén próbálják ki az öntözőgépeken, melyeket télen a szabadban tárolnak. A motorokat is korrózióvédő ólat jal töltik fel és járatják át.
