Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-29 / 202. szám
1968, augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Perlett — a magnélküli ssolo Perlett — ez a szürke név jelzi a magnélküli szőlőt, a gyümölcsnemesitő tudományág egyik bravúros eredményét. Ez a csemegeszőlő társai közül azzal válik ki. hogy — nincsen magja. Végeredményben nem is a hazai szakemberek „műve”, hiszen Kaliforniából származott el, az ottani neves szőlő-szakember, a világhírű Olmo professzor munkája nyomán alakult ki ez a fajta. A Perlettnek mégis akad bizonyos magyar vonatkozású „rokonsága”. Az anya a magyar származású Szőlőskertek Királynőié, ez a pompás csemegeszőlő, az apja ugyanakkor a híres európai Szultani- na, — ezeknek a tengeren túli keresztezése hozta meg a várva-várt sikert. A kaliforniai példány szaporító anyaga évekkel ezelőtt került Szentendrére, Szűcs Józsefhez, aki szenvedélyes szőlőtermelő hírében áll. Ö nyomban hozzálátott a meghonosításhoz és gyűjteményének egyik legféltettebb példánya lett a Perlett. (Időközben »1 gyűjtemény a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet védnöksége alá került.) Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: lesz-e nálunk is, nagyobb mennyiségben magnélküli szőlő, amely Török- és Görögországban rendkívül elterjedt, de már Olaszországban és Bulgáriában sem ismeretlen. A szakemberek szerint a Perlett igen kényes fajta és ezért kétszer is meggondolandó, hogy elterjesszék-e. Kevésbé állja például a fagyot és a bőséges csapadékot sem kedveli. Ezért csak kisebb területen honosítják meg és egyelőre m»"figyelés alatt tartják. Ezrei a munkával párhuzamosan azonban három helyen foglalkoznak a hazai adottságoknak jobban megfelelő magnélküli fajta kikísérletezésével. Ha a munka eredményre vezet — nálunk is jöhet a magnélküli szőlő. Művészhobbyk Művészkörökben Is divatos a hobby. Gobbi Hilda gyűjteménye például országos viszonylatban is páratlan ritkaságnak számít. Visegrádi villájának kapuját és az ablakok rácsait össze- hegesztett lópatkók díszítik. Nemrégen ritka jubileumot ünnepelt a művésznő: felkerült villájának díszrácsaira a négyezredik szerencsepatkó is. A Madách Színház művésze, Pécsi Sándor régi műgyűjtő. Az országot és külföldet járva kutatott a régiségek, a különböző korok emlékei után. Kertjét bronzkori urna, római szarkofág és régi pravoszláv sírkő darabja díszíti. Számos néprajzi tárgyat őriz lakásában, így például régi vasszerszámokat, lózablákat, olajmécseseket és az ország különböző tájain fellelt köcsögöket. Amikor a Felvidéken a Szent Péter esernyőjét forgatta, számos régi cseréptányérral és a szabadtűzhelyek kovácsoltvas láncaival gazdagította gyűjteményét. A szép reneszánsz tubákos szelencét Firenzében vásárolta. A nyáron Mongóliában járt, gyűjteményének legújabb darabjai innen származnak. Kollegája, Újlaki László gyermek villanyvas- utakat gyűjt. Váradi Hédi pedig a színházi előadásokat hirdető plakátokat őrzi. Giccs A közönség kedvezően fogadta a kedden megnyílt porcelán és díszműáru kiállítást. A rendező vállalatok, a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Szolnok megyei Vendéglátó Vállalat láthatóan ■ arra törekedtek, hogy a mindennapi életben is használatos tárgyakat mutassák be. Különösen sok, megérdemelt dicséretet kapott a terítési bemutató. Az ízléses elrendezésben látható anyagnak csak kisebbik részét alkotják a dísztárgyak. A rendezők innen majdnem teljesen kiszorították a giccseket. A kiállított porcelán dísztárgyak legnagyobb része modern vonalú. ízléses alkotás. Kár, hogy ezt a koncepciót nem sikerült maradéktalanul érvényesíteni és néhány esetben mégis engedményt tettek művészieden, a giccs határát súroló „műtrágyáknak”. A vendégkönyv azt bizonyítja. hogy a közönség igényli az ilyen jellegű bemutatókat is. sokan már most megjegyzik, hogy a jövőben is szívesen megnéznének hasonló kiállítást. Lakásépítés Öcsödön — nagy segítséggel Az öcsödi Kossuth Termelőszövetkezet KISZ alapszervezetének lakásépítési akcióját sokoldalúan segíti a közös gazdaság vezetősége. A termelőszövetkezet használatában lévő területből — mely a falu belterületén van — 54 telket alakítottak ki házhelynek. Egy-egy telek nagysága 225—250 négyszögöl. A telkeket ingyen adják a fiataloknak. Sőt, ezenkívül a közös gazdaság építő brigádja készíti a házakat, s az anyagszállítást is térítésmentesen végzi a szövetkezet. Ráadásul ha az építkező fiatalnak nincs elég pénze anyagvásárlásra, a szövetkezet kölcsönt is ad 10 éves törlesztésre. Az állam az így épített házakra is folyósít mintegy 25 ezer forintos vissza nem térítendő állami támogatást és 10 évi adómentességet nyújt. Jól járnak tehát a Kossuth Tsz fiataljai. Természetesen a közös gazdaság a segítség nyújtását feltételhez köti. Csak az részesülhet ebben a kedvezményben, aki 10 éve a szövetkezetben dolgozik. Az idén négy-öt lakás épül fel, ennyi a tíz éve ott dolgozó fiatal, akik egyébként munkájukkal is kiérdemelték ezt a nagy segítséget Jövőre újabb KISZ lakások épülnek és évenként egyre több, mivel sok fiatal hosszú évek óta dolgozik már az öcsödi Kossuth Tsz- beru A választóknak tett ígéret nyomán Korábban és több létesítmény készül a tervezettnél Az idei községféjlesztési - terv elkészítésekor a jászberényi járás községeiben is ügyeltek arra, hogy. megépítsék azokat a létesítményeket. amelyeket a lakosság a tanácsválasztások idején a jelölőgyűléseken kért Természetesen ezek mellett készülnek a harmadik ötéves tervben meghatározott más létesítmények is. A járásban a jelölőgyűléseken összesen 25 millió 343 ezer forint értékű létesítmények megvalósítását kérte a lakosság. Ebből az év végéig mintegy 10 és fél millió értéket felépítenek. Időarányosan lényegesen többet a tervezettnél. Így például Alattyánban a korábban 1971-re tervezett 1200 folyóméter villanyhálózatot még ebben az évben elkészítik. Jánoshidán ugyancsak az idén a meghatározott 700 folyóméter helyett 1850 folyóméter járdát építtet a tanács. Jászfényszaru- ban régi vágy az új iskola építése. Az idén félmillió forintos költséggel megkezdhetik az építkezéshez szükséges telekkisajátításokat. — Jászfelsőszentgyörgyön a harmadik ötéves terv végére ütemezték be annak idején a kultúrház építését, s már 1968-ban megkezdődtek a munkálatok. Jászladányban is épül már a vízmű, ugyancsak a falu lakóinak kívánságára. Ugyanakkor akadozik a különböző koordinációs feladatok — a tanácsi és a különböző kereskedelmi, vállalati összefogással épülő létesítmények — végrehajtása. Példa erre Jászfényszaruban a benzinkút, Jászfelsőszentgyörgyön a vegyesbolt építése. Kacsolják a dohányt a jászapáti Alkotmány Tsz-ben Jelzés helyett intézkedést 1 Gyakran panaszkodnak a büntető szervek, amiért az úgynevezett „piti” ügyekkel is foglalkozniuk kell. Több napot elrabolnak tőlük és a komolyabb, a tényleges bűncselekmények tárgyaié-, sainak előkészítésére kevesebb idő marad. Arról van szó, hogy egyes vállalatok, intézmények vezetői alig százforintos lopás esetében is rendőrségi feljelentést tesznek, nem élnek fegyelmi jogkörükkel nem „kapun belül” intézik el az ilyen ügyeket. A Szolnoki Állami Gazdaságból például az egyik dolgozó 72 forint értékű láncot lopott. Ahelyett, hogy a gazdaságvezetők fegyelmileg vonták volna felelősségre a tettest, feljelentették. Hasonló eset fordult elő a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet Kísérleti Telepén Beseny- szög-Palotáson, ahol 20 méter használt slagot vitt el dolgozójuk. A kárérték kétszáz forint. Az ügy a rendőrségre került. A Tisza Cipőgyár vezetői azért jelentették fel három dolgozójukat, mert meghamisították beteglapjukat. — Anyagi kára ebből nem származott a gyárnak mégsem helyben intézkedtek, hanem rendőrségi ügyet csináltak belőle. És sajnos lehetne tovább sorolni a példákat. Nem jó dolog ez az „átpasszolás”, mert a következménye nincs arányban az elkövetett cselekménnyel. — Száz forintért, esetenként még annyiért sem, meghur- coltatják a feljelentett személyt. Méltánytalanul súlyos büntetés ez, nem egyeztethető össze jogpolitikánkkal sem, amelynek sarkalatos tétele : következetes szigorral járjanak el azokkal szemben, akik vétenek a társadalom ellen, de ahol lehetőség van rá, tereljék el az ügyeket a bűnvádi útról. — Azaz w Kcrtnjgnen h remi- őrségre, az ügyészségre és végsősoron a bíróságra olyan esetek, amelyek helyben el- intézhetők lehetnének. A Btk. 36. §-át éppen ezért módosították, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, 500 forint értéket meg nem haladó eseteket, feljelentés mellőzésével fegyelmi úton bírálják eL Mit mondanak erre a gazdaságvezetők? „Miért mi legyünk a rossz fiúk?” S így is cselekednek pedig ott van a vállalatoknál, intézményeknél, gazdaságoknál megfelelő felelősségrevonó fórumként a társadalmi bíróság is. Sajnos megyénkben kevés kivételtől eltekintve, nem foglalkoztatják. A példában szereplő állami gazdaságban az idén egyetlen alkalommal tárgyalt a társadalmi bíróság. A rendőr ségre viszont jónéhány fel jelentést tettek a már er» tett hasonló eset miatt-e- Mintha húzódoznának ■JSÍ*- hívni a társadalmi .a t'- gokat. Az ok úgy? a &L. zethető vissza, nyűért ,ITV’ dasági vezetőkne^nak ránk. még megharaguene ezen az Változtatni ilár említett elméleten. A k esetében kisértékű Jl,a felelősa kollega ®né célját, "p' ségrevomS ete dteket Velnf ne T visszatartó eremeglenne a ,, -oV "Jsr -rö a hozott don,iSt-/£u„... es Házon belül maradna minden hasonló eset, ugyanakkor kellő eredménnyel is járna annélkül. hogy az ügyből aktacsomó, bürokratikus ügyintézés lenne. Ehelyett ügyiratot indíta nak vándorútra és amikorra végükre pont kerül, eltelt néhány hónap. A büntetésnek ennyi idő után már nincs olyan hatása mintha nyomban intézkedtek volna. Mindez törvényszerűen hozza magával, hogy nem javul a munkafegyelem, továbbra is pazarolják az anyagot, s az is előfordul, hogy az a leleplezett tolvajból mire a bíróság megbünteti, — „szarka” lesz. S mint ilyenkor lenni szokott, a gazdasági vezetők mossák kezeiket mondván: mi időben jeleztük. Vajon nem lett volna-e helyesebb a jelzés helyett — amely nagyon fontos —, önállóan intézkedni? Még akkor is, ha a fegyelmi fele- lősségrevonás, a társadalmi bíróság összehívása szerintük népszerűtlen feladat. — Kérdés viszont: valóban népszerűtlen feladat? Nem! Az igazságot keresők — és ők vannak többségben — szükségesnek tartják, sőt el is várják a vétkesek felelős- ségrevonását. A munkaerkölcs, a munkahelyek hangulata meghatározó tényezőként hat a termelésre, a termelés milyenségére. S ha ez így van, akkor következésképpen befolyásolja a dolgozók keresetét is. Az úgynevezett „piti” ügy íme így válik a vállalatot, a dolgozókat közvetlen érintő nagyon is fontos üggyé. Éppen ezért az a „rossz fiú”, aki saját kénveimét előnyben részesíti a közösség érdekeivel szemben. — mjj — Másfél millió az első évben Vándorol a Munkaerő Egyre több munka vár Kisújszállásom a városi tanács építőipari költségvetési üzemére. A mindössze huszonöt munkással dolgozó csoport már eddig is jelentős feladatokat oldott meg: befejezték a strand építését, jelentős mennyiségű járdát újítanak fel, tatarozták a zeneiskolát, felújítják Arany János és Vörösmarthy Mihály nevét viselő iskolákat. Ugyanakkor különböző egyéb munkák mellett további 100 ezer forint, értékű javítást végeztek el a tanácsi intézményeknél. Az év második felében majd 900 ezer forint értékű feladattervet kell teljesíteniük. így többek között bővítik a városi szociális otthont öltözőt és mosdót építenek a kéményseprő válla- I latnak. összesen működése első évében másfél milliós munkát végez el a kisújszállási . városi tanács építőipari költ- I ségvetési üzeme. A Munkaerő a gyárkapu előtt sétált, s unalmában a körmét rágta. — Már megbocsásson — ereszkedtem féltérdre —, de roppant szeretnék választ kapni néhány kérdésemre, ha megengedi... — Tessék, tessék — készségeskedett, s megkínált egy filteres Luxus szivarkával. — Miért tetszik vándorolni? — Miért, miért — látszik, hogy az első kérdés nem könnyű.. — Hááát, mert fiatalságom arra késztet, hogy lássak mindent, mi látható, ismerkedjem hazánk gyönyörű tájaival, a tányérlapos Alföld, a szelíd dombos Dunántúl lakóival, nem is beszélve a főváros hipp-hupp fiatalságáról... — Ihigen... S ha szabadna azt is kérdeni: hogy tud ebből megélni? — Élne bár oly jól sok egyhelyben topogó — mondta emelt hangon. Azt eisern tudja képzelni, milyen jó- s egyre jobb az életszínvonalam! Például itt — s hanyagul a gyárkapu felé legyintett — három hétia tanulóbéres voltam. Nem sok pénz, de semmit sem kellett érte csinálnom. Aztán bekerültem egy brigádba, amelyiknek az a fő vállalása, hogy letelepítik a vándormadarakat. A brigád tagjai szétosztották maguk között a munkámat. Gondoskodtak a tízóraimról, ebédjegyet vettek a brigádkassza terhére. Minden hétvégén vendégségbe hívott egy-egy brigádtag, s ilyenkor az ünnepi asztalon mindig az én kedvenc ételeim illatoztak. Ha panaszkodtam, hogy esténként fáj a magány — a műhely legcsino- sabb lányait kérték fel szórakoztatása inra. Az asszonyok vállalták fehérneműm gondozását. Kedves brigád volt... Azt is megígérték, hogy építenek egy házat, ha legalább egy évig itt maradok. .4 névnapomon bankettet rendeztek. — És most mégis elmegy? — El — vonla meg vállát — s tekintete közömbössé vált. — Valahogy unom már a helyet. Már négy hónapja itt tik- kadok. Elég volt! — Nem próbálták kérlelni, agitálni, hogy maradjon? — De igen. Még azt is megkérdezték, hogy milyen más munkakör felelne meg nekem. Sajnos, nem tudták teljesíteni a kéréseimet. Pedig bagatell kívánságaim voltak: havi ötezer fixért még a főportára is beültem volna! Négyezerre le akarták alkudni! *— Sós —
