Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-28 / 201. szám

1968. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s * T // ' o LVASÖBNK Vendégségben — Parádsasváron Mi, a Petőfi téri iskola diákjainak szülei nemrégi­ben Parádsasváron voltunk vendégségben. Az aprócska fiúk, lányok — ott táborozó, gyerekeink — vidám gitár­szóval, énekléssel, élménybe­számolóikkal szórakoztattak bennünket. Együtt ebédel­tünk a gyerekekkel, s az étel bizony jobban esett ott, mintha valahol drága étte­remben fogyasztottuk volna; Könnyekkel küszködve gondoltam vissza saját ifjú­ságomra. Én nem ismertem a gondtalan gyermekkort. Éppen ezért gyermekkorom Zajos nehéz emlékeivel szemben sok minden lenyűgözött a táborban látottak közül. Le­írni sem tudom, mit jelen­tett a sok életvidám, mosoly­gó gyermekarc látása. Köszönő szavakat írhatok csupán. A gyermekek, a szü­lők nevében is köszönöm a Petőfi téri általános iskola pedagógusainak, minden köz­reműködőjének, valamint a Velemi Tsz vezetőinek a sze­retettel teli gondoskodást, fáradozást, amellyel lehetővé tették a gyermekek tábo­rozását B. J. Jászapáti város Kedves motorvezetők! Engedjék meg, hogy ezúton mind a magam, mind a hasonló magas korú és beteg embertársaim nevében megkérjem Önöket, hogy motor­jaikat feleslegesen ne zajon gtassák. Gondoljanak arra, hogy ezen kérés teljesítésével emberbaráti kötelességük­nek tesznek eleget. Gondoljanak arra is, hogy talán önök is magas kort érnek el — kívánom, hogy így legyen —, s a felesleges zaj sok szenvedést okoz majd. A zaj ugyanolyan ártal­mas ellenségünk, mint a por. A lehetőségen belül kí­méljük egymás idegeit, egészségét. Cs. K. Szolnok Hol lehet a bérletem ? Augusztus 18-án reggel — munkahelyemre, Rákóczifal- vára utaztam. Mivel a 7-es számú vonalra bérletem van — amely Üjszanda megál­lóig érvényes —, felmutat­tam a kalauznak és kértem hozzá jegyet Rákóczifalváig. A kapott két forintos jeggyel nyugodtan utaztam, csak ak­kor ért meglepetés, amikor a ■„Nádas” megállónál fel­szálló ellenőr kijelentette, — hogy a bérletet kiegészítő jegy érvénytelen. A jeggyel együtt elvette az augusztus hóra érvényes bérletem is. Hiába vált mindkettőnk előtt világossá, hogy a ka­lauz tévedett, mégsem adta vissza a bérletet. Kérésemre mosolygó vá­lasszal irányított a szolnoki jegypénztárhoz. Zuhogó eső­ben mentem el az igazolvá­nyért. Sajnos, Ígérete elle­nére „elfelejtette” azt leadni. Pintér Istvánná Szolnok Ä „boldogságtól“ ordítani tudnék Június 31-én vásároltam egy 1700 forintos lemezját­szót, amely néhány nap múlva elromlott. Elvittem a jászberényi GELKA-szervizbe, ahol egy héten belül megjavították. Sajnos, a lemezjátszó újból elromlott még aznap, amikor hazavittem. Lemzejátszóm így július 2- án ismét a GELKA-ba „költözött”, s azóta is ott van. Két hét múlva közölték, hogy a készülék motorhibás, motort kell rendelniük hozzá. A napokban ismét érdeklődtem jobb sorsra érdemes lemezjátszóm felől. Ezúttal mástól kaptam felvilágosí­tást, amely kissé meghökkentett. Lehet, hogy már el­küldték a megrendelést, de lehet, hogy nem. Lehet, hogy van motor a raktárban, de a raktáros szabadságon van és csak augusztus húszadika után jön dolgozni. Ettől a felvilágosítástól a boldogságtól ordítani tud­tam volna, ehelyett azonban udvarias köszönéssel távoz­tam, s most várom a fejleményeket. Lehet, hogy egyszer mégis csak megjavítják a lemezjátszómat? Szabó Elek Jászberény A huszadik évforduló Termelőszövetkezetünk, a jászkiséri Táncsics Tsz aug. 19-én ünnepelte fennállásá­nak 20. évfordulóját. Az ese­ményt megemlékező közgyű­léssel, ebéddel köszöntöttük, amelyre többen eljöttek az alapítók közül, így Stupek Ferenc, Vajkó János, Lajtos Sándor, id. Bella Pál, Kor­sós Ferenc, valamint a tsz első elnöke, Novák Ferenc is, aki most Zsámbékon fő­mezőgazdász. — Ugyancsak részt vettek az ünnepségen a járási, illetve a községi párt- és tanácsvezetők. 1948. augusztusában 33 család 36 tagjából alakult a tsz. Birtokunk mindössze 360 hold volt. Novák Ferenc „ve­zényletével” indultunk a kö­zös úton. Egy esztendő múl­va újabb 10 család csatla­kozott hozzánk, területünk 140 holddal szaporodott. A tsz ma már 5762 holdon gazdálkodik, s 480 család 501 tagjának biztosít meg­élhetést. Nem vázolom — nehéz vállalkozás is lenne — a húsz év fejlődését, eredmé­nyeit. Tény az, hogy a szí­vós munka meghozta a gyü­mölcsét. Évről évre jobbak voltak a terméseredmények, s ma már szinte elképzelhe­tetlen számok igázolják a fejlődést. Csortos István Jászapáti Szeretem Szolnokot, ezért... Ne gondolják, hogy szereplési vágy késztet e levél megírására. Inkább Szolnok város szeretete diktálja e sorokat. Idegeneknek mindig büszkén mutatom meg a város új létesítményeit. Az elmúlt héten azonban szé­gyenkeznem kellett. Egyik este két bolgár autóssal találkoztam a meg­szüntetett Rékasi úti sorompónál. Kézzel-iábbál integet­tem: jöjjenek utánam, majd elvezettm őket a városba. Azt akartam, ne menjenek a „Kisgyep-körúton” és az aluljárót követő Keskeny János utcai „akadáhrpályán”. Mégis erre mentünk, mert ők erösködtek: az útjelző er­re mutat. A Fehér Kereszt gyógyszertárnál váltunk el. Wéleményük az útról nem válik. Szolnok dicsőségére. Bizonyára megvalósítható lenne a Rékasi út és as összekötő útnál egy útjélzőtábla elhelyezése, esetleg több nyelven, hogy a Jászberény felől jövő idegen ne a fent leirt útvonalon jusson a városba. Kiss István Szolnok Csak reklám ? Alig várta a család, hogy „összejöjjön” a pénz a tele­vízióra. Végre sikerült, örö­münk csak nőtt, amint au­gusztus 9-i és 11-i lapszár mukban azt olvastuk: a tele­víziót vásárlók ajándékot is kapnak. Augusztus 12-én — ekkor vettük meg a tv-t — a helyi fmsz vezetője erről rrtitsem tudott. Illetve azt mondta, hogy az ezután szál­lított készülékekhez jár majd az ajándék. Az újság szerint a vásár­lási kedvezmény a mexikói olimpia megnyitásáig szól. Szeretnénk tudni, mi az igazság? Mészáros Mihályné Tiszaroff Hasonló ügyben érdeklődik Kiss Imre, valamint Mészá­ros Imre tiszaderzsi olvasónk is. ök aug. 5-én vásárol­tak televíziót, s ugyancsak nem kapták meg annak „mellékletéi’. Szeretnék meg­tudni, milyen időponttól ér­vényes ez az akció? Érdeklődésünkre Szigeti Károly, a MÉSZÖV főosz­tályvezetője elmondotta az ajándékozási akciót a Bács- Szolnok megyei Vas- Műsza­ki Nagykereskedelmi Válla­lattal közösen kezdeményez­ték. Az fmsz-eknél raktáron levő televíziókhoz a vásár­lók még nem kapnak ajándé­kot, csak ahhoz, amelyet a hirdetés megjelenése után rendelnek az fmsz-ek. A MÉSZÖV javasolta ugyan az fmsz-eknek, hogy a raktáron levő televíziókhoz saját koc­kázati alapból adjanak aján­dékot, erről azonban az fmsz elnöke dönthet. Szép otthont építettek nekünk Arra kérem a szerkesztőséget, tegye lehetővé, hogy az újságon keresztül mondhassak köszönetét a szol­noki Lenin Termelőszövetkezet vezetőségének. Szép pél­dát mutattak ők emberszere tétből. Hetvenhat éves vagyok, a feleségem hetvenegy. A tsz- fejlesztéskor IS hold földünkkel léptem a közösbe. Tizennégy évig dolgoztam a termelőszövetkezetben, most már nyugdíjas vagyok. Négyszáz forint nyugdíjamból, a földjáradékból, s a háztáji föld helyett kapott termény­ből szerényen, nyugodtan éldegélhettünk volna. De kis tanyánkat az összedűlés fenyegette. Tóth Árpád, a tsz elnöke és Horváth László elnökhe­lyettes sietett segítségünkre. A tsz építőbrigádja új ta­nyát, új otthont épített nekünk. Most már csak az aj­tók, ablakok hiányoznak. Reméljük, hogy ez is hamaro­san helyére kerül, s beköltözhetünk új otthonunkba, ahol nyugodtan tölthetjük öregségünket. Hálás köszönetünk a gondoskodásért. Mihályi Ferenc Szolnok Mi less veled „Tissa“? Érdeklődéssel, sőt, némi büszkeséggel olvastam a Ti­sza Táncegyüttes kisinyovi szerepléséről szóló tudósítá­sokat. Kicsit irigyeltem is riporterüket, aki tanúja le­hetett a táncosok fergeteges sikerének. Mondják, a kulissza titkai — amire mi nézők-olvasók mindig oly kíváncsiak va­gyunk — lényegében kiáb­rándítónk. Így jártam én is az augusztus 18-án megjelent Mi lesz veled, „Tisza”? cí­mű cikkük olvasásakor. Eb­ből ugyanis megtudhattuk, hogy valójában gazdátlan a Tisza Táncegyüttes. Hát ez a rakk bizony szegénységi bizo­nyítványnak is beillik vá­rosunkról. Hinni sem me­rem, hogy ennyire nem tö­rődnénk ezzel" a tehetséges együttessel. Van iónéhány nagyüzem a városban köztük a Tisza nevet viselők. Ök nem tehet­nének közösen valamit az együttes felkarolása érdeké­ben? És a művelődési ház? F. J. Szolnok flZ ILLETÉKESE, Pan mar gasrexso Július 31-i lapszámunkban „Nincsen gázrezsó” címmel Tóvizi Kálmán kengyeli ol­vasónk panaszát tettük szó­vá. A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat válaszleveléből idézünk az alábbiakban: közöljük a szerkesztő­séggel, hogy augusztus 8-án a szállító nagykereskedelmi vállalattól sikerült minimális mennyiségű gázrezsót besze­rezni... A cikkel teljes mér­tékben egyetértünk, s a ma­gunk részéről mindent elkö­vetünk. hogy a vásárlók leg­teljesebb megelégedését el­nyerjük...” Kell is kivételt tenni Szabó Gézáné szolnoki ol­vasónk észrevételét tettük szóvá „Kivételt lehet tenni” című, július 31-én megje­lent cikkünkben. Olvasónk — szerintünk is — jogosan kifogásolta, hogy a megyei kórház és a papírgyár por­tájáról nem engedték őt or­vosért telefonálni július 24-én hajnalban. Cikkünkre a Megyei Ta­nács Kórháza igazgató-főor­vosától kaptunk választ, amely szerint: .....az intézet portáján el­helyezett telefon nem nyil­vános távbeszélőállomás ugyan, de sürgős esetekben (tűz, mentők, rendőrség, élet­veszély stb.) a kellő éberség biztosítása mellett a hívás megengedhető. Ez az eddigi gvakorlat szerint is így volt, s most ismételt figyel­meztetéssel hívtam fel a oortások figyelmét erre---" A. R. Karcag: A kérdezett témával kapcsolatban 1956 óta újabb rendelet nem je­lent meg. tehát a 35/1956 (IX. 30.) MT számú rendelet, illetve a 15/1957. (III. 7.) Bírósági határozatokból A Legfelsőbb Bíróság kö­zelmúltban hozott, a lakás­ügyi eljárással kapcsolatos ALBÉRLET ÉS ÁGYBÉRLET A per tényállása szerint az egyik három szobából és mellékhelyiségekből álló la­kás bérlője csak az egyik szobát használta, mert a má­sik szobát átadta használat­ra eltartóinak, a harmadik szobát pedig két albérlőnek adta ki. A bérlő halála után a bérleményt az el­tartási szerződés alapján a lakásügyi hatóság az eltar­tónak kiutalta. Az albérlő azonban a lakásban maradt Felperes a bírósághoz be­nyújtott keresetében alpe­rest a lakás kiürítésére kér­te kötelezni. Álláspontja szerint alperes ágybérlő volt és az ágybérleti jogviszony a bérlő halálával megszűnt Alperes a perben azzal vé­dekezett, hogy nem ágy-, hanem albérlő volt. A per­ben végső fokon a Legfel­sőbb Bíróság döntött s meg­állapította, hogy az eljárt bíróságok törvényt sértettek akkor, amikor az alperes jogviszonyát albérlet helyett ágybérleti jogviszonynak mi­nősítették. — Egymagában ugyanis az a körülmény, hogy alperes a szobát nem kizárólagosan használta nem elegendő annak megállapí­tására, hogy nem albérlő, hanem csak ágybérlő volt. Nincs ugyanis jogi akadálya alábbi döntései az olvasókö­zönség figyelmére is indo­koltan számot tartanak. KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG annak, hogy többen együtt vegyenek ki egy szobát al­bérletbe, vagy többen lakja­nak együtt egy szobában al­bérlőként. Ilyenkor tehát egyik albérlő sem használja kizárólagosan az egész la­kószobát, mégis albérlőnek tekintendő, mert a bérlet tárgya a lakószoba. Ezzel szemben az ágybérleti jogvi­szony tárgya — annak elle­nére, hogy közvetve a la­kószoba használatát is bizto­sítja, mégis az ágy, és ezért nem tekinthető lakásbérlet­nek, csupán dologbérletnek. Annak sincs azonban akadá­lya, hogy több ágybérlő ágya egy szobában legyen elhelyezve, s ilymódon a közvetett szobahasználat őket közösen illesse meg. Ezért az albérleti jogviszonyt az ágybérleti jogviszonytól az eset összes körülményeinek gondos vizsgálatával lehet csak egymástól elhatárolni. A per anyagából az volt megállapítható, hogy alperes a lakásba albérlőként jelent­kezett be, a becsatolt elis- mervények szerint is albér­leti díjat fizetett. Ezekből a tényekből ezért okszerűen arra lehetett következtetni, hogy alperes az általa hasz­nált szobában albérlő volt — állapította meg a Legfel­sőbb Bíróság. A felmondással kapcsolatos határidők SZÁMIT ÄSA A lakástörvény rendelke­zése szerint a bérbeadó ab­ban az esetben, ha a bérlő a felmondás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem közli írásban a bérbeadóval, hogy a felmondást elfogad­ta, további 8 napon belül a felmondás érvényességének kimondását kérheti a bíró­ságtól. A fenti határidők elmu­lasztása a felmondást ér­vénytelenné teszi. A konkrét perben a felperes — a perbeli egyszoba kom­fortos öröklakás tulajdono­sa — július 6-án alperesek­hez címzett levélben a la­kásbérleti szerződést augusz­tus 31-re felmondta azzal, hogy maga kíván a lakásba beköltözni. Egyúttal felaján­lotta az általa lakott taná­csi rendelkezésű ugyancsak egyszoba komfortos lakást. A felmondáshoz mellékelte az államigazgatási hatóság határozatát arról, hogy a felajánlott cserelakást az al­peresek részére kiutalja. — Alperes július 8-án kelt vá­laszlevelében, melyet felpe­res 9-én vett át azt közöl­te, hogy a felmondást nem fogadja el. Felperes ezt kö­vetően július 19-én nyúj­totta be keresetét a bíróság­hoz, amelyben a felmondás érvényességének megállapí­tását kérte. A perben ítéle­tet hozó bíróságok azt álla­pították meg, hogy a fel­mondás alaki hibás, mert a keresetet elkésetten terjesz­tették elő. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy határ­idő mulasztás nem történt. A lakásügyi jogszabályok ugyanis a felmondási idővel kapcsolatban két határidőt állapítanak meg. Az első nyolc napos határidőn belül a bérlő bármikor nyilatkoz­hat a bérbeadó felmondásá­ra, joga van tehát az utol­só napon is elfogadni a felmondást még abban az esetben is, ha előzőleg kifo­gással élt a felmondással szemben. A második nyolc napos határidő a bérbeadó számára áll nyitva ahhoz, hogy pert indíthasson a fel­mondás érvényességének ki­mondása iránt. Ez utóbbi határidő kezdetét a jogsza­bály az első nyolc napos határidő eredménytelen el­teltéhez fűzi, tehát a bérbe­adónak jogában áll a fel­mondás közlésétől számított 16. napon is keresettel él­ni, éspedig akkor is, ha a bérlő részére biztosított nyolc napos határidő eltelte előtt kifogással élt. Dr. Cs. I. tékra, illetőleg jogerős mun­kaügyi döntőbizottsági, bíró­sági vagy hatósági határozat­ra hivatkozik, amelyet a munkaügyi vita során koráb­ban nem bíráltak el. felté­ve. hogy elbírálás esetében reá nézve kedvezőbb határo­zatot eredményezett volna, (2) A munkaügyi döntőbi­zottságok működése felett a.z ügyészség törvényességi fel­ügyeletet gyakorol. Mégiscsak jó az a gebin! Idővont, hétfő este fél nyolc. Szolnokon úgy öm­lik az eső, mintha dézsából öntenék. Fél órája hívjuk felváltva a taxiállomást, hátha sikerül egy kocsit kavni, mel" elszállítja kollegánkat a nyomdába, másikunkat a lakására. Végre felveszik a kagylót a 12—12 te’efonszámon. — Halló! — recseg a kagylóba egy rekedt férfi- hang. Udvariasan bemutatkozom, kérem, hogy jöj­jön eqv kocsi az irodaházhoz. — Hová mennénk? — érdeklődik a férfi. Sorolom az útirányt. — Jó, megy a kocsi. Hogy hová ment. máig sem tudom', mert az irodaházhoz nem jött. Félóránál tovább vártunk rá a kapuban. Aztán, hogy csendesedett az eső, elin­dultunk gyalog. Hát csak panaszkodjanak a taxisok, hogy olyan rossz az a nebines rendszer, amikor rhég hívásra se mennek fuvarba. ** Y- ™ Korm. számú rendelet a mérvadó. A városi tanács igazgatási osztályán bizonyá­ra módot adnak arra. hogy e rendeleteket átnézze. H. K. Szolnok: Kérdésére idézzük az Mt. 65. §-át: (1) A munkaügyi vitában hozott határozat ellen, annak iog- erőre emelkedésitől számí­tott hat hónát» alatt, mind a dolgozó, mind a vállalat új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom