Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-23 / 197. szám

tflLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK 1 a megyei pártbizottság és a megyei takács laka ír —.....■■mi. ii i ■ i i ■ f* Ára 70 fillér tfiMi! XIX. évfolyam, 197. szám. 1968. augusztus 23., péntek. Hol tartunk földtörvény végrehajtásával Harminckét községben befejeződött a felülvizsgálat A földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztésé­ről szóló 1967. évi IV. tör­vény bevezető része ki­mondja: ,.A földtulajdon és földhasználat egységének megteremtése és fokozatosan a termelőszövetkezeti föld- tulajdon létrehozása a szo­cialista mezőgazdaság to­vábbfejlesztésének, különö­sen a termelőszövetkezetek gazdasági önállósága megszi­lárdításának fontos előfelté­tele.’’ A földtulajdon és a föld- használat eddig nálunk el­különült. sok ellentmondást szült és zavarta a tsz-ek gazdálkodását. A tsz-ekben használt földek egyre jelen­tősebb része — az örökösö­dések folytán — a kívül­állók tulajdonába került. Ezeknek nem főhivatása a mezőgazdaság, többen mégis visszakövetelték a földeket. A. IV-es törvény most meg­akadályozza a földek kiadá­sát. A földtörvény végrehajtó-, sa január elseje után me­gyénkben is megkezdődött. A földhivatal apparátusa az előkészítő munka során ren­dezte a földnyilvántartást. Egyeztették a tsz-ek birtok­íveit és a földek részarány kimunatásait. Megállapítot­ták a tsz-ek használatában levő állami erdők és földek kataszteri tiszta jövedelmét. Megvizsgálták, hogy a belte­rületeken és zárt-kertekben mennyi földet használnak. Rendezték a más községben, illetve megyében lakók ada­tait. Végül felmérték a tsz- tagok és kívülállók számát és földjeik mennyiségét. A felmérés során tisztázó­dott. hogy megyénk tsz-ei- nek összterülete 675 824 kát. hold. Ennek 34,2 százaléka állami tulajdon, a tsz-tagok és velük azonos elbírálású személyek (például özve­gyek) tulajdona 46.9 száza­lék. A kívülállók tulajdona a földek 18,9 százaléka. A részarányok is szemléltetik, hogy a földtörvény végrehaj- tása több tízezer embert érint a megyében. A megváltási ár A törvény értelmében a kívülállók földiét a szövet­kezetek megváltják. A föld aranykorona értékének 80 szorosát fizetik érte, melyet öt év alatt kell kiegyenlíte­niük. Az állami tartalékföl­dek szintén szövetkezeti tu­lajdonba kerülnek. Ezekért az aranykorona érték 10 sze­resét kell — szintén ötévi részletben — kifizetni. Az utóbbiak összege valójában csak névleges, mert megvál­tási ára igen alacsony.-A tsz-tagok földjüket szin­tén felajánlhatják a közös gazdaságnak. Ám a törvény rájuk bízza, hogy mikor. A megváltási ára az aranyko­rona érték 160 szorosa. Ezek felajánlását senki sem sür­getheti, mert ez káros lenne. Szigorúan be kell tartani az önkéntesség elvét. Április elsején minden községben és városban meg­alakultak a felülvizsgáló bi­zottságok a földtörvény gyakorlati végrehajtására. A bizottságok elnöke a ta­nács vb egyik vezetője, tit­kára a földhivatal szakem­bere. A bizottság munkájá­ban részt vesznek a tsz-ek felelős vezetői is. A bizott­ságok a törvény — és a vég­rehajtási utasítás — alapos ismeretében láttak munká­hoz. Felkészítésükről a me­gyei földhivatal gondosko­dott Minden iitt ütem terv­szerűen dolgoznak. Ez év végére befejeződik a felülvizsgálat Augusztus elsejéig a me­gye 76 helységéből 32 köz­ség 53 termelőszövetkezeté­ben fejeződött be a földtu­lajdon és használati viszo­nyok felülvizsgálása. Ez a tsz-ek földterületének 40 szá­zalékát teszi ki. További 19 község 42 t;sz-ében kezdődött meg a felülvizsgálat. Hátra van még 21 község 26 szö­vetkezete. A felülvizsgálat ez év végéig mindenütt be­fejeződik. A bizottságok lelkiisme­retesen dolgoznak, a tör­vény szellemének megfelelő­en járnak el. Az erdők aranykorona értékelését az •rdörendezöséa szakemberei végzik. A szőlőkét és a gyü­mölcsösöket a bizottság tag­jai a helyszínen értékelik. Itt különösen körültekintően járnak el. Megállapítják az ültetvények biológiai értékét és a beállottságot. A bioló­giai értékelésnél figyelembe veszik az ültetvény életko­rát, fejlettségét, ápoltságát és jelenlegi termőképességét. A beállottsáenál azt vizsgál­ják, hogy milyen sűrű az ál­lomány, illetve milyen ará- nvú a kipusztulás. E ténye­zők ismeretében állapítják meg a térítendő összeget. A kívülállók földjei 1969. január 1-től — a törvény sze­rint — a termelőszövetkeze­tek tulajdonába kerülnek. A földekért járó térítés első részletét szintén a jövő év­ben kell kifizetni. A felülvizsgáló bizottságok munkája iránt igen nagy az érdeklődés. A 32 községben mintegy ezerkétszáz érdek­lődő kért tájékoztatást a bizottságoktól. Ennél azon­ban jóval nagyobb azoknak a száma, akik megtekintet­ték a közszemlére kitett ki­mutatásokat. melyekből ki­tűnik: kinek, milyen nagy­ságú földje kerül megvál­tásra. A hagyaték illetékmentes Mint említettük, a felül­vizsgáló bizottságok ez év végéig befejezik tevékeny­ségüket. Addig azonban a hagyatéki ügyeket is ren­dezni kell. A bizottságok munkáját sok helyen a le nem tárgyalt hagyatéki ügyek akadályozzák. Több ezer ilyen tulajdonos van. s földjeik mennyisége több ezer kát. holdat tesz ki. Nyilvánvaló, hogy az örö­kösök is érdekeltek a ren­dezésben. hisz térítés illeti meg őket. Másrészt, a ren­dezés illetékmentes, tehát a hasvaték után nem kell fizetniük. A helyi, tanácsok is sokat tehetnek a földren­dezés meggyorsítása érdeké­ben. Mielőbb el kell készí- téniök a hagyatéki leltáro­kat, hogy a közjegyzők é-v, végéig tárgyalhassák azokat. A kívülállók földjének megváltásáról a földhivatal dönt. Az írásbeli határozatot a jövő év eleién minden ér­dekelt személynek elküldik. — m. 1. — MA: Jó lenne oda­figyelni Moldávia énekel Rádió és tv műsor Átkelés a Szaharán kilenc nap alatt A tiszaföldvári Lenin Tsz I. sz. üzemegységében egy 208 férőhelyes tehénistálló és egy 144 férőhelyes borjúnevelő épül. — Képünkön a borjúnevelő alapozásán dolgoznak Jó a finom fehér kenyér Ülést tartott az EDOSZ megyei bizottsága A tanácsi élelmiszeripari vállalatok első félévi tevé­kenységéről, a szocialista munkaverseny és brigádmoz­galom eredményeiről tanács­kozott tegnap az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszerve­zetének Szolnok megyei Bi­zottsága. Amint a szolnoki, a karcagi és a jászberényi sütőipari vállalat írásbeli je­Hűvös marad az idő Csütörtökön a reggeli 7— 13 fok közötti hőmérséklet a déli—kora délutáni órákig 20—24 fokra emelkedett, ami azonban még mindig körülbelül 5 fokkal alacso­nyabb az évszaknak megfe­lelő értéknél. Nemcsak mi nélkülöztük a nyári meleget Európában. Szárazföldünknek mintegy háromnegyed részén 17 és 25 fok között volt a maxi­mális nappali hőmérséklet. Az Országos Meteoroló­giai Intézet szerint keddig a legalacsonyabb hajnali hő­mérsékletek eleinte 10 és 15 fok között, később 15 fok körül, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet pedig 25 fok körül lesznek. Legalább 5 millimétert kitevő esők az ország területének 10 szá­zalékán várhatók, mégpedig előreláthatólag inkább va­sárnap, vagy az azt követő napokban. Minitől a maxiig Fiatalos férfi divat Otthon is divatosan Tájékoztató az őszi—téli divatról A Divattervező Vállalat á hazai divatközpontok közül elsőként készítette el kol­lekcióját, s augusztus 27-én, 28-án és 29-én a Margitszi­geti Nagyszállóban mutatja be az érdeklődőknek. A bemutató-sorozat előtt csü­törtökön a vállalatnál az új­ságírók részére adtak egy kis divat-előzetest: Nádor Vera, a vállalat művészeti vezetője tájékoztatta a saj­tó képviselőit. Ugyanekkor a 140 öltözékből álló kollek­ció 50 legsikerültebb mo­delljét is bemutatták. A ruhamodellek 80 szá­zalékához hazai textilanya­gokat használtak fel. A kol­lekcióban helyet kaptak az otthoni öltözködés kellékei is, ezenkívül megtalálhatók sportöltözékek, utcai, mun­karuhák és alkalmi toalet­tek. A divat fő jellemzője a célszerűség, és tulajdonkép­pen minden divatos, megta­lálható például a minitől a maxi-ig mindenféle szoknya­hossz ez egyébként a ruha viselőjének korától, testalka­tától és a ruhák jellegétől függően változik. A női ru­hák felső része szűkített, a szoknyák viszont lefelé bő­vülnek. A hosszanti szabás­vonalakkal érik el a kar­csúsító hatást. A női ruhák­ra egyébként legjellemzőbb, hogy visszatért a 30-as, 40-es évek divatstílusa, ismét ké­szülnek kardigánvonalú ka­bátok és kosztümök V-alakú nyakkivágással, szoknyanad­rágok. A kabátok többsége redingot-szabású, a derékré­szen ismét különböző szé­lességű övét helyeznek, új­ból megjelentek a sálak, a széles, fazonos gallérok szőr­méből, vagy műszőrméből. Esetleg bőrrel szegve is. A férfi divat is fiatalosabb. A felöltők és zakók karcsúsí­tottak, a nadrágok viszont egyenesvonalúak. lentése, valamint az elhang- . zott szóbeli kiegészítés meg­állapította a vállalatok ere­jüket meghaladó feladatokat oldottak meg. Sikeres volt a munka verseny szervezése, a ., műszaki fejlesztés és az üzemszervezés is. A vállalatok a megnöve­kedett fogyasztás miatt ez év első felében 1658 tonná­val több kenyeret sütöttek mint 1965 azonos időszaká­ban. A termelés ilyen mér­vű emelkedését a minőségi változáson túl a bérsütés je­lentős csökkenése eredmé­nyezte. A fogyasztók na­gyon megkedvelték a két kilós és nagyobb finom fehér kenyeret. Amíg például 1965 első felében ez az össz-ke- nyértermelésnek csak 34.6 százalékát tette ki. ez év azonos időszakára már 77.8 százalékra emelkedett. Kü­lönösen nagymérvű ez Kar­cagon, ahol a tavalyi 23,051 mázsával szemben, ez év el­ső felében 48 016 mázsát sü­töttek. A Szolnoki Sütőipari Vállalatnál például az össz­termelésből 84.2 százalékkal részesedik a finomfehér ke­nyér. Bár a péksütemények — különösen a zsemle és a kifli — termelése jelentős csökkenést mutat, a terme­lési érték, mégis 7 százalék­kal meghaladja a tervezet­tet. A Jászberényi Sütőipari Vállalat például a 18 millió 659 ezer forinttal szemben 21 millió 587 ezer forint ér­téket állított elő. Igen jelen­tős emelkedésről adhat szá­mot azonban a szolnoki és a karcagi vállalat is. Kétségtelen, hogy a dol­gozók munkakedve, a mun­kaverseny sikere nélkül nem tudtak volna megbirkózni a vállalatok egyre növekvő feladataikkal. A Karcagi Sü­tőipari Vállalat dolgozói már az első félévben 197 száza­lékra teljesítették vállalá­saikat, de eleget tettek an­nak a jászberényiek is. Eze­ken a helyeken a vállalat gazdasági vezetői — egyet­értésben a szakszervezeti bi­zottságokkal — új célokat tűzték' a dolgozók elé. A munkaverseny kezde­ményezői és élenjárói, — szinte kivétel nélkül min­denütt a szocialista bri­gádok. Ebben az évben már két alkalommal kezdeményeztek önállóan vietnami műsza­kot, de mindegyik brigád vállalásában szerepel a vér­adó mozgalomban való rész­vétel is. A Karcagi Sütőipa­ri Vállalatnál ez évben négy új brigád alakult. Jelentős, hogy a műszaki és az ad­minisztratív dolgozók is küz­denek a megtisztelő cím el­nyeréséért. Az ülésen résztvevő gaz­dasági és szakszervezeti ve­zetők kérték: nyújtsanak ’ hathatósabb segítséget kü­lönböző rendezvények, kiál­lítások szervezésével a dol­gozók megnövekedett politi­kai érdeklődésének kielégí­tése érdekében. Követendő e téren a jászberényiek kez­deményezése, ahol a szocia­lista brigádok havi megbe­szélésére a párt-alapszerve- zettől rendszeresen kérnek politikai előadót. Szinte minden vállalatnál kívánnivalót hagy maga után a megfelelő agitáció és propaganda összekftn- csolása, a versenyben el­ért eredmények és kitűnt dolgozók népszerűsítése. E téren a jövőben többet kell tenni a szakszervezeti bizottságoknak csak úgy, mint az 50-ik évfordulóval kapcsolatos táiékoztatás meg­javítása érdekében. A vitát követő összefogla­ló során meghatározták a szakszervezeti bizottságok további feladatait, a munka­verseny kiszélesítésének le­hetőségeit. Ezt a célt szol­gálja majd egyebek között a szocialista brigádok me­gyei vetélkedője, valamint az élelmiszeriparban dolgo­zó szocialista brigádok ve­zetőinek a jövő hónapban sorra kerülő megyei szinti tanácskozása U.

Next

/
Oldalképek
Tartalom