Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-03 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. évfolyam, 181. szám. Ára 70 fillér 1968. augusztus 3., szombat Hét bő esztendő volt... Szolnok megye gazdasága a mikroszkóp alatt Népgazdaságunk és ezen belül megyénk fejlődésének jelentős szakasza volt az 1960 óta eltelt hét év. Erre az időszakra esett a máso­dik ötéves terv sikeres meg­valósítása és a harmadik ötéves terv első két éve. — Kevés olyan ember van, akit ne foglalkoztatna az a kérdés, hogy milyen ered­ményeket mondhatunk ma­gunkénak, mit tettünk sző­kébb hazánk, megyénk fej­lődése érdekében és még min kell javítanunk. A KSH Szolnok megyei Igazgatóságán már hosszú időn át azon fáradoztunk, hogy elemezzük megyénk hétéves fejlődését. Tettük ezt abból a célból, hogy az 1968. január 1-én életbelé­pett új gazdaságirányítási rendszer előtti időszak főbb eredményeit — és lemara­dásának okait — feltárjuk, alapot adjunk a most meg­induló 5 és 15 éves terv készítéséhez, és az új me­chanizmus adta lehetőségek minél ésszerűbb felhaszná­lásához. Ezekből az ered­ményekből nyújtunk át egy csokorra valót. Tizenkét milliárd íorint beruházásra Megyénk fejlődését az t960—1967 közötti időszak­ban alapvetően a nagyösz- 5zegű beruházások segítet­ték, amelyek meghaladók a 12 milliárd forintot. Ebből csaknem azonos arányban jutott az iparnak és a me­zőgazdaságnak, és ez terme­lési eredményeinkben álta­lában tükröződött is. A fejlesztésre fordított összegek alapján továbbra is megyénk mezőgazdaságá­tól várnak sokat, mert az ide befektetett összeg meg­haladta az országosnak hat százalékát, míg iparfejlesz­tésre csak mintegy 3 szá­zalék jutott. Az iparunkat tekintve még mindig az el­maradott megyék közé tar tozunk, bár az iparbázis fej­lődése nem vitatható és a megyék között a foglalkoz­tatottság alapján 1966-ban a 13. helyet foglaltuk el. Az iparfejlesztés ennek ellenére is gyors ütemű volt. Az ipari termelés növekedé­si üteme évente átlagosan 9,5 százalék volt az orszá­gos 7,7-del szemben, tehát ipari üzemeinknek általá­ban nincs szégyenkeznivaló­juk. Néhány igen fontos cikkből, mint például hűtő- szekrényből, óleumból, tor­nacipőből az ország szükség­leteit teljes egészében me­gyénk látja el, és a kénsav háromnegyed részét, a szu­perfoszfát kétharmadát is itt termelik. Aszályos vidék, intenzív öntözés Megyénk előbb említett ipari termékei mellett fő­ként a mezőgazdaságáról is­mert. Ennek is meg van az oka, mert az ország búzater­mésének több mint egy- tizede, a kukoricának 6—7 százaléka, a rizsnek csak­nem fele évről évre innen származik. Megyénk a leg­aszályosabb terület az or­szágban, ennek ellenére me­zőgazdaságunk termésered­ményei általában felveszik a versenyt a legcsapadéko­sabb területekkel is. Ennek Oka az is, hogy intenzív öntözést folvtatunk. Az öntözés méreteire jel­lemző. hogy 1960—1967 kö­zött évente átlagosan 77 003 kát. hold területre jutott el az életet adó víz. Ez az országosan megöntözött te­rületnek negyede volt. — Legnagyobb gond azonban ma is az egyre növekvő ál­latállomány takarmányszük­ségletének biztosítása. A két fő népgazdasági ág mellett tovább fejlődött és korszerűsödött az építőipar és a többi népgazdasági ág is. Természetszerűen, sokan arra is kíváncsiak, hogyan változott életünk. Erre az­zal válaszolhatunk, hogy a reálbér hét év alatt 11 szá­zalékkal nőtt, bár nem érte el az országos (14 százalék) növekedési ütemét. A lakosság egyre többet tudott vásárolni és félreten­ni, mert a különféle kiadá­sokra fordítható készpénz- bevétel közel 50 százalékkal nőtt. Ez megmutatkozott ab­ban is, hogy a megyében forgalmazó boltok mintegy 56 százalékkal több értékű árut adtak el és 1967 végén a takarékbetétkönyvekben közel ötször több pénz volt. Szolnokon jelentős a lakáshiány A lakosságnak egyre ja­vuló ellátottságát jelűi a lakásállomány mintegy 9 százalékos növekedése. En­nek ellenére — különösen a megyeszékhelyen — még je­lentős lakáshiány van. Az egészségügyi ellátás javulá­sa eredményeként az életkor kitolódott, mert jelenleg át­lagosan 66 éves korukig él­nek az emberek az 1960. évi 60 évvel szemben. Felszá­molták a- járványos gyer­mekbénulást és a régen népbetegségnek számító tü­dőbajt is jelentős mértékben visszaszorították. Az itt felsoroltakat csu­pán vázlatnak, illusztráció­nak szántuk, de fenti ered­ményekből is látható, hét bő esztendőt hagytunk ma­gunk mögött. További le­hetőségeink még nagyobbak, mert az új mechanizmus­ban a termelési eredmények fokozására, a jövedelmek növelésére az eddigieknél is nagyobb alkalom nyílik. Dr. Végső Zoltán MA: Bor város a föld alatt Ntigyrév a kikötőbe tart Rádió és tv műsor Vasárnapi sportműsor Horgolt kabát és köpeny A város kötelez Vélemények a társadalmi munkáról, a gyűjtésről a hajtóerőről Kisújszállás a. tavalyi eredményei alapján először került az első helyre a me­gyei községfejlesztési ver­senyben — sokaknák nem kis meglepetésére. Ez ért­hető is, hisz hat éven át meglehetősen hátul kullo­gott ez a város a társadalmi munkák végzését illetően. Íme a bizonyító szám: míg 1961-től 1967-ig 1 958 000 fo­rintnyi munkát végeztek, addig tavaly egyetlen év alatt 1 726 000 forint érté­ket dolgoztak a város lakói. .Togos a kérdés: mi történt ebben a városban? Megpezsdült az élet Vitathatatlan; amióta a tanács élére új vezetők ke­rültek, megpezsdült az élet Kisújszálláson. Mozgalma­sabbá vált. mert nemcsak tervek születtek azóta, ha­nem a lakossággal egyetér­tésben, támogatásával elké­szült a hétmillió forint ér­tékű strandfürdő, a köz­ponti orvosi rendelő, a böl­csőde, bővült a városban a vízhálózat 5 kilométerrel. S ami a legfontosabb- a munkák zömét társadalmi munkások végezték munka­idő után. Hangsúlyozni kell, hogy munkaidő után. Voltak ugyanis olyan hangok, hogy talán a Kisújszálláson vég­zett társadalmi munkák kö­rül nincs minden rendben. Inkább lehet azonban hin­ni annak a harmic kérdőív­nek, amelyeket a faipari vállalatnál néztünk meg (a pártbizottság adta ki azo­kat az üzem munkásainak, hogy névtelenül válaszol­janak a kérdésekre), s ame­lyeken az iveket kitöltők mind azt húzták alá: „mun­kaidő után végzek társadal­mi munkát”. Bogyó Lajos lakatos, a Vas- és Faipari Ktsz tagja világosan meg is fogalmazta: „Teljesítmény­bérben dolgozunk, munka­időben ezért bolondok len­nénk társadalmi munkát vé­gezni. Nekünk is kell a fi­zetés.” Pedig a faipari vállalat és a vas- és faipari ktsz mun­kásai nem kevés társadalmi munkaórát dolgoztak a für­dő építésénél. Ezt bizonyít­ja, hogy mindkét ..üzemet.” a társadalmi munkáért járó kitüntető plakett bronz fo­kozatával jutalmazták. Az önkéntes adakozás Azon viszont lehet vitat­kozni: helyes-e az a mód­szer, hogy gyűjtést rendez­tek a városban a községfej­lesztési alap pótlására. Igaz, kimondták: önkéntes alapon adjon mindenki, amennyit bir. Mégis éppen a ktsz-nél kifogásolták: mindenkitől levonták az egy napi bért kofa hozzájárulásra. Véle­ményünk szerint helyes a pénzbeni hozzájárulás, de szigorúan önkéntesség alap­ján. Többen beszéltek arról is; társadalmi munkát végezni kötelessége az embernek, de csak olyat, aminek nem­csak a közösség, hanem az egyes ember is hasznát lát­ja. Ilyen munka volt a für­dő építése. Viszont csator­naárkot csak azok ássanak, ahol építenek is maid csa­tornát. Somlyai Mihály asz­talos így fogalmazta mes: „Meg kell találni a hajtó­erőt, ami társadalmi munka végzésére készteti az em­bereket.” Igaz. meg kellett találniok azt a hajtóerőt. Hisz éppen a télen Kisújszálláson ren­dezett mezővárosok vezetői­nek tanácskozásán hangzott el; létkérdés Kisújszálláson is, hogy döntsenek, . mi­lyen jövőt választanak ma­guknak: városként fejlődni vagy faluvá lenni. A szá­mok bizonyítanak, melyik utat választották. Kisúj­szálláson 1967-ben a terve­zett három és fél milliós be­vétellel szemben majd nyolcmillió forint volt a kofa bevétel. Ebből a la­kossá«? közvetlen hozzá iáru- lása 600 ezer forintot tett ki. Megérdemelten lettek te­hát az elsők a városok versenyében. A jutalmat, a 200 ezer forintot vízhálózat bővítésére, járdafelújításra fordítják. V. V. Augusztus 20-ára készül az ország A „hegyhát szépe“ — Virágkarnevál Városavatások Szerte az országban ünnepségekkel, színpompás ren­dezvényekkel köszöntik augusztus 20-ál, az Alkotmány napját és az új kenyér ünnepét. Az ünnepségek központjá­ban, a nagygyűlések mel­lett, az idén is a hagyomá­nyos munkás-paraszt talál­kozók állnak. Ipari munká­sok állami-, és szövetkezeti gazdaságokat, a mezőgazda- sági dolgozók pedig, ipari üzemeket látogatnak még. E találkozók hagyományos, ün­nepélyes aktusa lesz az új kenyér megszegése. Az al­kotmánynapi munkás-paraszt találkozóknak az idén kü­lönös jelentőséget ad az a körülmény, hogy sok szövet­kezeti gazdaság ezúttal ün­nepli megalakulásának 20. évfordulóját. Hajdú-Bihar megyében a nap eseményei közé tartozik az országos ér­deklődéssel kísért kirakodó vásár a hortobágyi kilenc- lyukú hídnál. A Baranya megyei Abaligeten válasz­tott szépségkirálynő egy évig viselheti majd a „Hegy­hát szépe” címet. A nap kiemelkedő esemé­nyei közé tartozik a deb­receni országos virágkar­nevál. Gyulán megnyílik a III. Országos Székely Ala­dár Fotókiállítás. Dunaúj­városban kerül sor a vasas táncegyüttesek hagyomá­nyos fesztiváljára. Két elő­adást tartanak, s mind ket­tő bevételét a vietnami nép megsegítésére ajánlották fel. A Tolna megyei í'amásiban bolgár, csehszlovák, NDK- beli, és jugoszláv csapatok részvételével nemzetközi lovasversenyt rendeznek. A bájai és a kalocsai járás­ban aúgusztus 19-én és 20- án bonyolítják le az első Duna-menti folklór feszti­vált. A szombathelyi kem­pingben egyhetes nemzetkö­zi találkozó kezdődik. — A szegedi szabadtéri színpa­don 19-én Verdi: Aida cí­mű operája kerül színre, 20-án pedig a Magyar Ál­lami Népi Együttes mutatja be Rapszódia című műsorát. Nógrádban az alkotmányna­pi rendezvények egyik leg­kiemelkedőbb eseménye a salgótarjáni kohászati üze­mek centenáriumi ünnepsé­ge lesz. Két új város — a Borsod megyei Sárospatak és a Vas megyei Sárvár — avatására is’ az Alkotmány napján kerül. sor. Sok új létesítmény avató ünnepsége ugyancsak az Alkotmány napján lesz. Na«ryliun«á<ji grépésztaiálkozó Kunmadarason, Kisújszálláson Továbbképzési megállapodás a mezőtúri technikummal (Tudósítónktól) Csütörtökön és pénteken a kunmadarast Kossuth, il­letve a kisújszállási Búza­kalász Tsz-ben a nagykun­sági termelőszövetkezetek területi szövetsége kör­zeti megbeszélést tartott a. tagszövetkezetek műszaki ve­zetői számára. Mindkét ta- • lálkozón a termelőszövetke­zet elnöke, főmérnöke kö­szöntötte a résztvevőket A munkaértekezlet témája a gépjavítás műszakilag igé­nyesebb, gazdaságosabb szer­vezése. az anyag- és alkat­részgazdálkodás javítása, va­lamint a műszaki szakem­berek továbbképzése volt. Ezentúl még a termelő­szövetkezeti főgépés-ek sok gondolatot vetettek fel. Magyar pártküldöttség utazott Pozsonyba Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának vezetésé­vel magyar pártküldöttség utazott péntek délután Po­zsonyba, a hat testvérpárt képviselőinek találkozójára. A delegáció tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, és Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titká­ra. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. A küldöttség búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Biszku Béla, Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminisz­ter. és Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője. Tegnap délután megérke­zett Pozsonyba a csehszlo­vák, a szovjet, bolgár, né­met és lengyel pártküldött­ség is. Különböző szervezeti for­mákat is megtárgyaltak az értekezlet résztvevői. Több résztvevő mondotta el. hogy a tsz-ekben születő műsza­ki újításokat senki sem bí­rálja el és ezek elterjesztése is rendkívül lassú ütemben halad. Kérték a területi szövet­séget. patronálja ezt a jó ügyet. A területi szövetség a. mezőtúri Mezőgazdasági Felsőfokú Gépésztechnikum­mal együttműködési megál­lapodást kötött már koráb­ban. s ezen bélül a termelő­szövetkezeti eépész szakem­berek továbbképzése biztosít­ható. A résztvevők örömmel fogadták ezt a kezdeménye­zést és részvételüket beje­lentették különböző szak- tanfolyamokra. így hidrauli­ka-szerelés. hegesztő, festő és más szakágazati tovább- kénzésre. Az ankétokon a gépjavító állomások ajánlatokat tettek különböző felújított alkatré­szek és szerkezeti egységek forsa'mazásúra. A szövetke­zeti főgépészek a két terme­lőszövetkezetben tanulmá­nyozták a gépműhelyt, gép­udvart is. A kisújszállási Búzakalász és a kunmada­ras! Kossuth Tsz-ben láto- takról a szakemberek elis­merően szóltak. Az értekez- létpken egyébként hasznos ’-'toir a’akultak ki. an™l'yk a 5övőben gyü­mölcsözővé válhatnak. — borsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom