Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

UMt. július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ü Hogyan élünk Szolnokon? Interjú Csorna Kálmán vb elnökkel csoma Kálmánt, a szolnoki városi ta­nács VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKÉT arra kértük meg, mondja el a „hogyan ÉLÜNK SZOLNOKON?” CÍMŰ CIKKSOROZATUNK­KAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYÉT. KÉRÉSÜNK­NEK SZÍVESEN TETT ELEGET. Dr. Sík Endre átvette a nemzetközi Lenin békedíjat Áz építőipar meg­segítésére Hosszú idő óta igen jól bevált és keresett gyártmá­nya a Törökszentmiklósi Gépgyártó- és Javító Ktsz- nek a betonkeverő, a beton­acél egyengető és daraboló gép. Az 500—100 literes be­tonkeverőkből az idén közel 3o millió forint értékben 800-at készítenek, illetve ad­nak át az AGROKER-nek, valamint az egyéb megren­delőknek. Bár ez év elején a nagy­mérvű fluktuáció, valamint az anyagellátási nehézségek gátolták munkájukat, sikere, sen teljesítették féléves elő­irányzatukat Ebben jelentős része van a lakossági meg­rendeléseknek, szolgáltatá­soknak is. Elsősorban a kü­lönböző lakatosmunkák, va­lamint a motorjavítás után nagy az érdeklődés. Menne az idegen.,. Feleslegesen venném fel a tollat, ha még egyszer azok­ról az idegenforgalmi lehe­tőségekről írnék, amelyeket a Jászsággal kapcsolatban korábban ' már említettünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy a számtalan tanácskozáson és a vitákon kívül nem sok­ra jutottunk. Az úthálózat lehetővé teszi, hogy valaki az északi hegyvidékről egye­nesen a Szegedi Ünnepi Já­tékokra, vagy Pécsre jusson eL A jól tájékoztatott és a prospektusokkal ellátott erre haladó turisták azt is tud­ják, hogy például Jászszent- andráson világhírű templo­mot láthatnak, kiváló táj­jellegű borokat ihatnak, ké­nyük kedvére hűsölhetnek a szép környezetű strandon. Ez így is van, de csak el­vileg. Amikor szétnéztünk a két jászsági községben Jász- szentandráson és Jászkiséren, gyakorlatilag éppen az ellen­kezőjét tapasztaltuk. Igaz, hogy a híres jászszentand- rási templomot útmutató tábla nélkül is meg lehet találni, hisz tornya a falu fölé magasodik. De a toborzót már keresni kell. Mivel az étterem nincs mindig nyitva, az éhes vándor a vele szem­be lévő élelmiszerboltban vásárolhat valami harapni- valót. Csakhogy az üzlet el­látottsága véleményünk sze­rint, még a község lakóit sem elégíti ki, nemhogy az országjáró turistákat. Szét­néztünk a polcokon, láttuk, hogy még a konzervfélesé- gekből sem lehet nagyon vá­logatni. nem beszélve a fel­vágottakról. És mit kaphat a turista Jászkiséren? Először guta­ütést mérgében, mert ha nem tud magyarul, akkor ugyan­csak keresgélheti az ÁFÉSZ éttermét. Tudniillik a gyo- monddító hely, az ország­úitól több száz méterre van és még egy tábla sem mu­tatja, hogy a község köze­pén megálló idegen merre vegye az irányt Pedig a tisz­tán tartott és választékos étel-ital készletű étteremben a kényesebb igényeket is ki tudnák elégíteni. Véleményünk szerint nem elég csak az idegenforga­lomról beszélni. Adni is kell mindazt, amit „síppal-dob- bal” hirdetünk. — ti­voli pallagi gazdászok! A Debreceni Agrártudományi Főiskola 1968. szept. 17—18 —19-én a Debrecen—Pallag mezőgazdasági felsőoktatás 100. évfordulója alkalmából jubileumi nagy találkozót és tudományos ülésszakot ren­dez. Aki részvételi szándé­kát még nem jelentette be, szíveskedjék címét megírni, hogy meghívót és tájékozta­tót idejében küldhessünk. Találkozó szervező Debre­cen, Böszörményi út 104. — Érdeklődéssel olvastam a cikkeket, — kezdte vála­szát Csorna elvtárs — s szí­vesen mondok véleményt. Ügy vélem a téma valóban sokak érdeklődését magára vanta. Bár a fővárosi körül­ményekkel abszolút össze­hasonlítást nem tehetünk, valóban vannak a Budapest­tel fenntartott kapcsolata­inkban, éppen a közelség mi­att sajátos vonások. Azt hiszem az a reális, ha a fő­nincs olyan hogy az ránknézve különö­sebben veszélyes lehetne. (Más a hatás a megye egyéb területére.) Figyelemreméltó viszont az az észrevétel, amit cik­kük is említ, hogy az érett­ségizett fiatalok közül aránylag sokan hagyják el Szolnokot olyanok is, akik nem tanulnak tovább. Ugyanakkor az is tény, hogy a szellemi kapacitást — ahogyan mi mondjuk, — importálnunk kell a város­ba, s ennek mindenekelőtt állami lakás az ára. amiből köztudott, hogy kevés van. Az egyik ezzel összefüggő legnagyobb gondunk, hogy ennek az iparilag és lélek- számban egyaránt gyorsan fejlődő városnak a nemrég avatott Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskolát ki­véve, nincs felsőoktatási in­tézménye. Amire pedig mind a fiatalok pályaválasztása, mind a szakember utánpót­lás miatt nagyon nagy szük­ség volna. Amint említettem, több fővárosi gyár, vagy ktsz ve­zetősége szívesen tárgyal ve­lünk, s telepít le részleget hozzánk. Most előrelátható­lag egy orvosi műszerjavító részleget helyezünk üzembe a Nád utcában, ahol körül­belül egy hónap múlva negyvenen kezdhetik meg a munkát. Később pedig mintegy 250—300 érettségi­zett fiatalra lesz ott szük­ség. Az iparcikkel való ellá­tásról szólva jogos a téma kiélezése a Néplapban. Bár nagyobb árutömeg általában mindenképpen nagyobb vá­lasztékkal jár és ez a fő­városiak előnye. De tény az, hogy Szolnokon a forgalom nagyságához képest sincs olyan választék, ami egy 63 ezer lakosú városban — ahol sok az átutazó vásárló is — elvárható. Az meg kü­lönösen indokolatlan, hogy a meglevő választék is a magas árak köré tömörül, és így nemcsak áruban, hanem árakban is szűk a válasz­ték. Nagyon időszerű a Cilik­nek az a kívánsága, hogy a kereskedelemben dolgozók mindenkor nézzék a fogyasztók szemével is saját munkájukat. Sokféle munkakörben dolgozó ember él Szolnokon, de általában nem magas jövedelműek, s P7t mindenkor figyelembe kell venni. A cikk szóvátette a vá­ros élelmiszerellátásának va­lóban kifogásolható hiányos­ságait is. Azt is kiderítette, hogy a városi tanács szak­emberei igyekeznek segíteni a gondokon, de a megoldás nemcsak rajtuk múlik. Saj­nos erőteljesebben kell fo­galmaznom, mert mondha­tom, hogy a mi apparátu­sunkon a kisebb rész múlik. A vállalatok, amelyek ellát­ják a várost — amellett, hogy a régebbihez viszonyít­va maguk is önállóbbak —, megyei irányítású vállala­tok. A városi tanács veze­város közelségének és a po­zitív hatásait említem el­sősorban. Azt például, hogy hozzánk viszonylag köny- nyebben települt mindig ipar a j^yárosból. Szolnok város évi kétezer lélekszá­mú növekedése maga is iga­zolja, hogy az emberek is szívesen jönnek Szolnokra lakni, — mért munkaalkal­mat találnak. — Budapest­nek földrajzi közelsége elle­nére szívóhatása tőinek kérése, véleménye csak sok áttétellel — ha érvényesül Ez önmagában nem okoz bajt, ha a kereskedelemben érintett gazdasági egységek vezetői az egyetemes ellátá­si érdekeket maguk is mesz- szemenően szem előtt tart­ják. A zöldsógellátás — aho­gyan a cikk is írja —ma ki­fogásolhatóbb és nehezebb Szolnokon, mint évek óta volt A tárgyilagossághoz tartozik, hogy mi most ép­pen a legaszályosabb vidék központjában vagyunk. Ezért most érezzük csak igazán, hogy mennyire hiányzik egy megbízható ellátó bázis, amelynek a szükségességé­ről már régebben is olyan sok szó esett. Ha a „Figye- !ő”-nek a tavaly ilyenkori számát is megnézzük, lát­hatjuk, hogy akkor körül­belül olyan költséges volt a szolnoki piac. mint a buda­pesti, vagy talán még ol­csóbb is. Ezért is olyan éles az ellentét a tavalyi és az idei árak között és érthető a fogyasztók megütközése. Igaza van a Szolnok me­gyei Néplapnak, amikor azt kéri számon a kereskedelm* szakemberektől, hogy ilyen esetben legyenek rugalma­sak és teljes erejükkel Az ember élvezettel rá­gyújt egy Fecskére, vagy éppen Saváriára — vagyis filteres cigarettára. Füstöl vidáman és nem tudja, hogy a szopóka kis barna papiroskáját importálja a dohányipar. Évi 10o tonnát tesz ki a behozatala, s ez nem kevesebb, mint 100 ezer dollárba kerül. Szép summáról van szó, ha lehel, érdemes megtakarítani. így gondolkodtak a szol­noki papírgyár vezetői is. Az úi gazdásági mechaniz­mus kínálta nagyobb lehe­tőségekkel élve és a piac­tól ösztönözve, az idén kezd­tek el foglalkozni az üzem­ben a parafa uiánzatú alap- papir „receptjének”, techno- Uxriájának kikísérletezésé­vel. Néhány hónap elteltével a kutatók már arról számol­hattak be. hogy az úi ter­mék gyártási problémáit megoldották. Ezzel egyfelől jelentős devizamegtakarítást tettek lehetővé. Másfelől a dohányipar, az import korlá­tok megszűntével fokozhat­ja a filteres cigaretták gyár­tását, kielégítheti a hazai keresletet. Az új termék piaca biztos, olyannyira, hogy várhatóan évi 200 ton­na parafa utánra tű papírra lesz szüksége a vevőnek. Kétségkívül előnyös mind­ez a gyárnak hiszen vá­szolgálják a város jó ellátását s az ilyen nehéz idő­szakban is mutassák meg, mit tudnak. — Ed­dig nagyon sokszor az volt a kereskedelem irányítóinak a panasza, hogy kevés az üz­lettér. Nagyon igaz ez a fel­vetés. De most kitűnt az is, hogy az üzlettér mellett sok mozgékonyságra, frissesség­re is szükség volna. Azt hi­szem, hogy ezen a többszek- torúság sokat segíthet, s mégtöbbet az, ha a termelő- szövetkezetek közös vállal­kozással segítik az ellátá­sunkat Ehhez kedvező lesz a vásárcsarnok, aminek épí­tését jövőre megkezdjük, bármilyen anyagi megter­helést is jelent számunkra. A cikk felveti azt is, el­nézzük, hogy sokan lefoglal­nak üzlethelyiségeket. de annak kihasználásáról nem gondoskodnak megfelelően. Igaza van az újságírónak, mert nekünk is valóban több határozottsággal, következe­tességgel kell a lakosság ál­talános érdekeit képviselni. Erre ez az időszak tanított meg legjobban minket is — fejezte be nyilatkozatát Csoma Kálmán. B. E. Amikor 1965. II. felében letelepült Szolnokon a Ganz Villamossági Művek Hegesz­tett Gépszerkezetek Gyára, kevesen hitték, hogy né­hány év alatt ennyire „ki­növi magát”. A letelepülés évében kétmillió forintot fordítottak az üzem fejlesz­tésére, ám a következő év­ben már három és fél mil­lió forint volt ez az összeg. 22 millió forint beruházás Az elmúlt évi több mint lasztéka bővült és a, nyere­sége is növekedni fog — a népgazdaságnak (100 ezer dollár!), a dohányiparnak, és a fogyasztónak egyaránt. Remélhetőleg majd időnként sem lesz hiánycikk a filte­res cigaretta. A papírgyárban ugyancsak belejöttek a kísérletezésbe. Megoldották a kreppell egészségügyi papír gyártását is. A kereskedelem évi 109 tonnányit hajlandó vásárolni ebből a cikkből. A gyár ve­zetői most kiszerelő gép után kutatnak a piacon, minden jel szerint az NDK-tól vásárol­ják meg azt. A modern korban mond­hatni, divatba jött a papír. Újabban például ruhát varr­nak belőle. Nos, a szolnoki üzem papírtörülközőt gyárt majd, minthogy a hazai pia­con 10 milliót értékesíthet esztendőnként. A papírgyár­nak ez az új cikke szintén az idén született. Minősége felveszi a versenyt a leg­jobb külföldi gyártmányok­kal. A három új termék mind­össze félévi munka eredmé­nye. A papírgyári hármas „ikrek” megszületése azt bi­zonyítja. hogy a kutatók a piacon merítenek témát, a vezetők a kereslet, a nyere­ség szavára „hallgatnak”. % P. ' Szombaton délelőtt az Or­szágos Béketanács székházé­ban ünnepélyesen átnyújtot­ták dr. Sík Endrének, az Országos Béketanács elnöké­nek a nemzetközi Lenin- békedíjat. Részt vett az ün­nepségen Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja. a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Dobi István nemzetközi Lenin- békedíjas, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának nyugalmazott elnö­ke, Mihályfi Ernő, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság elnöke, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke, és Sebestyén Sándorné, az Országos Béke­tanács titkára, ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára üdvözölte az egybegyűlteket, s köszöntöt­te dr. Sík Endrét. Ezután P. N. Fedoszejev akadémi­kus. az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság elnöke beszédet tartott, majd feltűzte dr. Sík Endre mel­lére a Lenin portréját áb­rázoló aranyérmet és átadta a nemzetközi Lenin-békedíj- ról szóló diplomát. Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke köszön­tötte ezután a magas kitűn­őét millió forint beruházás további előrelépést jelentett a gyár fejlődésében. Elsőd­leges feladat az épületek bővítése volt. Ekkor építet­ték meg a 110 méter hosz- szú ,10 méter széles félte­tős színt, fejezték be a csarnok bővítését. Ezzel párhuzamosan javult a mű­helyek felszerszámozottsága. A 6.3 tonnás daruskocsi mellett beszereztek 32 vil­lanyhegesztő asztalt. 33 négy­munkahelyes satupadot," két Einomegyengető asztalt. Az anyavállalat, a Ganz Villamossági Művek vezetői ez év elején felülvizsgálták a beruházási hitelkeretet. Ekkor született meg az a döntés, hogy a szolnoki te­lep fejlesztésére 1970-ig to­vábbi 22 millió forintot for­dítanak vállalati forrásból. A fenti összegből az idén 10 millió forintot invesztáljak be. A szállítások zavartala­nabbá tétele érdekében fej­lesztik az anyagtér útjait, elkészül a szabadtéri ra­kodó, bővülnek a szociális létesítmények is. Sor kerül a gázpalack-tároló, a gázfo­gadó állomás megépítésére, a kazánház átalakítására. — Beállítják a kopír-lángvá- gót, valamint a védőgázas és a fedettüvegű hegesztő automatát is. Eredményektől függ a továbbfejlődés Távlati fejlesztési tervük szerint jövőre elkészül a 36x30 méteres csarnok hő­kezelő berendezése, a söré­tes vasfelülettisztító és ami igen lényeges: egy tíz ton­nás darut is beszereztek. A Kemenceépítő Vállalat szak­emberei 1969. június 30-ig 5 millió 700 ezer forintos költséggel elkészítik a hő­kezelő kemencét. A géppark növelése érdekében viszont két olyan hegesztő-apparát kerül beállításra, ami egyen­ként 10—10 szakember mun­káját teszi lehetővé. Bár a program csak 1970-ig rögzíti a gyár fej­lesztését, az nem fejeződik be ekkor. A gazdasági ered­ményektől függően 1973-ig — a tervek szerint — ösz­tetés — Dobi István után im­már — második magyar tu­lajdonosát. Dr. Sík Endre meghatott szavakkal köszönte meg a kitüntetést. — Ügy tekintem a nem­zetközi Lenin-békedíjat, hogy az nemcsak nekem, hanem az egész magyar béke-moz­galomnak, azoknak a száz­ezreknek szól, akiknek a bé­kéért folytatott aktív, lelkes munkája, a mozgalomban való odaadó részvétele hoz­zájárulást jelentett és jelent a béke ügyének előrehaladá­sához. Természete szerint a béke­harcnak két fontos területe van. Az egyik a meggyőzés, az agitáció, amely hatékony eszköze a békéért, a háború ellen, a béke megőrzéséért, új világkatasztrófa megelő­zéséért vívott küzdelmünk­nek. Ugyanakkor azonban minden eszközzel támogat­nunk kell azok igazságos há­borúját akik kénytelenek fegyverrel harcolni életükért, békéjükért, függetlenségü­kért, biztonságukért. Béke­mozgalmunknak most első­rendű feladata, hogy minden eszközzel támogassa a hős vietnami nép szabadsághar­cát — mondta befejezésül Sík Endre, aki a nemzetközi Lenin-békedíj jal járó pénz­összeg egy részét felajánlot­ta a harcoló vietnami nép megsegítésére. A bensőséges ünnepség Erdei Ferenc zárszavavával ért véget. szesen 43 millió forintot Eordítanak további építésre. Fiz pedig azt jelenti, hogv 1973-ra egy korszerű, nagy üzemmel gazdagodik Szol­nok. 1965-ben egyébként 17 és fél millió forintot „vit­tek” az anyavállalatnak, az elmúlt évben ez az összeg már meghaladta az 53 mil­liót. Ez évi célkitűzésük vi­szont 60 millió forint. Ez a szám azonban — bár így is sokat mond — mégsem tük­rözi azt. hogy ténylegesen mit is jelentenek az anya- vállalatnak. Az indulás évé­ben még csak az össz-ter­melési érték húsz százaléka volt a saját vasszerkezeti munkák értéke, ez évben már nyolcvanöt százalék lesz az — és elsősorban ez a döntő az új üzem szem­pontjából! Ssa lf ni tiII Uásképsés Amíg 1965-ben 352 szak- és segédmunkás, valamint 50 ipari tanuló dolgozott az üzemben, addig ma már 180 tanuló van az 595 szakmun­kás mellett. Annak bizonyí­tására pedig, hogy a tanulók elégedettek a róluk való gon­doskodással, csak egy szá­mot: az ez évben végzett szakmunkások nyolcvan szá­zaléka az üzemben maradt! Bár a vállalat sokat tett saját szakembergárda kine­veléséért „promt” is alkal­mazni tudnának legalább 40—50 jól képzett hegesztőt, lakatost. Hiába képeztek ki, illetve át az elmúlt évek során legalább 200 sze­mélyt erre a munkára, ez ma már kevés. További, igen jelentős számú új szak­munkásra lenne szükségük. M. B. Vállalatunk megvételre keres 1 db jó állapot­ban lévő 800-as VASVÁZAS SZALAGFŰRÉSZT. Baromfikeltető Vállalat Szolnok, Verseghy u* 4 hármas ikrek Ami sok — mégis kevés a Ganz Villamossági Művek szolnoki Hegesztett Gépszerkezetek Gyárában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom