Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 170. szám. Ára 1 forint 1908. Július 21.; vasárnap. Mai döntések — holnapi távlatok Azt, hogy a vállalatok felelősségteljesen akarnak él­ni a megnövekedett önálló­sággal az előrelátás, a terv- szerűség iránti igényük is fél­reérthetetlenül bizonyítja. Valamikor, nem is olyan ré­gen a vállalatok vezetőinek figyelme a napi termelési és műszaki gondokon túl legfel­jebb az évi tervtetjev.tcsre terjedt. Mi lesz néhány év, múlva? — erre már nem gon­dolhattak komolyan, mivel valójában a központi dönté­sektől függött a vállalat jövő­je. Ma viszont, ha megkér­dezzük: mit terveznek 1970- re, aligha találunk igazgatót, akinek ne lenne határozott elképzelése. Azelőtt — néhány kiemelt gyártmánytól eltekintve — nem ismerték a vállalatok a velük kapcsolatos öt eszten­dős központi elképzeléseket. Jelenleg — noha éppenhogy magunk mögött hagytuk a harmadik ötéves terv félide­jét — már szinte minden vál­lalatnál az 1975-ig terjedő negyedik ötesztendős terv ki­alakításán fáradoznak. Nem ritka az sem, hogy már most, az i985-ig terjedő hosszútávú, 15 esztendős időszak elképze­léseit körvonalazzák. A vál­lalatoknak ez a jövő iránti kíváncsisága az előrelátás és a tervszerű munka iránti igényből táplálkozik. Csak úgy dönthetnek igazán meg­bízhatóan, ha pontosan fel­mérik annak holnapi követ­kezményeit, illetve eleve a jövő tennivalóiból indulnak ki mai elhatározásaiknál. Nem régen hat nagyvál­lalati igazgatótól megkérdez­tük, hogy mit várnak az irá­nyító minisztériumtól; A vá­laszok őszintén szólva meg­lepőek. Arra számítottunk ugyanis, hogy majd azt hang­súlyozzák: a minisztérium hagyjon bennünket ezután is önállóan dolgozni, ahogy ezt az első félévben, a reform szellemében tette. Ehelyett nagyon határozottan megfo­galmazták az igazgatók a köz­ponti tervező és koordináló munka iránti igényüket. „A piaci információ, a vállalat­nál készített közép- és hosz- szútávú prognózis csak rész­ben teszi lehetővé az éssze­rű és gazdaságos döntéseket — summázta a közös véle­ményt a hat igazgató egyike. — Nem szeretnénk, ha a pia­con derülne ki, nagy veszte­ségek árán, hogy terveink, elképzeléseink ütköznek más vállalatokéval”. Más szavakkal: a vál­lalat vezetői szocialista módra képzelik el az önálló­ságot. Nem csupán elfogad­ják, hanem igénylik is szoci­alista államunk irányító, terv­szerű befolyásoló munkáját, az országos érdekeknek, a központi elhatározásoknak megfelelő orientációt. Hogyan képzelik az irányító szervek a több vállalatot is átfogó ágazat műszaki-gazdasági fej­lesztését, beilleszkedését a népgazdaságba? Mit várhat az adott vállalat hosszabb tá­von az anyag- és alkatrész- szállítóktól, a kooperáló part­nerektől, és mit várnak tőle felhasználói, vásárlói? Az or­szág külkereskedelmi érdeke milyen export, import tevé­kenységet és döntéseket kí­ván a vállalatoktól, a külön­böző külföldi partner-orszá­gokat tekintve? Ilyen és ha­sonló kérdésekre várják a központi szervek válaszát ah­hoz, hogy a legésszerűbben alakíthassák a helyi terve­ket, elképzeléseket. dönté­seket. Mindez nem sérti a válla­latok önállóságát és felelős­ségét. Mert a kormány, vagy a minisztérium közvetlenül nem avatkozik be a vállala­tok tevékenységébe. A köz­ponti tervekkel, elképzelések­kel, mint a fejlődés fő irá­nyait jelző információkkal számolhat a vállalat. Végre­hajtására nem kap kötelező utasítást, bár a gazdasági sza­bályozás és terelés eszközei­vel (hitel, vám, adó stb.) a központi elképzeléseknek megfelelően befolyásolják a helyi elhatározásokat. Mind­ez persze nem mentesíti a vállalatok vezetőit a kocká­zat és az önállóságukkal ará­nyos felelősség vállalása alól. Amíg a központi tervek és elképzelések a fejlesztés tő irányait vázolják, a vállala­ti tervek már kellő részletes­séggel és megbízhatósággal a konkrét döntéseket és elha­tározásokat körvonalazzák. Az időtartamtól függően fel­sorolják a gyártmánycsopor­tok és főbb termékek fej­lesztésének. gyártásának ala­kulását, a termelő kapacitá­sok létesítését, bővítését, kor­szerűsítését. A piaci konjunk­túra alakulásán kívül a vál­lalatok számolnak a népgaz­daság lehetőségeivel és a konkrét helyi erőforrásokkal. Az előrelátás, a ter­vezés alapja: a vállalatok is­merik a konkrét gazdasági szabályozó- és terelő eszkö­zöket az 1968—1970-es évek­re. Lehet, hogy a vállalati gazdálkodás három évre ki­alakított feltételei közül egyik-másik nem bizonyul minden tekintetben hibátlan­nak, a gyakori változtatás, a bizonytalanság ma mégis na­gyobb veszély és kár forrása lenne, mint a szabályozás esetleges pontatlansága. A népgazdasági érdek és a tervszerűség érvényesítésének talán leglényegesebb eleme a vállalati érdekek távlati ér­telmezése. Azok a vállala­tok. amelyek már kellően „ráéreztek” az új mechaniz­musra, a gazdasági élet új lehetőségeire, gyors ütemben rendezkednék be hosszútávú munkára. Termelői és piaci tevékenységükben, árpolitiká­juk formálásában a belső szervezetük kialakításában, de különösen a fejlesztésre vonatkozó elhatározásaikban az 1970-es és az utána követ­kező esztendők lehetőségei­vel, feladataival is számol­nak. Az idén képződő fej­lesztési alapjukat a jövő ré­szesedési alapjának tekintik, s úgy ösztönöznek munkára, kockázat- és áldozatvállalás­ra, hogy dolgozóiknak tett mai ígéreteik teljesítésének biztonsággal meg legyen a holnapi aranyalapja. Kovács Jóraef Szerződés alap­feltételek A mezőgazdasági termé­kek felvásárlásának fő mód­szere a gazdaságirányítás új rendjében is a termékérté­kesítési szerződés marad. Ennek alapfeltételeket a minisztérium ajánlásként, se­gítő szándékkal adja ki. hogy megkönnyítse a szerződő fe­lek dolgát, csökkentse a ké­sőbbi viták lehetőségét. Az alapfeltételektől a szerződők eltérhetnek, kivéve néhány olyan rendelkezést — példá­ul hatósági ár. forgalomkor­látozás stb. —. amelyet jog­szabály tesz kötelezővé. Elsőként a cukorépa érté­kesítési alapfeltételeket dol­gozta ki a minisztérium. Bő választék szemléltető eszközökből, Iskola bútor okból A tanszergyártó vállalat tájékoztatója Az Országos Tanszergyár­tó és Értékesítő Vállalatnak az új tanévvel kapcsolatos felkészüléséről tájékoztatta az MTI munkatársát Koren István vezérigazgató. — Az év első felében csak­nem 75 millió forint érték­ben bocsátottunk a taninté­zetek rendelkezésére külön­féle szemléltető eszközöket, a gyakorlati foglalkozáshoz szükséges gépeket, anyago­kat, felszerelési tárgyakat és bútorokat. Ennek ellenére várható a megrendelések ug­rásszerű megnövekedése. —* A pesti metró A Duna medre alá ért az egyik szovjet alagútfúró pajzs, amely a Kossuth La­jos téri mélyállomástól ki­indulva halad a folyó medre alatt a Batthyány tér irá­nyába. — A metró Fehér úti járműtelepéről kiindulva kö­rülbelül egy kilométeres sza­kaszon már elkészült a vég­leges pálya. Ezen „vizsgáz- | nak” a földalatti első mo- | torkocsijai. A négy motor- = kocsi futópróba során 100 | ezer kilométert tesz meg... s I utána vizsgálják a szakem- = berek, hogyan „állták ki" a § próbát, ezek a metro-szerel- | vények. A Blaha Lujza té- | ren a ferde alagútban elő- s készítik a mozgólépcsősor | szerelését, vasbeton tartó- e oszlopokat készítenek, ezek- = re kerül a mozgólépcső ha- f talmas acélszerkezete. — A = Deák téri állomáson hozzá- § láttak a mozgólépcsősor sze- * reléséhez. A mozgólépcsősort I még az év végén átadják * próbára. Épül a metro-vonal a Déli | pályaudvar és a Moszkva tér = között is. A metró építői és | az építkezésben résztvevő = több mint húsz vállalat dől- | gozói a múlt év decemberé- ? ben szocialista szerződést = kötöttek, amelyben vállalták, í hogy közős erőfeszítéssel a metró Fehér út—Deák tér közötti szakaszát 1970. ápri­lis 4-re, hazánk felszabadí­tásának 25. évfordulójára át­adják a közönségnek. (MTI) Vállalatunknak ezek kielégí­tésére is elegendő — körül­belül 165 millió forint ér­tékű — raktárkészlete van. — Szemléltetés céljára az audiovizuális oktatási segéd­eszközök széles választékát tudjuk ajánlani. A nyelvta­nulás fokozott igényeinek kielégítésére szolgálnak a kis- és nagy nyelvi labora­tóriumok. — Biztosítjuk az ellátást a különböző tanuló kísérleti felszerelésekből, például a fizikai, a kémiai, a biológiai, valamint az egészségügyi szakiskolák részére összeál­lított egységcsomagból. — A diafilmellátás javítására mintegy 30 új diafilm készül, elsősorban az alsó tagozatú általános iskolai osztályok­nak. Az oktatási intézmények­nek szükséges bútorokat — az eddigi gyakorlattól elté­rően — a lehetőségekhez ké­pest azonnal, raktárról elé­gítjük ki. A tanévnyitásra kaphatók lesznek a különbö­ző barkács készletek is. A CIPŐ A félreértések elkerülése végett mindjárt az ele- . jén tisztázni szeretném, hogy a cipőt melyik oldal- | rót akarom megközelíteni. Nem arról akarok írni, hogy - hol szorít a cipő, de arról sem-, hogyan ■ került a cipő | az asztalra. Nem akarok reklamálni, mert levált a - talpa, nem akarók panaszkodni azért, mert eltörött a ? sarka, vagy elszakadt a pántja stb. Ugyanis elég so- - kan szidják egyes cipőgyáraink gyorsan silányuló | lábbelijeit. f A férficipöről szeretnék írni, ami van, ami kifo- = gástalan és megvásárolható. Csakhogy nem vásárol- | ják meg. Ugye milyen különösek az emberek? Meg- \ nézik, gusztálják, meg is nyeri a tetszésüket, azután f az eladóval váltanak néhány szót, és nem jön létre az “ üzlet. Miért nem? Mert a vevők, a kiállhatatlan tér- § mészetű férfitársaim olyan jelentéktelen kifogásokat | találnak, hogy 42-es lábra nem vehetnek 44-es és 45- f ős cipőt. Badarság, majd belenőnek. Nem, ők ragasz- = kodnak a lábméretüknek megfelelő cipőhöz. Sajnos a legtöbb cipőboltban a szép és jó lábbe- | Ükből csak nagy számok találhatók. Bosszantó dolog, é Pedig esküszöm, nem élünk mi olyan nagy lábon. | _ __ bj — | £ilii«ttisii:iitililir>iiiiiiiiiiiiitiiitiiiiiiii<iitiuiiiiiiiiii(!iuiiiitiiiisitiiiiiiiiii»iiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiifiaitii:ft» A IX, Világifjtíságl Találkozó színhelye Július 28—augusxtus ÍO Légifelvétel Szófia központjáról. — Az előtérben a Parlament épülete, mögötte a Nyevszkij Katedrális. MA: A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének válasza a testvér- országok levelére (2. oldal) 21 ezer személy- gépkocsit vásárolunk A belkereskedelmi áruel­látásban s a hazai ipar ösz­tönzésében egyaránt fontos szerepet játszó import-for­galomról tartottak sajtótájé­koztatót szombaton a Belke­reskedelmi Minisztériumban. Az idei importlehetőségek jobbak az elmúlt évinél. A belkereskedelemnek az idén már arra is lehetősége van, hogy mérlegelje: készárut, vagy a gyártáshoz szükséges berendezést hozatja be kül­földről. Ennek megfelelően egyebek között kész golyós­toll betétek helyett gyártó gépet vásárolt a kereskede­lem az egyik szövetkezeti vállalatnak, amely a hazai igényeket kielégítve még ex­portálhat is golyóstoll beté­tet. Az évekig problémát okozó elem ellátást is kül­földi gép beszerzésével ol­dották meg. Ebben az évben várható­én 14,1 milliárd forint érté­kű fogyasztási cikkeket im­portálunk, kétmilliárddal többet a tavalyinál. A ke­reskedelem egyebek között 7,1 milliárd forintért vásá­rol gépkocsit, háztartási gé­peket, építőanyagokat, üveg és porcelán árukat, mű- anyagcikkeket. Az év végéig több mint 21 ezer személy- gépkocsit — köztük mintegy 2500—3000 nyugati típust — 113,2 millió devizaforint ér­tékű építőanyagot importá­lunk. A sörellátási gondok enyhítésére mintegy félmil­lió hektoliter sört rendeltek, s további mennyiség beszer­zéséről tárgyalnak. A Szovjetunióból egyebek között; építőanyagot, zománc- edényt, tranzisztoros rádiót, Bulgáriából üvegárut, Cseh­szlovákiából motorkerékpárt, cipőt, bőrdiszműárut, Len­gyelországból bútort, játékot, vaiTógépet, az NDK-ból el­sősorban építőanyagot, Ju­goszláviából divatárut, ny­loningeket vesz a kereske­delem cserébe az ezekben az országokban keresett cik­kekért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom