Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

I960, július 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Emberek, vigyázzunkl A napi munka után jól esik megpihenni a vízben. A húst adó habokba menekülünk a kánikula elől. Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra, hogy megfeledkezzünk a pi­henés, az üdülés írott és íratlan szabályairól. Megfeled­kezünk arról, hogy a pihenést, felüdülést nyújtó víz olyankor alattomosan és Könyörtelenül gyilkol. Nem mú­lik el nyár, hogy megyénk lakói közül ne szedne áldo­zatot a Tisza és a Körös. A napokban a 10 és 12 éves Burai testvérek lelték halálukat Karcagon a téglagyári bányagödörben. Tisza- roffnál e héten egy fiatal férfi holttestét fogták ki a Ti­szából. Jónás Sándor felhevült testtel ugrott a Hármas- Körösbe Kunszentmártonnál. Koporsója lett a Körös. Intenek ezek az esetek. Figyelmeztetnek a meggon­dolatlanságra, a virtuskodá3ra. S ha másból nem, e tra­gédiákból tanuljunk. Önmagunkkal és családunkkal, embertársainkkal szembeni felelősségünk kötelez: fe­gyelmezetten tartsuk be az előírt szabályokat. Csak a kijelölt helyeken fürödjünk, óvjuk, figyelmeztessük gyer­mekeinket, ha kacérkodni látjuk őket a veszéllyel, hogy a felfrissülést, a játékukat, ne kövesse könny és gyász. Ez az alkalmi „műugró” sem gondolt arra — mielőtt elrugaszkodott —, hogy bravúroskodása az életébe kerül­het. Felhevült testtel ugrik a csábítóan hús mélyvízbe, amely kegyetlenül elragadja a meggondolatlanokat Egy „papírháború" befejeződött Nemsokára kitehetik a táblátt meglelt A Gabonafelvásárló és Értékesítő Vállalat szolnoki körzeti üzemétől kapott tá­jékoztató szerint eddig már .1900 vagon búzát, 450 vagon takarmányárpát és 140 va­gon sörárpát szállítottak be a szolnoki és az újszászi tár­házba, valamint a tiszaföld- vári, a tiszajenői, a tószegi, a jászladányi, a tiszasülyi átvevőhelyekre, illetve a me­gyeszékhely malmába és a takarmánykeverő üzembe. Az előzetes jelentések sze­rint a következő egy hét alatt még mintegy 400 va­gon búzát és 20—25 vagon sörárpát várnak. Ha ez a mennyiség beérkezik, nem­csak az újszászi tárházra, ha­nem a körzeti üzem min­den átvevőhelyére kitehetik a táblát: megtelt! Űj cukrász üzem nyílt Jászárok- szálláson Nemrég készült el Jász- árokszálláson az fmsz új cuk­rász üzeme. A 36 helyiségből álló. korszerűen felszerelt, gépesített üzem jól ellátja a község lakosságát a külön­féle édesipari készítmények­kel. Az új üzem mellett bő­vítik a cukrászdát is. Befo­gadó képessége háromszoro­sára nő. E munkálatok szin­tén befejezés előtt állnak. Az együttes beruházás költ­sége meghaladja az egymil­lió forintot. Antal Erzsébet kisújszál­lási fodrásztanuló Canossa- járása 1967. október 8-án kezdődött. Lapunk 1967. de­cember 30-1 számában „Pa­pírháború” Antal Erzsi el­len című cikkünkben meg­írtuk. hogy Kenyey Zoltán­ná kisújszállási női fodrász magánkisiparos, megfelelő indokok hiányában, szinte egyik napról a másikra kitil­totta üzletéből másodéves ta­nulóját. s az iparitanuló­szerződés felbontását kérte. Igazának bizonyítására Ke- nyeyné fűt-fát megmozga­tott eléggé el nem ítélhető módon üres papírlapra még aláírásokat is gyűjtött, s csak később írt fölé olyan szöveget, hogy az aláírók nincsenek megelégedve a tanuló munkájával és maga­tartásával. Mesterkedéseire azonban fény derült Csak arra nem, hogy valójában miért is akart mindenáron megszabadulni Antal Erzsé­bettől. A kislány szereti, ér­ti szakmáját ezenkívül ki­tűnő tanuló, aki osztálytár­saira is jó hatással van — írtuk korábbi cikkünkben, s így fejeztük be: „Reméljük, a másodfokú iparhatóság jobb belátásra bírja majd az önkényes­kedő magánkisiparost, s vé- geszakad a több hónapja tartó bojkottnak". A tanuló kislány, hogy a gyakorlatból ne essen ki, a kenderesi vegyesipari ktsz elnökének engedélyével a szövetkezet fodrászatában dolgozott Március 19-én a megyei ta­nács vb-elnökhelyettesének határozata alapján Antal Erzsébetet visszahelyezték Kenyey Zoltánnéhoz, hogy folytassa a szakma elsajátí­tását Mível a határozattal szemben a tulajdanosnő te­hetetlen volt tessék-lássék visszavette a kislányt A ta­nuló igazi megpróbáltatásai csak ezután kezdődtek. A rosszindulatú magánkisáparog tudta, hogy van még egy lé­pése: megkeseríteni Erzsébet életét hogy maga kérje a szerződés felbontását. Például minden vendégtől megkérdezte Kenyeyné, hogy megengedi-e. hogy: „ez a lány csinálja a haját?” Az első napon azzal fogad­ta a kislányt, hogy: „menj és vizsgáltasd meg a vére­det.” Később már csak a hajmosást bízta rá, holott Er­zsi már korábban is önálló­an dolgozott, s nem is akár­hogyan. A kislány életének meg- keserítése sikerült is Ke- nyeynének. Antal Erzsébetet szinte beteggé tette az ál­landó zaklatás, önérzete nem tudta elviselni a megszégye­nítéseket. "r.t Attól való félelmében, hogy idegei felmondják a szol­gálatot, április 12-én levél­ben saját maga kérte Far­kas László iparügyi elő­adótól szerződésének fel­bontását. E levélben leírta mindazt, amit a Tússzá helyezésétől számított húsz nap alatt kel­lett elszenvednie mesternő- jétőL Antal Erzsébetet július 1-ével a kenderesi vegyes­ipari ktsz ipari tanulónak szerződtette Ezzel meg is szűnt a kislány kálváriája és befejeződött a magánkis­iparos és az iparhatóság kö­zött dúló „papírháború”. Nem szabad azonban, hogy ez az ügy végérvényesen le­záruljon és feledésbe merül­jön, Ha így történne, azt kellene hinnünk; hogy va­laki, vagy valakik védik Ke- nyey Zoltánná magánkisipa­rost. Az la felháborító, hogy a határozat bár kimondj«* a szerződést a kisiparos hi­bájából bontja fel és az április 30~i dátumot jelöli meg a felbontás időpont­jául, a szerződés felbon­tását másodfokon azonban csak június 12-én a 25207—4/1968. sz. határo­zatban hagyták jóvá. Antal Erzsébet hiába kér tej hogy a szerződést július el­sejével bontsák fel, az ipar­hatóság nem járult hozzá. Tehát végső soron a szen­vedő alany húzta a rövideb- bet, majdnem kéthavi fizeté­sét vesztette el. A fodrász kisiparosnak; ugyanakkor nem ez az első szerződésfelbontási ügye. Ba- nai Máriának 1967 február­jában bontotta fel a szerző­dését Akkor még az „új” kislány Antal ^Erzsébet volt a mesternő liblingje. Jelen­leg a legfiatalabb tanuló kis­lányt tartja a kegyeiben. Igaz, Banai Mária szülei azt mondják „közös megegyezés” alapján bontottak szerződést, de a beszélgetés folytán ki­derült, hogy Kenyeyné Má­riával is csúnyán viselke­dett, a jó viszony is meg­szűnt azóta Kenyeyné és Banaiék között. Ennek az ügynek • már nem jártunk utána. Reméljük, hogy az iparha­tóság és a KIOSZ megyei tit­kársága nem tekinti befeje­zett ügynek Kenyey Zoltán­ná magánkisiparos önkényes­kedését, a durva bánásmó­dot, ahogyan tanulójának becsületébe és önérzetébe gázolt, s törvényeinknek megfelelően eljár ellene. — bognár — ,,1 Petőfi téeszt írják ki az újságba99 Negyszemélyes csónakban heten merészkedtek a mélyvíz­re. Ezúttal csak forinttal fizettek felelőtlenségükért... Lórik János jászdőzsai ember szólított meg ben­nünket. — Tessék már kitenni a Petőfi Tsz-t az újságba. Meghökkenésünkre tette hozzá. — Azért, hogy azt a szép üzletet csináltatta a falunak:. Hiszen láttuk is: Csakhát más szemmel méri azt az idegen, s más örömmel a fa­lubeli. Mert mást jelent az egyiknek, s mást a másik­nak is. A négy és félezer lakosú Jászdózsának egye­nesen azt: a Petőfi .Tsz jó­voltából hozzájut most olyan dolgokhoz, mire ki tudja meddig kellett volna várnia még A falu főterén, a va­lamikori jpékműhely rom­jaiból enült a bolt. Arány­lag olcsón, 51 ezer forintért vásárolta meg a telket, a tönkrement hazat a tsz. Rá- költött még majd négyszer annyit- Lett belőle például Kálvária a medence körül Azt a több ezer szolnoki lakost, aki a Tisza-ligetbe jár pihenni, strandolni, fel­tétlenül, de másokat is.érde­kel miként fejlődik, szépül a Tisza-liget, hogyan válik a megyeszékhely lakóinak egyre kedveltebb pihenő, szórakozó helyévé. Mosta­nában gyakran elhangzik ez a kérdés: mikor lehet hasz­nálni a harmadik medencét? Ennek elkészítésére tavaly kötötték meg a szerződést az állami építőipari vállalat­tal. amely az ötvenszer-‘hu­szonegy méteres versenyme­dence megépítését 1968. má­jú* 31-i határidőre vállalta. Június 10-én meg is történt a műszaki átadás. Ennek során azonban annyi és olyan súlyos minőségi hibát találtak, ami lehetetlenné tette az üzemeltetést. Meg­egyeztek, hogy a kivitelező július 1-ig kijavítja a hibá­kat Július 8-án a helyszíni vizsgálat során, amelyen részt vett a városi tanács vb elnökhelyettese, a terv­osztály vezetőié, a Víz- és Csatornamű Vá'lalat szolno­ki üzemegységének vezetője és a kivitelező vállalat kép­viselője, szóban egyeztek meg az újabb dátumban, július 12-ében. Mindenki azt remélte, hogy július 13-án, vagy 14-én át­adhatják rendeltetésének a Tisza-ligeti strand harmadik medencéjét. Nem így történt Csak a papírhalmaz, a jegy­zőkönyvek szaporodtak, mert az építőipari vállalat az újabb határidőre sem vé­gezte el a hiánypótló mun­kát. Pedig enélkül nem lehet Üzemeltetni az egymillió nyolcszázezer forintos beru­házással épült medencét. Vajon mikor ér véget a medence körüli kálvária? — nk —• egy tejivó is- Poharas tejet máris, kakaót hamarosan árulnak. Ilyesmi eddig soha­sem volt a faluban. És ott a zöldség-gyümölcs szaküzletük. Saját termékei­ket frissen és olcsóbban árulják. A határból egye­nesen idekerül a dinnye, s más egyéb. De Jászdózsan például nem terem — leg­alábbis nagyon kevés he­lyen — őszibarack. Ám a Petőfi Tsz megállapodást kötött a ceglédi Kossuth és a rákoskeresztúri Rákosvöl­gye Tsz-eil. ölt szállítják azt, amiből itt sok van, s cserébe hozzák, ami itt nem terem, de a másik két helyen igen. A borkóstoló még nem ké­szült ei, de hamarosan nyí­lik. Körülbelül ennyi az egész. Azt is mondhatnánk, nem olyan nagy dolog ez. Csak­hogy az élet nem mindig nagydolgokból áll. A Dó­zsához nem messzire eső Jásziványban hallottuk pél­dául, nemiglen lehet gyü­mölcsöt kapni a faluban. Pedig mennyire hozzátarto­zik ez a mindennapi jó élet­érzéshez, hangulathoz, hogy ha gyümölcsöt áhít valaki — különösen gyerekek, ser­dülők, kismamák — hozzá is jusson. Sok-sok szó esik a falu ellátásának javításá­ról Mindig történik is ben­ne valami, de mégis, milyen messze van még a megfele­lőtől, a megelégelhetőtől. S ebben van a iászdózsai Petőfi Tsz vezetőinek ér­deme. Soká térül meg a beruházás. Ezzel számoltak. Azt" mondja Béres Pál tsz- elnök nemcsak a haszonért tettek Azért, hogy jó han­gulatot teremtsenek a falu­ban. Saját tagjaikat, s az egész falut szolgálják vele. b. L Tükrök, amelyek már nem csillognak A szem a lélek tükre — mondjuk. Ez a mondás ju­tott eszembe, amikor a pusztataskonyi elmebeteg szociális otthonba látogat ­tam. Megtört” tekintetű fia­talok és öregek fogadtak. Megmutatták ugyan. hogy hol van a gondnoki iroda, bemutatkoztak, még azt is megkérdezték, hogy mi új­ság, de mindezt szomoritó összevisszaságban. A pusztataskonyi szociális otthon nem ismeretlen ol­vasóink előtt. Korábban mar írtunk az intézetről. Hála az orvostudománynak és a megelőzést szolgáló vizsgá­latoknak, olyan kevés a — legtöbb esetben idős — gyó­gyíthatatlan tbc-; beteg, hogy az itt ápoltakat egy kisebb szanatóriumba vitték és az épületet az elmebeteg- gondozottak rendelkezésére bocsátották. Äx élet sokféle csapása Pádár Irén ápoiőnő be­szélt betegeikről: — Gondozattjaink egy ré­sze korábbi súlyos beteg­sége miatt vesztette el gon­dolkodási képességét. Évtize­dekkel lettek szellemi csök­kentek, amikor az orvostu­domány akkori színvonala miatt nem tudták őket meg­menteni a szellemi nyomo- rékságtől. Apoltiaink egy ré­sze a hűtlen feleség, vagy férj, a mindenéből kifosz­tott rokon, a háború, a sze­relmi csalódás és az élet még ki tudia hányféle egyéb csapása miatt került ide. A pusztataskonyi elmebe­teg szociális otthon nem zárt intézet. Lakói néhány faltaitól eltekintve, nem­csak szellemileg, testileg is megtört emberek. Nekik már nem használt a külső iz­galmaktól mentes tapétas szoba, a hidegvizes zuhany. Az intézet gyönyörű erdő közepén van, amely arra hivatott, hogy egy sajátos, belső világú emberek pihe­nő és sétahelvéül szol rá I ion. Társadalmunk humánuma nem kényszeríti őket utcai koldulásra, nem teszi őket mások nevetségének tár­gyává. Bivatássxeretetből festik Amikor az intézet, mint tbc szociális otthon meg­szűnt. az ápolók és a mű­szaki személvzet vállalta, továbbra is a helvén marad. Pedig ég és föld közö+ú kíi- lönhség van, volt és jelen­legi munkájuk között a fi­zetés nrdie nem változott — ön látta az intézet napi életét — mondta Oravecz Gabriella főnővér — Mint ; említette meggyőződése, hogy I ezt a munkát csak pén- I zért senki sem vállalná. — Igaza van! Nem akarok nagy szavakat használni. ' Áldozatvállalásunknak csak egy magva-ázata van. Mint az egészségügy dolgozói, és mint szakemberek korábban esküt tettünk arra. hogy fá­radságot nerh kímélve se­gítünk emb.'rtárstmkon. A sok ezer féle betegség kö­zött ott van az elmebeteg­ség is. Márpedig, ha ilven van. akkor az eskü ilyen feladat elvégzésére is köte­lez. — tótlj —

Next

/
Oldalképek
Tartalom