Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-12 / 162. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAMACS LAPJA vsam mm XIX. évfolyam, 162. szám. Ára 70 fillér 1968. július 12., péntek. Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta hozzá az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést. A jelentést dr. P e s t a László jegyző ismertette. Kállai Gyula beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzett be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Ezt követően Kállai Gyula indítványára — az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: s 1. Az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéről; 3. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Váíyi Péter pénzügy- miniszter számolt be az 1967. évi költségvetés végrehajtásáról, a gazdaságirányítás új rendszerére való felkészülésről és bevezetésének eddigi tapasztalatairól. Elmondta, hogy 1967-ben jelentősen nőtt a termelés: az iparban 9, az építőiparban 12 százalékkal emelkedett, s a mezőgazdasági termelés is meghaladta az előző évi magas színvonalat. A nemzeti jövedelem jóval nagyobb volt a múlt 10—15 év átlagánál. E növekedésben nagy szerepe volt az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülésnek, amely tágabb lehetőséget biztosít Váíyi Péter pénzügyminiszter a vállalatok önálló gazdálkodásának. A nemzeti jövedelem jelentős növekedése lehetővé tette az életszínvonal emelkedését, az állami akkumulációs források bővítését. Az államháztartás bevételei is meghaladták az előirányzott összeget: az állami vállalatok 95 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe. Beruházásokra 57 milöárd, szociális és egészségügyi célokra 23.5 milliárd, népművelési és egyéb kulturális kiadásokra 10,8 milliárd forintot fordítottak. Összefoglalva az első nanrvn p‘,Vrr>nrí,^/-'tf • p1 cjŐQrv]*— bán a beruházások alakulása, a fosla'koztatottság aránya, a külkereskedelem, valamint a reform jegyében felvetődött néhány speciális probléma szereoelt az előadók és a hozzászólók napirendjén. A reform kezdeti hatásáról bár szerényen, mórték- toripsca'. de álta'ában derűlátóan nyilatkoztak a kénviselők. Az megfelelt a pénzügyminiszter' ama kiielenté- sének: ha fokozatosan is jut kifejezésre a vállalatoknál az áttérés az új szemléletre, jó arányban fizetik be a kötelező nyereségadót és végül is számítani lehet arra, hogy az előirányzottnál jó egymilliárddal több nyereségre tesznek szert az év végéig. Mint említettük, a beruházási feszültségekről igen sok szó esett, mivel a beruházási javak iránt megnyilvánuló kereslet még mindig tartósan nagyobb a kínálatnál. A pénzügyminiszter jellemzése szerint, bár számos ösztönzés történt a beruházások meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, egyelőre még emelkedett a hefeiezet- len létesítmények állománya. Ez kihatott az imoort'-a .és a gazdaságosság alakulására. Nehezményezte a miniszter, hogy számos esetben a beruházási döntések előkészítése sem volt megfelelő s az előterjesztések többségükben nem tartalmaztak alternatívákat. Megállapította, hogy pg ói. tartós Tvhizücrvi szabályozások jó Irányban hatnak, ezt elősegítik a szükséges operatív intézkedések is, így néhány nagy beruházás megkezdésének elhalasztása, a beruházási javak kínálatának növelése érdekében. Egyébként a beruházások várható szintje — mintegy 57 milliárd forint értékben — a tavalyihoz hasonlóan alakul, s az elgondolás az hogy ezt a színvonalat a következő két-három évben is csak mérsékelten növelik. Itt említjük meg Apró Antal felszóla1 ásóból, a folyamatban levő két legnagyobb iparfejlesztési folyamatról s az ezzel kapcsolatos beruházásokról elhangzottakat. A közúti Járműgyártás 11 mil1í -vT forintos nrngvprví-í-SróI szólt a miniszterelnökhelyettes. amelynek eredményeként elsősorban autóbusziparunk néhány év leforgása alatt, a gépipar legdinamikusabb ágazata lesz. s 1970-ben már 7 ezer járművet produkál. Ez világviszonylatban is tekintélyes sorozat, s ami nem kevésbé fontos, az autóbuszok értékesítési piaca szocialista viszonylatban már eleve biztosított. Szólt a magvar—szovjet timföld— alumínium egyezménnyel nagymértékben fejlődő magyar alumíniumiparról. Ez a jelenben, a szemünk előtt bontakozik ki, s az újabb egyezmények értelmében jelentős feldolgozóipari kapacitásokat is magában foglal. Beszélt a Minisztertanács elnökhelyettese a diplomások elhelyezkedésének új rendjéről is, amit általában a kereslet túlsúlya jellemez. A műszaki egyetemek kétezer végzős hallgatójának mintegy 3300, az alig négyszáz végzett közgazdásznak több mint ezer, a nem egészen 3200 újdonsült pedagógusnak pedig több mint 4200 állást kínálnak. Ami viszont az egyetemi felvételt illeti: 33 800-zan jelentkeztek az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára, de csak 13 500 hely áll rendelkezésre. A vitában többek között felszólalt Gócza József Szolnok megyei képviselő is. Az alábbiakban ismertetjük felszólalását. Gócza József jászsági képviselő felszólalása Az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és a népgazdaság 1968 első negyedévi fejlődéséről előterjesztett tájékoztató arra késztet, hogy szóljak néhány olyan jelenségről, amely a mezőgazdaságnak és az azzal kapcsolatos területeknek az új mechanizmusban kíSISktrtö helyzetét miitatja. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés és az ezzel kapcsolatos rendelkezések a III-as és a IV-es törvény, a végrehajtásuk tárgyában hozott kormányhatározatok és rendeletek — fokozták a mezőgazdasági lakosság érdeklődését a szocializmus felépítését szolgáló politikai, gazdasági és szervezeti intézkedések iránt A képviselő részletezte az intézkedések pozitív hatását, majd így folytatta: Felszólalásomban néhány olyan jelenségről is szólni (Folytatás a 3. oldalon.) Az 50. évforduló tiszteletére Nagyszabású vállalkozás... Próbaüzem hat hónappal korábban Összefogás a szolnoki épületelemgyárért A közelmúltban arról adtunk hírt. hogy a Szolnokon épülő belonelemgyárban a tervezettnél hat hónappal korábban készült el a szabadtéri csőgyártó üzem. Most egy úi, nagyszabású vállalkozásról számolunk be olvasóinknak. Tegnap Budapesten a Beton- és Vasbetonipari Művek. az. Építőgépjavító és Gyártó Vállalat, az ÉVM Szolnok megyei állami Építőipari Vállalat, az Építőipari Beruházási Vállalat, a megyei párt- és KlSZ-bizott- ság képviselői szocialista szerződést írtak alá. A szerződésben három célt tűztek ki: Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a mozaiklapgyártó üzemben november 6-án, a beton gyárban december másodikén és a három vázelemgvártó hajóban december 16-án a próbaüzem megkezdődhessen. A beruházásban és a kivitelezésben részt vevő vállalatok a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére kötötték meg a szocialista szerződést. Nem kevesebb, mint fél esztendővel rövidítik meg az említett üzemrészek építési idejét. Miben áll a szerződés jelentősége? Dr. Piros Istvánnak, a Beton- és Vasbetonipari Művek vezérigazgatójának tétÚszik az öcsödi hafár Három és félmillió köbméter vízből három és félezer holdat öntözött meg a Szabadság Tsz A szárazságban senyvedő falvak gyűrűjében Öcsöd egy kis oázis képét mutatja. „Vízágyúk lövöldözik” szét az éltető csapadékot a földeken, s nyomában éled, zöldell a növényzet. Ez az első kép, amely megkapja a községbe érkezőt. Az öcsödi két termelőszövetkezet kesztyűt dobott az aszálynak. — Különösen a Szabadság Tsz öntöz nagy szolgalommal; Hozzávetőleges számítás szerint három és fél millió köbméter vizet használtak fel eddig, s ebből három és fél ezer holdat öntöztek meg. S amire alig van talán példa: fél ezer hold közös kukoricájukat teljesen öntözéssel termesztik. Lucerna, cékörrépa földjeiket úgyszintén mind megöntözték. Nem várták a szárazságot az öcsödiek, d° felkészültek rá. Kolop Antal főagronómus figyelmeztetést sejtett az őszi csapadék szegénységében. S már akkor igyekezett a vetéstervet úgy összeállítani, hogy a kapások olyan helyre kerüljenek, ahol vizet kaphatnak. És jól számítottak. Április eleje óta megállás nélkül — sőt két műszakban — dolgozik a nyolc esőztető gép, folyik a víz a barázdákban. Úszik az öcsödi határ. Átlagosan cgy-egy öntözés alkalmával 80 milliméter vizet permeteznek ki vagy árasztanak, de ha a szükség úgy kívánja 100—200 millimétert is adnak. A gépekkel 2500 holdra bocsátottak mesterséges esőt, ezer holdat pedig árasztottak. Tóth Imre szakagro- nómus kalauzol bennünket a határban. Elvisz bennünket a jugoszláv hibrid kukorica táblához. Kukorica erdő ez inkább. Hatalmas, két és fél méter magasságú a tengeri, átlagosan 3 csővel köt, s Tóth Imre számítása szerint a rekordszárazságban rekord terméssel kecsegtet. S ez koránt sem illúzió. Hiszen ott van a legelők példája is. Hatvan holdas az a mesterséges legelő, amelyet öntözésbe fogtak. Kétszázhúsz tehén egész évi bőséges legelőjét adja azontúl, hogy többször megkaszálták. S az is meglepetésszámba megy, amit a takarmányról hallottunk. Se szálas, se szemestakarmány hiánya nem lesz a kriminális időjárás ellenére az öcsödi tsz-nek. És a lucerna és a vöröshere magfogás ebben az időjárásban is biztos. Természetesen az öntözés nagyon megdrágítja a termelést. Már eddig mintegy egymillió forintot tesz ki a szövetkezetben az öntözés költsége. De azt mondják, más választás nem volt ebben az időjárásban, egyszerűen semmijük se termett volna. Sorolnak néhány példát. A szarvasi kutatók azt tanácsolták. búza öntözéssel négyöt mázsás terméstöbblet elérhető. Hétszáz hold gabonát öntözött meg a Szabadság Tsz. A telekvásárháti részen egymás mellé esik két gabonatábla. Az egyik nyolc mázsát adott holdanként öntözés nélkül, a másik tizenhatot öntözéssel. S van más bizonyíték is az öntözés, a víz nagy úr voltára. Mintegy 120 hold másodvetése van a szövetkezetnek. Öntözték ezt is. S itt úgy néz ki, a másodvetésű kukorica, mint máshol — sajnos — a fővetésű. Pedig a szövetkezetben kétezer hold az öntözésre berendezett terület. Keresték, s megtalálták a módját, hogy ezen felül még másfélezer holdra is vizet juttassanak. Más baj is volt. Az öntözés több mint hetven embert állandóan leköt. A munkáskéz máshova is kellene. A tsz azt csinálta, harminchat vakációzó diákot vett fel az öntözőgépek mellé. S így a többi közösbeni munka és ez is halad. — S mindenhová eljut a víz. Még a húsz hold szilváskert is vizet kap a napokban. Tavaly magas jövedelmet biztosított tagjainak az öcsödi tsz. A hatalmas méretű öntözésnek köszönhetően az idén sem adják alább. Az öcsödi határ képét — teljesen üdezöld — látni kellene inkább, mint beszélni, olvasni róla. S meg is van rá a lehetőség. A napokban a televízió munkatársai jártak náluk, hogy megörökítsék az öcsödi szövetkezeti gazdák példás és győztes küzdelmét az aszállyal. B. L. tűk fel ezt a kérdést. így válaszolt: — A szerződésben vállalt határidő csökkentés lényegében az építőipar iparosításának programját gyorsítja meg. A mozaiklapgyártó üzem évi kapacitása 800 ezer kvadrátméter. A félévvel korábbi üzembehelyezés tehát 400 ezer kvadrátméter mozaiklappal jelent többet 1969-ben. Ez 30—40 ezer lakáshoz elegendő mennyiség. A gyártóhajók korábbi üzembehelyezése révén Szolnokon mintegy 200 ezer négyzetméter vázelem többlettermelés érhető el az 1969-re tervezettel szemben. Óriási jelentőségű ez. hiszen a Művek az idén összesen 420 ezer négyzetméter vázelemet gyárt. Mint olvasóink láthatják, a tegnap megkötött szocialista szerződésben vállaltak teljesítésével a tervezettnél lényegesen több építőanyaghoz jut jövőre az ország. Hat hónappal megrövidíteni e beruházás építési idejét, nem kis feladat Nagy erőfeszítéseket, összefogást követel a kivitelezésben részt vevő vállalatok kollektíváitól. A KMp megszületésének félévszázados jubileumát ünnepük ezzel a programmal a szerződést megkötő vállalatok dolgozói. Olyan szocialista vállalkozás ez, mely méltó a KMP megalakulásának 50. évfordulójához. Katasztrófáns időjárás l\y ugat-Európában Rendkívül heves viharok száguldottak végig szerdán Franciaországban, Toulouse- ban eső és jégeső hullott, az utcákat és a pincéket hamar elöntötte a víz. A galambtojás nagyságú jégdarabok betörték az ablakokat, | szél leszaggatta a telefonhuzalokat & súlyos károk keletkeztek a környék veteményes kertjeiben. Dax körzetében tornádó sepert végig, súlyos anyagi károkat okozva: a szél nyomában kidöntött villany és telefonpóznák, megtépázott épületek maradtak. A vihar Nantes-ot sem kímélte. Néhány óra leforgása alatt 122,5 milliméter csapadék hullott, ami errefelé az évszakhoz képest ritkaság. A baden-würtenbergi Pforzheim környékén ugyancsak nagy viharok dühöngtek. Ötven személy megsebesült. A nyugati hírügynökségek londoni jelentése szerint ítéletidő pusztít Angliában. A tengerpartokon 112 kilométer óránkénti sebességű szélvihar dühöng, másutt a felhőszakadások súlyos áradásokat okoztak. Egyes városokban a rendőrség gumicsónakokon közlekedik az utcákon, máshol helikopterek és kétéltű járművek vesznek részt a mentésben. A halálos áldozatok száma egyelőre hat, az anyagi károk igen nagyok; Nyugat-Európában ugyancsak súlyos károkat okozott az ítéletidő.
