Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-11 / 161. szám
IMS. jűlíue 11, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Népművelők a brigádokért A népművelők körében is mind több szó esik manapság a szocialista bri- gadmozgalom Segítéséről. ~~A napokban tartott megyei tanfolyamukon például külön előadásra kérték fel ebben a témakörben Molnár Dezsőt, a szolnoki járási pártbizottság munkatársát. Érthető a szocialista brigádokra irányuló figyelem, hiszen hármas jelszavuk — (szocialista módon élni, dolgozni, tanulni) egyik pontja sincs alárendelve a másiknak, hanem szerves kiegészítői egymásnak, mégsem egyaránt kezelik őket. Pedig a szocialista embertípusra mind a három pont egyaránt jellemző. Egyöntetű érvényesülésükért sokat tehetnek a népművelők is. Helyesen járnak el például akkor, ha az egységes népművelési tervek kimunkálásához, végrehajtásuk értékeléséhez meghívják az adott terület gazdasági vezetőit is. Csak így tudják pontosan, hány szocialista címért küzdő brigád van környezetükben, milyen képzettségűek azok tagjai. Csak ennek ismeretében lehet a programot úgy alakítani, hogy a szocialista brigádok bekapcsolódjanak a művelődési intézmények munkájába. Erre több mód adódik. — Mindenekelőtt az általános iskolai képzés. Megyénkben jónéhány tízezer ember nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. A szocialista brigádtagok számára magától értetődő követelmény ez. Az osztályok szervezésében, a tanerő és a helyiség biztosításában sokat tehetnek a népművelők, — főleg most a tanév előkészítése idején. Ügy, ahogy tavaly Túrkevén tették. — Rendszeres ráhatásokkal és nagy buzgalommal. Ha arra gondolunk, hogy az öntözés, a kemizálás, a gépesítés egyre több szakmunkást igényel, akkor kézenfekvő a szakmunkásképző tanfolyamok haszna. Az utóbbi években többek között Besenyszögön szerveztek sikerrel ilyeneket. Most Rákóczifalván vették tervbe ilyen tanfolyam létrehozását. Jó lenne, ha népművelőink arra törekednének, hogy ne legyen egyedi példa ez, hanem minél több helyen, minél szélesebb körben, minél alaposabban sajátítsák el a dolgozók, — elsősorban a szocialista brigádok tagjai — a szakismereteket. A művelődésügyi intézményeknek természetesen sok egyéb lehetőségük van arra, hogy tartalmas munkával magukhoz szoktassák az embereket, s bővítsék ismereteiket. E cél elérését szakkörök szervezésével —* például szolgál Jászapáti — előadássorozatokkal, könyvek ajánlásával is lehet segíteni. Hatékonyan működhetnek közre a népművelők a szocialista brigádmozgalom propagálásában. Ezt szolgálja a brigádnaplók színvonalának növelése, a szocialista brigádvezetők klubjának létrehozása. Martfűről, Jászla- óányból, Törökszentmiklósról lehet jó példákat említeni. A szocialista brigádvezetők fóruma mindenféleképpen hasznos. Erről a mozgalomról , ugyanis nincs még kellő irodalom, hiányzik az egységes követelményrendszer. — ■?y történhetik meg, hogy amíg az egyik helyen szinte hőstettet kell kifejteni a szocialista brigád címért, addig máshol viszonylag köny- nyen odaítélik azt. A mozgalom pedagógiai ideológiai kérdései sem kellően kimunkáltak. Mindebből adódóan nagyok a szintkülönbségek a brigádok között. — Ezért jó, ha a szocialista brigádvezetők rendszeres eszmecserét folytatnak egymással. Mindenekelőtt a szocialista munkaerkölcs kérdésében kell egy nyelven be- szélniök. Megvitatni, hogy egy-egy munkaterületen milyen szerepe van annak kialakításában a szocialista brigádnak. A munka belső kényszerből kellene, hogy hasson, az ismereteink to- vábbfejesztésére ösztönző hivatástudatnak kellene érvényesülnie, hiszen a fejlődés a mind kvalifikáltabb munka felé tendál. Ugyanakkor a munka ilyen értékelése az emberek jórészénél nincs meg. Sokan vallják még, hogy „amíg fizetgetnek, dolgozgatunk.” S közben nem gondolnak arra, hogy az élet- színvonal növelésének alapja a jobb munka. Jónéhá- nyan nem ismerik még fel, hogy elsősorban nem a termelés növeléséért, hanem az emberért van a szocialista brigádmozgalom. Jólétét és nevelését egyaránt segíti. A népművelők — a gazdasági vezetőkkel együtt — küzdve sokat segíthetnek a brigádok vállalásainak kidolgozásában is. A „résztve- szünk az űjítómozgalomban” és a többi ilyen „felajánlás” helyett kézzelfogható célokat tűzzenek ki. Erőfeszítéseik a szűk keresztmetszetet okozó gondok megszüntetésére irányuljanak, A szocialista brigá- dokkalx való hatékonyabb foglalkozás nagyon fontos minden népművelő számára. S tegyük hozzá: a mozgalom jó keretet ad az emberek neveléséhez. Teljes értékű munkát azonban csak akkor végezhetnek' a népművelők, ha együttműködnek a párt- és a tömegszervezetekkel, leghatékonyabb, s legjobb segítőikkel. S. B. Azonnali belépéssel alkalmazunk változó munkahelyeinkre ifjú szakmunkásokat (akik most szerezték meg szakmunkás bizonyítványukat) KŐMŰVES, ÁCS, VIZ-l ÜTÉS GÁZSZERELŐ. CSŐSZERELŐ, ÉPÜLETASZTALOS. VASSZERKEZETI LAKATOS, HEGESZTŐ munkakörbe. Szállás, napi háromszori étkezés biztosítva, teljesítménybér. Jelentkezés személyesen vagy levélben Dunaújváros, Kenyérgyár u. L sz. alatt. 26^ sz. Állami Építőipari Vállalat m • üresek a francia szállodák A francia belpolitikai válság súlyosan érintette a szállodaipart Párizsban május— júniusban 25 százalékra csökkent a szállodák kihasznált- sági foka. Elnéptelenedett a Francia-Riviéra is. Cannes- ban a három legnagyobb luxus-szálló, amelynek együttesen 900 szobája van, és mintegy ezer főnyi személyzete, összesen hatvan vendéget fogadott május végén. Így tizenhatan szolgáltak ki egyetlen vendéget. Az utazási irodák számadatai szerint sokan lemondták a franciaországi utat; helyette a legtöbben Spanyolországba, Olaszországba, vagy Jugoszláviába mentek. Érdekes módon nem csökkent az Angliából érkező idegenforgalom. Szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy az angolok szeretik a kalandot, és kíváncsiságuk nagyobb félelmüknél. Látni akarták a nagy francia forradalom örököseit. Tavaly az egész évi idegen- forgalomnak 21 százaléka bonyolódott le májusban és júniusban, s ez mintegy 200 millió dollár bevételt jelentett. Ennyi kieséssel számolnak tehát az idén május— júniusban elmaradt idegen- forgalom miatt. (Le Monde) AMERIKAI POL-BEAT — Kik ölték meg Kennedy t? „A kincsek szigete44 Júniusban Angliában megkezdődött a kincskereső idény. A kincskeresők, ezek a „szerencselovagok'’, az egész telet archívumokban töltik, igyekeznek megfejteni a régi kalóztérképeket, keresik rajtuk a bűvös keresztet. Tavasszal kutalószövetkeze- teket alakítanak- előkészítik a kotrógépeket, júniusban pedig kivonulnak a kiszemelt objektumokra- Nem mondhatnák, hogy Angliában lép- ten-nyomon, kincsekre bukkan az ember. Ez a sziget, mint ismeretes, lakott, s azokat a kincseket, amelyeket rosszul rejtettek el, már reges rég megtalálták. Ám azok, akik kincsekre vadásznak, ugyanolyan fanatikusak, mint az igazi vadászok. Alighogy megkezdődött az idény, máris megvan az első zsákmány. Nottingham körzetében az egyik apátság épülete alatt negyedmillió font sterling értékben találtak a XIX században vert aranyérmeket. Más ’ „szövetkezetek” arra a három millióra áhítoznak, amelyet a legendák szerint a rómaiak Hampshire grófságban egy ódon vár alatt elástak Ezt a várat még Cromwell Oliver idejében eltörölték a föld színéről, a helyét három évszázad alatt bizony alaposan benőtte a fű. Nem szabad azonban veszni hagyni a milliókat... Már az egész környéket felásták, fenekestől felforgatták. Míg azonban a szárazföldi kincskeresők a legendák nyomában járnak, addig a tengeri kincsek vadászai szigorúan tudományos alapon tevékenykednek. Minden történész tudja, hogy 1588-ban Írország partjainál, pontosabban Kerry grófság partjai mentén elsüllyedt egy spanyol hajó, fedélzetén százezer arany és ezüst dukáttal. S lám, most flottilát szerelnek fel a kincs felkutatására. Hátha megtalálják egy penészes ládában. Az angol aranykészletek siralmas helyzetét ismerve nem lepődnénk meg azon, ha a brit kincstár is felszerelne egy-két kincskereső expedíciót a rómaiak, vagy a spanyol kiráiy aranykincseinek felkutatására. (Szovjetszkaja Rosszija) A lenge öltözet kedvelőinek A Tápéi Háziipari Szövetkezet eredeti kollekcióval lepte meg nyárra a lenge öltözet kedvelőit. Raffiából készített miniszoknya és kalap összeállításukkal sikerre számítanak. Képünkön: rögtönzött divatbemutató az olajáról és népi együtteséről híres faluban (MTI foto — Tóth Béla felvétele) Hogyan védekezzünk a kánikula ellen Az öltözködésben a szellős, könnyű, nem szoros öltözéken kívül gondolni kell a fejet érő napsugárzás esetleges egészségkárosító hatására is. Ezért ne tartózkodjunk túl sokat a tűző napon és ha ezt munkánknál, hivatásunknál fogva nem kerülhetjük el, akkor védjük fejünket sapkával, — könnyű szalmakalappal. Az élelmezéssel kapcsolatban fokozódik a háziasszonyok gondja. Leghelyesebb frissen vásárolt áruból készíteni nyári ételeket. Kánikulában még a legjobb hűtőszekrényben se tároljunk túl sokáig élelmi anyagokat. Különösen a tej és tejtermékek, a belsőségek — máj, vesevelő, tüdő — romlanak gyorsan. Ügyelni kell, hogy a burgonya vagy főzelékfélék, az úgynevezett földes áruk ne szennyezzék be például a kenyeret és más élelmiszereket. Nagyon praktikusak és olcsók a nylonzacskók. Készételt még hűtő- szekrényben is legfeljebb pár óráig szabad tárolni és új ra-f elhasználás előtt az ételt újból fel kell forralni vagy át kell sütni, még ha ezzel ízéből, értékéből vesztene is. Cukrászati termékeket csak hűtőszekrényben szabad tárolni. Jó, ha elegendő tiszta ivóvizet tartunk lehűtve, és kellemes a nagy melegben a jól behűtött, de nem jegelt ásványvíz, üdítőital, gyümölcslé. — Szeszes ital viszont egyenesen zavarja a szervezet védekezését a nagy meleggel szemben. A strandon, a vízben ne üljünk hosszú ideig, mert a nap ultraibolya sugarai ártalmasak lehetnek. Felhevült testtel sohase ugorjunk vízbe, fokozatosan hűtsük lé szervezetünket. Tartózkodjunk minél többet árnyékban. — A túlzott napozás egészséges szervezetnek sem előnyös. Betegeknél pedig súlyos ártalmakat is okozhat. Napszúrás lehet a mértéktelen napfürdőzés következménye. Sajnáltatom magam — Igazán jobban törődhetnél magaddal — mondom résztvevőén Kenderes Karcsinak, akiről tudvalevő, hogy már nagyon a végét járja. Állítólag rákja van szegénynek, de őt azzal szédítik, hogy múló gyomorfekély az egész. — Hagyjál békén — válaszol Kenderes ingerülten, majd megenyhül: — Nézd, te a haverom vagy, veled őszintén beszélhetek. Nincs nekem kutyába, jóm sem... — Persze hogy nincs... — hagyom rá, hisz így mégis jobb szegénykének. — Te most azt hiszed, hogy nekem rákom van, és kíméleteskedsz. Hát vedd tudomásul, hogy az egész rák- mesét én terjesztettem el magamról. — Te? Nem értelek? — Hát figyelj ide, te agytröszt! Kis képességű pasas vagyok. A modorom sem olyan, hogy barátokat tudjak ma. garnnak szerezni■ Általában utáltak, vagy legjobb esetben közönyösei., voltak velem az emberek. A munkahelyemen a lelkemet is kitehettem volna. a kutya sem figyelt rám. Érted? — Nem! — Szerettem volna felhívni magamra az emberek figyelmét. És azt is tudom, hogy az emberek alapjában jók. Csak irigyek a másikra, minden jót, a-rhit egy kollega kap, úgy érzik, hogy tőlük vették el. De egy halálraítéltre senki sem irigykedik. Velem szemben mindenki fölényben érezheti magát. Ha én igazgató lennék, az sem fájna senkinek é$ még a portás is sajnálattal nézne rám... — Sajnáltaim akarod magad! — Egy frászt! Azt akarom. hogy jobb dolgom legyen. Amióta úgy tudják, hogy rákom van, minden kedvezményt. megkapok. Ha elkések, ha egy-két nap nem megyek be, senki sem szól. Felemelték a fizetésem. Gondolták. hogy a béralap úgyis a vállalatra száll vissza, de legalább szegény özvegyem magasabb nyugdíjat kap. — De hiszen te nőtlen vagy! — Voltam, kérlek■ Micike. akinek évek óta veszekedtem a kezéért, i?égre igent mondott. — Gyenge vigasz... Sajnálatból hozzád ment. Vagy számításból... — Nézd, öregem, te lehet, hogy okos vagy, de én bölcs! Mit gondolsz, neked miért mondott igééit a feleséged? Ezen már én is gondolkodtam. — Nyugodj meg, ha piaci árukihordó vagy, nem lesz a feleséged. — Persze, hogy nem. De nem is azért jött hozzám, hogy örökölje például a lakásom — mondóm most már ingerülten. — Hát hol volt nekem lakásom? Azóta kaptam. A tanácsnál is jó emberek ülnek. Ügy gondolták, hogy életem végén legalább lakjak egy kicsit. — Akkor egyéb javaidat akarja örökölni! — Amink van. már közösen szereztük... — Akkor is borzalmas lehet úgy élni egy asszonnyal, hogy várja a halálodat. — Dehogy várja! — Azt akarod mondani, hogy azóta beléd szeretett... — Nem azóta. Mindig szeretett. Azért nem akart hozzám jönni, mert látta, hogy csóró vagyok. Két évig lottóztunk, de még egy kettesünk sem volt. Nem merte vállalni mellettem a. nyomort, mondván, hogy az megöli a szerelmet... — Vagy talán őt is beleavattad a turpisságba? — Dehogy avattam bele! Ö adta • tippet. Ez volt a hozománya... ősz EeresK
