Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-10 / 160. szám
KARCAGI ÁLLAMI GAZDASÁG 1949-ben alakult a Karcagi Állami Gazdaság két jogelődje. Nevezetesen a Karcagi Tangazdaság és Kísérleti Telep, valamint a Bócsai Állami Gazdaság. Anélkül nagyon nehéz küzdelmes fejlődésüket nyomon követni, hogy egyenként visz- sza ne tekintenénk múltjukra. A mai gazdaságot történelmileg a két volt üzem múltjában kell szemlélnünk. Karcagon valósult meg elsőnek, s onnan terjedt el a villanypásztoros legeltetés, öntözött legelőn táplálkozik a tehénállomány Karcagi Tangazdaság és Kísérleti Telep A volt szakiskola gazdasága, valamint a kísérleti telep összevonásából mintegy félezer holdon alakult meg Karcag délnyugati részén. 1949-ben még mindössze egy harminc férőhelyes tehén istállót, ugyanekkora lóistállót, ötven férős kocaszállást, nyolc lakóházat, irodaépületet mondhattak magukénak, valamint mindössze háromszáz férőhelyes juhhodályt. Nagyon nem is hiányoztak az épületek, hiszen állatállományukat mindössze 30 koca, 100 ló. 60 juh alkotta, de már akkor 300 tehenük is volt- A gépállomány egyetlen mondattal elintézhető: két traktor vegyes munkagépekkel és kész. Majd 1951-ben Kunhegyes és Kenderes határából 4800 holdat csatolnak a gazdasághoz. De csak a határ nagysága változik. sem az állatállomány, sem a géppark nem fejlődik lényegesen. Üjabb két esztendő múlva pedig leadja a gazdaság a kenderesi és a kunhegyes! területet, s a városból kap 1300 holdat. A tangazdaság funkcióját tölti be. Gépállománya mindössze nyolc kormost raktárral gyarapszik ebben az esztendőben. De már építenek tizennégy családi lakást például, s különböző állati férőhelyeket- A következő megjegyzendő évszám a gazdaság történeiében 1957. Kisújszállás és Kunhegyes határából kap ezer holdat, bár újabb építkezések nem történnek, s az állatállomány sem változik. Gépekben gyarapodik valamelyest. Az utolsó esztendő 1961- Ä változás annyi, hogy leadják a kisújszállási és a kunhegyesi területeket, s más földeket kapnak helyettük. De a gépállomány továbbra sem változik, építkezés sincs, s 22C0 holdas összterületük majdnem fele legelő. Bócsai Állami Gazdaság Szintén 1949-ben alakult meg. mégpedig a Lászlómajori Állami Gazdaság egy részén, Karcag délnyugati határában, s már rögtön 1700 holdon. A birtoknagyság indulásnak elegendő, csakhogy 32 tagban volt szétszórva. Egyébként állami tartalékföldek, s nagyrészük szántó. Érdemes e gazdaság akkori felszereltségére is visz- szaemlékezni. Három lakóház, 76 férős marhaistálló, félezres juhhodály, 150 köbméteres betonsiló az 1700 holdra. Igaz, van nyolc traktor is, de ebből hat kormos. Két év múlva a bócsai gazdaság sok területet átad a termelőszövetkezeteknek, de kap is helyette. Így már 3300 holdon gazdálkodik. 30 tagban. S kezdik kiépíteni üzemi központját, s már épül marhaistálló. lóistálló és juhhodály is. S ekkor már egy teherautó is a gépparkhoz tartozik, a körmöstraktorok száma pedig már tizenhét. Üjabb két esztendő múlva területre már igazi nagyüzem. Hatezerhétszáz hold, bár több mint a harmada legelő. Területén szétszórtan mintegy nyolcvan tanya. De már nagyban építkezik a gazdaság. Épül a hatvan személyes munkásszállás, tizenhat családi ház, hatvan vagonos magtár, gépműhely és az istállók. De az állatállomány jórésze még mindig kisparaszti tanyákon van szétszórtan elhelyezve. Elkészül a várossal összekötő bekötőút, s kezdődik az öntözőtelepek építése. 1957-ben a gazdaságot átveszi a Belügyminisztérium büntetésvégrehajtási szerve. Magyarán: „rabgazdasággá’’ alakul. Központi vízhálózat és ebédlő épül. S már ekkor hét teherautó, harminchárom különböző típusú traktor tartozik parkjához. Az öntözésre berendezett területek nagysága pedig eléri a négy és félezer holdat. Aztán 1961-ben a Belügyminisztérium ' átadja a területet az akkor nagy területűvé fejlesztett Középtiszai Állami Gazdaságnak. Ennek a 4-es számú kerületét képezi a volt bócsai gazdaság, amíg a karcagi meg nem alakul. Hosszú a vezetők listája 1962-ben vonják össze a két gazdaságot a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságává, ötven holdat a technikum, s negyven holdat a fajtaminősítő tanács kap tőlük. Így érkezett el a gazdaság lényegében a mai birtoknagysághoz. De addig sok minden történit. Mutatja az eltelt esztendők buktatóit, útkereséseit, hogy az itt dolgozó vezetőknek rövid volt a szolgálati idejük. Általában tízhónaponiként változnak az igazgatók. Érdemes felsorolni. A karcagi tangazdaságban ugyan kevesebben cserélődtek. Ennek igazgatói; Kalmár István. Nagy Sándor, Cserhidi Lajos, Mohácsi Imre és Pomázi Lajos voltak. A bócsai — másnéven tilalmasi — gazdaságot viszont fennállása alatt tizenkilenc igazgató vezette. Ügymint: Oravecz Dezső, Jánosi Tivadar, Pavlusika Péter, Komlós Eszter, Lovász Dániel, Garáz Sándor, Soltész István, Predács Lajos, Bodnár János. Ce- la József, Franyó Lajos, Csörgő Ferenc, Bilsyczki József, Rácz József, Tóth József, Oláh István, Zima József, Pomázi Lajos, Nagygyörgy János. Hasonlóan nagyszámú föagronómusi gárda cserélődött Karcagon. Kiss József, Nagy Géza, Tóth Ferenc, Káposzta József Wolf Vilmos gazdálkodott főagronómusként, Bó- csán Tóth György, Székely József, Nagy György, Márkus Endre. Varga Imre, Nagy Géza, Goron József, Oláh István, Horváth Lajos, Nagy Ferenc, Tóth Sándor, Hamar Jenő. Nyilvánvalóan a terület ide-odaadásával. a gyakori személycserével — a tilalmasi gazdaságnál például tíz főkönyvelő is cserélődött —, s a ráadásul rendszeresen visszatérő belvízzel hosszú ideig nem tudott jól gazdálkodni az üzem. A Karcagi Állami Gazdaság igazgatója 1968-tól Nagygyörgy János agrármérnök. Főagro- nómusa pedig 1968-tól Monori Imre. Mégis kialakul a törzsgárda a Az előbb elmondottakból világossá vált. hogy a munkaerő is éppoly rend- szertelenül ingadozott, cserélődött Nehezen alakult ki a gazdaság törzsgárdája, s ma is kislétszámú. Kiemelkedő tagjai nevét érdemes felsorolni. Tizenkilenc évet itt dolgozott Mészáros Sándor fogatos, innen ment nyugdíjba. Tizennyolc éve dolgozik az üzemben Simon Imre SZTK ügyintéző. tizenhét esztendeje pedig Nagy Gábor rakodómunkás és Ökrös Gábor növénytermesztő. Tizenhat esztendőt töltött le Ferenczi Lajos traktoros. Győri József traktoros. Sz. Kovács János kerékgyártó, Nádházi József szerelő. Megvan a 15 éves szolgálata a gazdaságban ökrös István traktorosnak, Szemes Sándor munkásnak, Szopkó Ferenc taraktorosnak. De így is mindössze negyvenketten vannak, akik tíz esztendőnél hosszabb e gazdaságbeli szolgálatot tudhatnak magukénak. Az igazsághoz tartozik, az utóbbi években kezd kialakulni az állandó munkásgárda. Erre vall, hogy az Ecsezúgban, a juhászaiban szocialista brigád dolgozik például. Tavaly négyen kaptak kiváló dolgozó jelvényt, ketten oklevelet. A műszakiak között — harmincegyen vannak — huszonhatan középiskolai és ennél magasabb végzettség birtokában. Az utóbbi négy évben ötvenkét mezőgazdasági dolgozó szerezte meg a nyolc általános iskolai végzettséget Szikes talajokon, legelőkön gazdálkodnak Laboratóriumi kimutatás szerint a gazdaság talajainak nagyobb része a szikes talajok különböző típusaiba sorolhatók. Kis részük réti talaj. A gazdaság központja a várostól tíz kilométerre van, s a bekötő kövesüt csak kis részét szeli át a gazdaság területének. Esős időben feneketlen sártengerré válnak a földutak. Nehéz a takarmányt szállítani, a majorokat megközelíteni. A magyarkai üzemegység például tizenhat kilométer távolságra esik a központtól. Ráadásul időjárás tekintetében is a szélsőség jellemző rá. Most aszály van, más esztendőkben a belvíz szokott nagy kárt okozni. 1962-ben és 1963-ban is majd négy-négymillió forint kárt tett a belvíz. A legmagasabb belvízkár azonban 1966-ban sújtotta az üzemet, amikor csak a biztosító csaknem hétmillió forintot térített A rossz talajadottságokhoz évekig kiterjedt monokultúrás rizstermesztés járult úgy hogy a megfelelő tápanyagellátottságot — a szerves- és a műtrágyát — nem biztosították. A rizstermő terület csökkentése után nagy kérdésre kellett választ adniuk az üzem vezetőinek: hogyan tovább. Azt az utat választották, hogy egyszerűsítették a vetés- és a termelés-szerkezetet Kenyérgabonát, s takarmánygabonát termesztenek háromezer holdon, rizst hétszáz holdon. Évente kétszázhúsz vagon pillangós szénát takarítanak be, terveik szerint ezer holdra futtatják fel a lucematermő földeket. A szép fejlődés esztendei Az utóbbi években szépen építkezett a gazdaság. Tavaly megközelítőleg 25 millió forintból 600 férőhelyes komplett tehenészeti telep létesítését fejezte be Az itteni állomány teljesen tbc-negatív, ‘ s évente másfél millió liter tejet ad a közellátásnak. Teljesen gépi fejéssel, központi ta- karmányozóval dolgozik, betonút köti ösz- sze az istállókat, s korszerű szociális épületek. Itt fehér-fekete öltözők, fürdők szolgálják a munkások egészségét. A telepen évente 400—500 borjút is felnevelnek. A gazdaság tervei szerint ugyancsak évente mintegy 150 üszőt tenyészállatként értékesít De felnevelnek itt 150 hízóbikát esztendőnként, s 8—10 vagon húst adnak. A gazdaság tervei között szerepel évi félszázezer, később kétszázezer pecsenyekacsa nevelése. Ötvenhárom-ötvenöt napos korukban értékesítik a kacsákat, 2,5 kilogrammos átlagsúlyban. Üzemeltet a gazdaság száz hold halastavat is, ahonnan évente 300—400 mázsa halat értékesít, s itt neveli mellékhasznosításként a vízi szárnyasokat. Most alapozzák meg példán! libatenyészetüket, mintegy ezer tenyészli- bával kezdtek. Céljuk az, hogy a karcagi tömőtársulást lássák el anyaggal Tízezer juh egy üzemben A gazdaság több mint kétezer hold le gelő birtokosa. De nagyrészük csak koratavaszi és késő őszi legeltetésre alkalmas. Már korábban, a kísérleti intézet segítségével megkezdődött a legelőjavítás és korszerű hasznosítás. A magyarkai üzemegységben i34 holdon intenzív magas mütra- gyaadagokkal — kh-anként öt-hat mázsa — öntözött legelőt alakítottak ki. Korábban négy-öt mázsa volt a fűtérmés, most húsz mázsa. Itt hét hónapon át a villanypásztoros legeltetés folyik. Az ágotai üzemegységben ebben az évben újabb 150 holdon valósították meg ugyanezt, s további 300 holdra tervezik. A cél az állatállomány részére folyamatosjó legeltetést biztosítani, s még a juhászainak is jó szénát biztosítani télire. Ugyanis adottságainak megfelelően hatalmas juhászatot fejlesztett ki a gazdaság. Már 1967-ben kezdte megépíteni ecsezugi koncentrált telepét, ahol négyezer anyajuhot helyeznek majd el A telep évente 1800—2000 expressz pecsenyebárányt nevel itatásos módszerrel exportra. Kilencmillió forintból épül a villamosított telep, ahol gépekkel fejik a juhokat, központi fejőház. gyapjútároló, nyíróhely van. A juhászok részére fürdő, pihenő, szálló és étkező épült. A hagyományos juhaklokat, épületeket is korszerűsítik. Évente az átlagos juhlét- szám a közeljövőben tízezer lesz. A későbbi tervekben évi félezer mázsa gyapjút, s százezer liter juhtejet értékesít az üzem. Azon túl, hogy mintegy ezer vágójuh is piacra kerül tőlük. A karcagi üzem megtartotta tangazdaság jellegét. Az itteni felső és középfokú mezőgazdasági technikum diákjai a gazdaságban töltik a naposi szolgálatot s üzemi gyakorlataik nagyrészét. Az emberé az elismerés Az állam igen sokat fordít a gazdaság belviztelenítésére. Az utóbbi három év alatt például mintegy hétezer holdon történt meg a belvíztelenítés. megközelítőleg hatmillió forintos beruházással. így ez a gond is csökkent, A gazdaság terveiben szerepel — 1970-ben — egy forrólevegős lucemaszárító üzem építése, s már jövőre megteremtik hozzá a lucematermő területet. Évente mintegy két és félezer holdat öntözni tudnak. Különösen ebben az évben volt rá nagy szükség, hiszen a pusztító aszály ellen még a gabonavetést is árasztani kellett. Most már ott tartanak, hogy évente 206 vagon vegyes műtrágyát használnak. Sokat javult a gazdaság felszereltsége, ellátottsága, szépen korszerűsödött. Sokat köszönhetnek a gépeknek. De a legfőbb érdem az emberé. A szakvezetőké, a munkásoké, akik megvetették lábukat a karcagi sziken, s tudásukkal, fáradságukkal — mintegy félezer ember dolgozik a gazdaságban — életet teremtenek itt. Bálázóval — korszerű eljárással — takarítják be a szénát a gazdaságban Lcgclőműtrágyázási kísérlet a gazdaságban (A világos négyszögek a műtrágya nélküli parcellák)
