Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-06 / 157. szám

Itt*. Július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Otven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? A munkásosztály erejét demonstráló megmozdulások fölött a polgári sajtó még mindig nem tud napirendre térni, dühét azonban jobb­nak látja óvatos neheztelés­sé csökkenteni: „Sztrájk. Lapunk múlt heti száma rajtunk kívül álló okok miatt elmaradt... Első oka az el­maradásnak a múlt héten tartott általános munkás­sztrájk volt. Távol van tő­lünk, hogy a szervezett mun­kásság eljárásának bírálatá­ba avatkozzunk, annyit azon­ban megjegyezhetünk, hogy a szervezett munkásság mun­kaszünetelése egyrészről a köznek és maguknak a szer­vezett munlcásoknak is ki­számíthatatlan kárt okozott, az intéző körök által célki­tűzött ügyeket egy hajszállal sem vitte előre. A sztrájk a múlt hét péntekjén meg­szűnt” (Függetlenség). A Karczagi Napló június S5-j keltezésű levelet közöl „Séta a pesti fronton'’ cím­mel. „Ideges sietség jellemzi június 25-én Pestet — írja a névtelen tudósító. — Min­denki iparkodik a gyér szám­mal közlekedő villamosokon helyet kapni, mert a felszál­lók számát szuronyos baka határozza meg... A villamo­sokon a jegyeket ellenőrök adják s ugyancsak ők veze­tik a kocsikat is... Az utcá­kon katonai csapatok tábo­roznak. A Rákóczy-út Er­zsébet körút sarkán gépfegy­verek vannak felállítva... — Délfelé a villamosok sűrűb­ben kezdenek járni és a szu­ronyos katonák eltűntek róla. A rendes vezetők beállottak a munkába, de a rendes for­galom csak holnap fog meg­indulni. a gyári munkások sztrájkolnak tovább és min­denekelőtt a sztrájk kitöré­sének napján elfogott bizal­mi férfiak szabadonbocsátá- sát követelne." A munkások mozgalma fel­bátorította az alföldi pa­rasztságot is. A vármegyében sugdosnak arról, hogy mi történt Törökszent mikl oson — írja a Haladás. Mindenki pletykál. „Szomorú, de való, hogy dr. gróf Almássy Imre cselédsége, sőt legelső pará­dés kocsisa is megerősíti a hírt...” A történtekről azon­ban nem csak pletykák ter­jednek, megírja azt a Török­szentmiklósi Űjság is: „Áll­dogáló asszony csoport múlt hó 29-én a községháza előtt a közélelmezési hivatal körül megrohant egy, közélelme­zési hivatalhoz beszállított szalonna és zsírral megrakott kocsit, elrabolták a szalonna nagyobb részét a kocsiról és elszaladtak vele. E szalonna és zsír (a Haladás szerint 14 mázsa!) gróf Szapáry ré­szére lett a közélelmezési mi­niszter által kiutalva. Ugyan­azon este 11 órakor történt a még sajnálatosabb eset, amikor is a késő esti órák­ban nagyobb csoportban ösz- szeverődött asszonyok a köz- élelmezési üzlet körül álldo­gáltak és egyes asszonyok felbujtották „ többi asszonyo­kat, hogy akadályozzák meg a gróf Szapáryhoz kiutalt szalonna és zsír kocsin való kivitelét és lessék meg, árui­kor n kocsi indulni akar Eza- lóktaksonyba. Este 11 óra­kor, amikor a villany elaludt, a már hamis jelszavakkal és hírekkel megtelitelt és fel­dühödött asszonysereg végig- száguldva a községházától az alvég felé, minden ház ab­lakait kövekkel beverték, majd a felvégen is egyes he­lyeken.” Másnap egy század cseh katona és 12 csendőr érkezett Törökszentmiklósra. „A rend most már teljes. A közigazgatási adminisztráció­ban is gyorsabb és célsze­rűbb intézkedések történtek a lisztellálás körül, a mozik előadásai beszüntettettek. Az eljárás megindult a lázitó és felbujtó asszonyok ellen.” — A cseh századot már vissza­vezényelték Szolnokra, a 12 csendőr azonban maradt... A Haladás szerint a megye lakói tudni vélik, hogy az asszonyok megtámadták és megverték az ottani főszolga­bírót is. A Haladás arról is ír, hogy Rákóczifalván „Seres uram”, a község főbírája fel­jelentést tett ismeretlen tet­tes ellen, akj a malom ké­ményébe befalazva elrejtett 16 db sonkát, 8 oldal sza­lonnát és 132 kg zsírt el­lopta. „A bíró azért helyezte el az élelmicikkeket, hogy szét­oszthassa azt a szűk időkben a szegényebb néposztály Icö- zött.” (?!) Sport: Szolnoki MÁV— Nemzeti SC <Bp) 3:1 (1:0). A játék durva volt, „az el­durvulásban elől jártak He­gedűs, Tamás és Auguszt. Generációs vita a Karczagi Naplóban — (nincs új a nap alatt): „Levél a szer­kesztőhöz — ...Új divatot láttam korzónkon az utóbbi napokban. Pálcával sétálnak a lányok... Egyre többen vannak, akik séta közben hajlékony pálcikákat forgat­nak ujjaik között a gyakor­latlan kezdő ügyetlenségé­vel.” Inkább főzőkanalat vennének kezükbe, mint sé­tapálcát — írja „Senex”, (öreg). Egy háborús vicc a Mező­túr és Vidékéből: A ló, az ökör és a szamár vitatkoz­nak háborús érdemeikről. A ló a harctéren az emberrel egyenrangú harcoló félnek tartja magát, az ökör hátor­szági érdemeivel dicsekszik, mert nélküle nem lenne ba­kancs, élelmiszer; a szamár: „Ha szamarak nem volná­nak a világon, nem lenne háború sem..." Filmek Che Guevaráról Tarka hal fogó A hazai halastavakban végérvényesen megbukott a hagyományos kenderháló; a gyorsan tönkremenő anyag helyett itt az új — a perlon- fonalú halfogó. Legalább háromszor annyi ideig tart és a halászok szerint vele még a fogási eredmények is jobbak. És, van még egy előnye, amelyet a legújabb vizsgálatok, kísérletek derí­tettek ki. Áz eredményt vég­eredményben — a véletlen szülte: nem a fehér színű halfogó az igazi, — hanem a színes. A kísérleteket a hagyo­mányos halfogó eszközzel, a varsával bonyolították le a Balatonon. Ezúttal már ter­mészetesen periont használ­tak a legkü’önbözobb színe­zéssel. A kísérlett területen egyformának tartották a haljárást és időközönként felcserélték a különböző szí­nű eszközöket is. Az esetle­ges tévedés esélye tehát mi­nimális. annál nagyobb volt azonban a meglepetés. Az egy éves próba adataiból bi­zonyossá vált, hogy a ha­lak az élénk színek szerel­mesei és nagy kedvencük a piros és a sárga. Majdnem annyira megnyerte tetszé­süket a vízszinttől elütő li- lás és rozsda színű árnyalat. Az edpiszkolt-fehér szín azonban nem tartozik a leg­szerencsésebben megválasz­tottak közé. — legalábbis az ilyen színű varsával keve­sebb halat fogtak. A szín­próba kiderítette, hogy ese­tenként kétszeresére nő a halfogási eredmény, ha élénk színű varsák csalogatják a mit sem sejtő pontyokat, csukákat és keszegeket... Száz érettségizett olasz kö­zül átlag ötvenen nem is­merik a „végrehajtó hata­lom” kifejezés jelentését, ti­zenegyen nem tudják, mit jelent a ..szavazólapok ösz- szeszámlálása”, tízen pedig teljesen tájékozatlanok az „egypárt-kormány” fogalmát illetően. A politikai zsargon kifejezései gyakran nagyon homályosak és so’ tévesztenek. Legaláhb’s erre a következtetésre jutott a DOCSA közvélemény-kutatá­si intézet, amely az olasz rádió és televízió megbízá­sából a „Politikai fórum” című tv-sorozattal kapcso­latban szociológiai vizsgála­tot szervezett. A választók különböző csoportjait (bari és vogherai háziasszonyokat. milánói munkásokat, római tisztvi­selőket stb.) megkérték, hogy magyarázzák meg. mit Claudius nem jelenik meg Javában folynak az előké­születek Szombathelyen az idei minden eddiginél szín- pompásabb 'Savari karne­válra, amelyet az idén is sok új ötlet színesít. A csá­szári trónt Például elsöpörte a játékok mindig újat ke­reső lendülete: ez évben már nem jelenik meg Claudius. A mintegy három és félezer jelmezes szereplőn kívül 139 hátasló, 30 szekér, továbbá számos gépkocsi, motor vesz részt a játékban. A római színben például fellépnek az Országos Cirkusz Vállalat artistái, ismét szerepelnek a BM lovasai, lesz középkori torna, tűzugratás, szalagté­pés, huszár-kardvágás és még sok érdekesség. * 33 Az ORION két évet garantál Vankó Gyula, az Orion- gyár vezérigazgatója pénte­ken sajtótájékoztatón beje­lentette, hogy az eddigi egy évről két évre emelték va­lamennyi Orion tv-készülék garanciális idejét, amelyet 1968. július 1-e után hoznak forgalomba. Ez a vásárlók számára évente mintegy 10 millió forint megtakarítást jelent. Intézkedtek, hogy az Orion márka-szerviz az ed­diginél is jobban, gyorsab­ban javítsa a készülékeket. Mivel egy-egy Orion tv élet­tartama általában nyolc év, a használati idő negyedré­szére most már a gyár vál­lalja az Ingyenes karban­tartást jelent a televíziós vitákban szereplő politikusok által leggyakrabban használt húsz kifejezés, például: „alterna­tíva”, „koalíció”, „pártveze­tő”, „tárca”, „a törvényja­vaslat módosítása” stb. A római tisztviselők és al­kalmazottak 78 százaléka, a barj háziasszonyok 59 szá­zaléka. a milánói munkások 33 százaléka, az adriai föld­művelők 28 százaléka és a vogherai háziasszonnyok 26 százaléka adott helyes vá­laszt. Az olasz rádió és televí­zió vezetősége a közvélt;- ménykutatási intézettől ka­pott kimutatások alapján fel­kérte a „Politikai fórum” című műsorban közreműkö­dő politikusokat, hogy le­hetőleg beszéljenek minél egyszerűbben és világosab­ban. (Az Epoca című olasz folyóiratból.) Olaszországban, Angliában és az Egyesült Államokban filmet forgatnak Che Gue­varáról. Olaszországban Franco Rosl rendező tervez filmc-t a Bolíviában meghalt latin­amerikai forradalmár vezér életéről. Franco Rosi már a színészt is megtalálta, aki Che Guevarára hasonlít: a spanyol Francisco Rabal, aki többek között Antoioni Nap- fogyatkozás című filmjében játszott, máris növeszti fe­kete szakállát, hogy még jobban hasonlítson Gueva­rára. Carlo Lizzani, az olasz új hullám másik rendezője Ci- néma verité stílusban, Tü­Divatba jött a klub szerte a megyében. Közkedveltsége érthető. Egy kis eszmecseré­re, üdítő szórakozásra min­denkinek szüksége van. A klub haszna tehát elvitat­hatatlan. Létrehozása egyér­telmű helyeslésre talál öre­gek és fiatalok között. Véleménykülönbségek csak abban adódnak, hogy hol és milyen jelleggel alakítsanak klubot. A termelőszövetkeze­tek általában szívesen áldoz­nak ilyen célra. Nem szűk­markúak a berendezés meg­vételekor. Igen ám, de más érdekli a fiatalokat, mint az idősebbeket. Ezért jó, ha ifjúsági klubokat hoznak létre. Ennek haszna sem képezheti vita tárgyát. Mér­legelni csupán azt kellene, hogy hol Alakítsák meg? El­ső pillanatra a válasz kézen­fekvő: hát a munkahelye­ken. Kisújszálláson például most szervezik a tsz-fiatalok klubját. Igen ám, de ezzel el is zárják magukat a külvilág­tól, — értsd ez alatt: az egyéb foglalkozású fiatalok­tól. Ezért jobb lenne, ha az ifjúsági klubokat a művelő­dési házakban szerveznék, s fenntartási költségeikhez hozzájárulnának a szövet­kezetek. így elevenebb élet bontakozna ki minden ifjú­sági klubban, szórakoztatóbb, átfogóbb nevelési progra­mot lehetne kidolgozni. Vannak, akik azt tartják, s esetenként példákat is em­legetnek arra, hogy a szövet­kezetben dolgozó fiatalok valami [éle kisebbségi érzettől vezérelve nem mennek el a művelődési házban szervezett klubba, s ezért felesleges an­nak létrehozása. Szerintem jó program kidolgozásával, egy kis szervezéssel lehetne relmetlenség címen készít filmet Guevara életének utolsó három napjáról. — Ugyanebben a filmben fel­dolgozza a Martin Luther King és Rudi Dutschke elle­ni merényletet megelőző há­rom napot is. — A rendező kijelentette: filmjét azoknak szentelte, akik „békét prédi­kálnak és akiket megöltek”. Angliában Rony Richard- son, a Tom Jones rendező­je tervez hasonló témájú filmet. Végül Hollywoodban a Fox-cég Richard Feischert bízta meg a Che című film rendezésévei, David Karp sok dakumentumot felhasz­náló forgatókönyvéből. ezen segíteni. A műveltebb és a kevesebb iskolát vég­zett fiatalok együttléte kü­lönben is termékenyítőieg keli hogy hasson, tanulásra, ön­művelésre ösztönözzön. AJ- sószentgyörgyön például diá­kok és tsz-ben dolgozó fia­talok egyaránt vannak a klubban, s jól megértik egymást. Törökszentmiklóson a vá­rosi művelődési házban van a Csikós József ifjúsági klub. Annak tagjai néhányszor ki­mentek a termelőszövetkeze­ti fiatalokhoz, beszélgettek velük, s azóta a szövetkezet­ből is sokan bejárnak a klubfoglalkozásokra. Vala­hogy így kellene máshol is csinálni. Néhol felesleges, egymás­sal rivalizáló versenyt foly­tatnak a különböző szervek a fiatalok összefogásáért. Pedig ha a KISZ helyi szer­vezete, a művelődési ház igazgatója és a termelőszö­vetkezet vezetői megtalálják az összhangot, s ki-ki a ma­ga módján, de együttes erő­ve] dolgozik, akkor eredmé­nyes lesz a munka, — adott esetben az ifjúsági klub megalakítása és fenntartása. Mindez kézenfekvőnek tű­nik. A valóságban sajnos nem ez a helyzet. Az egyik ismerősöm tréfálkozva mon­dotta, hogy az ő falusunkban ez e „szocialista szenthá­romság” az istennek se ta­lálja meg a közös nyelvet. Pedig a klub létrehozása tulajdonképpen csak a kez­det, . ami ebben az esetben tulajdonképpen nem is vol­na nehéz. Az igazi gondot az alapos, sokrétű s ezért vonzó program kidolgozás« kellene, hogy jelentse. S. B. Tanulság — politikusoknak Pipaszó, vagy tánczene Divat a klub Szabó László : Róbert bácsi, avagy a szélhámos „apostol“ *M! vagyok én. Róbert bácsi?” — sokan ma is él­nek ezzel a kiszól ássál, ám­bár nem tudják, honnan is ered. ki is volt Róbert bá­csi, s hogyan alakult ki róla az a téves közhit, hogy ő a „jótékonyság apostola”? Szabó László krónikája fel­tárja a „jótékonyság apos­tolának” titkát, a harmin­cas evek híres Róbert bá­csijának életét és manipu­lációit. ☆ 1. Havi 1600 font ismeretlen forrásból A tablón egy angol nyel­vű, ^Bizalmas, Csak „rend­őrségi használatra” jelzésű környezettanulmány. Nem, nem tévedés: valóban egy angol környezettanulmány. Kent grófság rendőrségétől származik, az aschfordi rendőrállomás küldte a bu­dapesti rendőrségnek, még 1930-ban. Nézzük csak kör zelebbről. mit is tartalmaz ez a bizalmas levél? „A budapesti Magvar Ki­rályi Rendőrség főnökétől kapott 1930. évi február 21- től keltezett levélre, amely Feinschilbert Theodórára. la­kik az Ashford melletti Wil- les Horoughban, Gloven Rood 20. szám alatt, diszk­rét puhatolózást kér. tiszte­lettel jelentem a következőt: A megejtett puhatolódzás alapján a következő részle­teket állapítottam meg. Feinschilbert Theodóra eb­ben a. kerületben, .mint ma­gyar alattvaló van nyilván­tartva, aki 1900. évi augusz­tus hó 14-én Budapesten szü­letett, de aki hároméves ko­ra óta az Egyesült Király­ságban tartózkodik. 1922 no­vemberében jött Ashfordba lakni és kezdetben mint ze­netanítónő működött ebben a kerületben, később azon­ban magánzó lett. Kiváló jellemű és nagy tiszteletben áll mindenki előtt. akivel ideérkezése óta érintkezésbe iutott. Az a ház. amelyet jelenleg a Willes Horougbnn a Glover Rood 20. szám alatt bír, a sajátja. Puhato- lódzásunk szerint igen te­kintélyes vagyona van, amely után járulékot élvez. Hogy ez a vagvon miből áll, azt az ő megkérdezése nél­kül nem tudtam megállapí­tani, de nagyon pontos idő­közökben küldenek neki bi­zonyos nagyobb mennyiségű pénzt Londonból. Más úton is azt a megállapítást sze­reztem, hogy londoni bank­jához egyéb. nem Angliában levő vagyonából származó összegek is befolynak. Az atyja. Feinschilbert Róbert, akj Budapesten. Magyaror­szágban lakik. Megállapítot­tam, hogy legutóbb vagyoni érdekű iratokat küldött ne­ki, amelyekben 6 is érdekel­ve van. Ezeket atyja utasí­tására, tartalmuk ismerete nélkül aláírta. Ezek az ira­tok ez idő szerint valószí­nűleg útban vannak Ma­gyarország felé. s amint meg tudtam állapítani, talán dr. Fülöpnek, hogy az, mint az ő megbízottja járjon el és úgy látszik, ő tudhatta va­lamennyire, hogy miért ír alá ilyen meghatalmazást, mert dr F'i'öo előtte tel­jesen ismeretlen, de bizonyá­ra nagyon ismeri azt az atyja. Az előttünk nem ismere­tes, hogy Feinschilbert. kis­asszony űz-e Magyarorszá­gon nagyobb méretű hitel üzleteket akár a saját, akár az anyja neve alatt, de az tény, hogy okvetlenül kap pénzt valamilyen forrásból, ez az összeg havonta kiteszi az 1500—1600 angol fon­tot is. amiből azt következ­tettük, hogy ezt a hatalmas összeget az atyja küldi idő­közönként. Tisztelettel ké­rem ezen jelentésemet a budapesti Magyar Királyi Rendőrség főnöltéhez továb­bítani és ott tudomásul venni.” Ez a „diszkrét puhatolód- zás”-ról szóM angol rendőr­ségi jelentés önmagában aligha mondana valamit, ha nem ismernénk az ügy fő­szereplőiét. Feinschilbert Róbertét. Az idősebb olvasók bizo­nyára iól emlékeznek még a Kálvin-téri. városligeti le­vesosztásokra, az ócska, ütött-kopott kondérokra. az azokból kiszolgált, levesnek titulált löttyre, s e jótékony- sági akció „apostolára”. Ró­bert bácsira. Igen, arról a köpcös, kecskeszakállú. eny­hén karikalábú, bajuszos kis Róbert bácsiról van szó. aki 1925—1930 között úgy tün­dökölt a magyar jótékony­ság egén. mint előtte még soha senki, s akit a köznyelv Apostolnak nevezett el. A nyomorgó munkanélkü­liek tízezrei álltak Róbert bácsi kondérjái előtt hosszú­hosszú sorban, - rongyosan, nyáron csuromvizesen az izzadságtól, télen didereg­ve a fagytól, hogy napjában legalább egyszer meleg „étel­hez” jussanak. S akkor, azok­ban az években tényleg a nyomorgók angyalának tűnt a Róbert bácsi. A főváros szegényei — hány tíz- és tízezer volt belőlük? — tisz­telték, s miután idejükből futotta — munkát nem kap­tak —. járták a várost, hogy Róbert bácsi számára gyűjt­sék az alamizsnát. Az ural­kodó körök pedig hallgató­lagosan tudomásul vették Robert bácsi „levesakcióit”, legalább az államkincstár pénzéből nem kellett ilyen célokra fordítaniok. Sőt, oly­kor-olykor még a saját zse­bükbe is belnyúltak az urak. 50—100 pengő erejé­ig... Amikor a vasárnapi nagymise előtt néhány pen­gőt ejtettek a templomajtó- ban ülő koldus kalapjába — a szerencsétlen nyomorult egv életen át emlegette urai­nak „jó szívét”... Ilyen meg­gondolásból adtak Róbert bácsi akciójára is... (FolytaJtjtAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom