Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-06 / 157. szám
ms. július 6. SZOLNOK MEGfEl NÉPLAP 3 A nemzetközi szövetkezeti napon J úlius hatodikén ünnepük világszerte a nemzetközi szövetkezeti napot. Az idén öt világrész 61 országában pl2 ezer szövetkezet, 224 millió tagja ünnepel ezen a napon. Az ünnep eredete 1844-re nyúlik vissza. 124 évvel ezelőtt ezen a napon alakították meg szövetkezetüket a rochdale-i takácsok, hogy egymás kölcsönös segítése alapján összefogással próbáljanak javítani kilátástalan helyzetükön. Ez az angliai kisváros így és ezzel írta be nevét Európa történetébe. Rövidesen sok követője akadt a rochdale-i takácsoknak. Dániában a szövetkezeteknek volt köszönhető, hogy az ország kiemelkedett évszázados nyomorából. A dániai példa — egyesülés a mezőgazdasági termékek közös feldolgozására és értékesítésére — rövidesen nagy teret hódított a skandináv államokban, Németországban, és Franciaországban. Hazánkban is csaknem száz éve már, hogy az 1870-es években az első fogyasztási szövetkezetek létrejöttek. Több mint fél évszázad telt el azóta — az ünnep kapcsán jó, ha erre is emlékezünk —, hogy Lenin, zseniális szövetkezeti tervében kidolgozta a parasztság szocialista termelőszövetkezetekbe tömörülésének útját, módszerét. Ezzel új fejezet nyílt a szövetkezeti eszme kibontakozásának történetében. A szövetkezés gondolata rövid idő alatt hatalmas tömegeket mozgatott meg. — Milliók ismerték fel, hogy az összefogással — Móricz Zsigmond szavaival élve — ,,rejtett erők milliónyi forrása bukkan elő”. A szocializmus a szövetkezeti gondolatot kiteljesítette, gyakorlattá változtatta. A mező- gazdaság szocialista átszervezése nálunk is magával hozta a termelőerők minden eddiginél nagyobb ütemű fejlődését, korszerűsödését, s , a termelési viszonyok gyökeres megváltozását. Már látjuk és nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozása és fejlesztése parasztságunk számára egyet jelent az évszázados elmaradottság felszámolásával, az anyagi és kulturális felemelkedés reális lehetőségével. A felszabadulás óta nagyot fejlődött hazánkban a szövetkezeti ipar is. Kevesen tudják, hogy az elmúlt év végén 796 szövetkezeti egység működött az országban, a kisipari termelőszövetkezetek mintegy 200 ezer embert foglalkoztattak s termelési értékük éves szinten megközelítette a 14 milliárd forintot. Külön kell megemlékeznünk az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek hatalmas munkájáról, amely az egész országra kiterjed. Ez az intézmény —, amelyet a közvélemény még az előző nevén, FMSZ-nek ismer, a falusi kiskereskedelmi forgalom 90 százalékát bonyolítja le. Csaknem milliós tagsága számára megkönnyíti a beszerzést, valamint az értékesítés gondját, tevékenysége újabban nagymértékben kiterjed a szolgáltatások legkülönfélébb változataira. Az utóbbi években sok szó esik a lakásszövetkezetekről, amelyek a dolgozó emberek egyik legnagyobb vágyát, a saját otthon felépítését segítik elő hathatós eszközökkel, tagjaik számára nem lebecsülhető kedvezményeket nyújtva. EW azánk szövetkezeti moz- galma napjainkban a növekvő demokratizmus légkörében fejlődik tovább. Szövetkezeteink állandóan javítják kapcsolataikat a testvéri szocialista országok szövetkezeteivel. A tőkés országok szövetkezeteivel való kapcsolatuk is fejlődik a békés egymás mellett élés politikája szellemében. K. I. Csecsemőernyőoh! , p Édes kis fef II leségem minden A egyes külföldi " utamról visszaI jövet második szavaként mind- §§ járt így foga- || dott: Hoztál? — fi Nem! — S ez a p kurta válasz és y kurta felelet é szokásossá lett. f| És ilyenkor a |s kis Alizka a A babaketrecben p sírni kezdett, | J amit csak négy- M kézlábra eresz. m kedve és sajátos f í vakkantásokat | hallatva tudtam fi, megfékezni: fi mert azonnal N kacarászni kezdett. Egy Férfi négykézláb Ökelme, a Nő § előtt... ® A szokásossá {| vált kérdés-fele- íjá leteket egyik nap p a koraőszi napiéí sütésben váratok lan fordulat za- 1 varta meg: sójgj gomőm rontott | 'í be az előszobá- J ba: Panni, Lato ci. gyertek, néz- § zétek! — S már. H is vonszolt az w ablakhoz min- két. Ugrottunk, y mint a nyulak. S A nicsak, csodák- U csodája, lenn az utcán egy szép H kis sportkocsiéi bán szunyókáló M baba felett ara- i nyos kis piros- fii pettyes ernyőcs- ke díszlett. Szivünkhöz kaptunk mind a ketten! Panni már aktivizálni” is akarta magát — leugrik. hogy megkérdezze, hol és mennyiért vet. ték, vajon beszerezhető-e? De fölösleges volt. mert családunk valamennyi mozgósított tag. ja közül a legeredményesebb a sógornőm már. is adta a választ; a Margit- híd környékén az egyik kis ut. cában van egy esernyőkészítö kisiparos, attól lehet rendelni 160 forintért darabját. Nos, nekünk csak ez kellett. A lépcsőház dübörgőit a rohanásunktól, egész délelőtt hajku- rásztuk a kis üzletet, míg végre berontottunk az elképedt jóemberhez. — Igen, igen és kiválasztották maguknak is a legmegfelelőbbet? — Értetlenül bámultunk egymásra. Mire ö udvariasan közölte: Ez lényegében jutalom- ernyő, kérem. Csak azok kaphatnak, akik nálam vásárolnak férfi és női ernyőt is, mégpedig egyszerre... j Az árutársítás i hideg zuhanyként ért minketJLó- í gó nyelvvel szivárogtunk el... I De tegnap délelőtt a már- már szunnyadó reményem, hogy kis Alizkám \ sportkocsijára is | kaphassak olyan i szép, csecse kis j napernyőt, vul- í kánszerűen fel- , éledt, a szolno. i ki játék és \ sportszer üzlet. j ben egyszerre j többmintájú napernyőt pil- \ lantottam meg. t Ujjé! No. végre. ‘ lesz öröm Panni f nejemnek! De az állam is leesett, \ agyamba a vér jj kavarogni kéz- \ dett, majd a \ világ is megin- \ dúlt körülöttem, f mikor az üzlet. \ vezető barátsá- } gos hangon kő- íj zölte: Együtt a j kocsival. ké- \ rém... j Hogy mi tör- j tént azután, nem, tudom. A j szirénázásra még emlékszem, majd pedig ar-" ra hogy mikor két-három órával később hazakerültem, a kis Alizka ismét bömbölve fogadott a ketrecben... Petrcs Sándor Fesztivál Egerben A IX. Világifjúsági Találkozó és a nemzetközi szövetkezeti nap tiszteletére Heves megyében rendezik meg július 6—7-én a falusi és szövetkezeti tánczenekarok és táncdalénekesek első országos fesztiválját. A versenyekre eddig tíz megye 19 zenekara és 22 énekes jelentette be részvételét. Német kombájnok próbája Á Német Demokratikus Köztársaság Fortschritt gyárában készített kombájnok hat egységét hazánkban is kipróbálják. A 25 féle növény, közöttük a gabona és a kukorica betakarítására alkalmas gépeket július 10- én, a komáromi, 12-én pedig az Agárdi Állami Gazdaságban mutatják be a szakembereknek. Bútor- és lakberendezési kiállítást rendezett Karcagon a karcagi fmsz a főtéren elkészült 8 lakásos lakóházban. — A kiállítás vasárnap nyílt és 8-ikáig tekinthető meg A hiba nem a növényvédő- szerekben van A MÉM tájékoztatója Uj gyártmányok a gépjavítóban A száraz, meleg időjárás hatására tömegesen léptek fel a mezőgazdaságban a különféle növényi kártevők. Az időszerű növényvédő munkákkal kapcsolatban a MÉM növényvédelmi főosztálya tájékoztatót adott az MTI munkatársának: A szakemberek szerint egyes kártevők példanélkül álló számban lepték el a növényi kultúrákat. Nehezítette a helyzetet, hogy egyes növényvédőszerek például a DL vagy a Lindán, a magasabb hőmérsékleten lassabban hatnak, és ugyanakkor gyorsabban bomlanak el. Az alacsony páratartalom következtében a porozószerek tapadóképessége is gyengébb. Ezért a termelők részéről panaszok érkeznek a növényvédőszerek hatékonyságával kapcsolatban. — A kontroll vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a hiba nem a szerekben van; a mérsékelt hatás részben a rendkívüli időjárással magyarázható, de nem utolsó* sorban a felhasználás során elkövetett Szakszerűtlenségeknek is tulajdonítható. A vegyszeres kezelésekkel kapcsolatban igen fontos — hangzik a tájékoztató — Pusztít a tűz Egymás után érkeznek a vészjelek a megyei tűzrendészet! parancsnokságra. A 05-öt tárcsázzák Túrkevéről, Kengyelről, örményesről, a Jászságból: ég a gabona! Három hét óta szinte naponként lobban lángra a vasúti sínek mellett az érett gabona. Csak július 2-án hét helyen égett a gabonatábla megyénkben. Kengyelen mintegy 20 ezer forint érték lett a tűz martaléka. S ha csak az utóbbi napok eseteiről készítünk számvetést, több- százezer forint érték szállt könnyű füstként a levegőbe. Tények ezek, amelyek a tűz elleni védelem szigorú megszervezését, a szabályok pontos betartását követelik meg. Ezeket azonban nem mindenütt veszik komolyan. A szabályokkal ellentétben túl közel vetnek a vasútvonalakhoz a tsz-ek, az állami gazdaságok. — Ugyanakkor nem tartják be a BM idevonatkozó rendelkezéseit: 70 méter távolságban kötelező a védőszántás. Pedig veszélyes a moz- donyszikra. S ahelyett, hogy mások kárán tanulnának, még ma is sok helyen őrizetlenül hagyják a vasút- menti gabonatáblákat. Bűn ez a hanyagság. «— mj — hogy a nyári hónapokban a vegyszeres munkát a kora reggeli, vagy a késő délutáni, de ha megoldható, az éjjeli órákban hajtsák végre. Ezzel kettős célt érhetnek el. Egyrészt, mert a kártevők tevékenysége az esti és az éjjeli órákban fokozottabb, a vegyszerekkel való érintkezésükre nagyobb a lehetőség, másrészt ilyenkor a kijuttatott növényvédőszer rovarirtó hatása is eredményesebb. Jászberény határában az Öregerdőnek nevezett, akácligetekkel szabdalt szőlőlankákon vitt az utunk. Távol az országúitól egy vegyesbolt árválkodik. A bogyói bolt, — így mondják a tanyák lakói. Ide tértem be kenyérért. Késő délutánra járt az idő és másnapos volt. Ugyanis minden másnap — hétfő, szerda, péntek —■ délután kap kenyeret e magányos boltocska. Rajtam kívül egy foltos ruhájú, elnyűtt kis öregasz- szony volt az üzletben. Félkiló kenyeret vett, de útközben elveszthetett tíz fillért, mert nem volt ki a pénze. Kisegítettem, amit zavart mosollyal megköszönt és gyorsan, látható szégyenkezéssel kifordult. — Szegény S. néni — mondta a kiszolgálónő, aki egyszemélyben üzletvezető is. Félkiló kenyérért is ritkán jön, mert egyedül él. Hatvanhét éves, de még gyalog jár be Jászberénybe. Nincs pénze a buszra. — Hol lakik? — Nem messze ide. Az erdőn át. A jelzett irányba indultam, s hamarosan ráakadtam S. L. néni szerény, időjárástól megtépázott házacskájára. Mérges, fekete kutya veszett ugatással fogadott. A hosszú póráz miatt csak úgy tudtam bejutni az udvarba, hogy a kis öregasszony megfogta a kutyát. Éppen megy- gyet fejtett. Két-három kiló ha volt a tálban, a ház előtti kis fa egész termése. Leültem a lócára. — Hát tessék... — mondta bizonytalanul. — Semmi. Csak úgy... beszélgetni... — Tessék csak... — Egyesegyedül él S. néni. — Már hét éve, mióta apjuk meghalt. — ö mit csinált, míg élt? öt év alatt több mint huszonöt millió forint értékű épületekkel és gépekkel gyarapodott a szolnoki Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat. A fejlesztési' programot még 1962-ben hagyták jóvá és a tervek elkészülte után 1963-ban fogtak hozzá a végrehajtáshoz. A nagyarányú fejlesztést három szakaszban bonyolították le. Az elsőben bővitették a kis Diesel-üzemet, irodaházat, mosdót, öltözőt építettek. Következő lépcsőfok a forgácsoló műhely létesítése és a transzformátor állomás, valamint a hozzá tartozó földkábelek kiépítése — Kerülő volt. A szőlőben. — Mit kapott ezért? — Pénzt nemigen. Gabonát, meg bort. Én meg eljártam napszámba kötözni. — Nyugdíj nincs ugye? — Egy fillér se. — Mégis miből él? — Van egy fiam, az építőiparban dolgozik, ő ad néha pénzt. — Mennyit? — Két, háromszáz forintot. Mikor hogyan keres. — Mikor volt utoljára Be- rényben? — Két napja. A kórházban voltam a lábammal. — Aztán mivel ment? — Gyalog. Mindig gyalog mentem haza. — Haza? — így mondjuk mi öregek. Nem jól van tudom. Azt kellene mondani, hogy a városba. De így mondjuk, hogy haza. — A férje utazott-e sokat? Ult-e vonaton? — Az sose. Még katona sem volt. Nem mozdult ki ő az öregszőlőből. — S. néni talán ült vonaton. — Én se. Soha. — Szeretne? — Nem tudom. Lehet. Kíváncsiságból. — Álmodott-e már vonattal? — Nem. Mással igen, vonattal nem. — Pénzzel szokott-e? — Azzal igen. Jó volna sok pénz. — Mennyi? — Legalább ezer forint. Meg kellene csináltatni a tetőt Már beázik.---- 2. A véletlen így tréfálja meg az embert. S. nénivel való beszélgetés utáni napon beugrottam kedves ba- rátomékhoz K. J. doktorék- hoz. Az időpont azonban nem volt a legalkalmasabb volt. Ezután került sor a fékterem, a hűtőtorony megépítésére. E program keretében oldották meg a gőztávfűtést, a vállalat telephelyének csatornázását és a vízellátását is. A több mint 25 millió forintos fejlesztési programot befejezték. Valósággal meg- újhódott a vállalat. Ez a termelési érték lényeges növekedése mellett azért is nagy jelentőségű, mert megjavultak a dolgozók munkakörülményei, s a korszerű gépek lehetővé tették, hogy a vállalat minőségi munkával elégíthesse ki a mező- gazdaság igényeit. a látogatásra mert a tíz éves Jóska fiú éppen keservesen bömbölt. — Ne törődj vele, — fogadott K. doktor, — egy kicsit lelkizik a fiú. — Mi baj van Józsikám? — kérdeztem. Nagyon talpraesett, jóeszű srác ez a Jóslta. Az viszont soha sem tetszett hogy a barátom nem enged nagyobb önállóságot a fiúnak. — Az a baj kérlek, — válaszolt a fiú helyett az apa, — hogy a fiatalúr még nem ült vonaton. Azért bömböL Hogy őt kinevetik és csúfolják az iskolában... — Ne viccelj, tényleg nem ült még vonaton Jóska? — Nem. De mondd miért olyan nagy tragédia ez? — Nézd, tudod, hogy az én szüleim szegény emberek voltait. Nekem a középiskolába vonattal kellett bejárni a városba. Tudom én mit jelent a vonatozás. — Dehát a gyerek... — Itt a kocsim. Jó kis Opel. Miért nem jó az neki ? Mindenhova elvittük magunkkal. Nyáron, ha hazament a nagymamához nyaralni. hazavittem, ha jött vissza, kocsival hoztam haza. Jobb lett volna a füstös, zsúfolt vonaton utazni? Hát nem kényelmesebb az autó? — Iskolai kiránduláson csak voltál? Akkor nem vonattal mentetek? — kérdeztem a hüppögő. vörösre sírt szemű gyereket. — Nem. mert... édesapa... akkor is autóval vitt. Igaz... a két legjobb haverom... is velünk _ jött. de ők élvezték az autót. Nekik nincsen. Ök már annyiszor ültek vonaton. — Na ne sírj Józsikám, jövő héten Karcagra utazom vonattal. Apuval megbeszéljük a dolgot. Rámbízhat téged nyugodtan. Rendben? A fiú szeme felcsillant Az idős Jóska pedig a fejét csóválta. Bognár 3áom Még nem ültek vonaton
