Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

1868. július SÍ. S£OLNU& SSEGVEl NÉPLAP LVASÖINK Sokalják a hűsx forintot Legalább kétszáz gázpa­lack-tulajdonos van Tisza- szentimrén. Amióta ennyien vagyunk, a földművesszö- vetkezeti vasboit bonyolítja le a palackcserét 20 forint ellenében. így a községi fo­gyasztók 53 forintért kapnak egy palackot, amelyet min­dcnlio-r magunk szállítunk a lakástól a vasbolti;; és visz­aza, Mindannyian sokalljuk azt a plusz 20 forintot, amit a gázpalackokra azért szá­molnak rá. amiért a köz­ségbe hozzák. Cs. I, Tiszaszen tűmre Kivételt lehet tenni ... Július 24-én hajnal 3 óra­kor 'ez ügyeletes orvost Szerettem volna kihívni sür­gősen az SZTK-ból. A Für,i utcában lakom, s mivel la­kásomon telefon nincs, el­mentem a kórház portájára, hogy onnan telefonáljak. Csengetésemre a portás ki­jött, de kérésemre azt a vá­laszt adta, hogy nem en­gedheti meg a telefonálást, s minden különösebb indoklás nélkül otthagyott. Ezután elmentem a papírgyárba, ahol ugyanígy jártam aszal a különbségei —, hogy ott a portás megindokolta elutasítását, mondván; az egy vállalat, onnan nem le­het telefonálni. Szerencsémre a budapesti tűrészek portása nem így gondolkodott és végre sike­rült az orvost kihívni. Na­gyon furcsának tartom ezt az eljárást, mivel a külterü­leten nincs nyilvános tele­fon. Ezek szerint akár meg is halhat egy ember? — mi­vel az magánügy és nem vállalati. Amennyiben olyan utasítást adtak mindkét he­lyen a portásoknak, hogy magánbeszélgetést ne enge­délyezzenek, helyesnek tar­tanám ezt módosítani az ilyen esetekre. Szabó Gézámé Szolnok Nincs gázrezsó Három héttel ezelőtt meg­rendeltem a propán-bután gázpalackot. Tekintettel ar­ra. hogy leszázalékolt nyug­díjas vagyok, s havi nyug­dijam 400 forint, így csupán eRy gázrezsót szeretnék ven­ni. Édesanyámmal élek, aki már 71 éves és szeretném részére is a kényelmesebb munkát biztosítani. Gázre­zsót--azon bán sehol sem ka­pok.--Voltam Szolnokon,' Tö- rökszen tmiklóson, Tíszaföld- váron, Martfűn és Szentesen, de mindenütt azt a választ kaptam, hogy „meg van rendelve”. Ez számomra csöppet sem megnyugtató. Hamarosan értesít a gáz­szerelő vállalat, hogy a sze­relést mely napon végzi, s rezsóm még nincs. Talán ar­ra akar a kereskedelem kényszeríteni, hogy vegyek drága gáztűzhelyet? Ha nincs rá pénzem, miből? Miért nem lehet gázrezsót kapni? Tóvizi István Kengyel Állat• és növénykertet szeretnénk Régóta foglalkoztat az a gondolat, hogyan lehetne Szolnokon is — más városokhoz hasonlóan — állat­éi növénykertet létesíteni. Természetesen nem egy bu­dapestihez hasonló nagyra gondolok, melyhez nagy be­fektetés szükséges. Az az érzésem, e javaslat Szolnokon is megvalósítható a kiszesek és az úttörők összefogásá­val. Csak a kiindulópontot kell megkeresni, s az illeté­kesektől támogatást kérni. Ehhez kérem a Néplap se­gítségét. (A levelet továbbítottuk a városi tanácshoz. A szerk.) K. I. Szolnok Vasárnap a Tiszaligetben b; levelet küldte vendég­látóinak. „Tisztelt túrkevei polgár­társak! Fájó emlékkel indultam el 43 év után Csehszlovákiából Tűrkevibe feleségem óhajá­ra. Azért, hogy még egyszer elbúcsúzhassak unokabá­tyám hamvaitól, akit 1919. július 3-án a Kálmán Ká­roly tanyánál mint magyar vörös katonát kivégeztek a románok. Jólesett, hogy a túrkeveiek emlékezete még őrzi nevünket. Jólesett meg­tudnom, hogy a túrkeveiek évtizedeken át virággal em­lékeztek unokabátyám, az idegen katona sírjánál. Amilyen fájó gondolatok kísértek ide, olyan boldog és felejthetetlen emlékekkel búcsúzom most tőletek. És ezúton nyilvánítom köszöne­tén! magyar testvéreimnek, akik örömet szereztek ne­kem. Külön hálás vagyok Nagy Sándorné Herceg Ju­liskának, aki anyai szeretet­tel ápolt 1919-ben, mikor se­besülten feküdtem a városi szegényházban. Továbbá Os- váth Andrásnenak és ked­ves férjének, akik kinn a tanyán elsősegélyben része­sítettek, miután hét sebet ejtettek rajtam lövéseikkel az ellenforradalmár katonák. A legnagyobb hálával a túrkevei tanácsnak és párt- bizottságának tartozom, amelyek készek voltak min­denben segíteni most. Fel­kutatták mártír unokabá­tyám sírját és megörökítik emlékét. Mivel én semmi egyebet nem nyújthatok ezért a sok szép emlékért, fogadjátok el tőlem testvéri szere tetemet. Tisztelettel; Simkó Gyula és neje.” A gyorsabb kiszolgálásért Július 17-i lapszámunkban „Több figyelmet érdemel­nénk” címmel panaszt kö­zöltünk, hogy amióta a jász­apáti fürdő területén levő büfét az fmsz vette át és a Lomboskert Kisvendéglőhöz tartozik, a kiszolgálás szín­vonala visszaesett. Ezzel kapcsolatban az alábbi vá­laszt kaptuk a Jászapáti és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zettől: „Tóth József észrevételeit jogosnak tartjuk és ami a kiszolgálás vontatottságát il­leti, intézkedtünk. A három, fős létszámot egy fővel nö­veljük. Lehetővé tesszük to­vábbá, hogy a bii*évezetö csúcsforgalmi időszakban — különösen vasárnap és mun­kaszüneti napokon — a szükségletnek megfelelő ki­segítő személyzetet foglal­koztasson annak érdekében, hogy a kiszolgálás meg­gyorsuljon. Ami az áruellá­tást illeti, mi, a strandbüfét kiemelten kezeljük. Sajnos előfordul, hogy sörből nem tudjuk az ellátást a szükség­letnek megfelelően biztosí­tani.” Szívből jövő érzések Örömmel állapítottam meg, hogy az egyszerű mun­kásokra — akik az anyagi javak termelése mellett szel­lemi téren is alkotnak — figyelmet fordítanak. Jól­eső érzéssel olvastam Tóth G. József Húszéves a szö­vetkezet című versét a Néplapban. Igaz, az ilyen versek nem érik el a hivatásos költők alkotásainak művészi szint­jét, azonban az őszinte, szív­ből jövő érzéseik nagyrészt kárpótolnak érte. Id. Póta Ferenc Szolnok A cigánytelepek és a törvények Július 17-től 20-ig közölte a Néplap a Cigánytele­pek — 196S című riportsorozatot. Nagy érdeklődést váltották lei a környék lakóiból ezek az írások. Most arra lenne szükség, hogy az illetékeseknél ne találjon süket füleiére. Mert ki kell mondanunk, a cigányok többsége élősdi, munkakerülő. Fel sem vetődik bennük az á gondolat, hogy; a társadalmi együttélésnek írott és íratlan szabályai vannak, amelyek betartása számuk­ra is kötelező. Azért vonzódnak a Vávid-telephez, mert arra — úgy vélik — semmiféle jogszabály, vagy rende­let nem vonatkozik. S ha igen, akkor is fütyülnek rá. Azt hiszem, ilyen esetben hatékonyabb intézkedésre lenne szükség. L p­Jászapáti Nem válaszoltak Fiúk fejelnek a Tisza-li- getben. Három nulla az eredmény. Újabb gól--« Vagy játszol Tibor, vagy kiállsz! — hallom a figyel­meztetést. A fiú bűnbánó tekintettel pislog körül. Mel­lettük nagyon csinos nő la­pozgat. Vége a meccsnek. Hősünk egyre szűkülő körben köze­lít az „áldozathoz”. Az a legnagyobb erőfeszítéssel mélyed könyvébe, a teljes részvétlenség látszatát kelt­ve. Hirtelen.merész elha­tározással a nő mellé huppan. — Bocsánat Nem tet­szik megismerni?... Én va­gyok a Tibor. Sanda pillantás. majd könyvbe mélyedő tekintet--. — Már találkoztunk.-- 3 múlt hónapban, csak ak­kor... — Hagyjon engem bé­kén! Sose láttam magát-•• — De akkor azt mondta..• — Egyszer már közöltem kérem; nem ismerem ma­gát. Ha nem megy el. szó­lok egy rendőrnek. Mint lapunk korábban megírta, 49 év után kedves vendég érkezett Túrkevére. A csehszlovákiai Safári- kovó falu veteránja Simkó Gyula a magyar Vörös Had­seregben harcolt 1919-ben unokabátyiával. Présről Mi­hállyal, a • front össze omlá­Tovább olvas. Tibor meg- setmmi sülten haboz. A lány háta mögé lopakodik... Mire az becsukja a könyvet. A fiú megkönnyebülten só­hajt fel. — Én is két éve felvéte­liztem. Ugyanebből. Megenyhült tekintet. — Hol? — Izé-., tessék? — I-Iol felvételizett? — Ja... én?... Szegeden! — vágja rá eltökélten. Félóra múlva; — Ezt meg kell ünne­pelni! — áradozik a fiú. — Nem bánom. — Most rögtön. Itt! — hadarja Tibor. S indulnak a büfé felé. Izgatott suttogásra figye­lek a pénztárnál. Tibor és barátai. A lány fésülködik. — Gyere ide Faja! — hívja vörös . hajú barátját. Te mindig okos ember vol­tál. Istenigazában valld be: tényleg van Szegeden tanár­képző főiskola? D. Szabó Miklós Kunhegyes sakor elfogták őket. Fre- szol Mihályt kivégezték. Simkó Gyula lőtt sebeket kapott s a túrkeveiek ápol­ták fel. Majd félévszázad után az életben maradt har­cos ellátogatott a városba. Hazatértekor pedig az aláb­Július 24-j számunkban „Kellemetlen látvány” cím­mel tiszaföldvári olvasónk levelét közöltük, melyben az állati hullakamra miatt pa­naszkodott. Úgy látszik, má­sutt is van hasonló problé­ma, ezt bizonyílja a Nagy- iváni Községi Tanács V. B. levele: ..Az Állatifehérje Takar­mányokat Előállító Vállalat feladatának az utóbbi két évben nem tesz eleget. Az állati hullákat csak körül­belül két hét elteltével szál­lítja el. de sok esetben még akkor sem, s így a községi tanács vb a már begyűjtött állati hullákat elásatja, ami rendkívül költséges és egész­ségűid szempontból kifogá­solható. Ez ügyben többször for­dultunk a vállalathoz, a Szolnok megyei Állategész­ségügyi Állomáshoz levélben és telefonon is. Sajnos ered­ménytelenül, levelünkre so­ha választ nem kaptunk. Ezúton kérdezzük az Ál­latifehérje Takarmányokat Előállító Vállalatot, hajlan­dó-e a községben összegyűj­tött állati tetemet a jog­szabályokban előírt időpon­tokban elszállítani, vagy a hagyományos módszereknek megfelelően semmisítsük meg azokat, mert ebben az esetben nem kerül plusz költségébe a községi ta­nácsnak. Egyébként helyesnek tar­tanánk, ha a fent nevezett vállalat felügyeleti szerve megvizsgálná a vállalat szál­lítási tevékenységét és a megfelelő intézkedéseket megtenne.” . .. „testvéri szeretetemet küldöm ,. Levél '/ űrkevére ­Beérett a sárga béli; görögdinnye — (MTI fotó — Fehérr váry Ferenc felvétele) A bedolgozó foglalkoztatása és társadalombiztosítása S. L.-né jászdózsai la­kost bedolgozóként foglal­koztatja egy állami vállalat. Levelében a bedolgozói munkaviszony megszünteté­sének lehetőségéről kér tá­jékoztatást, mert vállalata a felmondást csak három hó­napos felmondási határidő­vel akarja elfogadni. A bedolgozó foglalkozta­tásának általános szabályai­ról rendelkező 16/1967. Mü.M. számú rendelet sze­rint a bedolgozói munkavi­szony Is létesíthető megha­tározott munka elvégzésére, vagy határozatlan időre. A vállalat és a bedolgozó a munkaviszonyt közös meg­egyezéssel bármikor meg­szüntetheti. A határozatlan időre létesített bedolgozói munkaviszonyt mind a vál­lalat, mind a bedolgozó 15 napos határidővel bármikor felmondhatja. A vállalatnak a felmondást írásban kell közölnie. Ha a munkával való el­látás folyamatos, és a ter­melés érdeke ezt szükséges­sé teszi, a bedolgozói mun­kaviszony létesítésénél a vállalat és a bedolgozó írás­ban megállapodhatnak ab­ban. hogy a vállalat bizo­nyos munkamennyiséggel a bedolgozót rendszeresen el­látja és a bedolgozó kötele­zi magát, hogy a vállalat által igényelt mértékben és előírásainak megfelelően rendszeresen munkát végez. Ez az úgynevezett biztosí­tott bedolgozói foglalkozta­tás. Ilyen esetben a vállalat köteles a bedolgozót rhtm- kávaí rendszeresen ellátni, és ha ezt elmulasztja a ki­esett időre a dolgozó részé­re munkabért köteles fizet­ni. Ennek összegét a meg­állapodásban fel kell tün­tetni. A biztosított foglalkozta­tás esetén a vállalat fel­mondási joga erősen korlá­tozott. Nem szüntetheti meg felmondással a bedolgozó munkaviszonyát a vállalat az alábbi időtartam és az azt követő 15 nap alatt; a) keresőképtelenséggel já­ró betegség, legfeljebb azon­ban a keresőképtelenség el­ső napjától számított egy év, gümőkóros megbetege­dés esetén két év; b) a terhesség és a szop­tatás alatt, a szülést köve­tő hatodik hónap végéig; c) a sor- vágy a tartalé­kos katonai szolgálat telje­sítésének tartama alatt; dj a bedolgozó nő férjé­nek sorkatonai szolgálata alatt. A fentiekre figyelemmel S. L.-nével azt közöljük, hogy a szóban eszközölt fel­mondását a vállalat 15 na­pos felmondási határidővel köteles elfogadni, feltéve,, ha a bedolgozói munkaviszonyt határozatlan . időre létesített ték. .,.....,.. . Több levélben a bedolgo­zó társadalombiztosítási helyzetéről és' nyugdíjbizto­sításáról kértek felvilágosí­tást. A feltett kérdések megválaszolása céljából a bedolgozók társadalombizto­sítási helyzetéről a közel­múltban kiadott 2 1968. (V. 21.) sz. SZOT Szabály­zat fontosabb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük: Az új szabályozás szerint a bedolgozót általában azok a biztosítási szolgáltatások illetik meg, mint a munka- viszonyban álló dolgozót. A betegségbiztosítás alapvető feltétele az, hogy a bedol­gozó munkabére, vagy. mun­kadíja a havi 250 forintot, illetőleg a napi tíz forintot meghaladja. Táppénz a be­dolgozó részére a keresőkép­telenség első napjától kezd­ve csak abban az esetben folyósítható, ha a részére kiadott anyagot a vállalat­nak a keresőképtelenség * el­ső napján visszaszolgáltatja. Ha az anyag visszaszolgál­tatása később történt, a táppénz az anyag visszaszol­gáltatásának napjától folyó­sítható. A fenti korlátozó rendelkezés csak akkor nem alkalmazható, ha a vállalat igazolja, hogy a bedolgozó­nál lévő anyagot zárolta, vagy egyéb módon gondos­kodott arról, hogy a kereső­képtelenség alatt sem a, be­dolgozó, sem családtagja a munkát nem végezheti, il­letőleg a bedolgozó szemé­lyi körülményei miatt mun­kát nem végezhet. Például: a bedolgozó egyedülálló és kórházi ápolásban részesül. Az említett szabályozás sze­rint a nyugdíjtörvény ren­delkezéseit bedolgozók vo­natkozásában is mindazok­ban az esetekben alkalmaz­ni kell, amikor a bedolgo­zó munkaviszonya betegségi biztosítással jár. Azt a tényt, hogy a bedolgozói munkaviszony betegségi biz­tosítással jár. a társadalom- biztosítási szervek nyilván­tartásaival. vagy más hitéU- érdemlő egykorú okirattal kell igazolni. Ur. C* •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom