Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-28 / 176. szám

1968. július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II • • Á technika és az orvostudomány A természet, amikor az embert megalkotta, nem gondoskodott „pótalkatré­szekről”. Ez a gond bizony régóta foglalkoztatja az or­vostudományt, és arra kész­teti az embert, hogy a holt anyag világában kutasson ilyen lehetőség után. Szerte a világon orvosok százai, ezrei vesznek már részt eb­ben a kutatásban. A Szovjetunió Egészség- ügyi Minisztériuma Kísér­leti és Klinikai Sebészeti Intézetének és a Szovjet Orvostudományi Akadémia Szívsebészeti Intézetének egyesített laboratóriumában B. Petrovszkij akadémikus irányításával évek óta kí­sérleteket folytatnak mes­terséges szív alkalmazásá­val. A laboratórium vezető­je és munkatársai — orvo­sok, mérnökök, fiziológusok, biokémikusok — sok olyan műtétet hajtottak végre ál­latokon, amelyek során mes­terséges szívkamrát alkal­maztak. , A kitűnően felszerelt egye­sített laboratóriumban lát­tunk egy érdekes műtétet, amelynek során a sebészek az állat (egy borjú) szív­kamráját mesterséges konst­rukcióval pótolták. Az or­vosok fehér, hullámosra pré­selt csővel kapcsolták össze a műtétnek alávetett borjú főütőerét a mesterséges szívkamrával, majd műkö­désbe hozták a vezetéket. S a szív, melynek egyik fon­tos alkatrészét szerszámgé­pen esztergálták, dobogni kezdett! Ráadásul a balol­dali szívkamrát cserélték ki, amely tizenhatszor akkora megterhelésnek van kitéve, mint a jobboldali, s ezért a szívbetegeknél elsősorban ez a szívkamra szorul se­gítségre. A tudósok, a szakemberek ma még nem azon munkál­kodnak, hogy a beteg szívet teljes egészében és hosszú időre fel lehessen cserélni mesterséges szívvel. Céljuk az, hogy a beteg szíven ideiglenesen segítsenek: in­farktus, sokk, szívelégtelen­ség esetén napokra, hetekre pihentetni tudják, s vissza adhassák életképességét. A mesterséges szív a szív­átültetési műtétek bevezeté­sével nem válik felesleges­sé, sőt még fontosabb sze­rephez jut. Mint ahogy a veseátültetéshez is szükség van a „művesének” neve­zett berendezésre, éppúgy a szív átültetésnél is kell olyan berendezés, amely elő­segíti, hogy az átültetett szív erőre kapjon, ideigle­nesen megosztja vele a meg­terhelést. Az üzemrészben, ahol a mesterséges szívek alkotói dolgoznak, végignéztük az előállítás teljes folyamatát. Az egyik szerszámgépről végtelen hosszú szalag kí­gyózik lefelé. A marós egy átlátszó plexi üveg-kockából vékony félgömböt készít: ez a mesterséges szív egyik al­katrésze: egy a sok közül. Ren tel tetősüktől f ü ggően mindegyiknek más és más a konstrukciója. — De valamennyi egyfor­mán pontos matematikai számítások alapján készül, — mondják az orvosok és mérnökök, — Csakis olyan anyagok használhatók erre a célra, amelyek nagy szilárd- ságúak, és ellenállnak min­denféle vegyi reakciónak. Olyan anyagok, amelyek a legszerényebben, „észrevét­lenül” viselkednek a szerve­zetben. Amikor a húszas években megalkották az első mester­séges szív modelljét, még nem sokat törődtek a mére­tekkel. A mai tervezőknek azonban már nemcsak ez jelent problémát, hanem az is, hogy egyre tökéletesítsék konstrukciójukat. Hiszen a szívet, mint az orvosok mondják, be kell ültetni a mellkasba. Ez egyben meg­határozza a mesterséges szív súlyát, méreteit is. Amikor eljöttünk ebből a különleges üzemből, a sze­relőasztalon elkészült egy újabb mesterséges szív. Már várták a laboratóriumban, hogy megkezdhessék vele az újabb kísérleteket B. N. Tartályok műanyagból Önellátó világítótorony A világ legforgalmasabb öblének, a Tokiói-öbölnek egyik kicsiny szigetén, Asi- kán, valamivel több mint egy év óta különleges vilá­gítótorony működik éjjel­nappal — szakadatlanul. — Nincsen rajta semmiféle sze­mélyzet és az üzemeltetés­hez szükséges elektromos áramot is önműködő szerke­zet termeli. A 12 méter magas világí­tótorony 6000 gyertyafé- ■yű világítótestének sugarai már 22 kilométer távolság­ból is láthatók, és ez igen fontos az ottani sűrű forga­lomban. Legérdekesebb az egész berendezésben az elektro­mos áram termelése. Való­ban egészen különleges mó­don nyerik a szükséges energiát: függőleges helyzet­ben egy 80 centiméter át­mérőjű és 3 méter hosszú vashengert állítottak a ten­gerbe. Mivel azon a vidé­ken a tenger állandóan igen erősen hullámzik, a víz a henger belsejében hol emel­kedik, hol süllyed. A fel-alá mozgó víz felváltva a hen­gerbe szívja a levegőt majd kinyomja belőle, így válta­kozó irányú légáramlást idéz elő, az áramló levegő pedig kis lurbogenerátort hajt. Ezt a szellemes áramter­melő berendezést a tokiói Roykuseisha Ltd. építette. Régebben a világítótorony üzemeltetéséhez butángázt használtak, de a gázpalackok szállítása a szüntelenül há­borgó tengeren ,annyira ne­héz és veszélyes volt, hogy más üzemeltetési módot kel­lett találni. A turbodinamós berendezés a fölös energiát akkumulátor telepben tá­rolja és így a világítótorony működésében soha sem áll­hat be szünet. Az igen egyszerű beren­dezés kopásnak kitett részei pedig szinte percek alatt ki­cserélhetek. A korszerű légvédelem alapját a sznperszőnikns elfogó-vadászgépek és a földi ra- béta-elhárító alakulatok alkotják. A szovjet aerodinamika, a bajtóműtcchnika és a repülőgép-építő anyagkutatás eredményei alapján készültek azok a vadászgépek, ame­lyek sebessége a hangsebesség két-báromszorosa, és 30 kilométer maximális magas­ságot érnek eL A nagyteljesítményű hajtóművek biztosítják, hogy ezek a harci gépek gyorsan emelkedjenek a levegőbe, elérjék a kívánt magasságot és emellett manőve­rezés képességűk is magasfokú legyen Az fpar! fejlődés egyre nagyobb igényekkel lépett jfel a legkülönbözőbb tartá­lyokkal, Illetve tartályszerű ' berendezésekkel szemben. — Elsősorban a korrozióállóság az, amely a hagyományos tartályanyagoknál korlátozó tényező volt Érthető tehát hogy a fémeknél és beton­ná) sokkal nagyobb korro- zióállóságú műanyagok ke­rültek előtérbe: ma mar 1000 köbméter befogadóké­pességig készülnék műanyag- tartályok. A hőre lágyuló műanya­gok szerkezeti anyagként való alkalmazásának határt szab az, hogy szilárdsági tu­lajdonságaik nagymértékben b hőmérséklettől függnek. További problémát jelent az. hogy a mechanikai szi­lárdságuk a műanyagok kö­zött is a legkisebb és tartós terhelés hatására általában maradandó deformációkkal kell számolni. Abban az esetben azonban, ha gon­dosan kiválasztott anyagtí­pussal és feldolgozási tech­nológiával dolgoznak, a hő­re lágyuló műanyagok se­gítségével is jó eredménye­ket lehet elérni. Má mar tisztán polipropilénből olyan gaztisztító tornyot is készí­tenek, melynek belső átmé­rője 3, magassága 8 méter;, a hengeralakú tornyon rá- hegesztett merevítő gyűrűk biztosítják a kellő szilárd­ságot. A kemény PVC merevsé­ge elég nagy, jó időjárasál- lósága van és a legtöbb ve­gyi hatásnak ellenáll. Hát­ránya a csekély hő- és hi­degállóság. — Legújabban piacra kerültek azonban nagy hőállóságú PVC típusok is. Az ezekből készült tartályo­kat jó eredménnyel használ­ják meleg vegyszerek, első­sorban savak és sóoldatok szállítására. Az üvegszálerősítésű poli­észter és legújabban az epoxi-gyanták is egyre na­gyobb szerephez jutnak. Az üvegszálerősítés állhat üveg­paplanból, üvegszövetböl, és üvegpászmákból. Az üveg­paplant általában abban az esetben alkalmazzák, ha alakos termékek előállításá­ról van szó, mert a külön­böző térgörbékhez a laza szerkezetű üvegpaplan tud a legjobban alkalmazkodni. Az üvegszövettel, illetve üvegpászmákkal erősített anyagoknak azonban sokkal nagyobb a szilárdsága és ezért nagyszilárdságú ter­mékeknél inkább az alakot kell a követelményekhez igazítani. Ehhez természete­sen megfelelően ki kell vá­lasztani a gyanta- és üveg­típust és a feldolgozási tech­nológiát. A tartályokon kívül más tartályszerű berendezések is készülnek üvegszálas poli­észterből, például mosótor­nyok. vágj' szerinyező gázo­kat elvezető kémények. Az üvegszálas poliészter és epoxigyanták azonban sok esetben önmagukban nem elegendők. Az áteresztő ké­pességet és a vegyszerálló­ságot azáltal lehet növel­ni, ha kombinált anyagokat használunk. Az anyag-kom­bináció másik tagja lehet valamely elasztomer, hőre lágyuló műanyag vagy fém. Ha a tartályoktól elsősor­ban gazátnemeresztő képes­séget várunk, akkor ólom, alumínium, vagy nemes acél- fóliákkaí béleljük a tartályt. A leggyakoribb anyagkom- bináció a kemény PVC és az üvegszálas poliészter. A tartályos szállítás egyik legnagyobb gazdasági hátrá­nya, hogy az egyik úton rendszerint üresen kell a tartályt szállítani. A vissza­szállítás költségeit lehet csökkenteni az összehajto­gatható tartályokkal. Az ilyen tartályokat poliamid, méginkább poliészter szálak­ból készült szövetből állít­ják elő, amely szövetet PVC-vel, poliuretánnal, vagy valamilyen szintetikus kait* Az idén startol az első ,,szellemautó" csuk kai vonnak be mindkét oldaláról. A poliamid, illeti ve poliészterszálak biztosít­ják a szilárdságot, míg a belső műanyag, illetve gu­miréteg azt akadályozza meg, hogy a szöveten keresztül szivárogjon a benne szállí­tott folyadék; a külső réteg rendszerint nagy kopásáUó- ságú és a tartály hosszú .élet­tartamát biztosítja. Az ösz- szehajtható tartályok ma már egyre több területen tért hódítottak. Speciális cé­lokra már 100 köbméter űr­tartalmú, összehajtható tar­tályok is készültek. Muszíves műtét a Szovjet Orvostudományi Akadémia Moszkvai Szívsebészeti Jute­«etében 1200 literes, alig 36 kilós műanyag tartály Ha Igazuk van az optimis­táknak, az 1968-as esztendő lesz a későbbi idők törté­nész« szamára az automa­tizált utcai forgalom meg­indulásának határköve. Min­den jel arra mutat, hogy né­hány hónapon belül útnak indítják Nyugat-Németor- szágban az első vezető nél­küli gépkocsit. E küszöbön álló szenzáció magyarázata egyfelől a Con­tinental gumiabroncs-gyár minőségellenőrzési problé­máiban rejlik. A minőség­ellenőrzésből mindeddig nem sí került ki kapcsolni az em­beri tevékenységből fakadó hibaforrásokat, s így a ki" próbálás sosem folyt le tel­jesen azonos és megismétel­hető feltételek között. A vezető nélküli autó megszerkesztésének másik mozgató tényezője a Siemens­cég elektronikus adatfeldol­gozó részlegének a közúti forgalom automatizálására irányuló programja. A dolog a következőkép­pen bonyolódik le: Az úttest hossztengelye mentén lefek­tetnek egy kábelt, amely körül, miután áramot vezet­tek bele, mágneses tér ke­letkezik. Aa autóban két merőtekercs tapogatta le a térerősségek Ha mindkét te­kercs azonos intenzitásérté­ket regisztrál, az autó a kívánt módon, pontosan a kábel felett fut. Ha bármily eltérés lép fel a mért érté­kekben, a kocsira szerelt elektronikus vezérlőberende­zés azonnal korrigálja a ha­ladás irányát Az indulás, gazadás, íékezés, reflektor­bekapcsolás stb. is önműkö­dően történik. A megfelelő utasításokat a Contidrom ve­zénylőterméből a kábelen kapja meg az autó. Elsőnek egy Mereedes-modelleJ kí­sérleteztek, mivel ezt a gyár­tói ellátták egy kormányzó segédberendezéssel, továbbá mivel az automatikus sebes­ségváltó a kapcsolással járó problémákat leegyszerűsíti. Egyelőre egyetlen egy ko­csival kísérleteznek, amely ráadásul mindössze 100 kmfő sebességgel köröz majd a pályán. Ez azonban éppen elég lesz a megbízható mé­résekre. A gumik viselkedé­sét a szélsőséges terheléssel szemben továbbra is hagyo­mányos eszközökkel vizsgál­jak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom