Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-28 / 176. szám
1968. július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II • • Á technika és az orvostudomány A természet, amikor az embert megalkotta, nem gondoskodott „pótalkatrészekről”. Ez a gond bizony régóta foglalkoztatja az orvostudományt, és arra készteti az embert, hogy a holt anyag világában kutasson ilyen lehetőség után. Szerte a világon orvosok százai, ezrei vesznek már részt ebben a kutatásban. A Szovjetunió Egészség- ügyi Minisztériuma Kísérleti és Klinikai Sebészeti Intézetének és a Szovjet Orvostudományi Akadémia Szívsebészeti Intézetének egyesített laboratóriumában B. Petrovszkij akadémikus irányításával évek óta kísérleteket folytatnak mesterséges szív alkalmazásával. A laboratórium vezetője és munkatársai — orvosok, mérnökök, fiziológusok, biokémikusok — sok olyan műtétet hajtottak végre állatokon, amelyek során mesterséges szívkamrát alkalmaztak. , A kitűnően felszerelt egyesített laboratóriumban láttunk egy érdekes műtétet, amelynek során a sebészek az állat (egy borjú) szívkamráját mesterséges konstrukcióval pótolták. Az orvosok fehér, hullámosra préselt csővel kapcsolták össze a műtétnek alávetett borjú főütőerét a mesterséges szívkamrával, majd működésbe hozták a vezetéket. S a szív, melynek egyik fontos alkatrészét szerszámgépen esztergálták, dobogni kezdett! Ráadásul a baloldali szívkamrát cserélték ki, amely tizenhatszor akkora megterhelésnek van kitéve, mint a jobboldali, s ezért a szívbetegeknél elsősorban ez a szívkamra szorul segítségre. A tudósok, a szakemberek ma még nem azon munkálkodnak, hogy a beteg szívet teljes egészében és hosszú időre fel lehessen cserélni mesterséges szívvel. Céljuk az, hogy a beteg szíven ideiglenesen segítsenek: infarktus, sokk, szívelégtelenség esetén napokra, hetekre pihentetni tudják, s vissza adhassák életképességét. A mesterséges szív a szívátültetési műtétek bevezetésével nem válik feleslegessé, sőt még fontosabb szerephez jut. Mint ahogy a veseátültetéshez is szükség van a „művesének” nevezett berendezésre, éppúgy a szív átültetésnél is kell olyan berendezés, amely elősegíti, hogy az átültetett szív erőre kapjon, ideiglenesen megosztja vele a megterhelést. Az üzemrészben, ahol a mesterséges szívek alkotói dolgoznak, végignéztük az előállítás teljes folyamatát. Az egyik szerszámgépről végtelen hosszú szalag kígyózik lefelé. A marós egy átlátszó plexi üveg-kockából vékony félgömböt készít: ez a mesterséges szív egyik alkatrésze: egy a sok közül. Ren tel tetősüktől f ü ggően mindegyiknek más és más a konstrukciója. — De valamennyi egyformán pontos matematikai számítások alapján készül, — mondják az orvosok és mérnökök, — Csakis olyan anyagok használhatók erre a célra, amelyek nagy szilárd- ságúak, és ellenállnak mindenféle vegyi reakciónak. Olyan anyagok, amelyek a legszerényebben, „észrevétlenül” viselkednek a szervezetben. Amikor a húszas években megalkották az első mesterséges szív modelljét, még nem sokat törődtek a méretekkel. A mai tervezőknek azonban már nemcsak ez jelent problémát, hanem az is, hogy egyre tökéletesítsék konstrukciójukat. Hiszen a szívet, mint az orvosok mondják, be kell ültetni a mellkasba. Ez egyben meghatározza a mesterséges szív súlyát, méreteit is. Amikor eljöttünk ebből a különleges üzemből, a szerelőasztalon elkészült egy újabb mesterséges szív. Már várták a laboratóriumban, hogy megkezdhessék vele az újabb kísérleteket B. N. Tartályok műanyagból Önellátó világítótorony A világ legforgalmasabb öblének, a Tokiói-öbölnek egyik kicsiny szigetén, Asi- kán, valamivel több mint egy év óta különleges világítótorony működik éjjelnappal — szakadatlanul. — Nincsen rajta semmiféle személyzet és az üzemeltetéshez szükséges elektromos áramot is önműködő szerkezet termeli. A 12 méter magas világítótorony 6000 gyertyafé- ■yű világítótestének sugarai már 22 kilométer távolságból is láthatók, és ez igen fontos az ottani sűrű forgalomban. Legérdekesebb az egész berendezésben az elektromos áram termelése. Valóban egészen különleges módon nyerik a szükséges energiát: függőleges helyzetben egy 80 centiméter átmérőjű és 3 méter hosszú vashengert állítottak a tengerbe. Mivel azon a vidéken a tenger állandóan igen erősen hullámzik, a víz a henger belsejében hol emelkedik, hol süllyed. A fel-alá mozgó víz felváltva a hengerbe szívja a levegőt majd kinyomja belőle, így váltakozó irányú légáramlást idéz elő, az áramló levegő pedig kis lurbogenerátort hajt. Ezt a szellemes áramtermelő berendezést a tokiói Roykuseisha Ltd. építette. Régebben a világítótorony üzemeltetéséhez butángázt használtak, de a gázpalackok szállítása a szüntelenül háborgó tengeren ,annyira nehéz és veszélyes volt, hogy más üzemeltetési módot kellett találni. A turbodinamós berendezés a fölös energiát akkumulátor telepben tárolja és így a világítótorony működésében soha sem állhat be szünet. Az igen egyszerű berendezés kopásnak kitett részei pedig szinte percek alatt kicserélhetek. A korszerű légvédelem alapját a sznperszőnikns elfogó-vadászgépek és a földi ra- béta-elhárító alakulatok alkotják. A szovjet aerodinamika, a bajtóműtcchnika és a repülőgép-építő anyagkutatás eredményei alapján készültek azok a vadászgépek, amelyek sebessége a hangsebesség két-báromszorosa, és 30 kilométer maximális magasságot érnek eL A nagyteljesítményű hajtóművek biztosítják, hogy ezek a harci gépek gyorsan emelkedjenek a levegőbe, elérjék a kívánt magasságot és emellett manőverezés képességűk is magasfokú legyen Az fpar! fejlődés egyre nagyobb igényekkel lépett jfel a legkülönbözőbb tartályokkal, Illetve tartályszerű ' berendezésekkel szemben. — Elsősorban a korrozióállóság az, amely a hagyományos tartályanyagoknál korlátozó tényező volt Érthető tehát hogy a fémeknél és betonná) sokkal nagyobb korro- zióállóságú műanyagok kerültek előtérbe: ma mar 1000 köbméter befogadóképességig készülnék műanyag- tartályok. A hőre lágyuló műanyagok szerkezeti anyagként való alkalmazásának határt szab az, hogy szilárdsági tulajdonságaik nagymértékben b hőmérséklettől függnek. További problémát jelent az. hogy a mechanikai szilárdságuk a műanyagok között is a legkisebb és tartós terhelés hatására általában maradandó deformációkkal kell számolni. Abban az esetben azonban, ha gondosan kiválasztott anyagtípussal és feldolgozási technológiával dolgoznak, a hőre lágyuló műanyagok segítségével is jó eredményeket lehet elérni. Má mar tisztán polipropilénből olyan gaztisztító tornyot is készítenek, melynek belső átmérője 3, magassága 8 méter;, a hengeralakú tornyon rá- hegesztett merevítő gyűrűk biztosítják a kellő szilárdságot. A kemény PVC merevsége elég nagy, jó időjárasál- lósága van és a legtöbb vegyi hatásnak ellenáll. Hátránya a csekély hő- és hidegállóság. — Legújabban piacra kerültek azonban nagy hőállóságú PVC típusok is. Az ezekből készült tartályokat jó eredménnyel használják meleg vegyszerek, elsősorban savak és sóoldatok szállítására. Az üvegszálerősítésű poliészter és legújabban az epoxi-gyanták is egyre nagyobb szerephez jutnak. Az üvegszálerősítés állhat üvegpaplanból, üvegszövetböl, és üvegpászmákból. Az üvegpaplant általában abban az esetben alkalmazzák, ha alakos termékek előállításáról van szó, mert a különböző térgörbékhez a laza szerkezetű üvegpaplan tud a legjobban alkalmazkodni. Az üvegszövettel, illetve üvegpászmákkal erősített anyagoknak azonban sokkal nagyobb a szilárdsága és ezért nagyszilárdságú termékeknél inkább az alakot kell a követelményekhez igazítani. Ehhez természetesen megfelelően ki kell választani a gyanta- és üvegtípust és a feldolgozási technológiát. A tartályokon kívül más tartályszerű berendezések is készülnek üvegszálas poliészterből, például mosótornyok. vágj' szerinyező gázokat elvezető kémények. Az üvegszálas poliészter és epoxigyanták azonban sok esetben önmagukban nem elegendők. Az áteresztő képességet és a vegyszerállóságot azáltal lehet növelni, ha kombinált anyagokat használunk. Az anyag-kombináció másik tagja lehet valamely elasztomer, hőre lágyuló műanyag vagy fém. Ha a tartályoktól elsősorban gazátnemeresztő képességet várunk, akkor ólom, alumínium, vagy nemes acél- fóliákkaí béleljük a tartályt. A leggyakoribb anyagkom- bináció a kemény PVC és az üvegszálas poliészter. A tartályos szállítás egyik legnagyobb gazdasági hátránya, hogy az egyik úton rendszerint üresen kell a tartályt szállítani. A visszaszállítás költségeit lehet csökkenteni az összehajtogatható tartályokkal. Az ilyen tartályokat poliamid, méginkább poliészter szálakból készült szövetből állítják elő, amely szövetet PVC-vel, poliuretánnal, vagy valamilyen szintetikus kait* Az idén startol az első ,,szellemautó" csuk kai vonnak be mindkét oldaláról. A poliamid, illeti ve poliészterszálak biztosítják a szilárdságot, míg a belső műanyag, illetve gumiréteg azt akadályozza meg, hogy a szöveten keresztül szivárogjon a benne szállított folyadék; a külső réteg rendszerint nagy kopásáUó- ságú és a tartály hosszú .élettartamát biztosítja. Az ösz- szehajtható tartályok ma már egyre több területen tért hódítottak. Speciális célokra már 100 köbméter űrtartalmú, összehajtható tartályok is készültek. Muszíves műtét a Szovjet Orvostudományi Akadémia Moszkvai Szívsebészeti Jute«etében 1200 literes, alig 36 kilós műanyag tartály Ha Igazuk van az optimistáknak, az 1968-as esztendő lesz a későbbi idők történész« szamára az automatizált utcai forgalom megindulásának határköve. Minden jel arra mutat, hogy néhány hónapon belül útnak indítják Nyugat-Németor- szágban az első vezető nélküli gépkocsit. E küszöbön álló szenzáció magyarázata egyfelől a Continental gumiabroncs-gyár minőségellenőrzési problémáiban rejlik. A minőségellenőrzésből mindeddig nem sí került ki kapcsolni az emberi tevékenységből fakadó hibaforrásokat, s így a ki" próbálás sosem folyt le teljesen azonos és megismételhető feltételek között. A vezető nélküli autó megszerkesztésének másik mozgató tényezője a Siemenscég elektronikus adatfeldolgozó részlegének a közúti forgalom automatizálására irányuló programja. A dolog a következőképpen bonyolódik le: Az úttest hossztengelye mentén lefektetnek egy kábelt, amely körül, miután áramot vezettek bele, mágneses tér keletkezik. Aa autóban két merőtekercs tapogatta le a térerősségek Ha mindkét tekercs azonos intenzitásértéket regisztrál, az autó a kívánt módon, pontosan a kábel felett fut. Ha bármily eltérés lép fel a mért értékekben, a kocsira szerelt elektronikus vezérlőberendezés azonnal korrigálja a haladás irányát Az indulás, gazadás, íékezés, reflektorbekapcsolás stb. is önműködően történik. A megfelelő utasításokat a Contidrom vezénylőterméből a kábelen kapja meg az autó. Elsőnek egy Mereedes-modelleJ kísérleteztek, mivel ezt a gyártói ellátták egy kormányzó segédberendezéssel, továbbá mivel az automatikus sebességváltó a kapcsolással járó problémákat leegyszerűsíti. Egyelőre egyetlen egy kocsival kísérleteznek, amely ráadásul mindössze 100 kmfő sebességgel köröz majd a pályán. Ez azonban éppen elég lesz a megbízható mérésekre. A gumik viselkedését a szélsőséges terheléssel szemben továbbra is hagyományos eszközökkel vizsgáljak.
