Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-25 / 173. szám

1ML fölftj* 35. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Érdekes operáció Moszkvában Érdekes operációról ad hírt a Szovjetszkaja Rosz- Bzija. a moszkvai patoló­giai és ortopédiai intézetben 1967 ősze óta kezelés alatt áll Miranda Jakics, Welling­ton i (Üj-Zéland) 15 éves kislány, aki úgy született, hogy balkezén nem voltak ujjak. Vlagyimir Blohin moszkvai profeszor fáradsá­gos operációval pótolta a hiányzó ujjakat a kislány bal kezén, felhasználva a lány testének szöveteit. Miranda Jakics már moz­gatni is tudja az új ujja­kat, és fogni is tud velük. Mint a lap tudósítójának elmondta, az állandó gya­korlás révén az ujjak egyre erősödnek és mozgékonyab­bá válnak. Utazik az óriás ,,hernyó tí, A francia vasúttársaság alighanem világrekordot ál­lított fel, amikor ennek az óriási „hernyónak" a szállí­tására vállalkozott. Az bi­zonyos, hogy hasonló mére­tű és súlyú összefüggő da­rab továbbítása még nem fordult elő a vasúti fuva­rozás történetében. Az óriás szállítmány egy 40 méter hosszú és 262 tonna súlyú vegyipari reaktor, melynek mintegy 300 kilométeres utat kellett megtennie a gyártó­üzemtől a vegyigyárig. A különleges forgózsámo- lyú alvázszerkezetet külön ehhez a feladathoz készítet­ték. A konstrukció lehetővé tette a vasúti pálya hajla­taiban való veszélytelen ha­ladást is. • * „INFRAFUL" A csend hangja ATS UNESCO szomorú ada­tai szerint évente mintegy 15 ezer ember pusztul el csak a földrengések követ­keztében. Joggal tehető fel tehát a kérdés, hogy mikor ajándékozza már meg a tu­domány az emberiséget olyan megbízható műszerrel, amely előre figyelmeztet a köze­ledő elemi csapásokra. I Az máris bizonyos* hogy egyes állatok viselkedéséből fcel! kiindulni az elemi csa­pásokat jelző bionikái mű­szerek megalkotóinak. Tud­juk például, hogy a medú­zák 10—15 órával korábban megérzik a vihar közeledtét és a partmenti vizekből a tenger mélyére húzódnak. A mélytengeri halak pedig ép­pen ellenkezőleg viselked­nek* földrengés előtt fel­úsznak a vízfelszínre. A ja­pán házaknak elengedhetet­len tartozékai azok az akvá­riumok, amelyekben a föld­rengést nyugtalanságukkal előre jelző halacskák úsz­kálnak. A földrengésjelző állomá­sok naponta rengeteg telaj- rezgést regisztrálnak. Ho­gyan tudják az állatok eze­ket megkülönböztetni a földrengéseket megelőző, vészt jelző rezgésektől? A szeizmikus rezgések közül egyesek a légkörben és a vízben továbbítódnak, má­sok pedig csak a földben terjednek. Az állatok eddig még utánozhatatlan képes­sége éppen abban rejlik, hogy a földrengést hírül adó, meghatározott arányban ke­veredett rezgésekre reagál­nak. Az bizonyos, hogy az infrahang tartományba tar­tozó olyan rezgésekről van szó, amelyek az emberi fül számára halihatatianok. Az infrahang-tartomány- nyal kapcsolatban érdekes felfedezést tettek. Egy szov­jet pszichiáter megfigyelte az orgonahangok által kivál­tott epilepszia-rohamokat. A zenei hangok mellett min­dig keletkeznek nem hallha­tó rezgések is, s ezek a pszi­chikumra kisebb-nagyobb mértékben hatást gyakorol­nak. ___ Arra a kérdésre, hogy miért éppen az infrahang vált ki az emberben negatív pszichikai hatást, szerte a világon sok kutató keresi a választ. A hallóidegek vizs­gálatai révén megállapítot­ták, hogy a hallos aerveket érő mindenféle rezgés az agyba jut; lehetséges tehát, hogy ezek a jelzések elfojt­ják az agy normális ritmu­sait és ezért hatnak nyo­masztólag a pszichikumra. Munkavédelmi szempontból több figyelmet keH fordí­tani ezekre a hallhatósági küszöb alatti hangokra. A szovjet kutatók bíztató kísérletei arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a földren­géseket előre jelző ánfra- hangszolgálat rövidesen meg­valósulhat. A hallhatatlan hangokat is felfogó készülé­keket máris „meduzafül” vagy „mfrafül” elnevezések­kel illetik. Mit tud a kangakusztikai riasztókészülék Mérleg készült a buda­pesti rendőrfőkapitányság tanácsadó szolgálatának fél­eves munkájáról. Az ada­tokból kitűnik, hogy a szol­galat munkatársai több, úgynevezett biztonsági szem­lét tartottak múzeumokban, képtárakban, vállalati pénz­tárakban. Az állami válla­latok. üzemek, termelőszö­vetkezetek társadalmi tu­lajdonáért felelős gazdaság! és pénzügyi vezetők mind nagyobb számban fordultak hozzájuk: tanácsot kértek milyen tulajdonvédelmi be­rendezéseket alkalmazzanak. A tanácsadó Szolgálatnál az érdeklődőknek maximális biztonságot nyújtó berende­zéseket láthatnak működés közben. A riasztó berende­zés például már azt is jel­zi, ha illetéktelen a pénztár- helyiség. a raktár ajtajáhos közeledik, vagy a páncél­szekrényt, asztalfiókot meg­érinti. A félügyelettel meg­bízott személy helyiségében ílvenkor kigyullad a vörös I4»pa, s egyidejűleg meg­szólal a csengő, vagy a du­da is. A vállalatok gyakran alkalmaznak éjjeli őrként idősebb embereket. Velük szemben a szerkezetnek elő­nye. hogy az félreérthetet­lenül és megfelelő hangerő­vel figyelmeztet a rendelle­nességre, s a felügyelettel megbízottnak nem kell mást tennie, mint értesíteni a rendőrséget. Minderről azon­ban az erőszakosan behato­ló mit sem tud. tehát meg­lepetésszerű a rajtaütés. A hangakusztikai riasztó­készülék még ennél Is töb­bet. „tud”. A riasztáson kí­vül azt Is közli, hogy mi történik például a pénztár­helyiségben és azt is, hány személy tartózkodik ott. A tanácsadó szolgálat egyéb biztonságot adó lehe­tőségekre is felhívta a láto­gatói figyelmét. A tervek szerint a közeljövőben állan­dó jelleggel kiállítás nyílik a különböző típusú riasztó­éi biztonsági berendezések bemutatására. Vízalatti múzeum PHEA OKORI kikötővá­ros vízalatti romjai a pelo- pónniszoszi félsziget nyuga­ti részén, Olympia város kö­zelében találhatók. Régésze­ti emlékek mellett bőséges irodalmi utalások bizonyít­ják egykori virágzását. Ho­mérosz Iliászában arról ol­vashatunk, hogy Nestor Ki­rály Phea falai alatt kitün­tette magát az arcadeusok ellen vívott harcban. A nagy görög író az Odüsszeában arról mesél, hogy a fiatal Telemacos — apja felkuta­tása közben — elhajózott Phea falai előtt. A jelenko­ri görög történészek szerint is a kikötő a peloponniszo- szi háborúban jelentős sze­repet játszott. Fennmaradt feljegyzések­ből tudjuk, hogy a VI. szá­zadban, Olympia városában, amely a feltételezett Phea kikötőtől mindössze 10 ki­lométerre van. egy földren­gés következtében igen sok ház összeomlott. Valószínű­leg az említett földrengés és az azt követő szökőár következtében süllyedt el a tengerben az egykori kikö­tőváros, amely a történel­mi adatok szerint az ókori Elis egyedüli természetes ki­kötője volt. Phea-t két festői fekvésű félsziget öleli körül; bejára­tát a kis Tigani sziget vé­di. A partmenti vizek mé­lyéről az ötvenes években két görög halász 8 méteres mélységből művészi kivite­lezésű ion szobrot hozott a felszínre. Ez a lelet ösztö­kélte az olympiai múzeum munkatársait, hogy alapos régészeti kutatást szervez­zenek a parti vizeken. Az 1957-ben megindult vízalat­ti kutatás fő célkitűzése volt az Aghios Andreas öböl (ennek partján feküdt a feltételezések szerint Phea) és a kis Tigani sziget fel- térképezése. A munkálatok második részét 1960-ban in­dították be, ez alkalommal sikerült azonosítani a vfz- alatt egy 77 méter hosszú A VÍZALATTI KUTATÓ RÉGÉSZET AKTIVI­TÁSA AZ UTÓBBI ÉVTIZEDBEN ÉRTHETŐEN CIVILIZÁCIÓNK BÖLCSŐJÉRE, A FÖLDKÖZI-TEN­GERRE ÉS A KÖRNYEZŐ TENGEREKBE ÖSSZ­PONTOSULT. A JELENLEG IS FOLYÓ LEGÉR­DEKESEBB KUTATÓMUNKA A GÖRÖG VIZE­KEN PHEA EGYKORI VIRÁGZÓ KIKÖTŐVÁROS FELKUTATÁSA. félköralakú mészkőfalat. — Lehetséges, hogy a fal az egykori kikötőerődítés ré­szét képezte. Ezenkívül a tengerparttól befelé, mint­egy 200 méteres sávban, több falmaradványt sikerült feltárniuk a régész búvá­roknak, 8—12 méterrel a víz felszíne alatt. A falak mellől különféle használati eszközöket, amfórákat, szob­rokat hoztak a felszínre. A régészeti leletek jelentős ré­sze i. e. 1600—1100-ig ter­jedő időszakból a mykenei kultúra idejéből származik. AZ EMLÍTETT vizeken 1967 nyarán még javában folyt a kutatómunka. Leg­utóbb a görög régészek 27 ion, 9 dór oszlopfőt és 18 másik nagyméretű oszlopot találtak. Az illetékesek úgy döntöttek, hogy az oszlopo­kat és a nehezebb régésze­ti emlékeket nem emelik ki, hanem a helyszínen, tehát a vízalatt hagyják, s min­den egyes tárgyat megfele­lő felírással és bójával lát­nak el. a tervek szerint az így létesített vízalatti mú­zeumot megfelelő búváröl­tözék segítségével látogat­ják majd a műértők, hogy a vízalatt — természetes le­lőhelyükön —_ gyönyörköd­hessenek a többezeréves művészeti emlékekben. E. I. 4 víláq vétfc - 4000 körül Nostradamustól a francia folyóiratokba irkáló jósnőkig, mindenki igyekezett megjö­vendölni a világ végét. Min­denféle dátumot kitaláltak, főként olyanokat, amelyek szerencsétlen számokból (777, 1313, stb.), vagy kerek szá­mokból álltak (1000, 2000). A jövendölések ellenére a Föld ma is forog, velünk együtt, de most a fizika vál­totta fel a prófétákat a le­hető legkomolyabb jóslatá­val: a végítélet napját 3991- re várhatjuk. Abban az esztendőben a föld mágneses tere teljesen eltűnik. Ez őrjítő éghajlati változásokat hoz magával és a szervezetek olyan módo­sulását, ami lehetetlenné tesz minden életet a Földön. A két fizikus, McDonald és Qunst, aki ezt a nyugtala­nító megállapítást tette, ta­nulmányát arra alapozta, hogy a Föld mágneses tere 15 százalékkal csökkent az elmúlt három évszázad alatt. A két tudós egykori kísér­leti adatok tanulmányozá­sával jutott erre a különös felfedezésre. A legrégibb adat 1670-es vizsgálódás eredményét rögzíti. A meny­nyiben az azóta bekövetke­zett 15 százalékos aránycsök­kenés tovább tart, 2023 év múlva már semmi sem fog­ja megmozdítani az irány­tűk mágnesét A világ vége egyébként nem fog túl gyorsan bekö­vetkezni: ötszáz évvel a vég­zetes dátum előtt a Föld mágneses tere oly közel fog jómi a nullához, hogy nem lesz képes lekötni a Napból felénk lövellő óriási energia­részecskéket. A mágneses erővonalaktól most még le­kötött protonok és elek író­nők sűrű eső formájában hullanak majd a Földre, s ez a legjobb esetben is fur­csa mutációk megjelenését idézi elő. Új filmek érkeztek A Fűm- és Szemléltető­tár Szolnokon a Május 1. utcában van. Elég nagy a zsúfoltság. A polcokon do­bozok, ezekben tartják a tekercseket. Minden dobozon ott a cím, némelyik isme­rős. A mozik kisérőműsor- ként normal változatban, már vetítették egyik-mási­kat. A filmtár 16 mm-es kópiákat tárol. Politika, történelem, tech­nika. sport, mezőgazdasag és még sorolhatnánk a té­maköröket. Kölcsönöznek rajzfilmeket, rövid játékfil­meket is, például a népszerű Gusztáv soro­zatból húsz epizódot sike­rült beszerezni, ezek na­gyon kapósak. Főleg iskolák, népműve­lési intézmények az ügyfe­leik, de kölcsönöznek in­nen a termelőszövetkezetek és a honvédség is. A múlt évről négyezer kölcsönzést tartanak nyilván. Utoljára 1965-ben készí­tettek jegyzéket, a követ­kező évben pedig kiegészí­tő füzetet adtak ki. Az idén újra feldolgozzák az állo­mányt, s egymondatos tar­talmi megjelölést írnak a tájékoztatóba. 1961-ben 376 filmmel ala­kult meg a filmtár. jelen­leg 1100 filmjük van. A tekercsek száma ennél nagyobb, mivel egy filmből Per a királynő feje körül Erzsébet angol királyné nem is gondolta, hogy 1985. évi nyugat-németországi latogaíasa ilyen messze- méné következményekkel járhat. Két müncheni fodrász, név szerint Sebben és ísnorr ugyanis néhánv hónapja az­zal reklámozzák magukat, hogy ők fésülték németor­szági tartózkodása idején a magas rangú vendéget. A fodrászok szövetsége ezzel szemben kijelentette, hogy mindketten hazudnak. s alaptalan dicsekvésükkel el akarják halászni a többi be­csületei, fodrász vendégeit. Az ügy bíróság elé került A tárgyalás folyamán mindkét fodrász hivatalos engedélyt mutatott fel. mely szerint barmikor beléphet a királynő müncheni palotá­iéba, Az ügyé&z azonban nem vette figyelembe a hi­vatalos írást, mondván, hogy o királynőt elkísérte ma­gánfodrásza, Mr. Joerm is a kőrútjára, nem volt hát szükség a két bajor figaró­ra. A vádlottak azonban er­re is találtak magyarázatot: Erzsébet fodrásza éppen megbetegedett. Hogyan lehetne hát meg­oldani ezt a gordiuszi cso­mót,? A müncheni bíróság javasolta, ho®' lépjenek kapcsolatba az angol kül­ügyminisztériummal. a ma­gától a királynőtől érdek­lődjék meg. kj fésülte a kér­déses napokon; Az illetékesek azonban nem merik ilyen kicsinyes üggyel háborgatni őfelségét. A két fodrász azonban vér­szemet kapott, s erélyesen követeli az igazság kiderí­tését — A brit királynő nem engedheti meg. hogy két be­csületes fodrászmestert meg­bélyegezzenek — érvelnek. — A brit királynő nem engedheti meg. hogy* két fodrász tisztességtelen mó­don az ő nevével reklámoz­za magát — teszi hozzá a német fodrószsaövetség. A müncheni bírák való­ban izzadhatnak, amíg ezt a kellemetlen perpatvart el tudják símitani. (Magyar Szó) néha több kópiát is őriz­nek. Évente 40 ezer forintot fordítanak beszerzésre, — ezenkívül központi keretből is kapnak filmeket, így kö­rülbelül százzal gyarapodik a készlet. A növekedéssel párhuzamosan selejtezés is folyik, a technikailag tönk­rement, vagy tartalmilag elavult filmeket kiselejte­zik. A mezőgazdasági filmeket ingyen kölcsönzik, a töb­biek díja 300 méterig 10, azon felül 20 forint. Ez változatlan maradt, noha emelkedett a beszerzési költség, méterenként 60—80 fillérrel. Filmeken kívül vetítőgé­pet és csillagászati távcsö­vet is kölcsönöznek, de er­re kevés igény érkezik. — Régebben diafilmjeik is voltak, ezeket azonban a jászapáti és a karcagi mű­velődési háznak adták át. A legutóbb érkezettek kö­zölt megtalálható a Viet­namról szóló Dávid című film és a Vátlbcszéd. mely szintén az amerikaiak igazságtalan háborúja el­len szól. Az Egy bolygó nem tért vissza, Zalka Máténak állít emléket, Kun Béláról készí­tették a Holnap már ta­vasz lesz című filmet. Más kategóriákban is van­nak újdonságok: Milyen egy atomerőmű? Üj fény a laser. Egy lámpa, sok lám­pa... Moszkvát mutatja be az Őszi dallamok és a VIT ad különös időszerűséget a Növekszik, de nem öregszik című filmnek, amely Szófia évezredes fejlődéséről széL

Next

/
Oldalképek
Tartalom