Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-24 / 172. szám
IMS. július 24. S2.ULNOK MEUYEI NÉPLAP 3 KÉPERNYŐJE ELŐTT Holland író élmény- beszámolója Hen Bollen, holland író Magyarországon járva felkereste a Budapesti Műszaki Egyetemet és itt találkozott, elbeszélgetett a hallgatókkal. Hazatérve a De Gelderlander-pers című lapban többhasábos cikkben számolt be a magyar egyetemisták életéről, helyzetéről. A cikk írója idézi a Budapesti Műszaki Egyetem Münnich Ferenc Kollégiumában elhangzottakat:„Nem ismerek még egy országot, ahol az egyetemi hallgatók annyi előnyt élveznének, mint Magyarországon”. — Megismertem a magyar diákok helyzetét és hajlandó vagyok nekik nagyrészt igazat adni, — szögezi le a holland író és így folytatja: a tanulmányi évek alatt az állam — számos intézkedésével — a szó szoros értelmében „vattába” csomagolja a diákságot. A holland látogatónak tetszett a fiatalok őszintesége és nyíltsága, ahogyan saját problémáikról és az ország gondjairól beszéltek. A cikk írója ezután részletesen ismerteti ösztöndíj- rendszerünket és a végzős hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit. Hen Bollen a Martos Flóra Leánykollégiumban tett látogatásának benyomásairól Is ír és megállapítja, hogy Magyarországon a nő teljesen egyenrangú a férfival, elvileg nincs olyan állás, amit ne tölthetne be. Hogyan élünk Szolnokon? III. Külföld — magyar szemmel A televízió jóvoltából a múlt héten élménydús ismeretekét szerezhettünk néhány baráti országról. Kedden a „Kubában dolgoztunk* című műsor adott betekintést a számunkra bizonyos fokig egzotikus, forradalmi vívmányairól, világhírű karneváljairól nevezetes, — de hétköznapjairól kevésbé közismert, távoli országba. Az ilyen műsoroknak az az előnye, hogy nem az jelenik meg a képernyőn, amit más országok akarnak elmondani magukról, hanem az, amit honfitársaink akarnak bemutatni, tehát ami a magyar szem számára újszerű, érdeklődésre számottartó. Ez volt a jellemző a csütörtökön sugárzott finnországi üdvözletre is. Horváth J. Ferenc és Butsko György jó szemmel válogatta ki azokat a tájakat a főleg épületeket, melyek merőben eltérőek a mieinktől, s az új varázsával kellemes élményeket nyújtanak, gondolatokat ébresztenek; Például felvetődik a kérdés: a nagyon is egy kalap alatt készülő, legfeljebb csak sziiv tekben, erkély megoldásokban ldilön böző új lakótömbi épületek között mennyire hangulatos színfolt lenne nálunk is egy merészebb ívű, szokatlan formájú létesítmény. Nagyszerű ötlet jó valóra- váltása — a szintén csütörtökön sugárzott — „Ikarusz- szal az éterben”. A tv kap- csolásos közvetítéssel biztosította a magyar autóbuszokkal is dolgozó moszkvai távolsági autóbuszközlekedési vállalat és az Ikarusz gyár dolgozóinak közvetlen eszmecseréjét. Mégpedig úgy. hogy a szakmabeliek szóváltása szórakozást nyújtott a tv-nézők népes táborának is. Jó elgondolásnak bizonyult az a törekvés, hogy a szakmai részt is köz- érdeklődésre számottart.óan dolgozzák fel. Az újtípusú távolsági buszok bemutatásával ez a fáradozás sikerrel járt. Az olyan részekre pedig, mint az egyik Ikarusz autóbusz Moszkva—Leningrad közötti útjának bemutatása volt, mi mást mondhat a tv-néző, mint azt: jó lenne a valóságban is megtekinteni. Röviden Aram Hacsaturján Budapesten címmel riportfilmet sugárzott kedden a televízió. A premier előtti lázas időszak mindig izgalmas téma, — {gy volt ez ebben az esetben, a világhírű zeneszerző Spartacus című balettjének bemutatójára való készülődés során is. Varga Vilmos operatőr mesterien örökítette meg a szerző csak a zenére figyelő, belső hévtől fűtött pillanatait A „Nem futhatsz el előle” kommersz amerikai film. Ügyszólván teljes egészére sablonos szituációk, egysíkú figurák jellemzők. A meglehetősen naív történeti! film csupán a két főszereplő — June Allyson és Jack Lem- mon — kitűnő játékával nyújtott szórakozást Nem csoda, hogv a film végét jelentő, a fiatalokat egymástól elválasztó „Jerikó fala” leomlását szívből üdvözölték a nézők. — Az élelmiszer-ellátásról — Az utóbbi években nem győztünk eleget beszólni —• olykor cikkezni — arról, hogy legyen palackozott tej Szolnokon is. Nemrég a televízió hírül adta. hogy megjelent az üzletekben a műanyagtasakba csomagolt tej, nem kell a palack, nincs üvegcsere stb. Egyszóval: Szolnokon A friss zöldségféle Szolnokon az idei nyáron drága. Minden ember tudja, hogy ezt a rendkívüli helyzetet nagyrészt a súlyos aszály idézte elő. A városi tanács szakemberei igyekeznek az árufelhozatalra ösztönözni, de nem minden rajtuk múlik. Sokak közömbössége viszont az aszály miatti gondokat csak súlyosbítja, holott éppen fordítva kellene lennie. Néhány héttel ezelőtt például a 121-es Csemege boltban 20 forintért mérték a paradicsomot. Egy termelő érkezett és öt forintért ajánlotta átvételre a saját termesztésű paradicsomot, de nem vették meg tőle. mert akkor a húsz forintért árusított paradicsomot nem tudták volna eladni. A vevőkkel való együttérzés talán * Beloiannisz úti 134. sz. Csemegeboltban érezhető leginkább. Ott például a szolnoki viszonyokhoz képest olcsó, 10 forintos őszibarackot is válogatva mérik. Ez az itthoni boltokban még ismeretlen szokás. Nemrég még az volt a jellemző, hogy a budapestiek vásároltak vidéken zöldségfélét, gyümölcsöt, most egyre többször fordul elő, hogy a fővárosba utazók amíg a palackozásért siránkoztunk a fejlődés túlhaladta az „ósdi” csomagolást Időzzünk még azért kicsit a tejnél: a kefir, a joghurt, az üveges kakaó és még többféle tejtermék, a mi szemünkben sajnos továbbra is fővárosi eledel. drágább hoznak onnan árut. Ez nem is csoda. Hisz július 9-én például Budapesten a Lehel téri piacon éppúgy, mint a Móricz Zsigmond körtéren, vagy a Moszkva '' " 24 forint volt a zöldpaprika. Nálunk július 11-én délelőtt a Gólyánál levő 61-es kiskereskedelmi boltban a fonnyadt, hibás zöldpaprikát is 27,50 Ft-ért mértek. A csemegeboltokban pedig 28 forintért a szép, egészséges árut. A paradicsom 1, 1,20 forinttal volt ugyanaznap drágább Szolnokon, mint a fővárosban. De nézzük a szabadpiaci árait hivatalos kimutatását a „Figyelőből”. Július 6-án az élő csirke kilogrammonként 30,40 forint volt Budapesten. Szolnokon pedig 34,20 forint. A tehéntúró a fővárosban 14, Szolnokon 21,70 forint volt. A zöldpap*- rika Budapesten 19,60 forint, nálunk 35,90 forint kilogrammonként. 15 cikkből három volt nálunk olcsóbb, mint a fővárosban, s ugyanennyi cikknél a különbözet összege 42 forint volt Budapest javára. A július 12—13-i adatok szerint pedig az élőcsirke és tyúk Szolnokon már valamivel olcsóbb volt, de a túró és a tejfel ára közötti A talpsímogató Szubjektív érzésektől fűtött komédia „A talpsímogató”. Nézése közben óhatatlanul az a gondolata támad az embernek; nemcsak a nevettetós szándékával íródott, hanem sokkal inkább azért, hogy kiemelje egy letűnt politikai korszak érdemtelenül futtatott embereinek gyengéit, nagyon is könnyű fajsúlyú emberi mivoltát. Déry Tibor komédiájában Jóval többről van tehát szó. mint a szüleit megtagadó, felemelkedése érdekében a „kádernek” számító parasztlányt eljegyző karrierista bemutatása. Egy — látszólag lényegtelen — epizód híven utal erre. A darabban szereplő egyetemi előadóterem falán a sok korabeli plakát, az 1950-es szám mellett ott látható a felirat; „Éljen Pribék”. Nos, nagyon is kézenfekvő, hogy annak idején kinek dicsőítésétől voltak zsúfoltak köz- intézményeink falai, kinek lényéből sugárzott a karrierizmus táptalaja. Déry Tibor komédiájának erénye, hogy valójában szívbéli derűt fakasztva teszi nevetségessé a sem emberi, sem politikai értékkel nem bíró, mégis az élre törő ellenszenves figurákat. A talpsímogató szereplői — főleg Halász Judit, Tahi- Tóth László és Iglódi István — nagyszerűen használták ki a szerepük adta lehetőségeket. Déry Tibor első tv-darabja sikert aratott. Táncdalfesztivál 1968 Szombaton megkezdődött az ország közvéleményét ismét megbolygató, egyesek szerint a kelleténél többet foglalkoztató magyar táncdalfesztivál. Alapos munkát igényelt (nem a számok dallamára és szövegére gondolok). pedig még csak a kezdeténél vagyunk. A szerzők február elsejéig 1224 dalt küldtek be. A terméketlenség vádjával tehát nem lehet őket illetni. Dicséretre méltó munkát végzett ezután két szerkesztő bizottság. Az 1224 dal többségét kiszuperálták. Mindössze 384-et tartottak előadásra alkalmasnak. Ügy látszik, a selejtszázalék itt a legmagasabb. Ezután látott munkához a fesztivál szerkesztő bizottsága. Az is el akarta kerülni a tétlenség vádját, ezért az is selejtezett. Csupán 60 számot ítélt előadásra alkalmasnak. A szombat esti első elődöntőn meghallgatott huszonegy énekes, három beat együttes és a fesztivál nagyzenekarának produkciója után azonban úgy tűnik: tánedaltermésünk kristályosodása még korántsem töké- Kevés fülbemászó, magával ragadó számot hallottunk. Sebaj, hátra van még két szombat este. S. B. Zó ja két hazája Zója szőke és kékszemű. Szeret hangosan nevetni, s megmondani őszintén a véleményét még akkor is, ha az nem éppen hízelgő. Talán ez a szókimondása volt az, amely már az első percekben feloldotta az idegenek találkozásakor érezhető feszültséget. Néhány napja érkezett Szolnokra. hogy meglátogassa apja sírját — Korsunov kapitány nyughelyét —, aki hazánk felszabadításakor vesztette életét — Még kislány voltam, amikor utoljára láttam apámat — magyarázta. — Háború után, hogy nem tért vissza hozzánk, nem nyugodtam, meg akartam találni, legalább a sírját. Húsz évig kerestem. Közös ismerőseinktől tudom, hogy 1965-ben egy Az Országos ügyvitel Gépesítési Felügyelet és a MET- RIMPEX rendezésében a kölni Wanderer—Werke cég a Központi Statisztikai Hivatalban bemutatta elektronikus irodagépeit. — Képünkön: Egy Wanderer Exaota Continental könyvelő automatát tanulmányoznak az érdeklődő szakemberek tollal rajzolt térképpel kezében érkezett meg Szolnokra, a városi tanács vb meghívására. A térképen meg volt jelölve apja sírja. Hazájában két évtizeden át addig kutatott apja régi bajtársai után, mígnem talált egy embert, aki ott volt Korsunov kapitány temetésén, s lerajzolta neki, merre tálalja meg Zója a sírt, így jött el először hozzánk, s az idén már jó ismerősként köszöntötte városunkat. Ebből is kitűnik. hogy Zója — asszonynevén Ilji- nicsna Zsuravljova — céltudatos teremtés. Amit akar, azt véghezviszi. S ezt a hallatlan nagy akaraterőt csak becsülni lehet benne, Azt hiszem, éppen ez segítette ahhoz is, ogy elvégezze Moszkvában az egyetemet — építészmérnök lett —, s felelős beosztást vállaljon. Ma ő Moszkva 11 kerülete közül az egyik — a zsdanovi — lakásgazdálkodási igazgatóságának főmérnöke. Így aztán érthető, ha találkozásunkkor először a lakásépítkezésekről, a lakásgondokról beszélgettünk. A vállalat, ahol dolgozik, eltér a mi ingatlankezelőnktől. — Ók nemcsak lakások fenntartásával hanem újak építésével, ütés parképítéssel is foglalkoznak. Zója éppen ezért szereti munkáját, mert mint ahogyan mondta, sokirányú az elfoglaltsága, „mindenesnek” kell lennie. Csak érdekességként említem meg, hogy a Szovjetunióban a lakóterülethez nem számít az előszoba, konyha, fürdőszoba. kamra. Tehát ha azt halljuk, hogy egy lakás 48 négyzetméter alapterüleiű, akkor az kizárólag lakószobákat jelent. És Zójának, valamint munkatársainak abban az egyetlen kerületben 2 100 000 négyzetméter lakóterületről kell gondoskodnia, S ez a nagyság évről évre nagy ütemben nő, mert: — Sok új lakást kell építenünk. Valamikor a régi Moszkvában sok volt a pincelakás. Ezeket fel kellett számolni. Ezenkívül nő a lakosság száma is. Sok még a lakásgond nálunk Is. — Mekkorák az új lakások. amelyeket most építenek? — Általában egy szobától öt szobáig építünk. Az öt szobásakat a nagycsaládosok kapják, az egy szobásokat a magányos emberek. Az utóbbi években arra törekszünk, hogy minél több fényt kapjanak a lakások. Ezért úgy építkezünk, hogy a Nap reggeltől estig süsse az épületeket, vagyis körbejárjon. Ezenkívül az új házak már kivétel nélkül teljes komforttal, elektromos fűtéssel, különféle szárítóberendezésekkel felszerelve épülnek. Sokáig és szívesen beszélt munkájáról. — Sajnos néhány napon belül lejár a szabadságom — mondta. — Talán jó is. Nagyon hiányoznak már a gyerekeim, a családom. Ügv érzem, nekem most már két hazám van. Az egyik a szülőföld, ahol anyám, nagyapám. férjem, gyerekeim élnek, a másik Szolnok, ahol apám sírja van. S ahol én is igaz barátokra találtam. .V. V. különbség 6, illetve 8,30 forint volt kilogrammonként, a fővárosi vásárlók előnyére. A vöröshagyma ára országosan mérve is nálunk volt a legmagasabb. 2,80 forinttal magasabb kilónként, mint a fővárosban. Ugyancsak drágább volt nálunk az őszibarack és több más cikk is. A régi jelleg eltűnt Szolnokon különösen a hentes üzletekben ismeretien az, hogy kínálják az árut. A fővárosi boltokban viszont teljes a választék. A 3 forintos sertéscsonttól, vagy' a hat forintos körömtől a 44 forintos karajig minden van és választhat a vevő a hét minden napján. A paprikás csemegeazalámi és az olcsó disznósajt jól megfér együtt a nagy üzletekben. Ugyanúgy, mint a húsz forintos csomagolt zsír mellett a 12 forintos sült kolbász*- zsír. amit szintén sok helyen árusítanak. A fővárosi bőség után lehangoló itthon az Ady Endre úti hentesüzletben ellesett jelenet: idősebb nőt oktat ki a fiatal hentes, mert sertéshússal összedarált birkahúst kért volna. Ezt kérem nem lehet — mondta az eladó — két okból, egyrészt mert úgy összedarálni szabálytalan, másrészt, meri, én hét hónapja vagyok itt. de birkahúst azóta sem mértünk. Szolnok az év 28. hetében 230 mázsa tőkehúst kapott, ami 52 mázsával több a tavalyi azonos hetinél. Van szakember, aki azt mondja, hogy ez csak azért kevés, — s átért panaszkodhatnak u vevők —, mert a hentesek íusták elmenni áruért a hűtőszekrényekhez. Aligha csupán ennyiről lehet szó. Az is jelentősen közrejátszik Itt, hogy Szolnok az 1950-es években lépett elő a mező- gazdasági jellegű városok sorából a vegyes jellegűek közé. De már amikor megkapta, kinőhette ezt a jelleget, hiszen 1961 és 1965 között ötezerrel nőtt az ipari foglalkoztatottak száma és a nem mezőgazdasági jellegű foglalkoztatottságúakkal együtt megközelítette a negyvenezret. Ugyanakkor a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma ez idő alatt kétezerháromszáz alá csökkent. A számok tehát sejtetik. hogy tíz év alatt Szolnok ipari várossá fejlődött és minden tekintetben ilyen kezelést is érdemel. Választék csak árlapon A végottbaromfi boltban Is csak az árlapon nagy a választék. A nyolcvanféle cikkből mindössze negyven van kiárazva, de abból is legfeljebb tízféle kapható; Legtöbb a drága áru. A csirkeaprólék az. ami aránylag a legolcsóbb. És folytathatjuk a sort: öt dekás vaj, mirelit máj, csirkezúza stb., ami nálunk mutatóba is ritkán kerül, a fővárosi üzletekben természetes. Citromot nálunk két darabot is tasakba csomagolva mérnek. Budapesten sok-sok boltban a vevő választ és papíp nélkül mérik le. S friss gomba éppen úev van a körúti boltokban, mint a Fény utcai, vágj' a Lehel téri piacon. Nem a budapesti bőség Irigylése ez, hanem a szolnoki szükség fájlalása. Annak a veszteségnek a fájlalása, ami sokak közömbössége miatt éri a vevőket. Nagyon jó lenne, ha a kereskedők és a kőzhenjáró szakemberek jobban vele éreznének Szolnokon a vevővel, ha lobban vigyáznának a vásárló'- pénzére. Borsi Eszter CFolyíatjuk4 1
