Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-23 / 171. szám

1968; július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hogyan élünk Szolnokon ? Az iparcikk ellátásról — II Előző lap számúinkban meg­írtuk, hogy a fővárosban jobb az elhelyezkedési le­hetőség, mint Szolnokon. Ezúttal azt boncolja az új­ságíró. hogy a megkeresett Itthon drágább Csak a szolnokihoz hason­lítva lehet szokatlan, amit sok fővárosi boltban lát, az ember: női fehérneműket a falakból válogatják a vevők. Nyári ruhákból Szolnok ösz- szes üzletében sincs annyi, mint például a Corvin áru­ház egyetlen emeletén. S ez természetes, hiszen Szolno­kon a vevők száma is sok­kal kisebb, mint a főváros­ban: De az nem kötelező, hogy a választék a vevők számával együtt csökkenjen. És az árak? A Corvin Nagy Áruházban pillanatnyilag is legalább háromezer otthonkát kínál­nak például. E divatos, szál­lás fazonú, üdeszínű anya­gokból készült, hári felsőru­hának Budapesten az ára 50—62 forint között van. a szolnoki Ady Endre úti, le­értékelt áruk boltjában 68 forint. Ebből természetesen még nem vonható le általános következtetés, de abból már igen, hogy nálunk a sok drága női ruha mellett, aránylag nagyon kevés az olcsó. Szolnokon például egész nyáron áltálában 116 forin­tos volt a legolcsóbb női fürdőruha. A fővárosban vi­szont ma is van 45—56 fo­rintos. Legyen persze ná­lunk 266—304 forintos für­dőruha ist Akinek lastex kell, világért se kényszerül­jön kartonban strandolná. De akinek csak 45 forintja Jut erre. arra is gondolni kell. Szolnokon idén nyáron a férfiak egymást riasztották, amikor a cipőboltban elfo­gadható fazonú és áru fér­fiszandálok érkeztek. A nők pedig praktikus, olcsó szandálok után futkostak so­kat. A fővárosban most is nagy a választék. Az 590 fo­rintos gyöngydíszítésű spa­nyol cipők mellett, minde­nütt megtaláljuk a 80—87— 90 forintos szandálokat, sőt a 45 forintos vászonszandálo­kat is. Egyetlen Szent Ist­ván körúti kirakatban 23 féle 100 forint alatti női cipőt számláltam meg. Fér­fiszandálból a sárga-barna csíkos, könnyű szandáltól a szögletes orrú „balerináig” sok-sok fazon található, az ár itt is 102 forintnál kez­dődik­Polchoz a szekrényt Bútorellátásunkat itthon most egy jól rendezett ki­állítás megpezsdítette. De az a tény, hogy minden elfo­gadható kiállított darab, vagy garnitúra szinte azon­nal elkelt, azt is igazolja, hogy szükség is volt a fel­lendítésre S még sok másra szükség volna a lakberende­zések árusításában is Ná­lunk hónapokon át kereshet a vevő például ízléses, kis­méretű íróasztalt, — hiába. Most kezd még csak divat­ba jönni a gardrób-részes szekrény is. De a felső pol­cokat itt csak szekrénnyel együtt árusítják. Egyelőre tehát most új szekrényt is kellene venni, hogy felső­részhez juthassunk. A bu­dapesti Lenin körúti lakbe­rendezési áruházban a felső polcok külön is megvásá­rolhatók. A törődés a vevővel Bu­dapesten nagyon érezhető. ^Hűtőszekrényhez ingyen tárolódobozt adunk”, a „ná­lunk vásárolt ágyneműt díj­talanul monogramozauk” — és hasonló meglepetéseket, akár minden harmadik ki­rakatban találunk. Van már hasonló próbálkozás Szolno­kon is. De a különbség na­gyon nagy. A fővárosi üzle­tek pultjai mögött érződik az az elv; találja meg a ve­vő mindazt az árut, drágát és olcsót egyaránt, amit ke­res. Ez a törekvés nálunk még csak kevéssé tapasztal­ható. Szolnok lakosainak a fizetése sincs a drága áruk­hoz méretezve. Egyszóval: a fővárosban a tömegméretek mellett is jobban gondolnak az egyes vásárlóra. S hogy ez Szolnokon még mennyi­re hiányzik, azt következő lapszámunkban az élelmi­szerellátással összefüggésben szerzett tapasztalatokból leginkább kitűnik. (Folytatjuk.) Borsi Eszter Nem ok az utolsók 510 forint nyolc hónap alatt A kunszentmártoni köny­vesboltban arról érdeklőd­tem, hogy a járág melyik községében vásárolják a legkevesebb könyvet. Kide­rült. hogy könyvvásárlásban Tiszainoka áll az utolsó he­lyen. v A számadatok nem túl biztatóak. November vége óta pontosan 510 forint 80 fillér értékű könyv kelt el, az eladatlan példányok ér­téke 423 forint volt. A la­kosság száma hétszáz körül mozog, ha tehát az egy főre eső vásárlás összegét nézzük, az még egy évre kiegészítve is legfeljebb egy forint körül mozog, ami pe­dig jóval alatta van a falusi átlagnak. A bizományos szerint Kicsi a választék. Alkal­mi vásárló inkább csak ünnepek. névnapok előtt jön, hogy ajándékul könyvet vegyen, a rendszeres vásár­lók igényesebbek, inkább Kunszentmártonban vesznek könyvet készpénzért, vagy részletre, esetleg a „TV könyveslboltf’-ból rendelik meg. A választékot viszont a kis keresletre való tekin­tettel nem bővítik, ördögi kör ez: nem vesznek, mert nincs elég könyv — nem hoznak többet, mert nem kel el. Megoldás pedig nem nagyon kínálkozik. Főleg a meséskönyvek fogynak. — Mezőgazdasági szakkönyv egyáltalán nincs, a diákok hiába keresnek kö­telező olvasmányokat. A készletet Kunszentmár- tonban állítják össze, a bi­zományos nem nagyon szól bele. hogy mit küldjenek, „ök a szakemberek, ők tud­Pusztít az aszály Tiszafoldváron Elszomorító a tí- szaföldvári határ. A tél óta itt semmi csapadék nem volt. Senyved, pusztul a nö­vényzet. A Szabad Nép Tsz-ben idén is 15 mázsás búza és több mint 16 mázsás őszi árpa termést takarítottak he- Ez a megyei átlag fölött lesz, Földváron mégis alacsony, mert nagy ráfordítással, ma­gas műtrágya adaggal ér­ték el. A borsó és a lucerna a 1normális időjáráskor a legkiválóbb előveteménye a búzának. Most 5—8 mázsás átlagot adott csak a nitro­géndús talaj. Mintegy 200 vagonnal kevesebb búzája és 50 vagonnal kevesebb őszi árpája termett a gazdaság­nak. Óriási veszteség ez. De ha csak ennyi lenne? A többi növények termés- kiesése a kalászosoknál is nagyobb. Borsóból másfél, kenderből egy millió forint lesz a veszteség. Cukorrépá­ból csak 80 mázsás hoza­mot várnak. A lucerna felét adja — 18 mázsa — a. ta­valyi hozamnak. Kovács Sándor főkönyvelő így summázza a gazdaságot ért kárt: — Az idén 65 millió fo­rint bruttó termelési érték elérését terveztük. Talán 35—40 millió meglesz. Az utóbbi években erőtel­jesen fejlődött a szövetkezet állatállománya. Tbc-mentes a szarvasmarha tenyészet, kicserélték anyakoca állomá­nyukat. Most kétszer hatszázas sertéshizlalda, 144 férőhelyes borjúnevelő, gépműhely és két gépszín épül a gazda­ságban. — Nem állíthatjuk le a be­ruházásokat — mondja a fő­könyvelő. — Kötnek a szer­ződések és megtorpanni sem szabad, a jövőre is gondol­nunk kell. Lesilőzzák a kukoricát i A legsúlyosabb azonban a takarmánygond Tiszaföldvá- ron. — Legalább 350 hold ku­koricát le kell silóznunk — ÉVIKÉ KERDEZ NÉZD MEG A GYEREKEMET! — Anyuul... — Mit akarsz, Évike? — Nézd meg a babámat! — Most nem érek rá. Lá­tod, hogy főzök. — Nézd meg... — Mondom, hogy nem érek rá. Tologasd csak a kocsit. — Olyan szép lófarkot csináltam néki... — Majd megnézem. de most sietnem kell. — Mindjárt elalszik, és akkor már nem tudod meg­nézni... — Hagyj. már békén! — Nézd meg a gyereke­met... Szép lófarok-frizurát csináltam neki... — Most már elég legyen! Apu mindjárt itthon lesz és még nem vagyok kész. — A-iyuu... — Ejnye, a kutya fáját! Pusztuljon innen a gyere­— Pusztuljon innen a te gyereked. FOGFÁJÁS — Anyu. fáj a fogam. — Mutasd, melyik. — Itt. Ez itt, hátul. Tejfog. — Miért mondod, hogy lej- fog? Hiszen nincs is más­fajta fogad. — Mert a tejfog helyére nő egy rendes fog. A ti fo­gatok helyére nem nő má­sik fog. Csak műfog, amit a doktor bácsi csinál. Mint neked ott. oldalt. — Nagyon fel van vágva a nyelved. Nem is tudom, mért diskurálok veled. — Mert fáj a fogam. Egy anyukának ilyenkor segíte­nie kell a gyerekén. — És mit segíthetek raj­tad? — Holnap reggel elviszel a doktor bácsihoz. És akkor én addig hiányzók az o-vi- ban. A gyerekek csodálni fognak, hogy fogorvosnál voltam. És akkor te is csúsz- tathatsz. — Rendben van. Holnap reggel elviszlek a fogorvos­hoz... 1 — Fogat is kell mosni, ha fáj? — Fogat mindenképpen kell mosni. — Anyu. adjál egy tél Kalmopyrint. — Minek neked a Kalmo- pyrin? — Hát fáj a fogam. — Jó. Mosd meg a foga­dat. vetkőzz le egyedül, ahogy egy nagylányhoz il­lik. s mielőtt lefekszel, meg­kapod a Kalmopyrint­— Tudod, mért kell ne­kem a Kalmopyrin? — Mert fáj a fogad, mondtad. — Szeretném, ha éjszaka te is meg apu is tudnátok aludni... N. Gr. mondja Nagy Miklós elnök — mert kiszáradt. Hasonló sors vár a 300 hold háztáji kukoricára is. De mit adunk helyette, amikor a közösnek sincs elég. A megmaradt kukoricánk — ha esőt kap — talán féltermést ad. ISines víz, segítséget várnak A megye legjobb földjein nem lehet öntözni, mert nincs berendezett telep. Pe­dig a Tisza és Körös között fekszenek a földek. — A második tiszai víz­lépcső megoldja ezt a prob­lémát — tájékoztat Bozsik Zoltán főagronómus. — Már 1973-ban kétezer hol­dat öntözhetünk. — A szemünk előtt pusz­tul a termés — kesereg az elnök Nemrég hat kilométer csa­tornát épített a szövetkezet. — Két Sz 100-as húzta a sziklakemény talajban az árokásó ekét, hogy a 300 holdnyi cukorrépát megön­tözhessék. Igen, ehhez a Körösből kellene vizet át­emelni. de nincs mivel. A tsz vezetői berendezés után futkosnak és várják az ille­tékesek segítségét. Menteni akarják ami még menthető. Szigorú takarékossági intézkedések Az elnökkel és Disznós Ferenc íöáilattenyésztővel bejártuk a szövetkezet hat­ezer holdas határát. Vigasz­talan kép fogadott bennün­ket. Zölden száradt meg a kukorica nagy része, várja a silózógépet. Ezen már az eső sem segíthetne. A leg­jobb földbe vetett háztáji­nak sem. A Szabad Nép Tsz-ben szigorú takarékossági intéz­kedéseket vezettek be. A tehenektől megvonták az ab­rakot, csak tömegtakar­mányt kapnak. Az idén több baromfit nevelnek és két­százzal több hízómarhát ér­tékesítenek. A szövetkezetiek aggódnak, de nem keseredtek el. Küzdenek és bizakod­nak és már a jövő év elő­készítésén munkálkodnak. Máthé László ják, hogy mi kell falura.” Az iskolával és a termelő­szövetkezettel nem tart kap­csolatot. Tavasszal szakíró­olvasó találkozó volt a falu­ban, de könyvet nem vittek ki a találkozó színhelyére. A bizományos forgatható könyvállvány beszerzését tartaná fontosnak, amilyen Tiszakürtön van. hogy át­tekinthetőbb legyen a kész­let. Egyedül többet költők könyvre Oláh Etelka a kultúrház vezetője. A tanácsházán ta­láltam meg, ott dolgozik. Amikor mondom neki, hogy mennyi könyv kelt el a fa­luban, nevet. — Ennél én egyedül töb­bet vettem. De ez az öt­száztíz forint nem fejez ki semmit. Ennél sokkal több könyv érkezett a faluba az utolsó nyolc hónap alatt. — Milyen összeget költ egy évben könyvre? — Ezerötszáz-ezerhatszáz forintot. — Mennyi volt ebből he­lyi vásárlás? — Itthon csak két, vagy három könyvet vettem', azt se magamnak, hanem aján­dékba. Kicsi a választék, de ami van azt se nagyon ajánlják. — Van még más is, aki ennyire szereti a könyvet? — Bartáné sokkal többet vesz, mint én. Engem is ő szoktatott a rendszeres vá­sárlásra. „Muszáj volt megvennem a corvinákat" Barta Gyuláné a postán dolgozott, most már csoma­golnak, a család Debrecenbe költözik. Amikor a könyvek­re terelem a szót, elmondja, hogy ő maga is árult köny­vet a postán, igaz inkább az Olcsó Könyvtár köteteit, dalosfüzeteket, meg szakács- könyvet. Ebből is bejött ha­vonta 150—200 forint. Mo­solyog, amikor az 510 fo­rintos forgalmat említem. — Sokkal több az a való­ságban. — Mennyit költ a köny­vekre? A befizetett részletekről szóló csekkeket mutatja. — Volt olyan hónap, amikor „csak” kilencven forintot adott fel, de volt ötszáz- forintos hónap is. — A havi átlag 2—300 fo­rint. — Szokott helyben vásá­rolni ? — Nagyon ritkán találok kedvemre valót. A múltkor egy Hemingway-re akadtam, később egy Passuth-kötetre. Ezeket megvettem, de ez na­gyon kevés. — Mit olvas legszíveseb­ben? — Életrajzi regényeket, út­leírásokat, történelmi regé­nyeket, de persze elolvasok mást is. A múltkor olvas­tam, hogy megjelent Mátyás corvináinak új kiadása, nem tudtam ellenállni, muszáj volt megvennem. Bistey András motor Fékezés — visszakapcsolás Különböző útviszonyok eseté­ben különböző a gépkocsi féke­zésének a módja is. Egy azon­ban minden útra érvényes: csak jó futófelületű gumikkal, haté­kony és biztonságos a fékezés. Száraz utón viszonylag keve­sebb meglepetés éri a vezett fé­kezés közben. Persze ilyen eset­ben is elengedhetetlen feltétel, hogy a négy kerék fékje szink­ronban működjön — ezzel csök­ken a kocsi megcsúszásának veszélye. Váratlan akadály fel­tűnésekor gyors „vész”-fékezés- re kényszerül a vezető. Dyein- kor legtöbben vadul benyomják a fékpedált, ahelyett, hogy sza­kaszosan fékeznének. A pedál egymásután többszöri benyo­mása és felengedése biztonságo­sabb, a kocsi is jobban tartja egyensúlyát. A fékezéskor min­den esetben a kormánnyal is manőverezzünk. Síkos úton több komplikáció adódhat. A fék legjobb segítő­társa ilyenkor a visszakapcsolás. Az alacsonyabb fokozatba visz- szakapcsoláskor a motor önma­gában is erősen visszafogja a megcsúszás veszélye nélkül a kocsit. A tapasztalt vezetők jól tudják, hogy a megcsúszott ko­csit úgy a legkönnyebb helyes irányba visszatéríteni; ha elő­ször abba az irányba fordítjuk a volánt amerre a kocsi csúszik. Ebből a helyzetből lassú kerék­visszafordítással térhetünk az eredeti irányba. Természetesen ilyenkor is sok más tényező befo­lyásolhatja a fékezés hatékony­ságát, — elsősorban az, hogy far, vagy orrmotoros-e a kocsi. A famehéz kocsi hátulja féke­zésnél körívet próbál leírni, az orrnehéz kocsi útbiztosabb, ne­hezebben csúszik meg a nedv’es úton. Ugyanígy az elsőkerék- meghajtásúak is (Trabant, Wart­burg) nehezebben csúsznak meg, hiszen a kapaszkodó első kerék jól tapad az útra. Kezdő vezetők forgalom nél­küli úton gyakorolhatják a fé­kezést különböző időjárási vi­szonyok mellett. Elsősorban a félelmet, a kapkodást kell le­győzni, hirtelen fékezés közben ez alapvető biztosítéka, hogy váratlan helyzetben a forgalmas utakon sem okozhat kellemetlen meglepetést a csúszkáló kocsi. ☆ A Merkur autószalon tegnapi jelentése a gépkocsi sorszámok állásáról: Trabant Limousine 20527 Trabant Kombi 1383 Wartburg Limousine 7096 Wartburg de Luxé 4*937 Moszkvics 13822 Skoda 1000 MB 8307 Skoda Kombi 321 Skoda 1202 81 Fiat 850-es 1656 Fiat Coupe 188 Renault 81 Volga 529 Jugoszláv nap Szegeden „Jugoszláv nap” volt hét­főn a szegedi ipari vásáron. A jugoszláv kiállítók sajtó- tájékoztatót, koktélpartit, filmvetítést rendeztek. Az újságíró klubban tartott tá­jékoztatón Budai István, a szabadkai vajdasági kiállítás és vásár igazgatója a sze­gediek jugoszláviai, illetve a jugoszlávok szegedi kiállí­tásával kapcsolatban rámu­tatott: meg kell teremteni a lehetőségét, hogy az érdek­lődők a kiállított tárgyakat meg is vásárolhassák. A kölcsönös bemutatónak kölcsönösen előnyös árucse­rében kell kamatozniok. A Tisza Szállóban megrende­zett fogadáson mintegy 300 magyar és jugoszláv ipari- kereskedelmi szakember vett részt. A jugoszláv élelmi- szeripari vállalatok itt kO- lön bemutatót állítottak öss- sze legújabb konzerv és élel­miszeripari különlegessége­ikből. pénzt hol lehet gazdaságo­sabban elkölteni, vagy ker­telés nélkül szólva: hol ér többet a forint. Saját váro­sában. vagy a fővárosban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom