Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-09 / 134. szám

1068. Június 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 f r. HÍRÜNK AZ ORSZÁGBAN Május 4-én a Képes Újság Ari Kálmán' riportját közölte a kunhegyest tanyavilágról ..Messzi van a torony” cím­mel. A Népszabadságban Galambos Lajos folytatta kunszentmártonj riportsoro­zatát. 12-én „Hátha értenek belőle...” kezdettel egy kel­lemetlen pereskedésről tudó­sít. A Magyar Mezőgazdaság majd mindegyik számában találunk megyénkről szóló cikkeket, híreket. 1-én Győri Béla a karcagi Béke Tsz le­gelőgazdálkodásának fejlesz­tését ismerteti. 8-án a zagy- varékasi Béke. az öcsödi Kossuth és a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetek­nek a sertéstenyésztésben mutatkozó eredményeit, vetik össze. 15-én a tiszaföldvári tsz-ek gazdaság- és termés­fejlesztéséről olvasunk, ugyanakkor tudósított a lap az öcsödi Kossuth és Sza­badság Tsz-ek eredményei­ről is. 22-én Győri Béla be­számolt a Nagykunsági Tsz- ek Területi Szövetségének szervezésében megtartott szo­cialista brigádvezetők tanács­kozásáról. A Szövetkezet 22- en Túrkeve kertjeiről, gyü­mölcsöseiről ír: „Hegyköz­ség a Nagykunságban”. Má­sutt a jászkiséri fmsz nyúl- tenyésztő és galambtenyész­tő tevékenységét mutatja be. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa áprilisi el­nökségi ülésén megvitatta az építőiparban és az olajbá­nyászatban dolgozók béren kívüli juttatásának helyze­tét. Az ülésen elhangzotta­kat részletesen ismerteti a Munka májusi száma: Vizs­gálódás Szolnok megyében — a béren felüli juttatások címmel. A Szabad Föld a Jászberényi Gépjavító Állo­más új mezőgazdasági kis­gépeit ismerteti 19-i számá­ban. 16-án a Népszava a Hűtőgépgyár újtípusú hűtő- készülékeit ajánlja a nagy­közönségnek. 18-án a lap piaci őrjáratban a szolnoki élelmiszerkereskedelmet vizs­gálta. A Kisiparos Újság £3- én a KISOSZ Szolnok me­gyei választmányi értekezle­téről tudósít. Az Esti Hírlap J4-én bemutatta a mexikói olimpián induló magyar ver­senyzők formaruháját — a mintadarabot a szolnoki Vö­rös Csillag Ktsz készítette. Gazdag sajtóanyag foglal­kozott társadalmi, közélett eseményekkel. 11-én a Pol­gári Védelem beszámolt a Szolnokon megtartott polgá­ri védelmi nagyaktívóról: ■„Szol nők megye előre lép” címmel, if-én a Magyar Hír­lap ismertette a megyében megrendezett vietnami szoli­daritási nagygyűléseket. A Népszabadság 22-én a török- szentmiklósiak „Ezer kerék­pár Vietnamnak” akciójáról írt. 20-án a Magyar Hírlap, 21-én a Magyar Nemzet szá­molt be a szolnoki Várkonyi Iptván ünnepségről. A Nép­szava 25-én a szolnoki V. or­vos-gyógyszerész napokról ad hírt. 28-án a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet közlilc: Hattagú tanácsi delegáció érkezett. Tallinnból Szolnok­ra. A Népszabadság 28-án a VIT tiszteletére rendezett diáktalálkozókról ívra rész­letesen ismerteti a török­szentmiklósi ifjúság három­hetes ünnepségsorozatát. ..Két táj folyója — utazás a Zagyva meinten a Jászsá­gon át Szolnokig” g címe Ari Kálmán 6 oldalas riport­jának a Képes Újság május 18-i számában. A Könyvtáros Nyitrai Lajos cikkét közli a tiszafüredi járási könyvtár olvasótáborának aktivitásá­ról és érdeklődéséről. Papp László a szolnoki moziüzemi vállalat igazgatója a Szocia­lista Művészetért-ben fejti kJ véleményét az új mecha­nizmussal összefüggő kérdé­sekről. Várkonyj Istvánra emlékezik aSzabad Föld 19- é* 22-én a Népszabadság •Jaltai« u társadalom” r*> vatában Fábián László a jászberényi tanítóképző inté­zet tanára kapcsolódik a Marx György által koráb­ban felvetett vitába. 24-én a Magyar ljjuság a Tiszafüred határában folyó régészeti ásatásokról közöl nagyobb riportot. Címe: „As őskor újabb rejtélye”. 13-án az Esti Hírlap, 26-án a Pest megyei Hírlap írja: A Dam­janich Múzeum régészei a tiszasülvi Éhhalmon végzett ásatásaik során egyik feltárt sírból olyan koponyát emel­tek ki, amelyen valószínű bizánci orvosok koponya mű­tétet hajtottak végre. A Ké­pes Újság híre 18-án: a Szol­noki Állami Levéltár anya­gának rendezése közben ed­dig ismeretlen anyagot ta­láltak a tiszazugi arzénes gyilkosság körülményeiről. Az új dokumentumok alap­ján film készül Illés Sán­dor forgatókönyve nyomán. 26-án írja a Népszava és a Népszabadság: Falumúzeu­mot szerveznek Jászfénysza- run. A Szövetkezet 22-én a Jászság utolsó kékfestő mes­terét, a jászapáti Jakkel Sándor kisiparost mutatja be. Májusi szemlénket a kép­zőművészeti élet eseményei­vel zárjuk. A Népszabadság­ban 16-án Egri Mária is­mertette Szondái Sándor szol­noki kiállítását. 20-án a Ma­gyar Hírlap Laky Ida Jász- jákóhalnmn rendezett tárla­táról ad hírt, 28-i számában Rideg Gábor számol be a szolnoki tavaszi tárlatról s megemlékezik ő is Szandai Sándor nagy érdeklődést ki­váltó ornamentális művésze­téről, melynek bemutatása a Damjanich Múzeum idei leg­érdekesebb vállakózása volt. Dr. Kardos Józsefné Tűzoltó hadnagy nyugdíjban Nemcsak Jásza rokszállá- son, hanem a megyei tűzol- tóparancsnokság szolnoki központjában js nagy öröm­mel fogadták a hírt: P>tt- ner László — hadnagy — több évtizedes önkéntes tűz­oltói munkájáért a tűzren­dészen érdemérem aranyfo­kozatát kapta. Az idős em­bert mivel már nyugdíjas, Nehéz egy ember félév­százados életútját monda­tokba^ elmondani. Annyi az élmény, hogy szinte lehe­tetlenség kiválasztani a legszebbet. vágj- a leg- tragikusabbakat. Laci bácsi is erősen gondolkozott, hogy a feltóduló emlékek közül melyiket is mondja el: — 1892-t fttak. Ekkor égett le nagyszombat nap­ján a jászárokszállasi ci­gánysor 12 háza. Akkor ha­tározták el az egykori veze­tők, hogy önkéntes tűzoltó testületet szerveznek, a to­vábbi tragédiák elkerülésé­ért. A terv valóravaltását bi­zonyítja, hogy a jászárok­szállási önkéntes tűzoltó testület nemcsak országos, hanem nemzetközi viszony­latban is rendkívül szép eredményt ért el. Az egykor 17 éves Pittner László, aki örült, hogy felvették a tes­tületbe, évtizedeken keresz­tül részese volt a gyakorla­toknak, és a versenyeknek, a sikereknek és a kudarc­nak. Emlékszik még arra az időre, amikor azt sem tud­ták, honnan szerezzenek lo­vakat a lajtoskocsik elé és részese annak az időszaknak amikor a lehető legmoder­nebb felszerelésekkel men­tik embertánsaik életét és vagyonát. „Hurok” a szabadpiaci ár „nyakán” A piaciroda ievéhenysédéről Az a háziasszony, akt nap mint nap, vagy hetente csak egyszer fordul meg a szol­noki piacon, nem js gondol­ja, hogy milyen körültekin­tő, szakmailag szervezett munkát igényel a megfele­lő áruellátás. Pongrácz József a piaciro­da vezetője már 13 éve tud­ja ezt. a városi tanács ke­reskedelmi osztálya időben felkeresi a környékbeli me­zőgazdasági termelőszövet­kezeteket, a helyi fmsz-t és a legjobb háztáji gazdasá­gokat, illetve őstermelőket, hogy a szolnoki piac ellátá­sára, a megtermett áru piaci felhozatalára serkent­se őket. Ez a szezommegelő- ző munka. A piacirodánák viszont elsőrendű feladata, hogy olyan értékesítési kö­rülményeket teremtsen, az eladókat úgy fogadja, hogy azok „meg is ragadjanak” s jóminőségű és olcsó áruval rendszeresen jelentkezzenek. Az új vásárcsarnokról még csak „szó” van, de a „szó” már elég ahhoz, hogy a jelenlegi áldatlan körülmények javítására nagyobb összeget ne for­dítson a tanács. Nem érdemes. így aztán a KÖJÁL kifogásolja a nehe­zen tisztítható kövezeteket, a tejföl és túróárusok pe­dig a szennyezett levegőt, melyből a por és korom rá­száll a tejtermékre. A „ter­mészetes” hiányosságok mel­lett azonban a piaci árusok más téren kecvezményben részesülnek. Például nagy előnyt jelent a mérlegköl­csönzés Ezt az országban itt Szol­nokon az elsők között ve­zették be. Ugyanakkor, ha valakinek, ha valamelyik tsz-nek nem sikerül eladni az árut, a „piac szervezői" fontos fel­adatuknak tartják, hogy gondoskodjanak róla: — felkínálják a helyi fmsz- nek, vagy a7 állami kiske­reskedelemnek. A piaciroda alkalmazotti gárdája több feladatot lát el. Például a nyugdíjas helypénzbeszedök nemcsak a helypénzre ügyelnek, ha­nem arra is, hogy a piacon viszonteladás ne legyen, va­lamint hogy a piacra bevitt áru délelőtt 10 óra előtt el­adatlanul ne vándoroljon el. (Gyakran előfordult, hogy a piaci fmsz pavilonok és a külső zöldségboltok vezetői a piaci árusoktól akarták felvásárolni a hiányzó zöld­ségféléket.) A statisztikus a három ár- és mennyiségfelírónő összegezése alapján rend­szeresen figyelemmel kíséri az árakat. Az idén a zöldborsó kiló­ja 5—10 forint között vál­takozott, holott tavaly 3—4 forint volt. A többi zöldáruból — bár az idén 2—3 héttel koráb­ban köszöntött be a szezon — majdnem hasonló volt a felhozatal és az árak sem sokkal haladták meg a ta­valyi szintet. Pongrácz elvtárs a piacon árusító fmsz és MÉK pavi­lonokkal kapcsolatban el­mondotta, hogy a sajtó ko­rábbi észrevételeit jogosnak tartja, azóta például a Ceg- léd-csemői Szabadföld az elárusító helyét átadta £ jászkarajenői Leninnek, — mely jó áruval nemcsak a saját standját látja el, há- nem a helyi fmsz üzleteket is. Zöldborsóból a török­szentmiklósi és a pusztasze­ri Petőfi kínált szépen, a tó­szegi Dózsa elsősorban kö- zületeket lát el. A jászkara­jenői Lenin retket, a már­ciusban megnyílt tiszakécs- kei Üj Élet pedig olcsó ős elegendő • mennyiségű új burgonyával uralja a piacot. A kőröstetétleni Vörös Csil­lag két éve kezdett, télen- nyáron egész nap pyitvatsr* tanak és szép választékos árut kínálnak. • Egész télen jól tárolt zöld­árut forgalmaztak. Igaz tavaszt zöldárut nem tudtak elegendőt adni. mert a tsz vízellátási problémák­kal küzködött. Több terme­lőszövetkezetnek kellene kooperálni, hogy saját ter­mésükből rendszeresen és teljes áruválasztékot nyújt­sanak a vevőknek Korábban több levélírónk kérte, hogy a piaci hang­szóró legalább félóránként hívja fel a vásárlók figyelmét, hogy hol, melyik tsz-től, vagy pavilonban lehet szép árut, és olcsón kapni, Ez a közeljövőben meglesz. De hogy legyen is mit be­mondani, az árudák vezetői­nek valóban törekedni kell arra, hogy a heti piaci na­pokon nagyobb tömegű és olcsóbb árpval jelentősen korlátozzák az egyéni áru­sok ár-kérési lehetőségeit. Petress Sándor Kincses Buda királyainál Látogatás a középkori várpalota falai között ,,Budun városának egyik részén, mely x-endkívú! magas, van a király palotája, amely égig ér”. — Dzselálzádé Musztafa így látta, s a maga törökös lelkesedésével így ír­ta le a magyar királyok kö­zépkori palotáját, amely már rég nem ér az égig, sőt, ép- penhogy a föld alá került, de ma ismét királyi látnivalók­kal fogadja látogatóit. Néhány hete ugyanis a Budapesti Történeti Múzeum megnyi­totta a legrégibb palota fel­tárt részeit, s kiállítással is ismerteti a középkori Buda­vára életét. Pontosabban a középkori és tehát éppen négyfajta építé- ben tehát az első két rezi­denciáét. Mert lényegében legalább négy palota részei állanak egymás fölött és egy­mással keveredve, egymást metszve és eltemetve azon a helyen, ahová igyekszünk. Négy történelmi és művészet­történeti korszak uralkodói emeltették az épüle eket, míg sok pusztulás után egy ötö­dik korszak, a miénk végképp feltárta, s most bemutatja, ami a négy előzőből meg­maradt. Kezdték első kirá­lyaink, még az árpád háziak. Első, legrégibb részeit a XIII. században emeltették, a történelmi-építészeti magot jelentő István-torony első lő- rés-soraig ma is áll. Zsig- mond fejlesztette pompás gó­tikus palotává, párját ritkí­tó uralkodói székhellyé a budai várat. Ez a szép Uápolnarész talán a legrégibb a látnivalók közül: 1365-bcu emeltette Nagy Lajos király. (Gárdos Katalin felvételei) A második nagy építészeti korszak Mátyás n ivéhez fű­ződik, ő még úgy gvarapított, hogy nem rombolta az elődök munkáját. Ez a második a reneszánsz várpalota, s a kettőt együtt pusztította el a másfél évszázados török meg­szállás, és az annak végelve­tő kemény budai ostrom. Olyannyira elpusztította, hogy az 1686-os harcos után új rezidenciát kellett építeni, a harmadik palotát. Barokk stílusának szerénysége, sze­gényes pompája azonban ke­vés volt a millemumi pávás- kodásnak, ezért ezelőtt hat- van-hetven évvel teljesen át­építették, hogy szinte negye­dik palota lett a százai ele­jére, kevert, eklektikus stí­lusú, hatalmas építmény. A negyvenötös pusztulás után asztali berendezés, megtalált szeti stílus emlékeit kellett kiásniuk a ma tudósainak, szakembereinek, hogy lehető­leg valamennyi kor értékét megmenthessék. Mindezt szemléletesen mutatják a ki­állított metszetek, alaprajzok és fényképek az ú) kiállítás előtérében. Néhány lépcső lefelé, s a középkori palotában járunk. Az Albrecht pincének neVe- zett komor boltíve« helyiség után máris az 1429 körül épí­tett boltozatos termeibe ér­kezünk. A föld, a rárakodott törmelék őrizte meg szinte teljes épségében ezt a tél- ezeréves három termet, amely most jól berendezett múze­um. Ag elsőben pompás szo­bordíszítésű kályhacsempék között — az ásatások során előkerült zöld és barna, sár­ga és színtelen, remekművű figurás alakok — korabeli asztali berndezés, megtalált és restaurált tárgyakkal: cse- répkancsók, ovális kerámia­tálak és üvegedények, föld­Modern vasrács az antik kapun. Itt léphet be a múzeum­látogató a középkorba is. marta régi kések és konyha fseszközök. A csempék kö­zött. a faliszekrényben a hí­res budai kályha fisz Mátyás kiráy alakjával, s bent, a leg­belső teremben Tburóczi kró­nikájából vett idézet utal rá, hogy itt raboskodott bátyja kivégzése után, 1457-bep a későbbi király. Vörösrnárvány virágfüzéres ajtókeretek a falban, fehér­márvány bábos kőkorlátok a lépcsőszéleken, bőségsaaru- val, pihenő harcosokkal dí­szített vörösmárvaiy kandal­lók ontják a meleget — igy tudjuk felidézni o látottak alapján a reneszánsz uralko­dó lakosztályait. A reneszánszból kissé visz- szaténünk a középkorba, a nagyon impozáns gótikus nagyterembe. Zsigmond épí­tette ezt is 1420 táján,- $ ere­detileg a királynők lakosztá­lyához tartozóit, a merész íves, színes üvegablakaival a legszebb dunai panorámára néző királyi helyiség. Benne most egy rekonstruált dísz- kályha, s korabeli festmé­nyek — köztük az építtető Zslgmond királyról készült nürnbergi Dürer-portj-e má­solata teremtenek hangulatot. S tnég ezután következik többtucat 'királyi pecsét és uralkodói alairas, s/.obortöre- dékek és épületrészek kincs­tára, majd Nagy Lajos király 1365-ös kápolnájának nagy­szerűen rekonstruált terme. S kifelé menet a régi vár­udvaron, elhagyva a gyilok- járó udvar, a buzogány-to­rony, a kerek, kfvér rondella falgit (ezek is 4 látott kor­szakot idézik), ugyanilyen jó szívvel és lelkes elismeréssel gondol a modern szakembe­rekre. akiknek a régi művé­szet modern látványát kö­szönheti. R Gj.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom