Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-26 / 148. szám
HÉKI ÁLLAMI GAZDASÁG Paradicsomszüret Alcsiszigetcn. Évente 80—100 vagon paradicsomot ad a gazdaság kertészete így kezdődött Tulajdonképpen 1951-ben alakult meg. Előtte ugyan Mezőhéken létezett már Ug- ray mezőtúri ügyvéd volt háromszázötven holdas birtokán az állami gazdaság, de nem önálló üzemként, hanem a szent-, tamásinak részeként. 1951-ben tagosításokkal, földcserékkel alakult ki háromezer holdas birtoka. Első igazgatója Garáz Sándor volt. Jellemző az akkori állapotokra, hogy lófogatokkal, s száznegyven lóval művelték a földet, s száz- hetvenöt tanya „tarkította" földjeit. Mg már mosolyogtaió, de a történethez tartozik, hogy 1954-ben, amikor Karcagról egy volt uradalmi gőzekét kapott a gazdaság, milyen nagy örömet szerzett. Ekkor Kaszaki József volt a gazdaság igazgatója és mint minden állami gazdaság. a héki is gyapottermelcsre rendezkedett be. Hatszáz-hatszázölven holdon sínylődött az igényes növény. Első főagronómusuk Koós Elemér volt, őt Szilvási István követte — a karcagi Dimitrov Tsz elnöke most —, majd Gyémánt Gyula, s 1958-tól Ungár Gyula tölti be a főagronómusi tisztet. Kaszaki Józsefet Pólyák István követte az igazgatói tisztségben. 1957-ben a Martfűi Állami Gazdasággal egyesült a héki, akkor már ötezer holdon gazdálkodott összesen, s ettől kezdve Oláh János igazgatta, aki munkásságáért később Kossuth-díjat is kapott. 1959-ben Alcsisziget csatlakozásával már hétezerkettőszáz hold lett a földterület, s 1964-ben alakult ki Ürgehát csatlakozásával a mostani nyolcezer holdas üzem. 1966-tól Kálmán István az igazgató. Közben sok minden történt. A lófogatokat felváltották a Hoff er-traktorok, majd következtek a lánctalpasok, a nehéz- és univerzális erőgépek. Ma negyvennégy univerzális, tizenegy lánctalpas erőgép tartozik többek között az állományhoz. Eltűntek a tanyák az egész állami gazdaság területén csak negyvenkilenc tanya maradt. De kétszáztizenhét lakás tulajdonosa a gazdaság. Nyolc munkás- szállásán négyszáztizenhét munkást tud jó körülmények között elhelyezni. Sokan vannak az alapítók Nagyon sokan vannak, akik az alakulástól, vagy az azt követő esztendők óta . hűségesen kitartanak. Megérdemlik, hogy név szerint felsoroljuk őket. íme, a nagy- 1 létszámú törzsgárda: Rakonczai János központi agronómus. Molnár Mihály inszeminátor, Kiss Dezső bérelszámoló, Farkas László géplakatos, Tuhár József magtáras, idős Szűcs Pál állatgondozó, idős Forgó Mihály növény- termesztő, Tieger István, Söregi János traktoros, idős Sajtos Lajos, idős Angyal Pál, Bene József tehenész, Oláh György műhelyvezető. Kocsis Árpád lakatos, Tóth Gy. Lajos, Gcmda László, Kiss Ferenc traktoros, Mikus Mihály gépész, Sinka Mihály, Füleki Pál, Németh II. Lajos állatgondozó, Kővári Ferencné szíj-titkár, F. Nagy János brigádvezető és Fúrj György traktoros. Jellemző, hogy a gazdaságban ötszáz- tizennyolcán viselik az ötéves dolgoz^ és százhetvenheten a tízéves dolgozó jelvényt. A szocialista brigád mozgalomnak is nagy hagyományai vannak náluk. 1961-ben idős Kecse Lajos nyolcadmagával kezdeményezte, azóta tizenöt szocialista brigádja van a gazdaságnak százharminckettő brigádtaggal. Kialakult a gazdaság szerkezete Hosszú időbe telt, mig kialakult a gazdaság mai termelési profilja. 1954-ben felhagytak a szerencsétlen gyapottermelési kísérletekkel. Jött a cukorrépa, a kukorica, s ipari növényként a kender, az olajlen. Sőt megpróbálkoztak még sárgadiny- nye, mák termesztéssel is. 1960-tól egyszerűsödött a növénytermesztés szerkezete, Kevés növényt nagy tételekben termesztenek azóta. (Cukorrépát például átlagosan négyszáz holdon.) Elsősorban vetőmagtermesztő a gazdaság. Főképpen gabona és fajtaborsó vetőmagot ad, s nagy hibridkukorica vetőmag előállító Is. Hibridkukoricát félezer holdon is állít elő. Lucemamagot évente két- háromszáz holdról termel. 1961-ig répa- magtermesztéssel is foglalkozott. Attól kezdve áttért a zöldségtermesztésre. Alcsiszigeti üzemegységében kétszáz holdon berendezett öntözéses kertészetében Szolnok város ellátására termel. Itt működik a Bagi Ilona leánytábor, melynek lakói a megye középiskolás diákjai segítenek a zöldségbetakarításban. Nyaranként átlagosan hatszáz lány ismerkedik meg Alcsiszigeten e munkával. Itt és Martfűn mintegy hatszáz—ezer holdat tud öntözni. A vetőmagtermesztésen kívül tenyészállat nevelő gazdaság is. Jellemző, hogy vetőmagvakat mintegy kétszáz vagonnal ad évente, sertéstelepéről mintegy hatszáz tenyészkocasüldőhöz jutnak más üzemek. Üszőnevedő telepe pedig hatvannyolcvan tenyészüszőt ad évente. Tehenészete teljesen tbc-mentes és sertéstelepe ugyancsak brucelló-mentes. Korszerűen termelő négy üzemegység Az alcsiszigeti üzemegységet Nyíri László technikus, a martfűit Lengyel I ma-e technikus, az ürgehátit Harsányi Iván technikus, s a hékit Klément István technikus vezeti. Klément István tizenkét esztendeje üzemegységvezető. A héki üzemegységben működnek a szakosított állattenyésztő telepek. A hatszáz férőhelyes kocatelep a hozzá tartozó háromezerhatszáz férőhelyes hizlaldával. Ugyanitt van a híres szabadtartásos nö- vendék-üszőnevelő telep, a Kalaposon. Ürgeháton a marhahizlalók dolgoznak. Az ürgeháti sőretelep negyven vagon húst ad évente, túlnyomórészt exportra, az olaszok, a nyugatnémetek, s svájciak kedvelik elsősorban kiváló termékeiket. Alosiszigetet a már említett kertészeten kívül jellemzi a tehenészet is. Itt működik az ország egyetlen halszálkás fejőháza, ahol tizennyolc tehenet fej «egyszerre a géprendszer, s mindössze hétnyolc perc alatt. Itt tanulnak a fejőgépészek is, amely évenként kétszázötvenháromszáz gépi fejőt képez az országnak. Alcsiszigeten van a szakszolgálati állomás. Laboratóriumában huszonöt agrármérnök, vegyészmérnök, geodéta, technikus dolgozik. Évenként a tizenhárom állami gazdaságon kívül tizenöt-húsz termelőszövetkezetet is kiszolgálnak. A martfűi üzemegységben a központi borjúnevelő háromszáz férőhelyes. Ez takarmánytermesztő üzemegység, szálas- és abraktakarmányt állít elő. De a gazdaság takarmánykeverő üzeme a héki üzemegységben van, évente hatszáz vagon takarmánykeveréket dolgoz fel. Martfű híressége viszont a magtisztítótelep, amelynek a teljesítőképessége hatvan vagon évente és a megye más gazdaságai számára is vállal munkát. Neves vendégek a bemutatóüzemben A Héki Állami Gazdaság bemutatóüzem. A környék — elsősorban a szolnoki járás termelőszövetkezetei — évente, húszhuszonöt alkalommal küldenek látogatókat elsajátítani azokat a korszerű termelési módszereket, amelyekkel Hék dolgozik. Kukorica, búza, árpa és egyéb növényekkel kísérletezik az üzem. Ebben az évben például negyvennégy fajta kukorica, kilenc fajta húza nagyüzemi termesztési eljárását dolgozzák ki. Érthető, hogy iránta az országon kívülről is nagy az érdeklődés, a közelmúltban amerikai farmer-küldöttség, franciák, hollandok, brazilok, argentinok jártak náluk. Rendszeresen felkeresik a szocialista országok küldöttségei. Hazánk vezetői közül járt már Héken Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, miniszterelnök korában, 1983-ban dr. Münnieh Ferenc, az azóta elhunyt nagy magyar forradalmár. Ebben az évben dr. Dimény Imre miniszter, s nemrégen Tyitoy, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A látogatók elsősorban arra kíváncsiak, hogyan tud a gazdaság országos sikereket felmutatni. A múlt évben huszonkét millió forint nyereséget ért el Hék. Ebből tizenkét milliót terven felül. Így tudtak a dolgozóknak egymillió négyszázezer forint nyereségrészesedést fizetni, ami a maximálisan kifizethető huszonhat napi keresettel egyenlő összeget jelentette. A dolgozók átlagkeresete 1973 forint volt már tavaly. S ezen felül még évente háromszázezer forint jutalmat és célprémiumot is ad az üzem. A borítékon kívüli juttatásokról csak egy példa: a gazdaság minden kislakást építő dolgozójának húszezer forint segélyt ad. Évenként nyolc-tíz dolgozó részesül ilyen nagy dotációban. Negyedszer a vörös vándorzászló birtokában Fennállása óta mindössze egyszer, 1962- ben nem zárt nyereséggel a gazdaság. — Azonkívül mindig kitett magáért. Tizenkétszeres élüzem. Sőt négyszer nyerte máiéi a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját. Először 1957-ben, majd 1958- ban, 1961-ben és legutóbb 1967-ben. Nagyarányú építkezések következnek A következő években nagyarányú építkezések színhelye lesz a gazdaság. Alcsiszigeten a gázprogram keretében már ettől az évtől megkezdik bekapcsolni a lakásokba, termelő egységekbe, a vezeíékes gázt. Ugyancsak Alcsiszigeten ebben az évben három és fél millió forintból kétszáz személyes KISZ kollégium épül a nyári lánytábor elhelyezésére. Héken és Alcsiszigeten egy-egy torrólevegös lucerna- szárító üzem is épül. Nagy beruházásnak számít 1969-től százötven holdon csonthéjas gyümölcsöst telepítenek Alcsiszigeten Szolnok ellátására. Ugyancsak az alcsiszigeti kertészet rekonstrukciója során bővül a hollandi- és hajtatóházak területe. Martfűn jövőre száznyolcvanhét férőhelyes új. korszerű szakosított tehéntelep létesül. Készül a Tisza II. beruházási programja, amely már 1973-ban három ezerháromszáz hold öntözését teszi lehetővé. A héki üzemegységben megkezdődött a sertéstelep rekonstrukciója, s utána ezer- ötszáz tenyészkoca-süldőt tudnak kibocsátani évente. A munkások' jobb ellátását szolgálja a már az idén Alcsiszigeten megépülő háromszáz személyes korszerű üzemi konyha. Hely hiányában csak a nagyját tudtuk felsorolni a gazdaság gazdag építkezés: programjának. (x) Múlt és jelen. Ilyen volt Héken a megalakulás után a gazdaság központja. (Baloldali képünkön.) Ilyen ma ugyancsak Héken a gazdasag dolgozóinak művelődési haza. (Jobboldali képünk.) Még az előbbi épület is megvan. Ma raktár. Az 1962-ben kétmillió forintból épült művelődési ház klubtermet mutatj mát jellemző képünk
