Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

198*. Jtirrftis 19< SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KÉPERNYŐJE Az év 24. műsorhete alig­hanem a sorozatok és a játé­kok hete címmel vonul be a tévé krónikájába s talán a néző emlékezetébe is. Úgy­szólván vai amennyi napra jutott a játékból; pénteken irodalmi fejtörő-játék felnőt­teknek szombaton űrhajós­vetélkedő az úttörő pajtások­nak. vasárnap este Ki mit ELŐTT tud az ifjúságnak, csütörtö­kön mosószerek vetélkedője a háziasszonyoknak. Ez a játékdöm pírig nem túlságo­san hízelkedő a műsorszer­kesztésre. Es még ha vérbeli játékoknak lehettünk volna szemtanúi! a hirtelen be­állt kánikula — úgy véljük — ellankaszíotta a játékok egyikét, másikát. Pedig a .,1 játszótársunk, mondd, akarsz-e lenni'6 ? már a finishez érkezett. De ki tudja miért, a nagy gai- ral induló és kezdetben sok, szellemileg igényes és okos ötletet felvonultató játék hétről hétre, * helyesebben adásról adásra halványodott és színtelenedéit A mostani legutóbbi játék pedig sokkal inkább hasonlított már mondjuk egy érettségi vizs­ga irodalmi feleleteihez, mintsem igazi felfrissülést hozó játékos versengéshez. Hol maradtak a szellemes ötletek? Egy-egy stíluskor­szak felismerése, zene, vers és festmény alapján, melyek egyazon stíluskorszakból va­lók: középiskolás feladat Az még szomorúbb, hogy ko­moly összegek — 20 ezer, 10 ezer. 5 ezer forint — váro­mányosai csak úgyahogy birkóztak meg ezzel a tele­víziós irodalmi érettségi fel­adattal. Még a válaszokat nyugtázó zsűri-megjegyzések is vizsgahangulatot árasztot­tak — „nagyon jó felelet volt” hangzott el mintegy elismerésképpen semmint, ahogyan az előzőekben ta­pasztaltuk ötletes és tanul­ságos kiegészítéseket tartal­maztak volna. Varga Balázs és neves társai ez alkalom­mal túlságosan is háttérbe vonultak. Kár mert a játék éppen akkor vesztheti el így a nézők rokonszenvét, ami­kor végképp meg kellene hó­dítania őket is a játék szel­lemének. Éppen ezért a Tv — Mintaboltban talán szívesebben időztünkj ahová ezúttal is Megyeri Ká­roly invitálta a televízió né­zőit, főként a lányokat és a háziasszonyokat kissé meg­feledkezve, hogy ma már a férfiak között is sokan van­nak, akik a házi munkában — így többek között a mo­sásban is — serénykednek. A mosószerek kerültek terí­tékre; meghívott vendégek, szakemberek és tudósok fog­ták vallatóra a hazánkban gyártott tizenegy mosószert. Az eredmény: csak kettő nem állta ki a próbát. A zsűri imponáló keménység­gel utasította ki a Tiszta­ságot és a Radiont a mosó- -SBerelc - -„paradicsomából” a vásárló szempontjából ked­vezőtlennek minősült áru­cikkek ugyanis kifizet­tetnek a Mintaboltból. (Remélhetőleg az áruházak polcairól is!) Hasznos tanácsokat is kap­tunk, de ha még azt is meg­tudjuk, hogy az alkalomfa született mosási versenyen mennyi mosószert használtak a résztvevő háziasszonyok és hogy mennyit kellett volna használniuk, hogy ne legye­nek se túlságosan takaré­kosak, se pazarlóan bőke­zűek, akkor g tanácsok még többet használhattak volna. De Aba Iván röpke tájékoz­tatója is a mosószer-fogyasz­tás honi és külföldi állapo­táról, ha az évenkénti egy főre eső 3 kilogramm mosó­szerhez — mert átlagban ennyit fogyasztunk — hozzá­adja á vidéken ma niég ál­talánosan használt mosó­szappan mennyiséget. Akkor már korántsem lenne annyi szégyenkeznivalónk a fejlett tőkés országokkal történő egybevetéskor; azokkal, ahol fejenként 12 kilogramm mo­sószert használnak évente. Ezek ellenére mégis jó ez a Mintabolt; jó, mert lám vitára serkent s mert annyi minden fér el benne a ri­porttól a tudományos ismer­tetésig, a szakszerű elemzés­től a gyakorlati bemutatóig és még a játék is helyet kap benne. Jó értelemben tük­rözi ez a műsor a gazda­sági mechanizmus szellemét, s azt a helyes törekvést, hogy a televízió minél haté­konyabban tegye magáévá nézőinek — millióknak — az érdekvédelmét. Hasonló szándékok jellem­zik a Tv jelenti adásait is. A hús-kérdés után szomba­ton este Koválik Károly ve­zérletével a cipőügy került képernyőre. Reméljük a fo­ganatja sem marad eL Röviden Monyólt Ildikó mégis be­jutott a döntőbe. Igaz vers­mondóként és nem táncda­lával. Pedig mint énekesnek többszörösen ott lett volna a helye a döntőben. Hiszen teljesítménye a mezőny egyik legjobbjává avatta. S mégsem sikerült. Nem rajta múlott; sokkal inkább a kö­zépdöntők nem eléggé át­gondolt párosításán. Az első középdöntőből ugyanis játsz­va kerülhetett volna tovább. Mindez persze csak adalék a Ki mit tud megreformá­lásához. Lírai riport Garai Gábor­ral címmel kísérletező iro­dalmi versműsort láthattunk sok zavaró momentummal. Felesleges művészkedések — csak a szem látszik az arc­ból —. elkapkodott kamera­mozgás, mely kifejezés he­lyett zavart kelt és sorolhat­nánk. Ami megfogott Hor­váth Jenő műsorából, az mindenképp az elhangzott néhány kiemelkedően szép Garai-vers, és semmiképp a rendezői többlet. Erre mond­ják; a kísérlet megbukott. Többet vártunk az éjsza­kai órákban vetített svéd filmtől. A bevezető is töb­bet sejtetett, ízelítőt a mai svéd film magas színvonalá­ból, Ingmar iskolájából. A szerelem egyoldalú ábrázolá­sa azonban lehűtött« kedé­lyeinket. V. M. Rendeljük meg a szükségletünket Apró, kék röpla- pocska hull alá az égből. Azután már nem hull, hanem az utcán hever. Mert téma. Aszón,gyahogy: „Most rendelje meg szükségletét". Ne tessienek en gém zavarba hoz­ni. Hogy rendel­jem meg a szük­ségletemet? Mi­képpen rendelheti meg az ember a szükségletét? Talán feladok egy igénylést, amelyben megren­delni a szükségle­temet. Másképpen nemigen tudom, elképzelni. Jó. de mit kapok akkor? Hát szükségletet, — azt rendeltem, nem?! De van ne­kem szükségem szükségletre? Na, ezen még gondolkozom. K é- rem a szolnoki Mi­nőségi Szabó Ktsz- t. hogy segítsen nekem ebben: a röplapot ugyanis ők adták ki. Nesze neked. Lő rincze Lajos! — ti — Jászkisér a tragédia előtt A kevi kerék, meg a talp Vízi Valinak balett, nép­tánc és társastánc tanítói képesítése van. Mégsem lett hűtlen az Állami Balett In­tézethez. Két éves táncklub­vezetői tanfolyamra jár most is oda. Amellett he­tenként három-négy napra otthagyja Pestet, s Túrkevé- re látogat. így van ez már nyolc éve, — De most már nem csi­nálom tovább. Imádom nö­vendékeimet. szeretem Túr- kevét, de ez így nem mehet tovább. Nyolc év óta ígérik, hogy emelik a fizetésem — annyit kapok, mint egy sza­kács az üzemi konyhán —, s a jobb szervezés is csak álom. Sokkal több fiatalt lehetne toborozni a néptán­cosok közé, hogy lehessen válogatni közülük. Kim László, a túrkevei művelődési ház igazgatója rezignáltan csak annyit mond; — Majd alakul az, Valik?.. — Én már magának nem hiszek. — Gondoljon arra: egy­szer kerék, egyszer talp. Egyik növendéke jazz-ba- lett számával eljutott a tv elődöntőig. Néhányan rossz- májúan megjegyezték; „nem is vitte tovább”. Igaz, de sok-sok balettiskola növen­déke még addig sem jutott. — Én jobban bíztam a népi táncosokban. Jó volt a kosztümjük, szépen táncol­tak. A tv stúdióba kerülve azonban elbízták magukat. Ráadásul egyikük gatyaszá­ra beakadt a cipője sarká­ba. Ott álltam a díszletek mögött Látom, hogy elvál­tozik az arca, rámnéz, s csak forog körbe, nem úgy táncol, ahogyan kellene. — Nos, ebből semmi jó nem sül ki, — gondoltam, s to- vábbálltam. Harmincnyolc balettnö­vendéket, tizennyolc népi táncost s vagy százhúsz — a társastánc tanfolyamon résztvevő — fiatalt oktatott az idén a tánc rejtelmeire. Táncosai Pécsen, s jóné- hány helyen fellépnek. Meg­hívást rendszeresen kapnak. Túrkeve tánckulturája hoz­zá kötődött. Ezért kellene megvizsgál­ni ok a kevieknek; hogyan is állnak azzal a kerékkel, meg a talppal... S. B. 0 Tavaly csak júniusban kezdődött a vízhiány Jászki- séren. Az idén már április közepén. Egyetlen tanácsülés sem volt olyan egységes, mint az április 20-i rendkívüli, amelyet az aggasztó víznél­küliség megszüntetése érde­kében hívtak össze. Arról kellett dönteni, hogy úi Ívűi fúrására felvegyen-e a ta­nács 1,3 millió forintot, vagy sem. — Három évig. amíg visz- szafizetjük, mindenről le­mondunk — állt fel egy ta­nácstag. — Se villany, se járda na épüljön addig — ugrott fel egy másik. — Megszavazzuk, megsza­vazzuk — zsongott a tanács­terem. Máius 28-án azonban meg­kapták az OTp jászapáti fi­ókjának a levelét. ....■bankhitel igénylésükre közöljük, hogy azt közpon­tunk elutasította... a jelen­leg rendelkezésre álló hitel­keret az engedélyezést nem teszi lehetővé”. Június elején a vízhiánv miatt súlyosbodott a helyzet. A jászberényi járási tanács vb egészségügyi .csoportjá­hoz kinevezett állami köz­egészségügyi felügyelő ezt a levelet írta a községi tanács elnökének; „Ügy mint állami köz- egészégügyi jelügyelő és úgy is mint járási tanácstagjuk kötelességemnek tartom az Elnök Elvtárs figyelmét fel­hívni a község aggasztó jár­nám ni oiö helyzetére. Jászkiséren az év első 5 hónapjában 14 vérhas meg­betegedés fordult elő. A megvizsgált há~-'mszáz sze­mély — a község lakosságá­nak körülbelül 4 százaléka csupán — közül kilenc tü­netmentes bacHus ürítőt si­került kiszűrnünk. ...a község talaja gyakor­latilag fertőzött... addig na­gyobb baj nincs, míg a víz­vezeték hálózat nyomás alatt van. A minimális víznyomás következtében kiürült háló­zatba azonban bármikor be­kerülhetnek a vérhas bakté­riumok. Reá’is lehetőség von robbanásszerű. közismerten víz eredetű járványra, mely órák alatt tömegeket érint­het” Június 3-án a Szolnok me­gyei víz. és Csatornamű Vál­lalat szakvéleményt küldött a községi tanácsnak a jelen­legi ivóvízhelyzetről és az ínség megszüntetésének lehe­tőségéről. „Vállalatunk 1963-ban vet­te át üzemeltetésre a községi vízmüvet, meliiet 6 vizadó kútra telepítettek. Az akkori adatok szerint vígadó köves­ségük összesen 169 liter'pprc, vamjis navontn 246 köbméter volt. (a kutak hozama idő­közben csökkent.) A víz körülbelül 21 kilo­méteres hálózaton jut ey a fogyasztókhoz, Vannak köz- kntak, és 176 házhoz vezet­ték be a vizet. A község lét­száma 6737. A bekötésekre számított legalacsonyabh, fc- gvasztássnl, 150 és a közu­takra számított 60 literrel számolva, a jelenlevők mel­lé eov minimum, 156 V-nerr teliesitménnű kiitre lenne szükség Jáez' s-*-en." M Dr. Urbancsek János fő- geológi’s Szolnok megye víz­földtana és vízellátása című nagyszerű könyvében így ír Jászkisér adottságairól: „Jászkisér vízföldtani adottsága, valamint a lakos­ság vízellátása az eddig fel­soroltaknál már lényegesen rosszabb... Megállapítható, A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium — a Belügyminisztérium Tűzren­dészet! Országos Parancsnok­sággal egyetértésben — fel­hívja valamennyi termelő- szövetkezet, állami, kísérleti, tan- és célgazdaság vezetőié­nek, valamint az egyénileg gazdálkodóknak a figyelmét a mezőgazdasági termények aratása, cséplése, s betakarí­tása során az előírt megelő­ző tűzrendészeti rendelkezé­sek maradéktalan betartásá­ra A gondatlanságból, felü­letességből keletkezett tűz, ugyanis percek alatt meg­semmisítheti a termények je­lentős részét és súlyos káro­kat okozhat. A rendkívül száraz időjá­rás miatt a szokásosnál is na­gyobb gondot kell fordítani a hogy Jászkisér területén akár a mélyebb, akár pedig a ma­gasabb homokrétegeket, nyíl­ják meg, azok vízadó képes­sége mindenütt gyenge és S0—100 liter/perc vízmennyi­ség kinyerése csak kivétele­sen jó vízföldtani körülmé­nyek között lehetséges.” 0 A jászkiséri kétségbeejtő vízhiány mellett nem, hogy nem lehet szó nélkül elmen­ni, de azonnal, minden kése­delem nélkül cselekedni kel1. A község vezetői cselekedné­nek is, de a kölcsön hiá­nyában meg van kötve a ke­zük. Ha az OTP-től sürgő­sen meg is kapnák az igé­nyelt 1,3 millió forintot és azonnal megkezdenék a kút fúrását, az idei szomjúság már mindenkéopen meg- syötri a jászkiséri embere­ket. A kút csak a iövő évi ivóvízgondokon enyhíthet. A jászkiséri állapotok evors segítséget igényelnek, de a jövőre nézve rendkívüli nagy tanulsággal is szolgál­nak. Hogyan jutott a község népe ilyen tragikus helvzet- be? Ügy, hogy a község ve­zetői a vízvezetékháiózat ro­hamos fejlesztése közben megfeledkeztek arró', hogv közben a vízszolgáltató ku­tak számát is nevein; kel­lene. — bognár — tűzfigyelő és tűzoltó szolgá­lat jó megszervezésére, az erő- és munkagépek elektro­mos berendezéseinek karban­tartására, tűzbiztos üzemel­tetésére. Gondoskodni kell a közutak és a vasutak mértén a kalászos termények gvors betakarításáról és a védő- szántásról. A technológiai fe­gyelem megvalósításával tö­rekedni kell a szárításnál és a tárolásnál keletkezhető ön­gyulladás megakadályozására. Szigorúan be kell tartani az előírt helyeken a dohányzási és a tűzgyújtási tilalmat A tűzrendészeti előírások betartását ellenőrző szervek és a tűzrendészeti hatóságok a legszigorúbban eljárnak a tűzrendészeti szabá'yokat sértő gondatlan, felületién személyek eilen. Á Me<ő~a*dascégi és Élelmezésügyi Minisztérium felhívása Vaszil Conev:* A TROMBITA A termelőszövetkezetben megürese­dett a bivalypásztor funkciója. Gencsó, a korábbi pásztor, aki mellesleg har­monikáé is volt, olyan ragyogóan ját­szott a megyei kulturális seregszem­lén, hogy a központból még új meg­bízatással tért vissza, — ő lett a téesz kultúrcsoportjának vezetője. Megörültek ám a helyi káderek. — Bravó, mondták, lám mit jelent az új élet! Ez aztán a fejlődés, ez a mi jö­vőnk — a Haladási így örvendeztek mindaddig, míg pa­naszosan fel nem bőgtek az elárvult b: valyok. Olyan sok kellett volna a bivalyok­nak? Reggel kihajtják a mezőre, este meg vissza a faluba. Csakhogy jelent­kező nemigen akadt a megüresedett vosztra. A lányok meg a legények va- lamenyien tanultak — ki traktorosnak készült, ki agronómusnak, vagy állat­orvosnak, sőt ketten még a tv szere­léssel is megpróbalkoz’ak. Bivalypász­tor azonban senki sem akart lenni. — Lám csak, micsoda alkalom, — fordult az elnök a Komszomol-tagok- hoz. — Megmondjuk őszintén, szen­vednek az állatok. Nem lesz ez így jó. Itt van hát egy igazi komszomolisln megbízatás: egy ifi vállalja, hogy legel­teti a bivalyokat. A komszomolisták abban megegyez­tek, hogy igen komoly a helyzet. Van fülük és hallják, hogy’ bőgnek azok a szerencsétlen bivalyok, de méginkább emlékeznek az igazi emberekre, meg arra a rögös útra, amit azok válasz­tottak. Erre tanította őket az iroda­lom, ami bátor, soha vem hallott hős­tettekre ösztönözte őket. Űrpilótának bőségesen van jelentkező, de bivaly- pásztor — egy sem akadt. A komszomolisták légülis kifejtet­ték véleményüket: — Világűr igen, bivalyok — nem! Es szétszéledtek. A megüresedett állás problémája pedig lassan olybá fejlődött, hogy nem volt mit tenni tovább. S mikor már mindenki belenyugodott, hogy semmi­féle kiút nincs, a községházán meg­jelent egy cigánylegény — En — mondta — elvállalom a bivalypásztorságot. A gazdaság vezetői megkönnyebbül­ve lélegzettek fel, s a könyvelőre bíz­ták a cigánylegényt, hogy az közölje vele jogait és kötelességeit. — A kötelességed világos, — mondta a könyvelő — reggel kihajtod a biva­lyokat, ráereszted őket a rétre, es'e meg hazatereled a csordát. Ezért a inunkéért pedig pénzt kapsz. — Meg egy trombitát. — mondta a cigánylegény. Régi bútordarab és tapasztalt ember volt a könyvelő. De, hogy a bivaly- pásztort még egy trombita is megilleti a gazdaság kontójára — arról nem hallott. — Várj csak, — szólt a könyveld és szétteregette a könyveit. — Úgy, úgy... Szóval, figyelembe véve a re­ménytelen helyzetet, amibe kerültünk, lehetőségünk van arra, hogy ne a 12 §. K. pontja. hanem a 13. §. G. pontja alapián nevezzünk ki és a fizetésen kívül munkaruhát is adjunk... — Meg egy trombitát, — mondta 5- c igánylegény. A könyvelő pislogni kezdett, majd ismét könyveibe bűje. — A börtönbe kerülök miattad, — nevetett szánalmasan es ujjúval meg­fenyegette a cigánylegényt. — De ha ■ i 13 §. A. pontját vesszük, úgy ingyen szállást is kapsz. — Meg egy trombitát. — mondta a cigánylegény. A könyvelő kigombolta felső gomb­ját és sóhajtva egy nyugtatót tolt. a nyelve alá. A téesz vezetősége közgyűlést hívott össze. Elhatározták, hogy leváltják a könyvelőt. — Ez már csak így van, testvér, lá­tod mi sült ki a dologból — feddte meg az elnök. — A bivalyok csak bőgnek megmondom őszintén, szen­vednek azok a jószágok pásztor nélkül Tudom, hogy régi, tapasztalt szakem­ber vagy. Mindenkiről tudtál mindent De ez a trombita nem hozott nekeo szerencsét. Trombita nélkül a bivaly- pásztor nem akar dolgozni, pásztor nélkül meg nekünk is fújtak... El ken há* válnunk. Könyvelőt még csak talá­lunk, de ami a bivaly-pásztort illeti, hát... ...Másnap a városból, megjött egy fiatal, vidám könyvelő. Hóna alatt alanyfénnyel csillogó trombitát cipelt. A cigánylegény megkapta a kialkudott hangszert és kihajtotta a bivalyokat a legelőre. A csorda elején hömpölyögtek a méltóságteljes tehenek. mögöttük a neveletlen borjak ugrándoztak, a csor­da végén pedig az öreg bivalyok lép­kedtek. Az utolsó bivaly hátán, teljes ma­gasságában kiegyenesedve ült a mezít­lábas cigánylegény és teli. tüdőből fújta a trombitát, s a h ingokból lassacskán kikéiekedett a „Kiment az Ujúság a kék patakpartra” című, nagyonis is­mert nóta dallama... Molnár Sándor fordítás* * Fiatal bolgár humorista. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom