Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ME6YEI i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 1 forint XIX. évfolyam, 128. szám. 1968. június 2., vasárnap. BEBORÜLT AZ EG ?| Láthatják, mondta szomorúan a főagronómus, mi mindent megtettünk. Benne a sok emberi munka, a nagy anyagi érték a földben s eső nélkül megy tönkre minden. Nagy nekigyürkőzéssel, korán, kitűnő munkával vetették el az ősszel a gabonái. A talaj megkapta a szerves trágyát, a műtrágyát, a növény vegyszeres gyomirtást. Olyan példás ápolásban részesült a növény, hogy még a dűlőutat szegélyező fasort is kapálták, szinte minden szál gyomot kiirtottak. Aztán elment a tavasz, úgy hogy eső nem esett. S elment a főagronómus kedve is. Valahányszor bejárja a határt — s minden nap ezt teszi — szomorú. Attól fél, mit szólnak majd az emberek a zárszámadáskor, nem őt okolják-e majd, amiért nem lesz meg, amire számítottak. A szolnoki járási pártbizottság első titkára beszélte el: a hozzájuk tartozó szövetkezetek jórészében maga is határjáráson volt. Képet akart nyerni a valóságról, s a szövetkezetekben uralkodó hangulatról. A járási titkár azt tapasztalta: a szövetkezetekben a kisebb rész nem izgatja magát. A döntő többség azonban kétségbeesett. Most már minden elveszett, most már minden odavan hangulat bénítja őket. Éppen ezért ösz- sze is hívták a szövetkezeti elnököket, párttltkárokat. A határ valóban .olyan, van alapja a rosszkedvűség- nek, de nincs a kétségbeesésnek. Az egyik dolog: egyszer majdcsak megered az eső Most is borult az ég. A napokban is esegetett valamicske. A tavaszi vetésű növények termését megmondani tehát senki se tudná. Ősziekből biztos nem lesz jó termés. Ezt már eldöntötte az eddigi időjárás. Néhány esztendeje azonban elkezdődött az a gyakorlat, hogy zárszámadáskor előre nem látható kiadásokra készpénzt tartalékolnak a termelőszövetkezetek. A megye közös gazdaságainak nagy többségében előre gondolkoztak. Sajnos, hogy az időjárás úgy hozta, beigazolódott az effajta körültekintés fontossága. De most azért sokat jelent. Távol áll tőlünk, hogy alaptalan megnyugvást keltsünk, hiszen a meg nem termett gabonát a pénz sem pótolja De az élet még sosem igazolta a kétségbeeső embert. A mindenről lemondok, a kétségbeeső ember tettvágy nélkülivé lesz, azt se teszi meg, amit megtehetne. Annak a szövetkezeti vezetőnek van helyén a szíve, s az esze, aki látja a bajt, de azon töri a fejét, mivel próbálkozzanak a szárazság okozta termés és jövedelemkiesés pótlására. Elsősorban azon, mit lehet ilyen időjárás ellenére is kihozni a földből: mit vessenek az eddig letakarított és az aszály miatt kiszántott növények, valamint a korán leke rülő kalászosok után. A megyében nem igen dívik a másodvetés. Most a kényszer- helyzet előrelátásra késztet: a másodvetések sok takarmányt pótolhatnak. S az is, ha a melléküzemágat jobban kihasználják, a kiadásokat leszorítják, a kevesebből jobban gazdálkodnak. És főképpen: még öntözéssel sok mindenen lehet segíteni. De az idő már azt parancsolja; elsősorban ne a gabonát, hanem a kapásokat öntözzék. Mert ha az is elkésik... A közösségért érzett felelősség szép példája a szövetkezeti vezetők aggódása. De nem szabad eltúlozni. A szövetkezeti tagok belátják ezt. Azt is tudják, kisparaszti gazdálkodás esetében az ilyen időjárás a tönkremenéssel volt egyenlő. Adjon ez is önbizalmat a gazdaságok tagjainak, vezetőinek. Nagyüzemben lcönynyebb mindent megszervezni. Az egyik ötlet is, a másik is hoz valamit. A mélabú helyett mindig hasznosabb a dacos nekifeszülés. A szövetkezeti vezetők hangulata egy közösség számára mérvadó. Abból lehet igazán baj, ha kétségbeesésük átterjed a közösségre. Az egészséges aggódó kiútkeresés ragadjon át. — borzák —* Célprémium kinek-kinek A század betegsége „Zsuzsannának liliomot“ Jász-Kun Kakas 90 ezer dolgozó munkaideje csökken A Könnyűipari Minisztériumba 41 vállalat küldte be felkészülési tervét, amelynek alapján csökkenteni kívánja dolgozóinak heti munkaidejét. A minisztérium és valamennyi érdekelt szak- szervezet megvizsgálta észrevételezte a felkészülési terveket, s ennek alapján az év második felében részlegesen és fokozatosán újabb üzemek térnek át a rövidített munkahétre. Egyelőre nem mindenütt heti négy órával, hanem esetleg kevesebbel rövidül a munkaidő. Az újabb munkaidő csökkentés a -41 könnyűipari vállalatnál előreiáthatólag 90 000 dolgozóra terjed ki. A Szovjetunió magyarországi nagykövetének látogatása Szolnokon, Alcsiszigeten és Martfűn Tegnap reggel 9 órakor egésznapos látogatásra Szolnok megyébe érkezett Fjodor Jegorovics Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Erdélyi Károly külűgyminiszteirhelyettes kíséretében. A vendégeket a megyei pártbizottság előtt Csáki István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Az érkezés után Csáki István löviden tájékoztatta F. J. Tyitov nagykövetet és Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettest a megye helyzetéről. A beszélgetésen jelen volt még Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke. Váczi Sándor és Zagyi János. a megyei pártbizottság titkárai és Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára. Ezután a vendégek a megye vezetőinek kíséretében a szolnoki Tiszamenti Vegyiműveket látogatták meg. A fogadás után dr. Móra László főkönyvelő és Lukács Gyula párttitkár tartott tájékoztatót a gyár politikai és gazdasági helyzetéről. A délelőtti program az üzem megtekintésével ért véget. Ebéd után a szovjet nagykövet és a külügyminiszter- helyettes a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységbe látogatott el. Kíséretükben volt Csáki István, Fodor Mihály és Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára A gépkocsikból kilépő vendégeket Bozsik Tibor, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője, valamint a gazdaság igazgatói a. párt- és szakszer- vezeti titkára fogadta, ma'd Kálmán István tartott tájékoztatót a gazdaság helyzetéről, munkájáról. Fjodor Jegorovics Tyitov- nak, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetének és Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettesnek egésznapos megyénkben látogatása a Héki Állami - Gazdaság martfűi üzemegységében az esti órákban ért véget Vendég Lengyelországból Szolnok testvérvárosából Szceczinből a Szceczini Kurier című lap főszerkesztője a Szolnok megyei Néplap vendégeként megyénkbe érkezett. Itt-tartózkodása alatt megismerkedik megyénk társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életével. Zöldül a derzsi határ Működnek as önlösőgépek Tavaly ilyenkor „úszott” a a tiszaderzsi határ. A folyó mentén - fekvő földekből 800 hold fekete ugar maradt, annyira vizes volt, hogy nem tudták bevetni. A víz kóros hatása még az idén is érződik, mert tönkretette a talajszerkezetet, a talajéletet. De az aszályhoz képest ez a kisebbik baji Már ebben a hónapban termel as épületelem gyár — Egy hónap se kell már, s gyárunk kibocsátja az első termékét — mondja Kruzslich József, a készülő szolnoki épületelemgyár személyzeti vezetője, Varga Ferenc igazgató tájékoztatójá„Szándékunk ébresszen figyelmet” A kuliurális napok követendő példák A közelmúlt napokban zárult a jászsági és a törökszentmiklósi kulturális napok programja. Mindkét helyen a városi és a járási művelődésügyi szervek együttműködése, sikeres összhangja volt az eredmények záloga. Szintén a napokban tanácskoztak a szolnoki kulturális hetek újabb megrendezéséről. Egyszóval a megye középső és északnyugati részében az átlagosnál többet igyekeznek nyújtani a művelődésügyi szervek. .Mondhatná erre valaki, hogy kultúrpolitikánkat nem lehet néhány hét alatt megvalósítani, hosszú évek rendszeres munkája kell ahhoz. Való igaz ez. De a kulturális hetek rendezői nem is tűzték ezt célul. Inkább arra törekednek, hogy bizonyos vonatkozásban a népművelés egy-egy szakterületére irányítsák a figyelmet. Egyikük találóan úgy fogalmazta rnegj hogy arra az időre feliegyék az emberek az ünneplökala- pot. S mindezt nemcsak a látszat kedvéért, hanem a táj, a szűkebb haza szeretetéből adódóan határozott célokért. A törökszentmiklósi népművelők például az idén a mezőgazdászokkal fogtak össze. Részben a dolgozók szakismeretének bővítése, részben emberi lényükhöz való közelebb kerülés, hatékonyabb nevelésük volt a cél, melyet sikerrel elértek. A jászberényiek más jelleggel rendezték az idén a kulturális napokat. Ök a szülőföld szeretetéből kiindulva a haladó hagyományok ápolásának, a jelen kulturális értékeinek megbecsülésének szentelték főleg ezt az időszakot. Ennek a programnak megfelelően képzőművészeti kiállításra, honismereti szakkörök találkozójára, munkásmozgalmi emlékei? kiállítására, irodalmi színpadok fellépésre, fotókiállításra, helytörténeti kiállításra és sok egyébre sort kerítettek. Sokoldalúan, különböző módszerekkel szolgálták ugyanazt a célt. Műsorfüzetük előszavát azzal zárták: „Szándékunk ébresszen figyelmet”. S ne csak figyelmet, hanem követendő példaként tettekre is serkentsen. A Kunság jórészén — ide értve a tiszafüredi járást is — szintén elkelne valamilyen hasonló rendezvénysorozat, ami a hétköznapok megszokott közönyéből kizökkentené az embereket A szolnoki, a jászberényi és a törökszentmiklósi példa bizonyítja, hogy érdeklődésben, aktív segítőkészségben nem lenne hiány. Csak kezdeményezni kellene azokban a városokban, járásokban is. & B. ból kiderül, hogy a szabadtéri készórutároló óriáson — amely 240x100 méter alap- területű — a híddaruk pályáit szerelik. Az alig kisebb gyártócsarnokban szintén. Az oszlopokon csak a szikraeső jelzi, hogy fent hegesz- tenek. Mintegy háromszáz ember legalább százféle munkán szorgoskodik. Segédeik: a gépek sokasága. Ki kezeli a gépeket? A gyár egy részében júniusban már termelnek. A szabadtéri csőgyártó telepet most még ugyan alapozzák, de — az építők napja köze- ledtén — az építők remélhetőleg kitesznek magukért. — Júniusban próbaüzemet tarthatnak, júliusban pedig megkezdik a folyamatos gyártást. Novemberben a mozaiklap, decemberben a szerkezetek gyártása lesz a program. A kérdésre, hogy a rengeteg gépet ki kezeli, ki irányítja majd, Busku József, a gépészeti osztály vezetője kis füzetet tesz az asztalra. A jelentkezők névsora van benne. Belelapoz és kiderül, hogy ez még jórészt számukra is talány. Huszonöt betonelemgyártó. tizenkét épületgépész, több géplakatos, hegesztő, stb. ipari tanulót szerettek volna az idén szerződtetni. Mindösz- sze egyetlen egy jelentkező volt. — Hogyan indulhat mégis a termelés? — Annyi kiképzett, betanított munkásunk azért m;'yr van, ahányra az idén szükség lesz. Mintegy százan a budapesti gyárban tanulták vagy tanulják a szakmát. Az utánpótlásról kell gondoskodni! Az említett füzetben most éppen a nyolcszázadik bejegyzés következik, de az évi — csaknem 300 milliós teljes termelés idejére, 1970- re ezerkétszáz ember kell ide. — Nők is? . — Ha a Szolnokon elhelyezkedni szándékozó nők könnyebb fizikai munkára vállalkoznak, mindenkit tudunk foglalkoztatni. — Mennyit kereshetnek a nők? — Ezerháromszáztól kétezerkétszáz forintig. Akik máshol szerzik meg a képzettséget, azoknak a tanulás idejére havonta jutalompénzt adunk. Most például nehézgépkezelőket keresünk. Negyven-ötven embert szeretnénk két hónapos tanfolyamra Debrecenbe küldeni. Érettségizett fiatalokat is várunk. Komoly, vonzó szakmákat tanulhatnak nálunk. A betontechnológiától a vázszerelésig rengeteg igényes, szép foglalkozás lesz itt. Júliustól rövidített munkaidővel dolgozunk. Plusz 26 szabadnap egy évben. Választékbővítés is — Az erdetíhez viszonyítva bövitik-e a termékek választékát? — Igen — válaszol úiból a gyár igazgatója — 1969 első negyedévében már lakásgépészeti magokat is gyártunk. Ezenkívül vikendház- hoz, családi és többszintes lakásokhoz — évente mintegy ezer családi házhoz — gyártunk elemeket. A BNV-n díjat nyert a betonelemgyártó vállalat garázsa. A harmadik negyedévben már mi is szeretnénk azt folyamatosan gyártani. Az igények alakulása indokolta az eredeti profilbővítés* A saövetkezet elnöke, fő- agrornómusa arról panaszkodik, az eső most is elkerüli községüket. A szomszédos községek szövetkezetei kiadós .«»sőt kaptak, a derzsi határban csak száz holdas parcellát áztatott meg. Az itteni földek azonban mintha jobban bírnák az aszályt. A búzák üde zöldek, csak itt-ott látszik rajtuk a hőség sanyargatása. A szövetkezet 1070 hold búzát vetett, s átlagosan 14.8 mázsás termést tervezett. A tsz vezetői szerint ennyit vagy megközelítően ennyit be tudnak tartani, ha további baj nem éri a vetést. A tavasz elején azonban 20 mázsás tlagot vártak. Csakhát... Az esővárás helyett öntöznek a szövetkezetiek. / Az esőztető berendezés és a három Pajtás típusú szivattyú április közepétől működik. Sőt a vízigtől is kölcsönöztek egy nagyteljesítményű gépet, mellyel a holtágból emelik át a vizet. A brigádok reggel 5-től este 8—9 óráig dolgoznak. öntözik a lucernát, a vörös herét, a dohányt és a kertészetet. A csalamádé és az uborka magja ki sem kelt volna, ha nem kap mesterséges csapadékot. Most kezdték meg a kukorica második kapálását, s párhuzamosan az ideiglenes csatornákat is kihúzzák a táblákon. A 240 holdból 150-et tudnak barázdásan megöntözni. Ennyit függetlenítettek az időjárás viszontagságaitól. A cukorrépa esőt kapott, ha kell ezt is öntözhetik. Sok kárt tett az aszály Tiszaderzsen is, de nem any- nyit, mint a megye egyéb területein. Bíznak az emberek, tudják, hogy az ősziekből nem lesz rekordtermés, de a tavasziak termésátlagait még befolyásolhatják. Rajtuk múlik;- «• h =
