Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-12 / 136. szám
ta~tozott még akkor, a szarvasi és a kiskörei. 1961-ben e két üzen M.1 ált Szolnok megyétől, tulajdonképpen akkor újabb területi rendezésekkel is kialakult a megye állami gazdaságainak mai területe, akkor alakult ki a ma is gazdálkodó és működő tizenhárom Szolnok megyei állami gazdaság. S maradt a számuk is és a területük is változatlan 1967-ben is, amikor megszűnt ;k n megyei igazgatóságok és az állami gazdaságok központjának jóosztályaivá alakultak át. A szervezeti változások is jól mutatják a tapogatózást, azt a bizonyos keserves húsz esztendőt is, míg eljutottak idáig a megye állami gazdaságai, hogy ma már a hozzájuk tartozó százharmincezer holdról szó szerint ontják az árut, iparszerein termelik a növényi és állati termékeket. Egy-egy állami gazdaság áltagos birtoknagysága ma kereken tízezer hold megyénkben, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb, a Középtiszai Állami Gazdaság huszonhétezer holdon, a legkisebb, a szenttamási pedig három és félezer holdon gazdálkodik. Jó lenne felsorolni a kezdeti esztendők körülményeit is. Amikor nem volt vetőmag sem, műtrágyáról nem is beszélve, a gépi technika pedig legtöbb esetben az uradalomtól maradt gőzekéket, viharvert cséplőgépeket jelentette. Hogy örültek az első kormos traktoroknak az állami gazdasági dolgozók, amit ma talán már ingyen se fogadnának el. A tapasztalatlanság sok mindenre rávitte az embereket. Az ötvenes években azt hittük, hogy a gyapot és a rizs lesz a mezőgazdaság megváltása. Szolnok megyében akkor nem kevesebb, mint harmincezer holdon termett rizs. Aztán mégis csak magukra találtak, a munkásosztály, a i ép államának erőfeszítései meghozták gyümölcsüket. Gyarapodott a tudás, a technika, az anyagi feltételek, termelési eszközök, s rájöttek, hogy a gyapot helyébe sokkal hasznosabb például cukorrépát termelni. Egyre inkább a belterjesség felé irányultak a megye állami gazdaságai. Nem volt ez könnyű. Hosszú időbe telt, amíg a háromezer hold kukorica termesztés tizennégyezer holdra, a maira futott fel. Rátértek az állami gazdaságok az állattenyésztésre, s velejáróan a takarmányfélék nagyarányú termesztésére, az állatállomány takarmányszükségletének >izto- sítására, és a nagyarányú árutermesztésre. A máról mit mondjunk? Az utóbbi esztendőkben hozta meg éppen gyümölcsét a párt agrárpolitikája. A gépesítés, a szak >sitás nagy minőségi változást hozott az állami gazdaságokban. Ml már a Szolnok megyei állami gazdaságok teljesen gépesítették a gabonatermesztést, a lucernatermesztést, nagyrészt gépsorok végzik a kukoricatermesztést, bevezették az istállókban a gépi fejést, s éppen most alakulnak ki a korszerű szakosított állattenyésztő telepek megyeszerte. Az állami gazdaságok voltak a szocialista mezőgazda:ág úttörői, s természetes, hogy hosszú esztendőkön át u példát, a mintát adták és adják a termelőszövetkezeteknek is. Az ország, s a megye dolgozó parasztjai figyelték az állami gazdas igok működését, s mielőtt a közös útra határozták el magukat, sokszor csoportosan látogattak el az állami gazdaságokba. Utána már b megalakult termelőszövetkezetek újra az állami gazdaságoktól kértek és kaptak is segítséget. S éppen példájukon erősödtök úgy meg, hogy ma már méltó versenytársaik tanítómestereiknek. Ez azonban az állami gazdaságok történelmi érdemeiből mltse von le, M ost, amikor megyeszerte a húsz esztendős jubileumra készülődnek az állami gazdaságok dolgozói, a bensőséges, szép ünnepségeken emlékeznek meg majd a küzdelmes útról, érdemes ezekre visszapillantani. Meg is történik úgy is, hogy mostantól kezdve minden hét szerdáján — tizenhárom héten át — egy-egy teljes oldalon bemutatjuk olvasóinknak a megye egy-egy állami gazdaságát. A tizenhárom Szolnok megyei állami gazdaság — a csorbái, a héki, a jászsági, a karcagi, a középtiszai, a kunszentmártoni, a mezőtúri, a nagykunsági, a palotást, a surjánt, a szenttamást, a szolnoki, a tiszasülyi — életéröl, munkájáról bőven van mondanivaló. Ezúttal azonban csupán néhány röpke sorban próbáljuk bemutatni jellemzőiket, karcagi Állami gazdasAg A villcmypászforos legeltetés meghonosítói A kilencezer holdas mezőgazdasági üzem, amely a Karcagi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságából és a Tilalmasi Állami Gazdaságból alakult, ma is a technikum gyakorló gazdasága. E gazdaság nevéhez fűződik a villanypásztoros legeltetés meghonosítása, amelyet a magyarkai üzemegységben a kísérleti gazdaság kutatóinak segítségével valósítottak meg. Rét- és legelőgazdálkodása példás. Nagy. rizstermesztő gazdaság is. Fő profiljának a szarvasmarha- és juhtenyésztés számít. — Komplett juhtelepe most alakult ki, s ötszázas létszámú tehenészete ugyancsak. DASAG Húsz évesek a megye állami gazdaságai (x) surjánt Állami gazdaság ■ Az öntözéses gyümölcstermesztés „hazába" A négy és félezer holdas gazdaság sokrétűségére jellemző, hogy kétszázötven vagon jonathán almát ad például évente, ugyanakkor a szolnoki, budapesti vásárlók híres kolbászairól, húskészítményeiről ismerik. Ez az üzem egyébként öntözéssel termeszti a gyümölcsöt. Vetőmagtermesztéssel is foglalkozik, kukorica, cukorrépa is a profiljai közé tartozik. Természetesen húsfeldolgozó üzeme csak úgy tud árut adni, ha a sertéstenyésztés is fej lett. Márpedig az. Korszerű tehenészetükben négyszáz tehén fér el egyszerre. A híres jonathán almáskcrl Surj ánban. csorbái Állami gaz- szolnoki Állami gazd asag TISZASÜLYI Állami gazdaság Közép-Európa legnagyobb rizstermesztője A tizennégy és félezer holdas Tiszasülyi Állami Gaz- | daság rizséről ismertebb leg- inkább. Kétezer holdas rizs- ] földjeivel Közép-Európa leg- | nagyobb rizstermesztő üzemé- I nek számít. Az ötvenes j években volt, amikor nyolc- j ezer holdon foglalkozott ve- ! le. Ma is hétezerháromszáz I holdat öntöz évente, s ezzel | a megye legnagyobb öntöző j üzeme is. S nemcsak tér- | mesztik a rizst, hanem új j rizshántolójában maga is i dolgozza fel. Állattenyészete j — különösen a sertéste- j nyésztés szépen fejlődött. — j Hollóháton új tehenészeti te- I lep, Görbemajorban sertés- j telep, — Szénási majorban ugyancsak sertéstelepe fejlődik. Ugyancsak húsfeldolgozó üzeme is van, s a szolnoki boltban szeretik készítményeiket. Épül lucernaliszt üzemük, s útépítő részlegük is ismert. Az öntözéses kuUortcaA legnagyobb cukorrépatermesztő gazdaság termesztés iskolája A Csorbái Állami Gazdaság mindössze négy és fél ezer holdon gazdálkodik, Kisújszállás, Túrkeve, KuncsorA kilencezer holdas Szolnoki Állami Gazdaság sok mindennel foglalkozik. A megye legnagyobb cukorrépatermesztő üzeme egyébként. Ebben az évben is négyszáz holdon termeli e fontos ipari növényt. Tiszavárko- nyi üzemegysége zöldség- és gyümölcsellátó helye a megyeszékhelynek. Nagylétszámú állatállományában dominál a sertés és a juh. Melléküzemági tevékenységét is - kifejlesztette, foglalkozik öntöző szivattyúk gyártásával műhelye. utcarészlet” Szolnoki Állami Gazdaság sertéstelepén. Ha nem is alföldi arany, de jól jövedelmez a rizster- mpcrlús Tisza sül vön. SZENTTAMÁSI ALLAMI GAZDASÁG Hibridkukoricagyár és lovasiskola Bakhátas módszerrel vetik a kukoricát Csorbán, hogy könnyebben öntözhessék ba határában. A gazdaság fő profiljai közé tartozik a nagyarányú és kiváló vetőmag- termesztés. Kukoricatermesztéséről ugyancsak híres. Ennek az állami gazdaságnak az érdeme, hogy a múlt években kipróbálta és meghonosította a mélybarázdás módszerű öntözéses kukorica termesztést. Birtoknagyságához képest is, s minőségében is nagy szarvasmarhatenyésztő gazdaságnak számít. A nem egészen három és félezer holdas Szenttamási Állami Gazdaság kis területének több mint egyharmadán hibridkukorica-termesztéssel foglalkozik. Övé a megye egyetlen hibridüzeme. Feldolgozza a megye más állami gazdaságainak, sőt szövetkezeteinek kukoricatermése egy részét is. Méltán mondhatjuk, hogy az országhatárokon túl is ismerik. Regényes szép környezetben az Almássy-kastélyt idegen- forgalmi szállodának rendezte be. Lovasiskolája ugyancsak híres. Telivér lotenye- szetének büszkesége a bécsi derby galoppnyertes lovai. S mindemellett még jó állattenyésztő gazdaság is. korszerű, négyszázas tehenész telepe most van kialakulóban. Szemre is szép ez a törzskos a karcagi gazdaságban A híres telivér ménes nagykun csikóssal Szenttamáson.
