Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-12 / 136. szám

1968. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kedves Olvasóink! Közvéleménykutatásunk alkalmával szerepelt a kér­dőíveken egy olyan kérdés, hogy mindennapi munká­jukhoz nyújt-e valamilyen segítséget a Néplap. A válasz­adók 76 százaléka igennel felelt erre a kérdésre. Többen azt is megindokolták, hogy miért. Idézünk a válaszokból: „A lap cikkeinek megbeszélése tartalmasabbá teszi a család belső életét is..." „A mezőgazdasági cikkeket ed­dig mindig hasznosíthattam a munkámban...” „A lap egy lüktető életritmusba kapcsolja be az embert. Ezért már nem is tudok meglenni nélküle...” „Mint pedagógus­nak a helytörténet oktatásában segít...” „Mostanában érettségizem. Érni pedig csak úgy lehel, ha jól infor­mált az ember...” „Mint pártmunkás, alig várom naponta a megjelenését...” Megkérdeztük, hogy olvasóink elegendőnek tartják-e a lapunkban Szolnok megyéről megjelenő cikkeket. A válaszadók 63 százaléka igennel válaszolt, míg 28 szá­zaléka kevesellte azt. Kilenc százalék viszont még sok­nak is tartotta. Külpolitikai híradásunkról egyöntetűb­ben pozitívabb a vélemény. Olvasóink 81 százaléka sze­rint elegendő, 14 százalék kevesli, csak 5 százalék sokallja. Volt egy kérdésünk, amely így szólt: Véleménye sze­rint néps zerűsiti-e megfelelően lapunk a követésre méltó, példás eredményeket? Igen örülünk annak, hegy olvasóink 86 százaléka igennel válaszolt erre. De a 14 százalék — akik „nem”-mel válaszoltak — arra int, hegy ezen még lehet javítani. Nagyon figyelemre méltó és el­gondolkodtató számunkra, hogy — egy másik kérdésre válaszolva — olvasóink 36 százaléka nem tartja kielégí­tőnek, ahogyan lapunk fellép a káros, visszás jelenségek ellen. Ezt, mint kritikát, elfogadjuk. De nyomban hoz­zá is tesszük, hogy a szándék ehhez nem mindig ele­gendő. Várjuk és reméljük, hogy ebben a tevékenysé­günkben más társadalmi és állami szervek, nem utolsó­sorban olvasóink is — bírálataikkal, javaslataikkal — többet segítenek. LVASÖINK Wjfy Köszönjük a segítséget Á tiszaföldvári Szabad Nép* yermelfiszövetKezet épí- tőbrflgSdjához fordultunk meg áprilisban segítségért. Kértük őket, hogy leendő gyermek- könyvtánmk padlóalapozási munkálatait végezzék el, mi­vel kapacitás hiányában szünetelt az átalakítás. A szocialista brigád tag­jai vállalták a feladatot s rövid idő alatt társadalmi munkában 56 négyzetméter területet lebetonoztak. Ezzel lehetővé tették a munka folytatását, így hamarabb megnyithatjuk gyermek- könyvtárunkat. Tiszaföldvári könyvtárosok Elégedetlen utazók Jászapátitól 8 kilométerre lévő Jászszentandrásra autóbuszközlekedés van. A téli menetrend szerint va­lamennyi vonattól autóbusszal utazhattunk a községünk­be. Ez nemcsak a vonattal érkezőknek, hanem a mun­kába eljáró dolgozóknak is kedvező volt, hiszen az utolsó járat Jászszentandrásra 20-30 órakor indult. A nyári autóbuszmenetrend összeállításakor a já­ratok kihasználását vették figyelembe. így történhetett meg, hogy a téli időszakban kevesebb utast szállító 20,30-as járatot megszüntették. Azaz indulási időpontját változtatták meg, most 18.10-kor indul Jászapátiból. Előt­te viszont 17.40-kor indítanak kocsit Jászszentandrásra. Így a fél órával később induló buszon alig van utas. Munkába járó dolgozó társainklwl együtt szeretnénk az illetékesek figyelmébe ajánlani, hogy a menetrend összeállításánál körültekintőbbek legyenek. Az AKÖV ne csak akkor legyen elégedett, ha járatain — szinte szabálytalanul — nagy tömeget szállíthat, hanem akkor is, amikor a dolgozók igényét elégíti ki. Jobbik Erzsébet Ballagó Ignác Jászszentandrás Pihenni szeretnénk a parkban Még egyszer Tiszakürt áruellátásáról „Vevő voltam Tiszakürtön’ címmel munkatársunk bírá­ló cikkben számolt be május 24-i lapszámunkban a köz­ség áruellátásáról. Néhány nap múlva (május 28) ismét körinterjút közöltünk, amely­ben az illetékesek nyilat­koztak: mit tesznek az el- Ijátás megjavítása érdeké­ben. A napokban a Szolnok megyei tanács vb kereske­delmi osztályától és a MÉ­SZÖV Kereskedelmi főosz­tályától kaptunk cikkünkre választ. A két levél arról tájékoz­tat., hogy a cikk megjelenése után felkeresték a községi fmsz elnökét, s megbeszél­ték a tennivalókat, tanácso­kat adtak, hogyan lehetne mielőbb javítani a helyze­ten. Egyetértenek bírálatunk­kal, mert sok olyan áru nem volt a boltokban, amely be­szerezhető lett volna. Ebben a szövetkezet vezetői a hi­básak. Egyes cikkeket vi­szont azért nem lehetett kapni, mert a szállító cégek­nél sem volt. A két részletes válasz tel­jes közlésére nincs módunk. Azokban viszont olvashatjuk, hogy az illetékesek igyekez­nek a tiszakürti áruellátáson javítani. A MÉSZÖV keres­kedelmi főosztálya a közel­jövőben a helyszínen győző­dik meg. hogy az intézkedé­sek milyen eredményeket hoztak. PZZÄSZ»^ „Zenekarok megyei versenye“ A Néplap június 7-i szá­mában megjelent cikk címe nem fedi pontosan a Kunhe­gyesen lezajlott verseny tar­talmát, ott ugyanis nem a megye valamennyi vendég­látóipari helyiségében műkö­dő zenekar, hanem csak a szövetkezeti zenekarok ver­senyezhettek. Mint ilyenek — ahogyan a cikk írója megjegyzi: „szerencsére” — valóban nem képviselik és nem is képviselhetik a me­gye könnyűzene kultúráját általában. Nem is ez volt a verseny elsődleges célja- A cél az volt, hogy a ver­senyen — amelyet a zsűri véleménye szerint a meg­szervezés pontossága és gon­dossága, a felszolgáló sze­mélyzet, a közönség és a ze­nekarok fegyelmezett visel­kedése jellemzett — a ze­nekarok megadott program­mal felkészülve jelenjenek meg, hallgassák egymás játé­kát és végül a zsűri vélemé­nyét meghallgatva és meg­szívlelve, jobb muzsikálással, kulturáltabb megjelenéssel és viselkedéssel szolgálják és öregbítsék a magyar vendég­látás jó hírét. Ezt a célt a szövetkezet jelenlevő vezetőinek véle­ménye szerint a kunhegyesi verseny jól szolgálta. Dr. Muray Paine Szolnok A sörösüveggel is van néha baj Vasárnapi számúkban ol­vastam „A hiányos sorpa­lackok titka” című cikket. Nem vagyok ugyan nagy sörivó, de néha-néha meg­iszom egy pohárral; A cikk­ben említett hiányos üveg­gel olyan formában talál­koztam, hogy szó szerint az üvegből hiányzott egy ici­pici. Csupán annyi, hogy amikor visszavittem az üz­letbe, nem fogadták el, mondván: csorba az üveg. A gyanútlan vásárló nem láthatja, mit takar a sörös­üveg kupakja. Igaz. ajánl­ják melegen az üzletben, hogy jó lesz paradicsomos üvegnek. De mit tegyek, ha nem főzök otthon évek óta paradicsomot? K. L.-nc Karcag ERKESZTöl 'msetek Oros Istvánná, Kisújszál­lás. Az új földtörvény az 1967. évi IV. tv. 3. § (1) bek-e szerint a kívülállók tulajdo­nában levő olyan földek, amelyek 1968- év ianuár hó 1-én termelőszövetkezet hasz­nálatában vannak, megvál­tás ellenében 1969. január hó szögölig terjedő terület a tu­lajdonosnak meghagyható mentesítés. A mentesítés iránti kérelmet 1969. január hó 1. napjáig lehet előter­jeszteni a járási földhivatal­nál. Az új szabálysértési törvényről A szabálysértések új jog: szabályozásának alapvető cél­ja volt az eljárási szabályok egyszerűsítése, s a szabály- sértést megállapító jogszabá­lyi rendelkezések komzerősí- tése. A kisebb súlyú jogsérté­seket büntető, eddig hatályos' rendelkezések ugyanis több száz jogszabályban vol lak szétszórva, s ezek közül egye­sek a múlt századból valók. Növelte a helyzet bonyolult­ságát az is, hogy olyan új szervek keletkeztek amelye­ket a jogszabály felhatalma­zott arra, hogy a jogsértések elkövetőit saját hatáskörben megbírságolják A szabály­sértési hatóságon kívül bírsá­golásra jogosult ezidőszerint többek között a közegészség- ügyi felügyelő, a kereskedeí- mi felügyelő, de bírságot szabhat ki a szakszervezetek munkavédelmi felügyelője is. ha a munkavédelmi jogsza­bályok megsértését észlelte. A szabálysértési eljárásról szóló és az országgyűlés ál­tal elfogadott I. sz törvény egy jogszabályba foglalja az eljárási és a szabálysertést megállapító rendelkezéseket is. Az új jogszabály szét int valamely tevékenység, vagy mulasztás csak akkor lehet szabálysértés, ha azt törvény, törvényerejű rendelet, kor­mányrendelet, vagy tanács- rendelet szabálysértéssé ryíl- vánítja. A jogszabály nem is­merése a felelősség alól nem mentesít, az elkövető csak akkor nem büntethető, na té­vedésére alapos oka volt. Nem vonható felelősségre az a sze­mély sem, aki cselekményét tudatzavarában követte < 1. Ha azonban a tudatzavart ön­hibából eredő • leittasodás okozta, magatartásáért fele­lősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól az is, aki fe­lettesének utasítására köve­tett el szabálysértést. Ilyen esetben az utasítást kiadó személy a felelős a szabály- sértésért. Az új törvény részben új tényállások létesítésével, részben a már meglevő sza­bálysértést megállapító tény­állások átalakításával kiter­jeszti a jogszabályi védümet több olyan területre, ahol ezt a megváltozott társadalmi viszonyok, az új követelmé­nyek indokolják. Ezekre az alábbi példák említhetők: A fogyasztók védelmét szolgálja a kereskedelmi, ár­szabályozási és az élelmezés­ügyi szabálysértések közül jónéhány. így például aci a kiskereskedelemben, vendég­látóiparban hamis méréssel, hamis számolással, vagy az áru minőségének megrjntá- sával, illetőleg a feltüntetett minőségi osztálynak nem megfelelő áru árusításával a vásárlót megkárosítja 5000 forintig terjedhető pénzbír­sággal sújtható. A dolgozó!* életének, testi épségének vé­delmét az egészséges és biz­tonságos munkakörülmények megvalósítását segítik elő a munkavédelmi szabálysérté­sek miatti rendelkezések. Munkaügyi szabálysértést az a munkáltató követ ti, aki a dolgozóknak munkavi­szonyra vonatkozó szabályok bán biztosított jogait, vagy törvényes érdekeit megsérti, így különösen, ha valótlan ok közlésével szünteti meg a dolgozó munkaviszonyát, vagy ha a munkaidőre, a pi­henőidőre a nők, a fiatalkorú­ak munkafeltételeire és védel­mére vonatkozó rendelkezé­seket megszegi. Az utibbi szabálysértések elkövetése esetén nem a vállalatot, ha­nem mindig azt a személyt kell felelősségre vonni, aki­nek cselekménye folytán Kö­vetkezett be a kötelességsze­gés. Büntetni rendeli az új jog­szabály az „indokolatlan jó­szívűséget” is, Lerész-igítes szabálysértését követi el az, aki részegnek szeszesitalt kér, vagy rendel, úgyszintén az a személy is, aki részeg ember­nek szeszesitalt szolgál ki. kiszabható büntetés felső na- tára: 3000 forint. A büntetések hatékonysá­gának és a visszatartó erő növelése céljából a törvény felemelte a kiszabható pénz­bírságok alsó és felső hatarát. A felső határ felemelése el­sősorban azokat a szabály­sértéseket érinti, amelyeknek elkövetői anyagi hasznot akartak elérni a szabálysér­tésből. Például: lopás, árdrá­gítás, jogosulatlan kereske­dés esetén 5000 forintig ter­jedhető pénzbírság is kiszao- ható. Szigorítást jelent a tör­vény azon rendelkezése is, hogy a jelenleg elzárással büntethető szabálysértések mellett verekedésért es ve­szélyes fenyegetésért is lehet elzárást kiszabni. A törvénynek igen lényeges azon rendelkezése is, hogy a szabálysértési ügyeket lehető­leg ott keli elintézni, ahol azok felmerültek. Erre figye­lemmel az új jogi szabályo­zás több szabálysértési ügy intézését a községi tanács ha­táskörébe utalja. Erre első­sorban az egyszerű ügyekben például lopás, vagy köztisz­tasági szabálysértés esetén, valamint olyan ügyekben, amelyek a községekben ál'a- lában nagyobb számban for­dulnak elő: legeltetési sza­bálysértés elkövetése esetén lesz lehetőség. Az új jogszabály rendel­kezései 1968 október hó 1. napjától lépnek hatályba. Dr. Cs. I. Idény higiénia Gondolom, hogy a Tisza- par.ti — Damjanich-uszoda melletti — parkunk rendbe­hozatal tetemes összegbe került. Fiatal mamák szíve­sen sétálgatnak itt kicsi­nyeikkel és áz idős emberek is elüldögélnek szabad ide­jükben a padokon. Sajnos az idejárok pihenése nem za­vartalan, mert lépten-nyo- mon felbosszantják őket a felelőtlenül kerékpározó fia; tatok, akik nemcsak áthaj­tanak a parkon, hanem az uszoda mögötti téren kerék­pármutatványokkal „szóra­koztatják” az emebereket. Gyakran letépik a virágo­kat is, Szemtanúja Voltam két cigánygyerek csínytevé­sének, akik közeledtemre ugyan elfutottak, de távo­labb nyugodtan tépdesték a virágokat. Ha már a parkőrök nem tudják megfékezni suhan- cainkat, talán sűrűbben jár­hatna rendőr arra, ugyanis ilyenkor „csend” honol ott. Egy parki sétáló 1. napjával a termelőszövet­kezet tulajdonába kerülnek, kivéve ha a tulajdonost fen­ti időpontig a termelőszövet­kezetbe tagként felveszik. A fenti jogszabályi rendel­kezés szerint tehát akár el­adják, akár nem adják el a termelőszövetkezet használa­tában levő földjüket, az a törvényben meghatározott feltételek esetén a termelő- szövetkezet tulajdonába megy át. Megtartani a föld tulajdonát csak akkor lehet, ha a tulajdonosok egyike be­lép a termelőszövetkezetbe és 1969. ianuár 1. napjáig tagként fel is veszik. A megváltás alapján ter­melőszövetkezeti tulajdonba kerülő földből — jogszabály­ban megállapított feltételek­kel — legfeljebb 1600 négy­Egy szolnoki. Vörös Csil­lag úti olvasónk kérte, mon­danánk véleményt a zöldség idényárudák higiéniájáról, mert ő enyhénszólva elége­detlen ezzel. Igen! Enyhénszólva... Ol­vasónk mértékletességéről némi helyszíni szemlélődés után kétségtelenül meggyő­ződtünk. Két zöldség és gyü­mölcs árus működik a Vörös Csillag út 6- szám alatt, il­letve előtt. Szolnok ipari ne­gyedének közlekedési csomó­pontjában. Az egyik a Kis­ker 4-es árudáiénak önel­számoló részlegeként, a má­sik az fmsz tulajdonában idény-jelleggel. Mindjárt elöljárójában le­szögezhetjük. maga az eláru­sítóhely. a kiszolgáló pult és környéke a lehetőségekhez képest rendes, itt nem szeny- nyeződik jobban az áru, mint a piaci standokon. Ellenben, míg ide kerül! Érdemes szemügyre venni pl. jobban az fmsz elárusítóhoz csatlakozó tárolót. Egv 10— 15 mázsa árut befogadó drót- ketrec szolgálja ezt a célt. Egy kisfiú buszra várva, — mert éppen a megálló mel­lett van — ügyesen köpködi be az imént vett cseresznye magját a saláta közé. Itt várakoznak, közlekednek a fuvarosok parkoló helyük és a forgalmas 901-es Tüzép építőanyag telep között. Egy- eav csikk röppen be véletle­nül a hálón. Legveszedelme­sebb szomszédság azonban a Fenyő „intézet”. Jobban mondva egyes fogatos vendé­gei. akik esténként kivétele­sen gyalog keresik fel a sö­tét drótketrec mellékét (mert ezi: a király is így szokta...1 A szomszédos 4-es áruda zöldség raktára is bizalmat­lanul roskatag rostlemezből, bádogból miből összetákolt fészerféle. Az elárusító Szűcs házaspár azonban igyekezett újabb toldozásokkal elzárni a nemkívánatos külvilág! be­hatásoktól. (Talán azért is nagvobb itt a forgalom. Az ember szereti tudni. mit eszik.) Nos ezek után a vélemé­nyünk: A raktározás orszá­gos probléma. Ahhoz, azon­ban hogv néhánv rost vagy bádoglemezzel a drótketrp- cen belül megvédjék az árut, nem kell ..országos beruhá­zás”, csak lelkiismeretes ke­reskedő. ígéretünk és gödrünk van Szolnokon, a Sütő utca rendkívül elhanyagolt. S ahányszor szővátesszük a tanács illetékeseinek, hogy ut­cánk járdája közlekedésre alkalmatlan, az úttest mély gödrökkel tarkított, mindig megkapjuk. az ígéretet: rendbe teszik. Evek óta tart már ez az ígérgetés. Szeret­nénk, ha végre nyíltan megmondanák: nem tesznek sem­mit az utca rendbehozatala érdekében, hogy legalább ne is reménykedjünk a jövőben. M. S. Szolnok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom