Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-12 / 136. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI Í A MEGYÍr'plRTÍZ0TTSÁG XIX. évfolyam, 136. szám. Ára: 70 fillér 1968. június 12., szerda. Jó szomszédság, jó barátság A fordulat éve óta, vagyis amióta mind Magyarországon, mind Csehszlovákiában a szocializmus erői javára dőlt el a hatalomért folyó harc, országaink kapcsolatait mindig a jó szomszédság, a jó barátság mintájaként szokták emlegetni. 3 erre minden alap megvan. Testvén együttműködésünket a szocializmus talaján húsz év munkájával a kölcsönös segíteni akarás, egymás érdekeinek és előnyeinek tiszteletben tartásával alakítottuk ki. Megismertük egymást; megtanultuk becsülni és tisztelni egymás alkotásait. Állampolgáraink kölcsönösen százezrével utaznak hosz- szabb-rövidebb túrákra Magyarország és Csehszlovákia között. Kapcsolataink mész- sze túlhaladtak a hivatalos kereteken, a magyar szólásmondás kifejezésével élve, i,lakva ismerjük meg egymást”. Ez a tény minden korábbinál közvetlenebbé, bensőségesebbé tette a két prszág viszonyát. Országaink földrajzi, gazdasági adottságai olyanok, hogy nemcsak egymásra utalnak bennünket, hanem igen szerencsésen ki is egészítik egymást. A magyar mezőgazdaság például közeli és természetes piacot talál Csehszlovákiában, egyes csehszlovák iparágak pedig nem utolsósorban a magyar piac felvevő képessége folytán fejlődtek. 1950-ben még a Csehszlovákiába irányuló pragyar export 68 százalékát, mezőgazdásági termények és élelmiszerek tették ki. Évek folyamán gazdasági kapcsolataink magasabb szintre léptek: a viszonylag egyszerű árucserék mellett napirendre került az ipari termelés összehangolása, a termelés szakosítása, egyes iparágakban, nagyobb vállalatok, intézetek között a közvetlen együttműködés. Gazdasági kooperációnk előtt új lehetőségek nyíitak akkor, amikor mindkét ország reformokat vezetett be a népgazdaság irányításában. Az új mechanizmus rugalmasabbá, operatívabbá tette n kapcsolatokat, tág teret nyitott mindkét félnek a kezdeményezések előtt. Ha rövid történelmi visz- 6zatekintést kívánunk adni, akkor elsősorban az 1949. április 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményünkre kell hivatkoznunk, amely új alapokra helyezte Magyarország és Csehszlovákia kapcsolatait. Az egyezményt annak idején húsz évre kötöttük. A hazánkba érkező csehszlovák párt- és állami küldöttség utazásának célja éppen e szerződés megújítása lesz. Ezt az alapegyezményt több részletmegállapodás követte, amely kormányközi szinten szabályozta kereskedelmi, műszaki-tudományos, kulturális kapcsolatainkat. Jelentős például az 1955-ben aláírt okmány az alumíniumfeldolgozásra és kölcsönös elektromosenergia szállításra. A fejlett ipari potenciállal rendelkező Csehszlovákiának közismertén nincsen bauxitbányászata, holott a modern ipár és építészet egyre több alumíniumot igényel. Hazánk viszont gazdag bauxit- ban. Mivel a bauxit feldolgozásához igen sok elektromos energia szükséges, kézenfekvő Volt az 1955-ös egyezmény. Ennek nyomán Csehszlovákiában hatalmas bauxit- és timöldfeldolgozó gyár létesült a magyar nyersanyag bázisra, hazai iparunk pedig biztosan tár maszkodhat a csehszlovák energiaszállításokra. Minőségi fejlődésnek tekinthető az 1961-ben kötött megállapodásunk, amely létrehozta a magyar—csehszlovák' gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési vegyesbizottságot. E szerv időről időre rendszeresen egyezteti a két ország távlati terveit, foglalkozik a nyers- anyagprobléinákkal, a gépipari és vegyesipari szakosítással, a kooperáció bővítésével. Gondoskodik arról is, hogy országainkban folyó tudományos kutatások, kísérletek kölcsönösen kiegészítsék egymást, a lehetőséghez képest kiküszöböli _ a párhuzamos kutatásokat, ajánlásaival, terveivel előnyösen befolyásolja a beruházási keretek legcélszerűbb felhasználásál. Számtalan példát lehetne felhozni arra, hogy egyik vagy másik ország előnyösebben hozott létre valamely gyárat vagy egyéb objektumot és ezzel a másik országot sokmilliós tehertől mentesítette. Az 1988—70 közötti időszakra kötött hosszúlejáratú árucsereforgalmi és fizetési megállapodásunk már ezeknek a tapasztalatoknak a felhasználásával készült. S hogy kapcsolataink fejlődésének üteme jó mederben halad, arra mi sem jellemzőbb. hogy például 1968-ban a két ország közötti kereskedelmi forgialom várható értéke 20—25 százalékkal meghaladja azt az összegét, amelyet 1965 decemberében, a hosszúlejáratú egyezmény megkötésekor előirányoztak. Hosszan lehetne sorolni gazdasági kapcsolataink tényeit és adatait, ám az sem érdektelen, ha az ember saját közvetlen környezetében, a fogyasztási cikkek választékában tapasztalja ennek az együttműködésnek mindennapi nyomait. Elmondhatjuk, hogy mind Csehszlovákiában, mind Magyar- országon a közvélemény elégedett a másik országból importált áruk minőségével. Hogy igen közismert és egyszerű példára hivatkozzunk: a magyar autósok tízezrei esküsznek a Skoda márkára és a csehszlovák tévé-vásárlók ugyancsak tízezrei semmi mással nem cserélnék fel Orion készüléküket. Egymás megismerésében, az egymás iránti nagyrabecsülés fokozódásában fontos szerepe van kulturális kapcsolatainknak. A művészcserék, a színdarabok lefordítása és előadása, a filmforgalmazás, egymás irodalmi alkotásainak kiadása — mind olyan része a kulturális együttműködésnek, amely külón-külön ismertetést érdemelnek. Közülük itt csak egyet emelünk ki: a közös könyvkiadást. Ebben nemcsak arról van szó, hogy cseh vagy szlovák szerző művei magyarul, illetve magyar szerzők alkotásai csehül vagy szlovákul is napvilágot látnak. A közös. könyvkiadás fel nem becsülhető kultúr- missziót teremt a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű lakosság soraiban. A csehszlovák—magyar gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és más természetű kapcsolatokban az évek során maradtak kihasználatlan lehetőségek is. A fejlődés azonban egyenletes és folyamatos, barátságunk immár hagyományossá vált és garanciát nyújt arra, hogy a következő esztendők együttműködése az eddiginél is gyümölcsözőbb lesz. (C. Tóth Béla) Kevés a takarmány, most takarékoskodjunk Szolnok megye fejlődése A statisztikai hivatal új kiadványa A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatóságának több hónap óta tartó munkája gyümölcseként a közeljövőben jelenik meg az 1961—ö7 közötti fejlődést bemutató kiadvány. A mintegy 60 oldalas munka érdekes adatokat nyújt megyénk társadalmi áirétege- ződésének folyamatáról, a lakosság életszínvonalának javulásáról. Emellett ismerteti Szolnok megye kommunális és egészségügyi helyzetét, a lakásviszonyokat. A nagy gonddal összeállított anyagból megtudhatjuk, hogy 1967-ben átlagosan 86 éves korukban haltak me" az emberek szűkebb hazánkban, míg 1960-ban átlagosan 60 évesek voltak az elhalá- lozottak. Eszerint az életkor örvendetes módon meghosz- szabbodott. A kiadványban sok érdekes adatot találhat majd az olvasó a megye ipari termeléséről. Hét év alatt hazánk egyik legaszályosabb megyéjében — az említett idő átlagában — több mint 70 ezer katasztrális holdat öntöztek, az ország öntözött területének 23 százaiéivát. Az éi’kelődő az említett és nemsokára megjelenő műből azt is megtudhatja, hogy megyénk országosan milyen helyet foglal el a gazdasási élet, a szociális, egészség- ügyi és kulturális eredmények tekintetében. (Tudósítónktól) A tiszapüspöki Rákóczi Termelőszövetkezet gazdáinak napi átlagkeresete tavaly elérte a 102 forintot. Jó a tsz állattenyésztése. Legfőbb termékük a fiatal — ahogy a termelőszövetkezetben nevezik — 200— 240 kilogramm súlyú bébi bika — Itáliáig eljut. Nevelésükre 12—14 kg laktint, 350 liter fölözött .tejet használnak fel. Ügy tervezik, az idén körülbelül 140 állatot hizlalnak, az állat forgalmi vállalattal kötött szerződés értelmében olaszországi exportra. Jól jövedelmez szárnyastelepük is. Eddig tizennyolc- ezer csirkét adtak el egy kiló 27 dekás átlagsúlyban. A Bábolnáról származó, kiváló tulajdonságokkal rendelkező napos csibék nyolc hét múltén elérik az 1 kiló 27—28 A fogyasztást szövetkezetek a termelőszövetkezetek igényeihez igazodva készültek fel a nyári — a betakarítási idénnyel kapcsolatos — csúcsforgalomra. Korlátlan mennyiségben kínálnak a szövetkezeti boltok arató szalonnát, s a termelőszövetkezetek saját vágással is gondoskodtak nagyobb mennyiségről. Megjavult a frlM húsellátás is. A A tavaszi aszály súlyos károkat okozott megyénk mezőgazdaságának. A lucerna első kaszálása után pl. mindössze 8.7 mázsa szénatermést adott megyei átlagban, három mázsával keve- sebett, mint tavaly. Most kezdték el a második kaszálást, de ez csak fele lesz az 1967. évinek. Ahol öntözni tudnak, megfelelő termés ígérkezik, de ez a vetésterületnek csak 20—25 százalékát teszi ki. Sok helyen kiégett, pusztul a lucerna a csapadékhiány miatt. Normális időben a legelők 9—12 mázsa szénaértéket adtak holdanként. Az idén — az öntözetlenek— csak 3—5 mázsás termést adtak. Az előzetes becslések szerint a takarmánygabonafélékből 600 vagonnal kevesebb termés várható, mint tavaly volt. Ezek a tények elgondolkodtatják a gazdaságok vezetőit. szakembereit, s a szövekezetek tagjait. Vajon mi lesz a megnövekedett állatállománnyal, lesz-e elegendő takarmány télire? Jogos töprengés ez. A jelenlegi helyzet valóban aggasztó, de mégsem kétségbeejtő; Aki télen akarna a meglévő takarmánnyal takarékoskodni, elkésne vele; Addig kell takarékoskodni, Ez tízórás munkanapot figyelembe véve tíz forint húsz filléres órabérnek felel meg. Ezt tervezték az idénre is., És sok mindent tesznek azért, hogy meg is legyen. dekát. Egy kilogramm hús előállításához 2.63 csirkétá- pot hasznainak fel. Év végéig 90 ezer szárnyast adnak át a kereskedelemnek és a felvásárlási szerveknek. Ezzel éves tervüket 15 ezer csirke felnevelésével túlteljesítik és az állattenyésztésből származó bevételt hét millióra becsülik. 1200 holdat öntöztek A termelőszövetkezet gazdáinak jó . reménye a rizst föld. A tsz vezetői a tagsággal egyetértésben úgy döntöttek, hegy rizstelepüket 105 holddal növelik SZŐ VOSZ felhívta a fogyasztási szövetkezeteket, hogy ahol nincsen a községben húsbolt — mintegy 1500 ilyen helyet tartanak nyilván — szervezzék meg a rendszeres húsárusítást a megfelelő hűtőtérrel rendelkező élelmiszerüzletekben. Az ilyenkor keresettebb birkából a tavalyinál mintegy tízezerrel több kerül forgalomba. amíg lehet, amíg van mivel. Ezt megyénk termelőszövetkezeteiben is felismerték. A tavalyról maradt lucernakazlakhoz és az első kaszálási! szénához nem nyúlnak. Tartalékolják télire. Szigorú rendszabályokat vezettek be, takarékosan adagolják a zöldtakarmányt, legeltetnek. Lekaszálják az árok- és esatornapartokat. Ha valamikor igen, most különösen . nagy szükség van erre. Minden melléktakarmányra: a borsó- és árpaszalmára, melyek lucernával kazlazva — a fermentáló hatás révén — kitűnő takarmányt adnak. Nagy kincsünk az öntözővíz Megyénk abban a szerencsés helyzetben van, hogy az átlagosnál jóval nagyobb területet — mintegy 100 ezer holdat — öntözhet. — Közte a takarmányféléket legelőket. Minegy 13—15 ezer hold legelő kaphat mesterséges csapadékot. — Nem mondhatjuk, hogy gazdaságaink e téren megfelelően kihasználnák adottságaikat. Áz adott helyzet arra készteti gazdaságainkat: minél nagyobb területről két termést takarítsanak be. Jól tudjuk, hogy sok gazdaságban — a kiesések pótlására — ..pénzes” növényeket is vetnek; Főként zöldségféléket, uborkát, zöldbabot, 1968-ban. Az új telepítésű rizs szépen kikelt, igaz a termelőszövetkezetiek is megadták a módját. Alaptrágyá- zásra holdanként öt mázsa műtrágyát használtak fel és két ízben már elvégezték a vegyszeres gyomirtást 350 holdas táblájukon. A zöldség és egyéb növények öntözésére és kapálására is nagy gondot fordítanak. Eddig 1200 hold, aszálytól tikkadt növényt öntöztek meg. Vöröshere, rizs, cukorrépa, zöldség kapott vizet. Jutott a 10 holdas legelőre és 50 holdas silókukoricára is a Tisza vizéből. fiatalok, viasza a tsz-be Eredményeiknek visszhangja van. Eddig harminc új jelentkező van munkára vagy tagnak. Főként a növénytermesztésbe mennének. Keresetük lényegesen jobb. mint. eljáró segédmunkás korukban. A. J. A fogyasztási szövetkezetek a termelőszövetkezeteit igényeihez igazodva több mint kétezer helyen szervezték meg a mozgóárusítást. A hajnalban munkába indulók és a késő este hazatérők időbeosztásához alkalmazkodva módosították a nyárra a földművesszövetkezeti boltok nyitvatartási idejéfa zöldborsót. De jut hely a tömegtakarmányok . részére is. A korábbi években nyolcezer hold másodnövényt vétettek takarmányozásra. A zöld- és lédús takarmánynövényekből elegendő vetőmag áll rendelkezésre. Célszerű kukoricát (csalamú- uét), napraforgót, szudáni füvet, cirokféléket és ezek keverékét vetni zöldtakár- mánynak, illetve silózásra. Igen nagy érték lesz. a másod vetésű takarmány az őszszel és a télen. A takarmányhelyzet súlyos, de korántsem annyira, hogy — állatállományunkat csökkenteni kellene. Különösen a törzsállományhoz — tehén, koca. baromfi — nem szabad nyúlni. A törzsállomány csökkenés© súlyosan hatna a következő évek .szaporulatára, így a húsellátásra is. Kevés a takarmány, ám a meglévő gondos beosztásával, a szigorú takarékossággal, öntözéssel a másodnövények termesztésével jut cle- ség állatállományunknak. — Bizakodva tekintünk most megyénk állami és közös gazdaságainak vezetőire. — szakembereire, a mezőgazdaság munkásaira, a tsz-ek tagjaira. A jelenleginél már nehezebb feladatokkal is megbirkóztak. M. L, Gyógyíthatatlan gyógynövény hiány Az idei nagy szárazság nemcsak a kultúrnövények terméshozamát csökkentette, hanem a gyógynövényekét is, Szolnok körzetéből az átvevőhöz 33 éve nem került be olyan kevés kamilla, mint az idén. A legrosszabb évekre sem emlékszik vissza úgy1 a szolnoki Présel István — az ország egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező gyógynövény átvevője —, hogy egy vagonnál kevesebbet adott volna át a Herbáriá- nak: Tavaly a szolnoki körzetből 3 vagon szárított kamillát szállítottak Budapestre. Az idén csupán fél vagon- nyi gyűlt össze, s az is nagyon rossz minőségű, A gyűjtési szezon is rövidebb volt a szokottnál. Az elmúlt héten pénteken már be is fejeződött, holott rendes körülmények között a kamilla zömét csak ilyenkor szállították az átvevőhelyre a gyűjtők; A szarkaláh sem fizetett még ilyen rosszul, mint az idei nagy szárazságban. Préséi István visszaemlékezése szerint volt olyan esztendő — 1941-ben vagy 42-ben —, hogy egyedül a szolnoki körzetből 26 mázsa ment a Herbáriának. A gyógvnövénv feldolgozó vállalat országos begyűjtési terve is csak 25 mázsa volt. Az idén-? Jó h* meglesz a 30 kilogramm belök'Hogy a tíz forintos órabér meglegyen Jók a kilátások a tiszapüspöki Rákóczi Tsz-ben Tizenötezer csirke terven felül iöbh mint kétezer mozgóárus
