Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-09 / 134. szám

i?>6R jűnJus 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II A Pentagon 102 milliárd dollárt követel Síó sem lehet a vietnami háború befejezéséről — Az VSA újabb kalandokra is készül A jól tájékozott Washing­ton Post olyan információt közölt, amelynek óvatosságra kell késztetnie mindenkit, aki szívén viseli a béke ügyét. Az Egyesült Államok katonai költségvetési terve az 1969. július 1-ével kezdődő költség- vetési évre a Pentagon szá­mára csillagászati összeget — 102 milliárd dollárt — irá­nyoz elő. Megpróbálunk rövid átte­kintést adni az amerikai ka­tonai költségvetés alakulásá­ról. Az Egyesült Államok a II. világháború tetőpontján, 1044- ben 76,8 milliárd dollárt köl­tött katonai szükségletekre. A háború után természet­szerűleg csökkent az ameri­kai katonai költségvetés. Mi­helyt azonban létrehozták a NATO-t és a többi agresszív katonai tömböt, újra megkez­dődött a fegyverkezési haj­sza. Az Egyesült Államok há­Pravda Üzlet a szent atya emléke XXIII. János volt pápa találékony földije Tanárhiány A Néniét Filológus Szö­vetség megítélése szerint I970-re 24 000 gimánziumi tanár fog hiányozni a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban. Franz Ebner, a Szövet­ség elnöke a filológusok müncheni tavaszi találkozó­ján közölte, hogy 1970-re a kultuszminisztérium érte­kezletén javasolt 90 000 pe­dagógus helyett csak 66 000 fog a közoktatás rendelke­zésére állni. Ebner szerint a kérdés megoldhatatlan, ha nem emelik a fizetéseket, nem javítják meg az elő­meneteli lehetőségeket és a munkafeltételeket. A szövetségnek 40 000 gim­náziumi tanár tagja van. Hitler bélyeg Az osztrák állam nyom­dája eladja nagymennyiségű Hitler bélyegét. iA határo­zatot Klaus kancellár ismer­tette a parlamentben, a bé­lyeggyűjtők és bélyegkeres­kedők tiltakozásai ellenére, akik árcsökkenéstől tarta­nak. A Hitler bélyegeket foko­zatosan dobják piacra. Han­goztatják, hogy a bélyegek megsemmisítése — amit az osztrák bélyeggyűjtők köve­teltek — indokolatlan anya­gi veszteséget jelentene az államnak. Politikai termé­szetű ellenvetések sem jö­hetnek szóba, hiszen ezek a bélyegek az egész világon a bélyeggvűjtés és a bélyeg­kereskedelem rendes tárgyai. Revolver feküdt az asztalon Beszélgettem a Ku-Klux-Kan vezetőjével — ök mindent megtesznek, hogy visszafordítsanak ben­nünket! — így igaz. testvér! — ök majd mindent meg­tesznek, hogy zűrzavart pro­vokáljanak. De mi mégis eljutunk Washingtonba és érvényt szerzünk követelé­seinknek. És ez lesz majd a mi békés menetünk, békés kísérletünk arra, hogy se­gítsünk gazdag országunk szegényein. Ha pedig a bé­kémén et nem segít... — Így igaz! Így igaz, test­vér! Hint megáradt patak New Yórkből már nem kétszázan, hanem ríyolcszá- zan indultak tovább; nyólc- száz nagyon különböző em­ber. Van köztük öreg, fiatal. Asszonyok csecsemőkkel gyerekkocsi bán, csecsemők­kel a karjukón, s gyerekek­kel. akik a szoknyájuha ka­paszkodnak. Az emberek ezt éneklik; „Senki sem téríthet vissza utamról”. Mindenki énekel. S még ezt kiáltják: „Ad­dig járjuk Washington ut­cáit, amíg meg nem kapjuk, amit .akarunk, s amire szük­ségünk van, vagy ameddig le nem omlanak a Capitó- Itatm falai”. E2 nem vers, borút robbantott ki Koreá­ban, majd Vietnamban, s a Pentagon már T967—68-ban csaknem annyit költött, mint a II. világháború tetőpontján, vagyis 76,5 milliárd dollárt. És még ez sem elégíti ki. Az 1968—69. évi költségvetési terv, amelyet a Kongresszus most tárgyal, 79,8 milliárd dollárt irányoz elő a Penta­gon számára. És ezt most megtetézi az a követelés, hogy a következő évben már 102 milliárd dol­lárra emeljék a katonai ki­adásokat. Mit jelent ez? Először is ezek után egé­szen nyilvánvaló, hogy a Pen­tagon korántsem szándékozik megszüntetni a vietnami ag­ressziót. A Washington Post szerint a szóbanforgó terve­zet értelmében 1969—70-ben 28 milliárd dollárt költené- nek a vietnami háborúra. Nyilvánvalóan nem volt vé­Közvetlenül XXIII. János pápa halála után a hívők követelték szentté avatását. Az egyház pápai ügyvizsgá­ló bizottságot alakított, hogy elemezze a helyzetet, s azután tegyen előterjesz­tést. Mialatt Velencében a tanúk zárt ajtók mögött földöntúli csodákról mesél­tek, Sotto il Monte, a pápa szülőfalujának lakosai ©-vi­lági gazdasági áldásban ré­szesülnek. Mellszobor és hanglemez Sotto il Monte hajdan közönséges kis hegyi falu volt. A pápa halála óta azonban — különösen az elmúlt két év alatt —szin­te elárasztják a zarándokok. A piacon állandóan szól a zene, egy énekes a pápa életéről dalol, és így ma­gasztalja: — Éljen János pápa, a jóságos atya! — A szentatya képei a faluban mindenütt taláXhatók, még a gyertyatartókra, hamutál­cákra és érmekre is rára­gasztották. A főutcán az árusok 50 sátrat állítottak fel, és gondoskodnak arról, hogy a zarándokok & pápa, „örök emlékével” hagyják el a falut. Az üzlet jól megy. Legkeresettebb árucikk; Já­nos pápa gipsz mellszobra és hanglemeze. Tavaly há­de az emberek kórusban skandálják a szavakat. S minden mondat után meg­ismétlik: — Így igaz! Így igaz, test­vér! Elisabefhville-ben a rend­őrség nem akarta megmu­tatni az utat a szegényekkel teli autóbuszokból álló me­netnek. A rendőrség külön figyelmeztette őket: meg kell állniuk, valahányszor tilosat mutat a közlekedési lámpa! A csapda roppant egyszerű volt: a megállás a tilos lám­páknál azt jelentette volna, hogy a karavánt darabokra szakítják. A menet szervezői elhatá­rozták: köpnek a rendőrségi lámpákra, köpnek a rendőr­ségre. s majd saját maguk irányítják a forgalmat. Így is történt. A rendőrség nem mert nyílt konfiktusba bo­csátkozni. A menet pedig — mint megáradt patak — zú­dult tovább... Fehérek és feketék együtt! ...Trentownban már nem- azokon a negyedeken vonul­tak végig, ahol a szegények laknak. Végigmentek azokon a negyedeken is, ahol a burzsoázia lakik. Az embe­rek né2ték Őket az ablakók­letien, hogy amikor Pell sze­nátor naivan megkérdezte Clifford hadügyminisztertől, szándékában áll-e az Egye­sült Államok kormányának kivonni az atnerikai csapato­kat Vietnamból, a hadügy­miniszter élesen ezt válaszol­ta.- „Ilyen terveket nem dol­goznak ki.” Kal’fomia kor Hiányzója, a„ veszettek” tábo­rához tartozó Keagan május 19-én tajtékozva követelte, hogy „küldjék a pokolba” a hazájuk szabadságát és füg­getlenségét védelmező viet­namiakat. Másodszor: a Pentagon nyilván tovább akarja fokoz­ni a fegyverkezési hajszát, újabb veszélyes kalandokra készül. Ezt a célt szolgálja a katonai kiadások péida nél­kül álló növelésének követe­lése. rom és fél millió emlék­tárgy kelt el, húsz százalék­kal több, mint 1966-ban. — Silvio Esposito polgármes­terhelyettes szerint az idén is húsz százalékos emelke­dést várnak. Vendéglők és szállodák nyílnak Évente egymillió zarándok és turista látogat él a pá­pa szülőfalujába, hogy meg­csókolják XXIII. János - bronzszobrát, vagy letérdel­jenek a keskeny, kemény ágy elé a szentatya szülőhá­zában. A találékony helybe­liek több millió líra hasz­not húznám belőlük, s ezt a falu szépítésére és rende­zésére fordítják. Ma mór rá sem lehet ismerni az egy­kori szegény vidékre; új vendéglőket és szállodákat ntyitottak, új papnöveldét alapítottak, bölcsődét és modern elemi iskolát építet­tek. Nemrég pedig a zarán­dokok otthonának építését is megkezdték, hogy a láto­gatók mind huzamosabb időt töltsenek a faluban. Az idegenforgalmi áldás­ból a falu vezetői is kive­szik részüket. Az adókból, az elárusítóhelyek bérleti díja és a parkolóhelyek be­vétele szép jövedelmet hoz, s a pénz a községi pénztár­ba folyik. ból és összehajoltak, össze­súgtak. „Fehérek és feketék együtt! Fehérek és feketék együtt!” — énekelték később az út­testen menetelők. Már nem kétszázan van­nak. Nem is ezren. Az észak­keleti menetelésben most már csaknem kétszázezer ember vesz részt. Ez már nem erecske és nem patak. Ez már hatalmas folyó, amely egyre bővizübb lesz, mielőtt a folyamba ömlik. — Azt mondják ők, — mondja az egyik menetelő — hogy mi faji kampányt folytatunk. Pedig mi min­den szegény emberért — feketéért, fehérért, mexikói­ért, pórioricolért indiánért — egyformán harcolunk Min­den szegénynek, — függetle­nül fajától, bőre színétől, velünk kell jönhie. S mi örömmel fogadjuk őket! — így igaz! így igaz, test­vér! Angolul ígv hangzik a karaván refrénje: „That’s right! That’s right, brother!” Mint négy tompa, lassú ütés a nagydobra, s két gyors ütés a kisebbre. Énnek a mondatnak a ritmusa lett á menet ritmusa. S elérték Washingtont., aho! szikrázik a napfényben a rájuk szegezett szuronyok hegye. — így igazi így igaz, test­vér! H. B. Martin Luther King meg­gyilkolásának másnapján telefonáltam Mr. Róbert Sheltonnak, a Ku-Klux-Klan fővarázslójának, és kértem, hogy fogadjon. Ez lett volna második találkozásunk; tíz nappal azelőtt már együtt töltöttünk egy délutánt. Mr. Sh öltön sietett tudo­másomra adni: nagyon saj­nálja, de csak holnap fogad­hat, ma nagyon el van fog­lalva. — Sejtheti, mennyien voltak nálunk a víkenden — mondta egv zavarba ho­zott háziasszony hanghordo- zásával. Később értesültem, hogy a hét végi találkozáson az FBI ügynökei is jelen vol­tak, s King gyilkosainak nyomára próbáltak jutni. Egyébként, ha bármilyen fa­ji jellegű incidens történik, a nyomozók először mindig a klán tagjaira gyanaksza­nak. A klán rovására írt bűntények Az FBI meg van győződve arról, hogy a Ku-Klux-Klan tagjait terheli néhány ke­gyetlen gyilkosság, amit az elmúlt öt évben követtek el. A klánhoz tartozhatott pél­dául Liuzzo asszony gyilko­sa is; az olasz származású társadalmi munkást Selmben ölték meg egy polgárjogi menetelésen. Ugyancsak a klánhoz vezetne^ a nyomok a következő bűnügyekben is: Penna néger repülőtiszt meg­gyilkolása; pokolgép elhelye­zése egy birminghami (Ala­bama állam) templomban, ez alkalommal négy néger leány halt meg; a polgárjogi moz­galom három harcosának meggyilkolása Philadelphiá­ban (Mississippi állam), és számos más bűncselekmény: Még mielőtt megindult volna az amerikai szegények menete, Whitney Young né­ger pártvezérnek furcsa gon­dolata tárnact: azt javasol­ta, hogy ne a szegények, ha­nem a gazdagok menetelje­nek Washington felé David Rockefeller, a leggazdagabb amerikai bankár és Bensőn meg William Ford autóki­rályok vezetésével. Ezzel azt akarta mondani, hogy a gazdagok —, ha akarnák — segíteni tudnának a kor­mánynak a szegénység meg­szüntetésére vonatkozó prog­ram megvalósításában. Ha megtörténne ez a cso­da, és elindulna a gazdagok menete, kiket találnánk so­raiban? A dúsgazdagok névsora igen hosszú, egy cikkben nem is lehetne felsorolni valamennyiüket. 1968 máju­sában a 150 vágv még ennél több millió dolláros va­gyonnal rendelkező multi­milliomosok listája 66 név­ből áll. Két milliomos a csúcson Mellon, Rockefeller. Fér*... — ezek a nevek manapság már az amerikai tőke szim­bólumai. A hatvanhat, leg­gazdagabb amerikai repülő- és rakétagyártással, biztosí­tással, szépítőszerek gyártá­sával szerezte millióit. A múltban a legtöbben a kőolajon gazdagodtak meg A 76 leggazdagabb amerikai névsorát 1957-ben 10, ma vi­szont a 66 multimilliomos korbácsolás, lövöldözés, ve­rekedés. fenyegetés. Robert Shelton természe­tesen tagadja, hogy bármi közük is volna a felsorolt bűntényekhez. Kilenevenegy emberből álló vezérkar A továbbiakban, amikor részleteket akartam tőle ki­csikarni. már óvatosabb volt. Mr. öhelton azt állítja, hogy a klán tagjai csak ön­védelem esetén alkalmaznak erőszakot. — Ha valaki a lábamra lép — mondta —, előbb megkérem, álljon odébb. Ha nem mozdul, le­ütöm. Ha valaki erőszakkal be akar törni otthonomba, lelövöm. Ha néger, annál in­kább. A Ku-Klux-Klan vezére egv kényelmes házban, Tus- caloosa város környékén él. A házat két vérszomjas ber­náthegyi őrzi, olyan vadak, hogy érkezésemkor be kel­lett őket zárni Az irodában, ahova bevezettek, egy rövid csövű revolver feküdt az asztalon. Mialatt beszélgettünk, a sarokban levő adó-vevő ké­szülék szüntelenül közvetí­tette a jelzéseket, üzenete­ket. Sheltonné kávét hozott. A gyerekek minduntalan be­jöttek hozzánk, kíváncsiak voltak ..nevetséges” angliai kiejtésemre. Mr. Shelton lel­kesen mesélt a klán népes tagságáról, gazdaságáról, két motoros inagánrepülőgépérő', a kilenevenegy fizetett em­berből álló vezérkarról, az évi nagygyűlésről, amelyet Tuscaloosában tartanak meg. Egv üzletember büszkeségé­vel mesélt a szervezetről. Mr. öheltornak szemmel láthatóan jól megy. Azt között csak 4 olajmágnás van. Közéjük tartozik H. L. Hunt is, akinek csaknem egymilliárd értékű vagyona van, továbbá a három Mel- lon-testvér (Elsa, Paul és Richard) is. Fényképezőgéppel is lehet vagyont szerezni A multimilliomosok má­sik csoportja, az újgazdagok közül dr. Edwin Land a legismertebb. A Polaroid fényképezőgép gazdagította meg. Az egész fényképezési folyamat — a felvételezéstől a kész színes képig — egy percig tart. A Polaroid nem műszaki csoda, de dr. Lánc sikere még amerikai vi­szonylatban kivétel: a befektetett néhány ezer dol­lár húsz év alatt másfél milliárdra sokszorosodéit. A három Ford a legszegé­nyebb a multimilliomosok között. Egyenként „csak” 150—200 milliójuk van. Ne­vezetesen dúsgazdag még: Róbert Woodrough, a cpca- cola gyártója, C. S. McDo­nald hadiüzem-tulajdonos és Arthur Hays Sulzberger, a New York Times tulajdo­nosa. Egy színész dúsgazdagok között Bob Hope, a legnépsze­rűbb színész az egyecüli a 66 multfmitliomos között. mondják, szép vagyonra tett szert, amikor gumit szállí­tott Alabama államnak. — Mindkét kezén drága gyű­rűket hord. Aranyórájába az „United Klan”, a szervezet hivatalos neve van bevésve. Rendőrök is tagjai a klánnak Mr. Shelton középtermetű. erős testalkatú, szőke férfi. Húsz évvel ezelőtt lépett be a klánba. — Kíváncsiságból elmentem egy összejövete­lükre — meséli —, s a csuk­lyás szónokot megismertem a hangjáról■ a munkaadóm rx)lt. Később én is beirat­koztam. Állítása szerint az elmúlt néhány év alatt a klán rend­kívül megerősödött. Mr. Shel­ton irodájában halomban áll a legkülönfétébb propagan­daanyag: röpirátok, filmek, lemezek. A klán minden erejével támogatja a fajvédő George Wallace volt alabamai kor­mányzó elnökjelöltségét. — Shelton irodájában egy ha­lom Wallaee-t dicsőítő röp- iratot is láttam. A klán tag­jai „A Wallace-t támogató mozgalom tagja vagyok!” feliratú levonóképet ragaszt­ják gépkocsijukra. Megkér­deztem. igaz-e, hogy sok rendőr is tagja a klánnak. Mr. Shelton kitérően vála­szolt: — Sokféle foglalkozású ember van szervezetünkben, orvos, rendőr, ügyvéd. Megkérdeztem Sheltontól, mi a véleménye azokról a tekintélyes fehérekről, akik támogatják a négerek köve­teléseit. Ezt mondta: — Azok. ha kívülről nem is, de belülről feketék, akár­csak Martin Luther King. (The Times) aki nem gazdásági tevékeny­séggel szerezte vagyonát. Érdekes a kínai származá­sú Am Vang esete is. Ide­jében megérezte, minek vám jövője. Miután 1965-ben le­doktorált a Harvard egyete­men, számológépeket kez­dett gyártani, és úgyszólván az egyik napról a másikra 32 millió dollárt keresett. Ma 92 milliója vám. Befejezésül még ennyit: 1967-ben az amerikai dolgo­zók átlagkeresete 3137 dol­lár volt. Nagyon jó átlag ez, de közöttük 30 millió nyomorgott és éhezett. Most Washington felé menetel­nek abban a reményben, hogy végre felrázzák a kongresszus közönyét. KwUPOLITIKfll Hatvanhat multimilliomos — Akik a mérleg másik serpenyőjében vannak Miért nem ők menetelnek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom