Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-07 / 132. szám
1968. június 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hedetrd a sínek között r A MEK fogyasztói árainak alakulása Tizenegy ház lapul meg nagy szerényen a sínek deltájában, a budapesti és a kiskunfél egy házai vasútvonal elágazásában. Szerénytelenségre nem is lenne okuk, hiszen valamennyi régi, alacsony kis házacska. A húszas években épültek. Azért éppen ide, ahol nappal és éjjel állandó vonat- robogástól, mozdonyfütfytől reszket a dobhártya, mert e hely nagyon közel van a fűtőházhoz és a járműjavító hátsó bejáratához. Akik most a tizenegy házban laknak, nyugdíjasod Egy életet dolgoztak a vasútnál. Bede János 72 éves, zömök, őszhajú bácsi, tömött fehér bajusszal. Az első delta lakó í . — Tizenkét éve nyugdíjas vagyok. Negyvenkét évig voltam a fűtőháznál. Mi már itt maradunk. Hova is mehetnénk? Csak a vizet ne kellene olyan messziről hordani. A síneken túlról, a Béke utca sarkáról. — Mikor épült ez a sínek közé zárt parányi település? — Első voltam itt a deltában, 1922-ben építettem ezt a kis házat Faanyaga már akkor százéves volt, amikor én vettem, a régi Tisza-híd melletti volt vámházból szár. mázott Olcsó volt itt a telek. a «(Vfr Az utcán álltunk. A tizenegy ház két parányi utcát •— Örház és Mező utcát — alkot, .lőttek és mentek a szerelvények. Egyik robogott, a másik cammogott tolatott, majd jó félóráig vesztegelt • sínen. *— Mi van akkor, ha elmennek vízért és a visszatérés lehetőségét elvágja egy ^ hosszú ideig ácsorgó hosszú szerelvény? Sóskúti Ernőnéhez intéztem a kérdést, aki időközben kijött Nagy szó az, ha idegen jön a csücsökbe — ahogyan ők nevezik e helyét — hamar híre megy. — Ez á mi legfőbb balunk, a Jlegnagyobb gondunk, a víz. Tudja, hogy mennyi vízre van szükség egy háztartásban, különösen nagymosáskor? Ezt kétszáz méterről kell hordanunk. A sínen túlról. Ősszel, ha megkezdődik a cukorgyártási kampány,_ végeláthatatlan kocsisor áll itt, néha órákig. A tanács pedig nem szándékozik áthozni a sín alatt az ivóvizet. Áldott víz, átkozott víz — Vannak-e a Csücsökben iskolás gyerekek? — Nagyobbak, gimnazisták. Általános iskolás csali egy. De nőnek már a gyerekek. A „honfoglalók” második vagy harmadik generációjának csemetéi. Ha iskolába mennek vagy jönnek, egy rettegés a szülők élete. Átbújnak-e a vagonok alatt, vagy a fékező bódén jönnek keresztül? Robognak a vonatok, félelmetesen csattogva, a Diesel-mozdony dübörgésétől rázkódnak az öreg, megviselt vályogfalak. A víz — kezdi újra Sóskúti Ernöné. — Mindenképpen átkozzuk. Azért is mert nincs és azért is, mert több a kelleténél. Az ivóvíz hiányzik, a talajvízből meg elegünk van már. Jöjjön velem, járjunk végig minden hazat, megundorodik a szobák dohos levegőjétől. A vakolatot nem tűrik az átázott falak — mondta Bede János. — javítani, renoválni kellene a házakat. Ehhez meg pénz kellene. OTP kölcsön. Új ház építésébe az élet alkonyán már nem foghat az ember. Mi csak a nyugdíjból élünk. — Kaptunk egy értesítést 0 megyei tanács építési osztályától — mondta Sóskuli- né. — A települést nem érinti a vasúti rekonstrukció és, hogy az épületek felújítását is engedélyezik. Szerintük 15—20 ezer forint kellene egy-egy házra. Csakhogy Inába mentünk, eddig nem adtak kölcsönt. Amikor az ivóvíz áthozását szorgalmaztuk a városi tanácsnál, olyasmi válaszokat kaptunk, hogy ez a település úgy is el fog sorvadni. Lehet. De mi még itt élünk. Meg azt is mondták, hogy nem lehet a vasúti pálya alatt átvezetni. A földgáz vezetéket át lehetett vinni? Tőlünk nem messze fúrja át a pályát Az fáj nekünk, hogy mi is éppen olyan adófizetők vagyunk, mint Szolnok többi lakosa, mégis úgy küszködünk a vízzel. A csücsök csücskében Az ék alakú kis telep első házában Bezdek Ervin 66 éves nyugdíjast nagy munkában találtam. Az eldugult vízlevezető csatornát tisztította több méteres, ujjnyi vastag vashuzallal. — Szombaton lesz Medárd. Mi nagyon rettegünk e naptól. 1950-ben Medáird napján az egész ház úszott a lezúdult esővízben. Látja, itt a vasúti átjáró miatt megreked a víz. A mi házunk van a legszerencsétlenebb helyen. Minden víz itt gyűlik össze. Tönkremennek a házaink. Olyan dohos bent a levegő, hogy belebetegszünk. A sínek fölött a nagy hőségben vibrált a levegő, ö mégis az eget kémlelte. — Mit gondol, milyen lesz az idei Medáird? — bognár — A Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központja kiszélesítette a megyében a zöldség és gyümölcs kiskereskedelmi értékesítését. Nyolcvan saját üzletet, standot és házi boltot újburgonya kg zöldborsó • kg zöldbab kg cseresznye kg egres kg szamóca <30 mm felett) kg új gyökér csomója petruska csomója új sárgarépa csomója főzőhagyma csomója kelkáposzta kg fejeskáposzta kg kék karalábé csomója karfiol kg paradicsom kg z. paprika tölteni való db zöld paprika hegyes db saláta fej főzötök kg uborka kg lát el a vállalat áruval, s a lehetőségekhez képest befolyásolja a piaci árak alakulását. A MEK fogyasztói árai 1967 és 1968 június 6-án az . alábbiak szerint alakultak a megyében: 1967. VI. 6. 1968. vi. e 9.— Ft 7.— Ft 5.70 Ft 7 — Ft 13.50 Ft 15 — Ft 12.r Ft 12 — Ft 7.— Ft 8.— Ft 18.- Ft 17 — Ft 1.50 Ft 2.— Ft 1.— Ft 0.80 Ft 1.30 Ft 1.80 Ft 2.20 Ft 1.40 Ft 3.30 Ft 3.50 Ft 3.30 Ft 2.— Ft 3.20 Ft 2.50 Ft 7.80 Ft 7.20 Ft 80.— Ft 55— Ft 2.30 Ft 1.50 Ft 1.10 Ft 1.10 Ft 0.80 Ft 1 — Ft 7.80 Ft 4 — Ft 22.— Ft 18 — Ft Tizenegy zöldség és gyümölcsféle olcsóbb, hét drágább, kettőnek az ára azonos a tavalyira I Az előzőekből kitűnik: húsz áruféle közül 11-nek az ára alacsonyabb, hété drágább, kcuőé azonos a múlt év, június hato- dikival. Az árszínvonal alakulását az időjárás jelentősen befolyásolta. A zöldség és gyümölcs a meleg hatására korábban érik, mint tavaly, így számos cikket olcsóbban árusítanak. — Am a hosszantartó kánikula, az eső hiánya lerövidíti egy-egy zöldségféle átfutási idejét, s ez drágítja az árakat. A zöldségfélék termőterülete egyébként a tavalyival azonos. KEREKEK Fut a hintó, porzik az út utána... Fut könnyen, ruganyos ülésén vígan üldögél az utas. Utazik rajta az ag- ronómus, járja a határt. — Utazik rajta a külföldi turista — kocsikázik a szent- tamási határban —* hogy azután odahaza ismerőseinek eldicsekedjen: ült egy igazi magyar hintón. A Szenttamás! Állami Gazdaságban hintókészítö részleg dolgozik. Ebben az évben 60 hintót gyártanak: eszterházit, nagyatádit. Eddig harminc készült el, s már valamennyit elszállították az ország különböző állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek. — Amikor ezek a képek készültek a hintógyártókról éppen 10 újabb kocsi várt szállításra. Ráfot húznak a kerékre T Még az utolsó simítások a festőecsettel és kész a tizedik hintó is Naszreddin sétálni ment barátjával, Hasszánnal, aki nagyon szegény ember volt. A barát éppen keserűen panaszkodott Ínségéről, amikor a mezőn egy földön fekvő alakon akadt meg a tekintetűk. Kabátjával takarta be magát az alvó. Közelebb léptek és felismerték, hogy a kádi alussza ott ki részegségének mámorát. „De jó lenne ez a kabát, — mondta Hasszán, — nekem nincs, és a tél veszedelme.en közeledik. Van a kádirak úgyis elég pénze!” Azzal lehúzta a részegről a kabátot Cs felvette. Amikor a kádi nagy nehezen felébredt, mindjárt keresni kezdte a kabátot. Hazatérve kiadta a parancsot a rendőröknek, kutassák fel az eltűnt ruhadarabot. A kádi kabátja Naszreddin mindjárt sejtelte, hogy az ügynek még folytatása lesz. Éppen ezért megbeszélte barátjával, hogy adóit esetben szívesen segít. Egy rendőr felismerte a kabátot Hasszánon, és azonnal a bíróságra vitte őt. Naszreddin azonban veié tartott, mondván hogy fontos tanúvallomást kíván tenni. Tanúvallomása így szólt: „Egyszer sétálni mentem Hasszánnal, és eközben szemtanúja voltam a következő esetnek: láttunk egy tanult embert, — a nevét azonban csak a kádi kívánságára vagyok hajlandó megnevezni, — aki berúgva mint egy disznó, teljesen eszméletlenül hevert az árokparton. Ekkor egy diák közeledett az úton. A részeg fölé hajolt és megpróbálta felébreszteni. Többször bele is rúgott. A férfi azonban oly mértéktelenül részeg volt, hogy semmiféle noszogatásra nem ébredt fel. A diák akkor levette róla a kabátot, és Hasszánra terítette, mondván: „Látszik, hogy nagy szükséged van rá. Vedd, tegyen a tiéd”. így jutott barátom a kabáthoz, óh, nagytekintclü bíró!” A kádi értett a beszédből, s így válaszolt: „A kabát természetesen nem az enyém, a rendőr nyilván tévedett. Vidd magaddal nyugodtan Hasszán, viseld egészséggel!” (Török népmeséből) A törvény Zagyvarékasra is szól A ZAGYVARÉKASI Béke szövetkezet alapszabálya az új termelőszövetkezeti törvényre épül; E törvény 12. paragrafusa pedig így intézkedik: „A közgyűlés nem tagadhatja meg a kilépéshez való hozzájárulást, ha: ...b. a termelőszövetkezet tartósan nem tud a tag részére szakképzettségének megfelelő rendszeres munkát-biztosítani •••” Ezekután a történet a következő: Makai Mátyás hét esztendőt töltött le a Béke Tsz tehenészetében. Dolgozott szorgalmasan* szó se róla, szépen keresett. Időközben pedig — még 1963-ban — szakképzettséget szerzett Elvégezte a traktoros iskolát. Egy évig gépen is dolgozott Most ismét szeretett volna gépre kerülni, A Béke Tsz nem tud gépet adni neki. A szomszédos szolnoki Damjanich Tsz-ben igen. Ott ugyanis közölték vele, mindenesnek, tartalékos traktorosnak átveszik. Ez megfelelt Makainak, április 15-én felvette a munkát A szolnoki Damjanich Tsz közölte a zagyvarékasival, átveszi Maka- it. A zagyvarékasi is közölte a Damjanichcsal, nem engedi. Ugyanezt tudtára adta Makai Mátyásnak is. Mi nem dönthetjük el, jó traktoros-e vágj' sem Makai Mátyás. A szolnoki Damjanich erre hivatott szakvezetői majd elbírálták volna, ha alkalom nyílik rá. hogy Makai bizonyítson, De pillanatnyilag Makai miután nem engedték, el Zagyvarékasról, visszament, illetve azt se tudja, mitévő legyen. a törvény ugyan mellette szól. De a zagyvarékasi elnök a törvény másik kitételére hivatkozik- Arra, hogy Makai átlépése sértené a tsz érdekeit. Magyarán szólva erre fel erőszakkal visszatartják. ÁM EZZEL MÉG nincs lezárva az ügy. Makai Mátyás törvényes joga a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához fellebbezni. Mi ettől függetlenül is kíváncsiak: vagyunk a törvényes felügyeletet gyakorló járási tanács vb említett osztálya állásfoglalására. B. L. Befejeződött a birkanyírás a túrkevei Búzakalász Tsz-ben. A szövetkezetben a területi viszonyokból adódóan a gazdaság megalakulása óta foglalkoznak juhtenyésztéssel. A törzsállomány 2500 jerke, növendék és kosokkal együtt több mint 4000. 1968-ra 115 mázsa gyapjút terveztek és a hozam minden várakozást felül múlt, mert a tényleges eredmény 135 mázsa lett. így a birkanyírás a termelőszövetkezetnek ' 1 millió 24 ezer forintot eredményezett. Képünkön Bordács János, a túrkevei Bihari-telepi nyíróbrigád vezetője a századik birkát nyírja. Mellett* Sebestyén János juhász elmaradhatatlan pulijával.
