Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-04 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! U MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAKA XIX. évfolyam, 129. szám. Ara: 70 fillér 1968. június 4., kedd. Debreceni Színházi Hét Jutalmat kapott a Szigligeti Színház Vasárnap jutalomátadással fejeződött be a Debrecenben rendezett színházi hét. A budapesti Thália Színház Görgei Gábor „Komámasz- szony, hol a stukker?” cí­mű darabjának a bemutatá­sáért 9000 forint jutalmat kapott. A budapesti Nemze­ti Színház Gyurkó László Szerelmem, Elektra című darabját játszotta — 8000 fo­rint jutalmat kaptak. Meg­jutalmazta £ zsűri a szegedi Nemzeti Színház, a debre­ceni Csokonai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Vidám Színpad előadá­sát. Aláírták a Diesel-program szocialista szerződését A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium Tervező Irodájá­nak vezetősége hétfőn ünne­pélyesen aláírta a szocialista szerződést a szolnoki MÁV Járműjavító Vállalat illeté­keseivel. A két fél rögzítette, hogy a 300 millió forint értékű die- selesítési rész programot 1972-ig végrehajtják. Inokai János, a tervező intézet igaz­gatója elmondotta, hogy az intézet mérnökei, technikusai örömmel vállalták ezt a fel­adatot, amely lehetőve teszi, hogy a vasút korszerűsítését határidő előtt megvalósítsák. Jávor Nándor, a járműja­vító vállalat igazgatója kifej­tette: a két intézmény között a kölcsönös bizalom tette le­hetővé a politikai és gazda­sági együttműködést. Annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a kooperáció to­vább növeli a KGM Tervező Intézetének Európa-szerte el­ismert jó hírnevét, de előnyö­sen elősegíti a szolnoki die- selesítési reformot is. Sípos Károly, a Szolnok városi párt- bizottság első titkára hang­súlyozta: a pártbizottság örömmel üdvözli a nagyszerű kezdeményezést. Számos pél­da bizonyítja, hogy a szoci­alista szerződések hatékonyan hozzájárulnak a népgazdasá- gilag fontos beruházások kivi­telezéséhez. A városi pártbi­zottság minden politikai és erkölcsi támogatást megad ahhoz, hogy a szocialista szerződésben foglalt együtt­működés ' minél gyümölcsö­zőbb legyen. Az új termésre várva Készülődés kilencven kilométeres „fronton" A kampány három hét — Éjjel sincs zárt ajtó A termésbecslés, ponto­sabban a várható gabonaho­zamok összegezése most nem olyan kedvelt témája az il­letékeseknek, mint a jónak ígérkező esztendőkben. Eső nélkül ment el a tavasz — a kilátások kevésbé bízta­tok. Mégis számba kell ven­ni, mit ad majd a föld. — Először is a tárházaknak, raktáraknak, malmoknak kell tudniok miheztartás vé­gett. Ügy számolják, hogy Szol­nok körzetében mintegy há­romezerötszáz vagon gabo­na átvételéről, kezeléséről és tárolásáról kell majd gon­doskodni. A körzet ez eset­ben igen nagy: a Tiszaföld- vártól Tiszasülyig terjedő községeket jelenti, mintegy 90 kilométeres hosszban. Négy nagy tárházban, Szolno­kon, Tiszaföld váron, Üjszá- szon és Jászladányban biz­tosítanak majd helyet a ga­Kiterjedt vállalkozási lehetőség tsz építőrészlegeknek A mezőgazdasági nagyüze­mek — termelőszövetkezetek állami gazdaságok, erdőgaz­daságok — építőipari rész­legeinek építési és szereltei kivitelezési jogosultságáról krábban kiadott jogszabályok egységes értelmezése és al­kalmazása érdekében az épí­tésügyi és Városfejlesztési valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium összefoglaló közleményt adott ki. A közlemény kimondja, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek építőipari részlegei, közös építési vállalkozásai — ha működési engedélyük vagy alapító határozatuk fel­jogosítja őket — melléktevé­kenységként is végezhetnek építési-szerelési munkát. Ille­tékességi területükön vállal­hatnak építőipari munkát más mezőgazdasági nagy­üzemek, a földművesszövet­kezetek, továbbá a tanácsok felügyelete alá tartozó szer­vek — vállalatok, irodák, stb. — valamint a lakosság részére, ha ez a munka me­zőgazdasági nagyüzem fő feladatának ellátását nem akadályozza. A közlemény részletesen felsorolja, hogy a különböző mezőgazdasági nagyüzemek építési részle­geinek munkája milyen ille­1150 új szovjet kombájn A tavalyi nyár óta folya­matosan 1150 szovjet kom­bájn érkezett az országba és ezeket átvétel után nyomban a Vidéki gazdaságokba irá­nyították. Az Agrotröszt, te­kintettel a kedvezőtlen időjá­rásból adódó helyzetre, igyekszik még további 100— 150 kombájnt beszerezni. Folyamatosan érkeznek a betakarításhoz szükséges to­vábbi kellékek is. A szovjet és a magyar magtisztító gé­pek a korábbi évekhez ké­pest jóval nagyobb mennyi­ségben állnak rendelkezésre. Ahol a kombájnnal nem bol­dogulhatnak, ott az egysze­rűbb típusokat alkalmazhat­ják: a kéve-kötő-arató gé­pekből megfelelő készletet tartalékoltak. tékességi területre — járás­ra, esetletg megyére,, vagy ennél is nagyobb körzetre — terjedhet. A közlemény megjelenésé­vel (Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő 19. szá­mú) egyidőben néhány ko­rábbi tájékoztató — az ÉVM 63/1967. számú közleménye és az ÉVM 22/1968. számú iá“ jékoztatója — érvényét veszti. Interpelláció — Kérdések filmen Közvetítőkocsi helyben Szolnok megyei napok a Televízióban A szerkesztők felhívása A megye-műsorok soroza­tában 1968. június 25-től jú­lius 4-ig a televízió műsorok egy része. Szolnok megyével foglalkozik. Filmek, riportok, helyszíni közvetítések során a műsorok készítői a televízió nézők figyelmét a megyére kívánják irányítani és az egyes adásokban beszámolni a szolnokiak gondjairól, ter­veiről, eredményeiről. Ezekben az adásokban a ha­gyományosnak számító „In­terpelláció” című műsor is képernyőre kerül. Eltérően a korábbi gyakorlattól ezúttal Szolnok megye lakóihoz for­dulnak a tévések, hogy köz­vetlenül segítsék a műsor szerkesztését. Kérik, írják meg, hogy milyen gondok foglalkoztatják őket, írják meg, milyen kérdésekre sze­retnének választ kapni. A készülő műsorban a Te­levízióhoz érkezett leveledre a megye vezetői vála­szolnak majd .és így biz­tosítani tudják azt; hogy a műsorban .valóban olyan kér­désekről legyen szó, amelyek a lakosságot legjobban log- lalkoztatják, Ki mit tud ? - a borpincében Hetvenhat borfajta vetélkedett a megyei versenyen Igazi borivók gyülekeztek hétfőn reggel a Dózsa György utcai borpincében Szolnokom. Tudniillik: ne­ves borszakértők. A tizenegy tagú zsűri elnöke dr. Kádár Gyula egyetemi docens, a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola borászati tanszékve­zetője. A többiek pincegaz­dasági, termelőszövetkezeti, állami gazdasági szakembe­rek. Nagy munka várt rá­juk. Szolnok megye hetven­hat borfajtáját kellett vé­gigkóstolgatni, hogy eldömt- hessék közülük melyik rep­rezentálja tájunkat a július eleji Kecskeméten sorrake- rülő országos borversenyen. A hangoló Hetvenhat fajta príma bor — sóhajthat fel a szomjas olvasó. Ám a zsűri tagjai­nak koránt sem ilyen kedv­telés. Először is átestek a próbatételen. Hangolónak nevezik az első kóstolót. Ez még nem számított bele a versenybe, illetve mégis kö­ze volt hozzá. Vagyis egy borfajtát valamennyien vé­gigkóstoltak, pontoztak, vé­leményt mondtak róla. Ez a mérvadó. A verseny folya­mán ugyanis egyanez a bor­fajta — a zsűri tagjainak tudtán kívül — még vagy négyszer-ötször visszakerült. S ha valamelyik szakember másképp pontozta a bort mint a hangolóbam tette, bizony oda a szaktekintélye. Gyertya fénynél Mert igazi nagy szakér­telmet kíván a borminősítés. A bírálók semmit sem tud­nak arról a borról, amit po­harukba öntenek. Azt se kié, azt se milyen, csupán a számát. Legelőször is gyer­tyafényhez tartják. így vizs­gálják meg a színt és a tisz­taságot, amelyre maximum 2—2 pontot adhatnak. Az il­latért — búké másképpen — már 4 pont is járhat. De a legtöbbet a zamat, az össz­benyomás nyomhat a latban. Ezért már 12 pont is járhat. A hivatásos kóstolók min­den nyeletet megrágnak. De nem nyelik le. S így rágás, ízlelés, szaglás, látás után írják rá véleményüket a bírálólapra. Minden nyelet után kiflit harapnak, hogy az előző bor íze teljesen el­menjen szájukból, s a követ­kező nedűt közömbös érzék­szervek fogadhassák; seli. S ez jó eredmény. Am közöttük csak három fajta bor ért el első helyezést: Csúcs Károly tiszakürti ter­melő cirfandli 1967-es év­járatú bora, s a Magyar Ál­lami Pincegazdaság 1966-os évjáratú leánykája és cser­kei kadarkája. A termelő- szövetkezetek közül a jász- szentandrási Haladás olasz rizlingje és a tiszasasi Rá­kóczi Tsz ezerjó bora mi­nősült a legjobbnak, mind­kettő hatodik helyezést ért el. B. L. A leányka Ez £ zsűri annyiban könnyebb helyzetben volt a Ki mit tud? bírálóbizottsá­gánál, hogy a közönség nem szólhatott bele. Bár a pince sarkában tsz-elnökök, gaz­daságvezetők várták izgatot- tottan a vetélkedő ered­ményhirdetését. Huszonöt termelőszövetkezeti, három állami gazdasági, három cél­gazdasági, tizenhét pincegaz­dasági, s huszonnyolc tsz- tag által beküldött borfajta esett át a megyei minősíté­sen. A zsűrinek még egy könnyebbsége volt Nincs létszámkötöt tség. Vagyis végül is megyénket a kecskeméti országos ver­senyen, harminc bor képvi­Az erkölcsi és anyagi ösztönzés Hétfőn Budapesten az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének székházá­ban megkezdődött az euró­pai szocialista országok élel­miszeripari szakszervezeti vezetőinek értekezlete. A ta­nácskozást Putics József, az ÉDOSZ főtitkára nyitotta meg, majd Dimitr Dimitrov, a nemzetközi szövetség tit­kára összegezte az egyes or­szágok szakszervezetei írásos tájékoztatójának legfőbb ta­pasztalatait. A kétnapos ta­nácskozáson megbeszélik a nyolc ország élelmiszeripari szakszervezetének tevékeny­ségének, a szakszervezeti munka eredményeit, fejlődé­sét, problémáit, s tárgyal­nak a dolgozók erkölcsi és anyagi ösztönzésének külön­böző módszereiről, A Televízió munkatársai felkeresik majd a levélírók egy részét és lakóhelyükön helyszínen filmre veszik a le­vélben megírt interpeiiációs kérdéseiket. A június 26-án műsorra ke­rülő adásban ezekre a filmre vett kérdésekre válaszolnak a Televízió Stúdióban a me­gyei tanács elnökhelyettesei, a levélírók pedig meghívót kapnak és együtt nézik végig a műsort Szolnokon a Haza­fias Népfront klubjában. A Televízió egy közvetítő- kocsi segítségével lehelőseget biztosít a levélíróknak, hogy „közbe szólhassanak”, az adás folyamán kiegészítő kérdése­ket tehessenek fel a stúdióban tartózkodó vezetőknek, elfo­gadhassák, vagy elutasíthas­sák a kérdésükre adott vála­szokat. Ha a kiszabott 40 nerc mű­soridő kevésnek bizonyulna a vitát nem zárják 'e, hogy az érdeklődők ugyanaznap este képfelvételről megtekinthes­sék az interpelláció folytatá­sát. A TV kéri tehát a Szol­nok megyeieket írják meg kérdéseiket, hogy a műsor­ban valóban azokkal a kér­désekkel foglakozhassanak amelyek a legfontosabbak. A cím: Magyar Televízió Belpolitikai Rovata, Buda­pest, V. kér. Szabadság tér 17. A levelek beérkezési ha­tárideje június 10. bonénak és hét nagy gyűjtő­hely áll a szövetkezetek, il­letve a termelők renlelke- zésére. Ka az eső rosszkor jön Az árpa már szőkül, a bú­za, kalásza is súiyosodik — rövidesen megkezdődi]* az aratás. Két hét múlva, jú­nius 20-ra a tárházak ké­szen állnak a termés befo­gadására. Számítva . arra, hogy az eső előbb-utóbb mégiscsak megérkezik — és talán éppen az aratás idő­szakában jön meg — mun­kára készen állnak a szá­rítóberendezések is. Ezekben a napokban a nagyobb he­lyeken a gépi mechanizmus üzempróbáját tartják már. A mérsékelt termésered­mények ellenére is gondot jelent a zavartalan felvá­sárlás megszervezése. Mint­egy három hétre tervezik a fontos munkaperiódust. — A három legjobb A fő figyelmet természe­tesen a nagy termőterületek központjára és a magas ho­zamú gazdaságokra fordít­ják. így a szolnoki körzet­ben a legjelesebb helyet Tiszaföldvár foglalja el. Hő­ket is ideszámítva az ország három legjobb gazdasága „on.tja” itt a gabonát. Nor­mális időjárási körűimé-; nyék között a járás termé­sének egyharmada innen származik..; És most? Fel. tehetően az aszály ellenére is túlszárnyalják a megyei átlagot. Mindenesetre az it­teni átvevőhelyen — csak­úgy mint tavaly — fenn­tartják az éjjel-nappali szolgálatot. Még két-három hét és megindulnak a kombájnok. Ekkor kezdődik a kampány a tárházakban, felvásárló, átvevőhelyeken, valamivel később a malmokban. A ga­bonafelvásárló és feldolgozó szolnoki üzeme teljes appa­rátusával erre az időre vár... És az eredmény, ami máris biztos, az idén nem lesz szabadban tárolás. Tavaly még 500 vagon gabonánál folyamodtak ehhez a szük- ségmegoldáshoz. Persze ez nemcsak a ió előkészület és szervezés érdeme, hanem sajnos a kiszámíthatatlan időjárásé is. Nyolc év alatt nyolcszorosra nőtt az idegenforgalom Az elmúlt évben 4 335 958 külföldi érkezett hazánkba, így — az 1 916 034 átutazó­val együtt — több mint nyolcszor annyian jöttek ál határainkon, mint 1960-ban, amikor ez az egyesített szám nem egészen 25 000-rel ha­ladta meg a fél milliót. A nálunk megfordult ide­genek száma tehát megha­ladja lakosságunk teljes lét­számának a felét. Köztük több mint 3,8 millió vendég­ben a baráti országok pol­gárait üdvözölhetjük. A leg­többen — csaknem 1 610 000- ren — Csehszlovákiából jöt­tek. A második helyet az 1 135 000 jugoszláv, a har­madikat a 331 000 lengyel turista szerezte meg hazá­jának. 200 000-nél több láto­gatónk volt a Német Demok­ratikus Köztársaságból és Bulgáriából, de a 100 000-et meghaladó számmal szerepel a statisztikában Románia, a Német Szövetségi Köztársa­ság, a Szovjetunió és Auszt­ria is. Fogadtunk vendége­ket tavaly Angliából, Fran­ciaországból. Olaszországból, a skandináv államokból é* az Egyesült Államokból i*, sőt még Kanada lakosai kö­zül is több mint nyolc és félezren lépték át határain­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom