Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-29 / 151. szám

1968. június 29.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

• «*

Qfven éwel ezelőtt

Miről írtak

a Szolnok megyei újságok?

A június 18-án Becsben, 20-án Budapesten elkezdődött nagy politikai sztrájk Szolnokra is átterjedt. „Szereik. A munkásság e heti mozgalma sok. zavart idézett elő ebben a sokat hányatott, jobb sorsra érdemes országban. Megérezte ezt a jogtalan mozgalmat lapunk nyomdája is, és így olvasóközönségünk szíves elnézését kérjük akkor, amidőn a technikai akadályok, rajtunk nem múló okok miatt a heti számunkban, annak megjelenésében érezteti hajósát. Kern írunk róla bővebben, hiszen tiltja ezt a cenzúra...’’ írja a Haladás, amelyből ténylegesen haladó politikai irányvonala ellenére is előbukkan a polgár, mihelyt megsérti osztályérdekeit a munkásság mozgalma.

Az egész országra kiterjedő sztrájkról a Miniszterelnökség Sajtóosztálya hivatalos közleményei alapján emlékezhetnek csak meg a lapok. A Szolnok megyei lapok közül a Törökszentmiklósi Üjság és a Karczagi Napló foglalkozik csak az eseményekkel.

„Legújbb táviratok. — Kiadta a Miniszterelnökségi sajtóosztály”. Részlet Popovi cs főrendiházi felszólalásából: „A bérharcnak mutatkozó munkásmozgalomba tulajdonképpen úgy látszik külpolitikai kérdések is belejátszódnak. A kormány mindig a legnagyobb jóindulattal kezelte a munkásokat, de most társadalmi és közrend fenntartása érdekében szigorú rendszabályokra va-i elszánva... Fényes ZAszló a sztrájk ügyében interpellált, melyet szerinte a szociális vezetők már nem tudnak szabályozni. Fényes elismerte, hogy a kormány bérügyekben az utóbbi időben sokat tett a tisztviselők egészével kapcsolatban, hangsúlyozta, hogy a munkások helyzete kedvezőbb mint, a tisztviselőké, a sztrájkot erryetlen ember idegessége okozta.” (Nyilvánvaló célzás a MÁV gépgyári csendőr- sortűzre. amelynek négy halálos és húsz sebesült áldozata volt, amely nem oka, de kirobbantója lett az általános politikai sztrájknak.) — ^Rendőrkapitány ma plakátokon azonnali munkábaál- lásra hívta fel a munkásokat a büntetőtörvénykönyv

Ha egy kicsit is értünk a varráshoz, a mellékelt szabásminta alapján több praktikus ruhadarabot is varrhatunk magunknak. Készíthetünk vele például munkaköpenyt, kötényruhát és kötényt is.

A közölt szabásrajz alapján elkészítjük a méretünknek megfelelő szabásmintát. Ez lesz az alap. — Eszerint szabjuk ki a karcsúsított vonalú, hátul gombos, rövid ujjú munkaköpenyt. Bármilyen tetszésszerinti 80 cm széles anyagból (96 cm-es mellbőséget és 102 em-es csípőbőséget véve alapul) 2,80 m szükséges hozzá- A nyakkivágást rézsútoson szabott pánttal dolgozzuk el.

A 'kötényruhához teremé- szetesen kevesebb anyag kell. A szabásmintát úgy módosítjuk, hogy mélyítjük

szigorú megtorlást alkalmazható szakaszaira váló utalással” (sic!). (Törökszentmiklósi Újság.)

A Nagykúnság rendőri rovatában közölt rendőrbírói ítéletekből: ..O. I. évi kom- menciós cseléd azért, mert kötelességteljesítését figyelmeztetések ellenére megtagadta, cselédtársait is ilyesmire ösztönözte, a gazdája ellen izgatott és lazított...” „M. R. házicseléd, mert jogos felmondás nélkül a szolgálati viszonyt felbontani megkísérelte és gazdájának, akarata ellenére kapálás címén 5 napon át távol volt... M. R. mert hatóságilag történt kényszerítés ellenére szolgálatából jogtalanul eltávozott és a megkezdett szolgálatát folytatni vonakodott...” — különböző büntetéseket kaptak.

A Nagykúnság maga is panaszos vezércikket közöl az új termésrendelet miatt, melynek lényege: „A termelő magtermése a cséplés időpontjában, tehát a mag kihullásával egyidejűién le van foglalva.’’ Az. „Aratás” című vezércikkben a rendelet kiadását a háborús viszonyok miatt szükségesnek tartja ugyan a cikk írója, de fenntartással is él. Régen gazdag volt az aratás „és munkások kaszáltak, nyomtattak, takarították verejtékez- •ve”; ma kevesebb a termés, kevés férfi arat, „több a munkában, gondban elcsigázott nő, de legtöbbet arat mégis a halál”. A szövetséges országok — Ausztria és Németország — sírnak, panaszkodnak, hogy adjunk nekik több élelmiszert. Háború van, kell nekik adni. Ehhez kell a termésrendelet is.

És végül egy kommen tár a Karczagi Naplóból a múlt héten Karcagon meghirdetett ,.MűvéS7estéllyel” kapcsolatban; „Kétszer egymás után csapták be »vendégművészek« városunk közönségét. Jöttek, naay reklámmal, ígértek fűt, fát”, a közönség szév számmal meg is jelent, és „kapott pedin silány kontármunkát, elképzelhetetlenül rossz kínlódást. Ennek kapcsán a lap szükségesnek tartja megemlíteni azt is. hogy — épp az ílven esetek elkerülése érdekében — ideje lenne rendes kőszínházat építeni és nem ártana egy tisztességes mozi felépítése sem.

a karkivágását egy kissé, a nyakkivágást pedig hegyesre is szabhatjuk. Anyagához legalkalmasabb a terilén, vagy más nem gyűrődő anyag. A ruha hosszanti karcsúsító varrásait, a nyaikki- vágást és a zsebek szélét tűzéssel díszítjük. Az oldalába a hátsó gombolás helyett villámzárat varrunk.

Az alap-szabásminta módosításával készíthetünk kötényt is. Ebben az esetben elmaradnak az ujjak, a hátrész és az eleje két oldalrészét nem szabjuk ki. A középrészt fönt egyenesre vágjuk. A hátul nyitott, de teljesen összeérő kötény körben övrészre van rádolgozva, s gombokkal csukódik ugyanúgy, mint a két pántja. (A ..Nő” című csehszlovákiai magyar nyelvű lapból vett ötlet.)

(Cs. K.)

Semmelweis Ignác. Semmelweis születésének 150. évfordulója alkalmából tűzi újra műsorára a televízió ezt a dokumentumaimét, amely a miskolci fesztiválon a Rádió és Televízióújság, illetve a közönség díját kapta.

A film vetítésének ideje 17.30 óra.

Európa

közepe

Divat a Kj mit tud. S nemcsak a tévében. A legkülönbözőbb rendezvényeken, művelődési házakban, klubdélutánokon, KISZ és úttörő gyűléseken is mind gyakoribb, hogy valamilyen témáról Ki mit tut-ot rendeznek;

A minap jómagám is szerencsét próbáltam. Több ismerősömnek feltettem a kérdést; tudod-e hol van Európa közepe? Volt. aki egv kissé furcsán nézett rám, mások a frontátvonulást emlegették, vagy tréfával igyekeztek elütni a választ: azt tudom, hogy a világ vége Túrkevén van, mert onnan a vonat sem megy tovább.

Egy szó annyi mint száz: én nyertem meg a Ki mit tud első fordulóját. Nagy voltam, mert, hogv olvastam a Fáklya legutóbbi számában a vadregényes Kárpátokról szóló színes, képes riportot. Abból megtudtam: Kárpát-Ukrajnában, Rahó közelében a Tiszával párhuzamosan futó orszáríít mellett egy kőoszlop jelzi, ez a hely Európa közepe

— nk —

58

százalékkal

több

nagy vad

Pénteken a MÉM-ben ülést tartott az Országos Vadgazdálkodási és Vadászati Tanács.

A tanácsülésen elhangzott beszámolókból kitűnt, hogy a hazai nagyvadállomány az utóbbi öt évben 58 százalékkal növekedett. Jelenleg — figyelembe véve a legutóbbi létszámbecs1 és adatait — 25 000 szarvas. 118 000 őz és 14 000 vaddisznó erdőinkben. A további létszámnövekedést a szakemberek nem tartják kívánatosnak, elsősorban a vadkárok és a vadállomány szükségszerűen ebből következő minőségromlása miatt.

Sző esett a tanácskozáson arról is, hogy 3 bérkilövések fokozódása esetén problémát okozhat az anyagi előnyök hajszolásából következő szakszerűtlen kilövés. Ezek megelőzésére megfelelő intézkedésekét hoztak. Az olvan területeken, ahol a bérkilövések során nem veszik f! gve- lembe a minőségj követelményeket, korlátozzak a külföldiek részvételét. Ezen túlmenőén Pénzügyi szankciót is alkalmaznak. A hibás kilövés után járó díjat nem 3 V3dgazdálkodó kapia. hanem a MAVAD a vadgazdálkodási alapba utalja.

Egy szabásminta — három ruha

ÁPOLÁSTÓL A SÍRKŐIG

A motoros legbiztosabb támasza

Nagyon sok a közúti baleset. Sajnos szinte mindennapos esemény a járművek összeütközése, felborulása, a súlyos sérülést vagy halált okozó gázolás. Arról is sokszor hallottunk már, hogy a közlekedési balesetet okozó helyett az Állami Biztosító fizet Természetesen csak akkor, ha érvényes a gépjármű szavatossági biztosítása. Július elsejétől ismét esedékessé válik a gépjármű szavatossági biztosítás. Ebből az apropóból kerestük fel Kuhnyámé, dr. Márton Máát, az Állami Biztosító Szolnok megyei Igazgatóságának vezető jogtanácsosát, s megkértük, válaszoljon kérdéseinkre.

— Hogyan kapcsolódig a közlekedéshez a gépjármű szavatossági biztosítás és miért kötelező?

— Először talán a kérdés második részére válaszként néhány szót. A magánosok és a szövetkezetek által üzemeltetett járművekre kötele" ző a szavatossági biztosítás. Az állami vállalatok önkéntes biztosítással szerezhetik meg azt a jogot, hogy az általuk okozott kárért a biztosító fizessen.

— A biztosításra vonatkozó kormányrendelet kettős célt szolgál. Egyrészt az autósok, motorosok erdekeit védi. A Polgári Törvénykönyv értelmében a gépjármű működtetője (rendszerint az autó vagy motorkerékpár tulajdonosa) a másoknak okozott károkért széles körű tárgyi felelősséggel tartozik. Az okozott kár megfizetése alól csak akkor mentesülhet teljesen, ha bizonyítani tudja — ami csak a legritkább esetben sikerül —, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte elő.

— És ha a balesetért nem felelős a gépjárművezető?

— Valóban megtörténhet, hogy a közlekedésrendészeti szervek megállapítják: nem a gépjárművezető felelős a balesetért- Ez azonban nem jelenti azt, hogy kártérítési felelősséggel sem tartozik az illető. Csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja a már említett elháríthatatlan okot.

— Mi a rendelet másik célja?

— Az, hogy a közúti baleset áldozatai vagy hozzá- tortozói a károkozó fizető- képességétől függetlenül

megkapják mindazt a kártérítést amelyre jogosultak. Felsorolni sem győznénk a

sokféle kárigényt, amely a közlekedési baleseteknél felmerül. A leggyakoribbak a ruhakár. a keresetveszteség a sérült és ápolója részére, az otthoni ápolás költségei, a betegség alatt az élelem- feljavítási összeg, ieszázalé- kolás után a járadékigény, halált okozó balesetnél temetkezési segély, sirkőállí- tási díj, s az életjáradék fizetése azok számára, akiket az elhunyt tartott el.

— A sok esetben igen nagy kártérítési összeget vagy az évtizedekig, illetve élethosszig fizetendő járadékot egy autós vagy motoros többnyire még teljesen tönkremenetele árán sem volna képes kifizetni. így a károsultak részben vagy teljesen kártérítés nélkül maradhatnak. Ezt a problémát csak a biztosítás intézménye liéPénteken a vasutasok szakszevezetének központi vezetősége ülésén Rödönvi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója hozzászólva bejelentette, hogy a munkaidő csökkentés július elsejétől 60 000 vasutas dolgozót érint, elsősorban a vasúti járműjavítóknál, továbbá a vasúti építőiparban — (pályafenntartás stb.) a következő években folyamatosan a más szolgálati ágazatokban dolgozók — mintegv százezer vasutas — munkaidejét is csökkenteni kell. Szabó Antal, a vasutasok szakszervezetének főtitkára arról beszélt, hogv ma még a vasúti forgalomban résztvevők nagy többsége — az úgynevezett utazó személyzet — heti 48 óránál lényegesen

pes megoldani. A megállapított biztosítási díj ellenében ugyanis a gépjármű üzembentartójának kártérítési felelősségét átvállalja, rendezi. Ugyanakkor gyorsan segít a károsultaknak.

— Az idén mennyi összeget fizettek ki ilyen címen?

— Jelenleg még csak öt hónap adataival rendelkezünk. Ez idő alatt 115 olyan közlekedési baleset történt, amelynél kártérítést kellett fizetnünk mégpedig összesen több mint 40o ezer forintot. A 115 káresetből öt perünk volt, ami azt mutatja, hogy az esetek nagy többségében peren kívül sikerül rendezni a kárigényt.

— Megemlíthetem, hogy a külföldiek által okozott kárt is megtérítjük. A kötelező szavatossági biztosítás ugyanis az egész világon elterjedt. Konkrét példát is mondhatok: a közelmúltban egy svájci állampolgár gépkocsijával megyénk területén elgázolt egy kislányt. Érvényes biztosítással rendelkezett, amelyet be is mutatott megyei igazgatóságunkon, s így a kártérítést helyette majd az Állami Biztosító fizeti.

N. K.

többet dolgozik. Arra kell törekedni már a közel jövőben, hogy ezek a vasutas dolgozók is mentesü1 >enek a túlzott igénybevételtől.

Dr. Csanádi György miniszter felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok, üzemek széles körét érintő munkaidőcsökkenés nyomán megnövekszik a MÁV-nál is a víkend-for<ra- lom, várhatóan sokkal többen utaznak maid a kiránduló helyekre a hét végén, s erre fel kell készülnie a vasútnak. Ezért határozta el a MÁV, hogy — figyelembe véve természetesen a rendelkezésre álló kapacitását — jobb utazási lehetőségeket teremt a hétvégekre, ha a szükség úgy kívánja* esetleg rugalmasan, gyorsan változtatja a menetrendet.

Július elsejétől 60 000 vasutas dolgozik csökkentett munkaidőben

Irmácska lebukott

Ezt a két gyereket mindenki nagyon szereti. A környék kedvencei. A házban, ahol laknak, példának emlegetik őket a lakók. Soha nem veszekednek, előre köszönnek mindenkinek. Ha kilépnek a ház kapuján, rögtön megfogják egymás kezét. így mennek ki a térre, így jönnek vissza. Aranyos, édes gyerekek. Az egyik nyolcvanegy éves, a másik hetvenhét. A nyolcvanegy éves a fiúcska, vagyis a Béni bácsi — a hetvenhét éves a lány, pardon: a hölgy, vagyis Irmácska. Egyébként férj és feleség ők ketten. Negyvenhat éve.

Béni bácsi és Irmácska, minden hónap első vasárnapján ünneplőbe öltözik és vendégeket fogad; Néhány rokon, barát, ismerős. Ezek is többnyire gyerekek, hetven- és nyolcvanévesek. Én mindig a szélre kerülök, én vagyok az egyetlen „öreg”, mert még hatvan se vagyok. Éppen ezért, mint egyetlen öreg a társaságban. nekem kell mindig beszámolnom arról, hogy mi van a többi ismerőssel. Tíz éve tartom ezt a pozíciót, sikerrel. Riportot adok, s csípős vicceket mesélek.

Béni bácsi szájába dugja szivarját, fellobbant ja kétkilós öngyújtója kanócát, és azt mondja;

— Halljuk, öregem. Mesélj!

Mesélek. Illetve meséltem. Mert egyik

vasárnap különös dolog történt. Ennek már két éve. Én belekezdtem a mondókéba és Irmácska, hátrahúzott fejjel, hogy Béni bácsi észre ne vegye. szóta- golc szájmozgással rámsuttogott:

— Hangosabban!

És rámutatott Béni bácsira. Ez megdöbbentett. Béni bácsit úgy ismertük, mint a makkegészség szobrát, ő volna, aki kihúzott derékkal megy a lépcsőkön is? Hiába na. az idő vas foga valahová mégis csak beleharap. Béni bácsinál a dobhártyáján kezdte.

„Hangosabban” — szólt rám Irmácska minden alkalommal, ha beszélni kezdtem. De intett, grimaszolt és figyelmeztetett mást is — mindia vigyázva, hogy élettársa meg ne lássa — aki csak egy kicsit is halkabbra vette a szót. És milyen fortélyokat talált ki Irmácska. hogy Béni bácsi semmit ne vegyen észre abból, hogy a társaság tagjai már tudnak a rossz füléről. Pedia hát, ha valaki még peckesen jár, de egy kicsit rosszul hall a nyolvanegyedik esztendejében, nem kellene ezt restellnie. Kicsit rosszul hall? No_ nem. ezt se kell szépíteni. Az utóbbi időben már nem lehetett olyan hangosan beszélni, hogy irmácska ne intett volna:

— Han-go-sab-ban!

A múlt vasárnap aztán példátlan dolog történt. Irmácska — lebukott. Igen. Jr- mácska, a férjére tapintatosan vigyázó gyöngéd lélek. Én éppen a híradómat, tartottam, olyan hangosan, hogy még a falak is belereszkettek, amikor Irmács- kának valamiért ki kellett mennie a szobából. Béni bácsi felhúzott szemhéjjal, csodálkozva szólt rám;

— Minek orditsz? De egyáltalán. Már olyan régen figyellek titeket. Mit kiabáltok?

Halkabbra csavartam, a szavamat. Aztán még halkabbra. Már csaknem suttogtam. Aztán visszajött Irmácska. leült, figyelt. Magasra tartotta a kezét és nyitonatta a tenyerét. Mutatta hogy hangosabban.

De akkor már mindnyájan tudtuk, miről van szó.

Irmácska. a drága lélek rosszul kezdett hallani. Odaült hát mindig a. férje mellé. és hangosabb beszédre ösztönzött.

Valaki, a vendégek közül nemrégen ezt mondta:

— Csak azt tudnám hogyan csinálj9 Irmácska, amikor kettesben vannak?

B. H*