Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-29 / 151. szám

1968. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 • «* Qfven éwel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? A június 18-án Becsben, 20-án Budapesten elkezdő­dött nagy politikai sztrájk Szolnokra is átterjedt. „Szere­ik. A munkásság e heti moz­galma sok. zavart idézett elő ebben a sokat hányatott, jobb sorsra érdemes országban. Megérezte ezt a jogtalan mozgalmat lapunk nyomdá­ja is, és így olvasóközönsé­günk szíves elnézését kér­jük akkor, amidőn a techni­kai akadályok, rajtunk nem múló okok miatt a heti szá­munkban, annak megjelené­sében érezteti hajósát. Kern írunk róla bővebben, hiszen tiltja ezt a cenzúra...’’ írja a Haladás, amelyből tényle­gesen haladó politikai irány­vonala ellenére is előbuk­kan a polgár, mihelyt meg­sérti osztályérdekeit a mun­kásság mozgalma. Az egész országra kiterje­dő sztrájkról a Miniszterel­nökség Sajtóosztálya hivata­los közleményei alapján em­lékezhetnek csak meg a la­pok. A Szolnok megyei la­pok közül a Törökszentmik­lósi Üjság és a Karczagi Napló foglalkozik csak az eseményekkel. „Legújbb táviratok. — Ki­adta a Miniszterelnökségi sajtóosztály”. Részlet Popo­vi cs főrendiházi felszólalásá­ból: „A bérharcnak mutat­kozó munkásmozgalomba tu­lajdonképpen úgy látszik kül­politikai kérdések is bele­játszódnak. A kormány min­dig a legnagyobb jóindulat­tal kezelte a munkásokat, de most társadalmi és közrend fenntartása érdekében szigo­rú rendszabályokra va-i el­szánva... Fényes ZAszló a sztrájk ügyében interpellált, melyet szerinte a szociális vezetők már nem tudnak szabályozni. Fényes elismer­te, hogy a kormány bér­ügyekben az utóbbi időben sokat tett a tisztviselők egé­szével kapcsolatban, hangsú­lyozta, hogy a munkások helyzete kedvezőbb mint, a tisztviselőké, a sztrájkot erryetlen ember idegessége okozta.” (Nyilvánvaló célzás a MÁV gépgyári csendőr- sortűzre. amelynek négy ha­lálos és húsz sebesült áldoza­ta volt, amely nem oka, de kirobbantója lett az általá­nos politikai sztrájknak.) — ^Rendőrkapitány ma plaká­tokon azonnali munkábaál- lásra hívta fel a munkáso­kat a büntetőtörvénykönyv Ha egy kicsit is értünk a varráshoz, a mellékelt sza­básminta alapján több prak­tikus ruhadarabot is varrha­tunk magunknak. Készíthe­tünk vele például munka­köpenyt, kötényruhát és kö­tényt is. A közölt szabásrajz alap­ján elkészítjük a mére­tünknek megfelelő szabás­mintát. Ez lesz az alap. — Eszerint szabjuk ki a kar­csúsított vonalú, hátul gom­bos, rövid ujjú munkakö­penyt. Bármilyen tetszéssze­rinti 80 cm széles anyagból (96 cm-es mellbőséget és 102 em-es csípőbőséget véve alapul) 2,80 m szükséges hozzá- A nyakkivágást ré­zsútoson szabott pánttal dol­gozzuk el. A 'kötényruhához teremé- szetesen kevesebb anyag kell. A szabásmintát úgy módosítjuk, hogy mélyítjük szigorú megtorlást alkalmaz­ható szakaszaira váló uta­lással” (sic!). (Törökszent­miklósi Újság.) A Nagykúnság rendőri ro­vatában közölt rendőrbírói ítéletekből: ..O. I. évi kom- menciós cseléd azért, mert kötelességteljesítését figyel­meztetések ellenére megta­gadta, cselédtársait is ilyes­mire ösztönözte, a gazdája ellen izgatott és lazított...” „M. R. házicseléd, mert jo­gos felmondás nélkül a szol­gálati viszonyt felbontani megkísérelte és gazdájának, akarata ellenére kapálás cí­mén 5 napon át távol volt... M. R. mert hatóságilag tör­tént kényszerítés ellenére szolgálatából jogtalanul el­távozott és a megkezdett szolgálatát folytatni vonako­dott...” — különböző bünte­téseket kaptak. A Nagykúnság maga is pa­naszos vezércikket közöl az új termésrendelet miatt, melynek lényege: „A terme­lő magtermése a cséplés idő­pontjában, tehát a mag ki­hullásával egyidejűién le van foglalva.’’ Az. „Aratás” című vezércikkben a rendelet ki­adását a háborús viszonyok miatt szükségesnek tartja ugyan a cikk írója, de fenn­tartással is él. Régen gaz­dag volt az aratás „és mun­kások kaszáltak, nyomtat­tak, takarították verejtékez- •ve”; ma kevesebb a termés, kevés férfi arat, „több a munkában, gondban elcsigá­zott nő, de legtöbbet arat mégis a halál”. A szövetsé­ges országok — Ausztria és Németország — sírnak, pa­naszkodnak, hogy adjunk ne­kik több élelmiszert. Háború van, kell nekik adni. Ehhez kell a termésrendelet is. És végül egy kommen tár a Karczagi Naplóból a múlt héten Karcagon meghirde­tett ,.MűvéS7estéllyel” kap­csolatban; „Kétszer egymás után csapták be »vendégmű­vészek« városunk közönségét. Jöttek, naay reklámmal, ígér­tek fűt, fát”, a közönség szév számmal meg is jelent, és „kapott pedin silány kontár­munkát, elképzelhetetlenül rossz kínlódást. Ennek kap­csán a lap szükségesnek tart­ja megemlíteni azt is. hogy — épp az ílven esetek elke­rülése érdekében — ideje lenne rendes kőszínházat építeni és nem ártana egy tisztességes mozi felépítése sem. a karkivágását egy kissé, a nyakkivágást pedig hegyesre is szabhatjuk. Anyagához legalkalmasabb a terilén, vagy más nem gyűrődő anyag. A ruha hosszanti kar­csúsító varrásait, a nyaikki- vágást és a zsebek szélét tűzéssel díszítjük. Az oldalá­ba a hátsó gombolás he­lyett villámzárat varrunk. Az alap-szabásminta mó­dosításával készíthetünk kö­tényt is. Ebben az esetben elmaradnak az ujjak, a hát­rész és az eleje két oldal­részét nem szabjuk ki. A középrészt fönt egyenesre vágjuk. A hátul nyitott, de teljesen összeérő kötény kör­ben övrészre van rádolgoz­va, s gombokkal csukódik ugyanúgy, mint a két pánt­ja. (A ..Nő” című csehszlová­kiai magyar nyelvű lapból vett ötlet.) (Cs. K.) Semmelweis Ignác. Sem­melweis születésének 150. évfordulója alkalmából tűzi újra műsorára a televízió ezt a dokumentumaimét, amely a miskolci fesztiválon a Rá­dió és Televízióújság, illet­ve a közönség díját kapta. A film vetítésének ideje 17.30 óra. Európa közepe Divat a Kj mit tud. S nem­csak a tévében. A legkülön­bözőbb rendezvényeken, mű­velődési házakban, klubdél­utánokon, KISZ és úttörő gyűléseken is mind gyako­ribb, hogy valamilyen té­máról Ki mit tut-ot rendez­nek; A minap jómagám is sze­rencsét próbáltam. Több ismerősömnek feltettem a kérdést; tudod-e hol van Európa közepe? Volt. aki egv kissé furcsán nézett rám, mások a frontátvonulást em­legették, vagy tréfával igye­keztek elütni a választ: azt tudom, hogy a világ vége Túrkevén van, mert onnan a vonat sem megy tovább. Egy szó annyi mint száz: én nyertem meg a Ki mit tud első fordulóját. Nagy voltam, mert, hogv olvastam a Fáklya legutóbbi számá­ban a vadregényes Kárpá­tokról szóló színes, képes ri­portot. Abból megtudtam: Kárpát-Ukrajnában, Rahó közelében a Tiszával párhu­zamosan futó orszáríít mel­lett egy kőoszlop jelzi, ez a hely Európa közepe — nk — 58 százalékkal több nagy vad Pénteken a MÉM-ben ülést tartott az Országos Vadgaz­dálkodási és Vadászati Ta­nács. A tanácsülésen elhangzott beszámolókból kitűnt, hogy a hazai nagyvadállomány az utóbbi öt évben 58 száza­lékkal növekedett. Jelenleg — figyelembe véve a leg­utóbbi létszámbecs1 és ada­tait — 25 000 szarvas. 118 000 őz és 14 000 vaddisznó erdőinkben. A további lét­számnövekedést a szakembe­rek nem tartják kívánatos­nak, elsősorban a vadkárok és a vadállomány szükség­szerűen ebből következő mi­nőségromlása miatt. Sző esett a tanácskozáson arról is, hogy 3 bérkilövések fokozódása esetén problémát okozhat az anyagi előnyök hajszolásából következő szak­szerűtlen kilövés. Ezek meg­előzésére megfelelő intézke­désekét hoztak. Az olvan te­rületeken, ahol a bérkilövé­sek során nem veszik f! gve- lembe a minőségj követel­ményeket, korlátozzak a kül­földiek részvételét. Ezen túlmenőén Pénzügyi szank­ciót is alkalmaznak. A hibás kilövés után járó díjat nem 3 V3dgazdálkodó kapia. ha­nem a MAVAD a vadgaz­dálkodási alapba utalja. Egy szabásminta — három ruha ÁPOLÁSTÓL A SÍRKŐIG A motoros legbiztosabb támasza Nagyon sok a közúti baleset. Sajnos szinte minden­napos esemény a járművek összeütközése, felborulása, a súlyos sérülést vagy halált okozó gázolás. Arról is sok­szor hallottunk már, hogy a közlekedési balesetet okozó helyett az Állami Biztosító fizet Természetesen csak akkor, ha érvényes a gépjármű szavatossági biztosítása. Július elsejétől ismét esedékessé válik a gépjármű sza­vatossági biztosítás. Ebből az apropóból kerestük fel Kuhnyámé, dr. Márton Máát, az Állami Biztosító Szol­nok megyei Igazgatóságának vezető jogtanácsosát, s meg­kértük, válaszoljon kérdéseinkre. — Hogyan kapcsolódig a közlekedéshez a gépjármű szavatossági biztosítás és miért kötelező? — Először talán a kérdés második részére válaszként néhány szót. A magánosok és a szövetkezetek által üze­meltetett járművekre kötele" ző a szavatossági biztosítás. Az állami vállalatok önkén­tes biztosítással szerezhetik meg azt a jogot, hogy az általuk okozott kárért a biz­tosító fizessen. — A biztosításra vonatko­zó kormányrendelet kettős célt szolgál. Egyrészt az au­tósok, motorosok erdekeit védi. A Polgári Törvény­könyv értelmében a gépjár­mű működtetője (rendszerint az autó vagy motorkerékpár tulajdonosa) a másoknak okozott károkért széles körű tárgyi felelősséggel tartozik. Az okozott kár megfizetése alól csak akkor mentesülhet teljesen, ha bizonyítani tud­ja — ami csak a legritkább esetben sikerül —, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte elő. — És ha a balesetért nem felelős a gépjárművezető? — Valóban megtörténhet, hogy a közlekedésrendészeti szervek megállapítják: nem a gépjárművezető felelős a balesetért- Ez azonban nem jelenti azt, hogy kártérítési felelősséggel sem tartozik az illető. Csak akkor mentesül­het a felelősség alól, ha bi­zonyítja a már említett el­háríthatatlan okot. — Mi a rendelet másik célja? — Az, hogy a közúti bal­eset áldozatai vagy hozzá- tortozói a károkozó fizető- képességétől függetlenül megkapják mindazt a kár­térítést amelyre jogosultak. Felsorolni sem győznénk a sokféle kárigényt, amely a közlekedési baleseteknél fel­merül. A leggyakoribbak a ruhakár. a keresetveszteség a sérült és ápolója részére, az otthoni ápolás költségei, a betegség alatt az élelem- feljavítási összeg, ieszázalé- kolás után a járadékigény, halált okozó balesetnél te­metkezési segély, sirkőállí- tási díj, s az életjáradék fizetése azok számára, aki­ket az elhunyt tartott el. — A sok esetben igen nagy kártérítési összeget vagy az évtizedekig, illetve élethosszig fizetendő járadé­kot egy autós vagy motoros többnyire még teljesen tönk­remenetele árán sem volna képes kifizetni. így a káro­sultak részben vagy teljesen kártérítés nélkül maradhat­nak. Ezt a problémát csak a biztosítás intézménye lié­Pénteken a vasutasok szakszevezetének központi vezetősége ülésén Rödönvi Károly közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója hozzá­szólva bejelentette, hogy a munkaidő csökkentés július elsejétől 60 000 vasutas dol­gozót érint, elsősorban a vas­úti járműjavítóknál, továbbá a vasúti építőiparban — (pá­lyafenntartás stb.) a követ­kező években folyamatosan a más szolgálati ágazatokban dolgozók — mintegv százezer vasutas — munkaidejét is csökkenteni kell. Szabó An­tal, a vasutasok szakszerve­zetének főtitkára arról be­szélt, hogv ma még a vasúti forgalomban résztvevők nagy többsége — az úgyne­vezett utazó személyzet — heti 48 óránál lényegesen pes megoldani. A megállapí­tott biztosítási díj ellenében ugyanis a gépjármű üzem­bentartójának kártérítési fele­lősségét átvállalja, rendezi. Ugyanakkor gyorsan segít a károsultaknak. — Az idén mennyi össze­get fizettek ki ilyen címen? — Jelenleg még csak öt hónap adataival rendelke­zünk. Ez idő alatt 115 olyan közlekedési baleset történt, amelynél kártérítést kellett fizetnünk mégpedig összesen több mint 40o ezer forin­tot. A 115 káresetből öt pe­rünk volt, ami azt mutatja, hogy az esetek nagy több­ségében peren kívül sikerül rendezni a kárigényt. — Megemlíthetem, hogy a külföldiek által okozott kárt is megtérítjük. A kötelező szavatossági biztosítás ugya­nis az egész világon elter­jedt. Konkrét példát is mondhatok: a közelmúltban egy svájci állampolgár gép­kocsijával megyénk terüle­tén elgázolt egy kislányt. Érvényes biztosítással ren­delkezett, amelyet be is mu­tatott megyei igazgatóságun­kon, s így a kártérítést he­lyette majd az Állami Biz­tosító fizeti. N. K. többet dolgozik. Arra kell törekedni már a közel jövő­ben, hogy ezek a vasutas dol­gozók is mentesü1 >enek a túlzott igénybevételtől. Dr. Csanádi György mi­niszter felszólalásában fel­hívta a figyelmet, hogy a vállalatok, üzemek széles kö­rét érintő munkaidőcsökke­nés nyomán megnövekszik a MÁV-nál is a víkend-for<ra- lom, várhatóan sokkal töb­ben utaznak maid a kirán­duló helyekre a hét végén, s erre fel kell készülnie a vasútnak. Ezért határozta el a MÁV, hogy — figyelem­be véve természetesen a rendelkezésre álló kapaci­tását — jobb utazási lehető­ségeket teremt a hétvégekre, ha a szükség úgy kívánja* esetleg rugalmasan, gyorsan változtatja a menetrendet. Július elsejétől 60 000 vasutas dolgozik csökkentett munkaidőben Irmácska lebukott Ezt a két gyereket mindenki nagyon szereti. A környék kedvencei. A házban, ahol laknak, példának emlegetik őket a lakók. Soha nem veszekednek, előre kö­szönnek mindenkinek. Ha kilépnek a ház kapuján, rögtön megfogják egymás kezét. így mennek ki a térre, így jönnek vissza. Aranyos, édes gyerekek. Az egyik nyolcvanegy éves, a másik hetvenhét. A nyolcvanegy éves a fiúcska, vagyis a Bé­ni bácsi — a hetvenhét éves a lány, par­don: a hölgy, vagyis Irmácska. Egyébként férj és feleség ők ketten. Negyvenhat éve. Béni bácsi és Irmácska, minden hónap első vasárnapján ünneplőbe öltözik és vendégeket fogad; Néhány rokon, barát, ismerős. Ezek is többnyire gyerekek, het­ven- és nyolcvanévesek. Én mindig a szélre kerülök, én vagyok az egyetlen „öreg”, mert még hatvan se vagyok. Ép­pen ezért, mint egyetlen öreg a társaság­ban. nekem kell mindig beszámolnom ar­ról, hogy mi van a többi ismerőssel. Tíz éve tartom ezt a pozíciót, sikerrel. Ripor­tot adok, s csípős vicceket mesélek. Béni bácsi szájába dugja szivarját, fellobbant ja kétkilós öngyújtója kanócát, és azt mondja; — Halljuk, öregem. Mesélj! Mesélek. Illetve meséltem. Mert egyik vasárnap különös dolog történt. Ennek már két éve. Én belekezdtem a mondó­kéba és Irmácska, hátrahúzott fejjel, hogy Béni bácsi észre ne vegye. szóta- golc szájmozgással rámsuttogott: — Hangosabban! És rámutatott Béni bácsira. Ez meg­döbbentett. Béni bácsit úgy ismertük, mint a makkegészség szobrát, ő volna, aki kihúzott derékkal megy a lépcsőkön is? Hiába na. az idő vas foga valahová mégis csak beleharap. Béni bácsinál a dobhártyáján kezdte. „Hangosabban” — szólt rám Irmácska minden alkalommal, ha beszélni kezd­tem. De intett, grimaszolt és figyelmez­tetett mást is — mindia vigyázva, hogy élettársa meg ne lássa — aki csak egy kicsit is halkabbra vette a szót. És mi­lyen fortélyokat talált ki Irmácska. hogy Béni bácsi semmit ne vegyen észre ab­ból, hogy a társaság tagjai már tudnak a rossz füléről. Pedia hát, ha valaki még peckesen jár, de egy kicsit rosszul hall a nyolvanegyedik esztendejében, nem kellene ezt restellnie. Kicsit rosszul hall? No_ nem. ezt se kell szépíteni. Az utóbbi időben már nem lehetett olyan hangosan beszélni, hogy irmácska ne intett volna: — Han-go-sab-ban! A múlt vasárnap aztán példátlan dolog történt. Irmácska — lebukott. Igen. Jr- mácska, a férjére tapintatosan vigyázó gyöngéd lélek. Én éppen a híradómat, tartottam, olyan hangosan, hogy még a falak is belereszkettek, amikor Irmács- kának valamiért ki kellett mennie a szo­bából. Béni bácsi felhúzott szemhéjjal, csodálkozva szólt rám; — Minek orditsz? De egyáltalán. Már olyan régen figyellek titeket. Mit kia­báltok? Halkabbra csavartam, a szavamat. Az­tán még halkabbra. Már csaknem sut­togtam. Aztán visszajött Irmácska. le­ült, figyelt. Magasra tartotta a kezét és nyitonatta a tenyerét. Mutatta hogy han­gosabban. De akkor már mindnyájan tudtuk, mi­ről van szó. Irmácska. a drága lélek rosszul kezdett hallani. Odaült hát mindig a. férje mel­lé. és hangosabb beszédre ösztönzött. Valaki, a vendégek közül nemrégen ezt mondta: — Csak azt tudnám hogyan csinálj9 Irmácska, amikor kettesben vannak? B. H*

Next

/
Oldalképek
Tartalom