Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-29 / 151. szám
1968. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A párt születésnapjára Ötvennégy új olaj és gáztermelő kút az Alíöldön (Tudósítónktól) A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére indított szocialista munka verseny első szakasza jelentős sikerrel járt az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt alföldi kőolajfúrási üzeménél. Első félévi fúrási és rétegvizsgálati programjukat határidő előtt teljesítették. A szocialista brigádok mintegy 15—20 százalékkal máris meghaladták a múlt év azonos időszakának teljesítményét. A félév utolsó napjáig 163 ezer méter kutatófúrást végeznek és 465 rétegvizsgálást fejeznek be. Algyő térségében, az üzem legnagyobb munkaterületén több mint százezer métert fúrtak olaj és gázkincs után. Jó műszaki szervezéssel a korábbi 30 nap helyett átlag 22—23 nap alatt végeztek egy-egy kút fúrásával. Az Alföld mélyszerkezetének feltárásában is új rekord született, két 3600 méter mélységű kutat fúrtak meg. Az egyik rekordnak a Békés megyei Kondoros környéke a színhelye, ahol az idén kezdték meg a szén- hidrogén kutatást. A kőolajfúrási üzem szocialista brigádjainak kimagasló teljesítményét dicséri; hogy hat hónap alatt 38 olaj és 16 gáztermelő kutat adtak át a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalatnak. Július 1-től egyébként heti 42 órás csökkentett munkaidőben dolgoznak a fúróberendezéseket üzemeltető brigádok. E. S. Megyénkbe ért a lisza barátság vízit ára Ma horgonyoznak le a hajók — Tíz napig kanyarognak megyénkben A Világifjúsági Találkozó előkészületei során igyekeznek élménydús programot összeállítani a fiatalok, keresni annak lehetőségét: miképpen erősíthetnék a baráti államok ifjúságával a kapcsolatot; hogyan tudnák legkifejezőbben bizonyítani, hogy közös az óhajuk; a világbéke, az őszinte barátság. Hazánkban a fiatalok kihasználva az idei VIT színhelyének földrajzi közelségét, a természeti adottságokat. újszerű, színes, maradandó élményt nyújtó programmal készülnek az eseményre. A KISZ országos vezetőinek javaslatára VIT Duna—Tisza—Balaton Barátság vízitúrát szerveztek. Sátoraljaújhelyről június 25-én indult el több csónak Borsod, Szabolcs és Hajdú megyei kiszeseivel, akiket a folyómenti községek lakói s elsősorban a kiszesei köszöntöttek, zászlókat adományoztak, ajándékokat nyújtottak át nekik, hogy azokat vigyék ki Szófiába. Megyénk határát ma 10 és 11 óra között „lépik” át a szomszédos megyék küldöttei s a tiszafürediek a most nagyon is jámbor folyón fogadják őket, majd Tisza- örvénynél lehorgonyoznak a „hajók”. A jogtalanul felszámolt felárakat vissza kell fizetni Az új mechanizmusban az egyedi kívánságoknak is egyre inkább eleget tesznek az ipari vállalatok, a szokásostól eltérő szállítmányok után azonban kisebb-nagyobb felárakat számolnak el. Általában drágábban adják az árut; ha annak minősége, mérete, csomagolása eltér a szabványtól, vagy ha valamely termékből kisebb mennyiséget szállítanak. — Ezekben az esetekben ugyanis a gyártás is többe kerül. A felárakkal kapcsolatban panaszok is elhangzottak; ezért a kérdéssel legutóbbi ülésén foglalkozott a korMegtalálták az ország legrégibb harangját A Komárom megyei Un.y község nevezetessége mostanáig az volt, hogy az 1830-as években — a Pesti Hírlapban megjelent cikkei munkadíjából — itt vásárolt magának birtokot Kossuth Lajos. E község most újabb — igen jelentős — történeti emlékkel gyarapodott. Határában a közelmúltban, mélyszántás közben felszínre került egy majdnem ép bronzharang. A harangon, amelyet az esztergomi múzeumba szállítottak, feliratot, évszámot nem találtak. Most dr. Patay Pál, a Nemzeti Múzeum tudós kutatója — svájci szakvélemény igénybe vételével — megállapította, hogy e ma is érces hangú harangnak készítési kora a XII. századra tehető- fgy tehát az únyi traktor Magyarországnak legrégebbi harangját hozta napvilágra. Feltehető, hogy Magyarországon öntötték; első hazai harangöntőnknek. Henrik mesternek nevét 1240-ből említi egv pesti oklevél. Magukat az európai harangokat az i. u. IV. században Italiában, Nola városéban készítették, s alkalmazták először. Használatukat, a hívők egybehívására, 604-ben rendelte el Sabibianus pápa. A világ legnagyobb harangját. az öt és fél méter magas „Cár Kolokol’’-t, a cár harangját a moszkvai Kreml számára 1653-ban öntötték. Ott készült 1819-ben a Bol- soi n. harang is. Előbbinek 201916 kilogramm, utóbbinak 80 OOo kilogramm a súlya. A budapesti Bazilika nagyharangját. Walser Ferenc öntvényét, amely 1892- ben készült, a kisebbek közé számítják a harangok súlycsoportjának mázsáiéi; alig 7735 Idlogramm. Nagy-Budapest középkori harangjait a törökvilágban — egy híján — beolvasztották. Egyetlen középkori harangunk ma a szigeti kápolna tornyában függ. Mind az ősrégi únyi harang, mind a szigeti, ma is megszólaltatható. Eddig a beregmegyei Barabás község harangját tekintették a legrégibbnek; ez azonban a most felfedezett únyi harangnál 2—3 századdal ifjabb: a XIV—XV. századból való. z. 1. mány gazdasági bizottsága. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelentésében elmondotta, hogy a panaszok többnyire a kis mennyiségek után felszámított felárakat érintik. E felárfajtának azért van létjogosultsága, mert a termelőüzemet érdekeltté teszi abban, hogy olyan, egyébként kevésbé kifizetődő különleges termékeket is készítsen, amelyeket a rendelők csak kis mennyiségben igényelnek. A panaszok általában azzal függtek össze, hogy az év elején egyes anyagokból, főleg a feketefémekből kedvezőtlen volt az ellátási helyzet, nagyobb mennyiségek megrendelésekor is csak kisebb tételeket tudtak szállítani a termelő vállalatok, s a kis mennyiség miatt maximális felárakat számítottak fel. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke megjegyezte: az árhatósági rendelkezéseknek egyáltalán nem céljuk, hogy a szállító vállalatok például a felárak esetén a maximális lehetőségekkel éljenek. A kis meny- nyiségek után fizetendő maximális felár elsősorban akkor indokolt, ha ebből a kis mennyiségű gyártás többlet- költségeit is fedezni kell. Az említett esetekben azonban csupán arról volt szó, hogy la termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok nem rendelkeztek a szükséges mennyiségű áruval. Azóta ezt már a termelőeszköz-kereskedelem is felismerte, és egyes vállalatok már csökkentették a kis mennyiséggel kapcsolatos feláraikat. Egyes vállalatok több esetben jogtalanul számítottak fel sürgősségi felárakat, a többletet vissza kellett fizetniök. Megyénk első pihenő állomására érkezve köszöntjük a túra résztvevőit, s azokat a füredi és örvényi fiatalokat, akik tánccal, dallal, játékkal igyekeznek feledhetetlenné tenni azt a néhány órát, amelyet a Tisza partján, a hűs fák alatt töltenek. Innen már „hazai” vizeken evezve ereszkednek délre. Kiskörénél, hazánk ma legnagyobb építkezésénél tervezett újabb pihenőt arra is kihasználják, hogy a védnökségük alatt egyre növekvő Tisza Il-t megnézhessék. A kétnapos ott-tartózkodásból bőven jut erre idő. Ezután majd tíz napig kanyarognak megyénk területén egyre délebbre, s köz- ben-közben letáboroznak, tábortűz mellett vidáman szórakoznak. Szolnokon például július 3-án este a KISZ tábornál fogadja a város fiatalsága az érkezőket, s kétnapos pihenés után átvéve a zászlókat, ajándékokat, a szolnoki kiszesek viszik tovább Csongrád megyéig, ahonnan majd végig egészen Szófiáig. Ismerkedés a technikával ( Malmos KáróTy felvétele) Ki legyen a gazda a gáton ? A megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálata a hullámterek hasznosításáról Szolnok megyében 28 ezer holdat tesz ki az a mezőgazdaságilag művelt terület. amely a hullámtéren van. Ebből 23,5 ezer holdat 140 kilométer hosszúságú nyári gátakkal védenek. Ámbár e terület 90 százaléka a termelőszövetkezeteké, mégis a megye tsz-einek szántóföldjei 6 százalékáról van szó. De a tiszajenő—vezsenyi Tiszamenti, a tószegi Dózsa, a tiszasülyi Lenin, a kőtelki Ady a tiszaroffi Aranykalász Tsz szántójának 30—50 százalékát érinti. Koránt sem mindegy hát, mi terem, s hogy terem-e egyáltalán valami e számottevő földterületen? Ezért vizsgálta meg a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, s tárgyalta is legutóbbi ülésén. Megnézték például azt, miért termelnek gabonát _a termelőszövetkezetek e földeken. A szolnoki járás termelőszövetkezeteit például évenként 6 millió forintos kár éri amiatt, hogy a víz kiviszi a gabonát. Mégis erre kényszerülnek, tudniillik, nem képesek csak tavaszi vetésű növényekkel hasznosítani birtokuk e nagy részét. Azon felül e területek termőképessége magasabb az átlagosnál, s ha sikerül a víztől megmenteni, bőségesen fizet; Az Állami Biztosító is térít a kárból. A termelőszövetkezetek azonban jogosan kifogásolják a jelenlegi biztosítási rendszert. Tudniillik, a kár felét térítik csak, ami azt jelenti, az utóbbi hat esztendő kis híján 100 millió forintos kárából 53 milliót térített megyénkben. A népi ellenőrző bizottság ezért javasolta, változtassák meg ezt a biztosítási rendszert. Az utóbbi két esztendőben lehetőség nyílott művelési ágváltozásra, vagyis például a hullámterek erdősítésére. A megyében három és fél ezer hold hullámtér fásítása — elsősorban nyár — szerepel napirenden. Ezen túlmenően rét, legelő és füzesek telepítéséről is szó van; Megállapították a népi ellenőrök azt is, hogy a mélyebben fekvő területek vizének gyors levezetése nincs biztosítva. ' Vizsgálták a népi ellenőrök a vízlevezető társulások tevékenységét is- Megállapították, más a termelőszövetkezetek, más a társulások elképzelése. A termelő üzemek a nyári gátakat szeretnék akkorára magasítani, hogy a tavaszi árvíztől is védje birtokukat. A népi ellenőrök azt javasolták, a vízügyi hatóságok, szakemberek állapítsák meg azt a maximális magasságot, amekkorára a nyári gátak kiépíthetők. Kiderült, nincs rend a nyári gátak fenntartását illetően sem. Egy részük — 20 százalékuk — a társulatok kezében van, más részük a tanácsok kezelésében. s kis rész — mint a nagykörűi, ti szabói és tiszaroffi is — a termelőszövetkezetek kezében. A népi ellenőrzési bizottság azt javasolta, nyári gátanként vizsgálják meg és döntsék el, hogy a tanácsok kezeléséből melveket adjanak át a társulásoknak és a termelő üzemeknek, tgv fenntartásuk egyszerűsödik, hiszen egységesen va,gv társulati vagy üzemi „fennhatóság” alá kerülnek. Termelőszövetkezetek! Állami Gazdaságok! Figyelem! A kisújszállási Gépjavító Állomáson T—20 szántóföldi szóróiéi korlátlan mennyiségben kapható teljesen új állapotban; Egy falut kapott a jó trombitás Szórakozás a Tisza-parti korzón PAPÍR, TOLL, TINTA Valaha Európa-szer te királyi monopólium volt a hadi szervezethez tartozó kürtösök, trombitások tartása. Ezen a jogon Zsigmond király, mint császár ütötte az első csorbát, am'kor 1426— bán Augsburgnak, majd Ulm és Nürnberg városának engedte meg — pénzért — városi trombitások tartását. Buda városának már 1410 körül voltak toronyzenészei; ezek a Mátvás-templomtor- nyában. tanyáztak. Nálunk 1351-től a Veszprém megyei Gajdosbogdány és pesthidegkút volt a királyi trombitások faluja. Zsigmond király 86 trombitást tartott. Mátyás 1476. évi budai lakodalmi bevonulásakor 67 piros damasztmentés lovasdobos és kürtös lovagolt a testőrhuszárok élén. Hunyadi János kedvelt trombitás-mestere a Csepel-szigeti Tököli András volt; hűséges szolgálataiért 1453-ban Sziget-Újfalut kapta. Szomszédja. Üjfalusi Imre királyi trombitás Mátyást szolgálta. Mátyás trombitása volt Dobsa Demeter is, aki mint izsápi földbirtokos 1473- ban a Komárom megyei Zseliz folyón épített egy malmot. Sokat emlegetett férfiú va- la II. £aios egyik dobosa és trombitása, Adler György. Ura szolgáltában sántult meg. 1536-ban Sopron városa fogadta fel toronyzenésznek. (Magas fizetése a városi jegyzőével vetekedett.) Adler sok borsot tört a soproni polgárok orra alá. Folyton korcsmákban ül — panaszolják —, ahelyett, hogy a toronyból vigyázná a város álmát. Amikor egyszer György mester soproni tímár felkiált a toronyba, hogy a városkapu előtt lovasok gyülekeznek, Adler nem átallja, a nagy- piacon át „pestises ebnek” titulálni a jámbor. tímárt. Bűnéül róia a magisztrátus, hogy idegeneket hív fel a toronyba, s azokkal ott zajos „banketteket” csap. Adler végülis elunja Sopront, felmond, majd 1547-ben a csehországi Znaim városába települ; Szolnokon az 1930-as években jegyzi fel a krónika az első toronyzenét. A Tisza Szálló akkori bérlője egy tá- rogatóst fogadott, aki délutánonként a hotel tornyában játszott. Szórakoztatván a folyó parti korzó népes társaságát. Noha a kínaiak már évszázadokkal korábban felfedezték és alkalmazták a papírt, annak használatát csak 700 éve ismerte meg az európai emberiség. Az európai világ első, legrégibb papírra írt oklevelét 1302-ben Aachenben írták meg. (Addig csak finomított állatbőrt használtak). Ugyané század végéről már Magyarországon írt papíroklevelek is maradtak. Eddig a legrégibb magyarországi papírmalom első adatát csak 1530-ból ismertük, most kimutatták: Buda- felhévízen már az 1470— 80-as évektől dolgozott papírkalló. Ennek vizét a mai — Frankel Leó utcai — Malomtó forrásvizei szolgáltatták. Ugyanezek a forrásvizek forgatták a papírmalommal szomszédos gabonaőrlő és lőpormalmok lapátjait is. A XV—XVI. században az igen drága papírost „könyv- számra”. mérték. A papírt nemcsak írásra, hanem — viasszal itatva — ablaküveg helyett is használták. Szerepe volt a könyvnyomtatás kezdeteikor: 1310 körül Franciaországban már papírra nyomták — faducokról — az első játékkártyákat, s a szentképeket is. Az írás eszköze — az ókortól a XIX. századi fém toliig — a madár-, főként a ludtoll volt. Ezt minden betű vető maga metszette meg. Itatósul a porzót használták. A tintát koromból, cserfák gubacsainak savából készítették. A budai várpalota ásatásai során több középkori tinta- és festéktartó edény került napvilágra. — Felszínre kerülteK olyan — folyami és tengeri — kagyló- héjak is, amelyeket festéktartónak hasznosítottak: ezekben még az 500—600 éves földfestékek is ben rovottak.
