Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-28 / 150. szám
19€t. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 4S Kenderesen nem vesznek zsákba macskát Hetvenezer forint helyett ebben az évben csak ötvenezer jut a kenderesi művelődési háznak. Ugyanakkor rangban előre lépett Most lett művelődési ház művelődési otthon helyett. Többet kell nyitva tartaniuk így, több a költség, mint korábban. Az ötvenezer forintból negyvennyolc elmegy a fizetésekre. A többi költségre saját erőből kell a fedezetet megteremteni. Olyan műsorokat keli tehát rendezni, amelyre bejön a közönség. ,,Segíts műsort szerkeszteni” jelszóval megszavaztatták a lakó ságot, hogy mit látna legszívesebben. 2873 szavazatot adtak le, valószínűleg többségükben a fiatalok, mert ötvennéi több szavazat csak táncdal- énekesekre és tánczenekarokra esett. Ezt aZ igényt figyelembe veszik már az év második felében, de továbbra is lesznek olyan hasznos és szükséges rendezvények, amelyek csak kevesebb embert érdekelnek, s ezért ráfizetésesek A művelődési ház igazgatója a két helyi termelőszövetkezethez fordult, s azt javasolta, hogy kulturális alapjuk egy részére kössenek szerződést a művelődési házzal, amely az egyben befizetett összegért egész évben bizonyos munkákat elvégez részükre. Egyúttal a terembérben is engedményt tett a művelő- / dési ház, ha a szövetkezetek egy összegben egész évre kifizetik. Az engedmény egy- egy alkalommal kétszáz forint. Ez utóbbi javaslatot elfogadta a két téesz, de ennél többre nem volt hajlandó Mit ígért a művelődési ház arra az esetre, ha létrejön a megállapodás? Előadások, különféle rendezvények megszervezését, dekorációk elkészítését. Évi 500 forintért például vállál- ták, hogy egész évben készítenek fotókat munkájukról, ünnepeikről, amikor szükséges. A Haladás harmincötezer ; forintot fordít kulturális célokra, ez az összeg a következőképpen oszlik meg: kirándulások 20, színház 6, újság, könyv 5, nőtanács , 3, mozi 1 ezer forint. A szövetkezet rendszeresen vásárol huszonnégy jegyet a művelődési házban tartott színházi előadásokra. A szövetkezet tartózkodó a művelődési ház igazgatójának javaslatával szemben. «.Ha a többi szerv is hasonló szerződést köt — mondják — akkor mi is beszállunk, de egyedül nem fogunk ráfizetéses rendezvényeket támogatni.’' A Vörös Csepel 115 ezer forintot biztosított oktatási és kulturális célokra. Ebből fizetnek két ösztöndíjast, különböző tanfolyamokat tartanak Húszezer forint jut a szocialista brigádmozgalom támogatására, 10 a különféle kulturális rendezvényekre, színházra, mozira, ugyaneny- nyi könyvekre és dekorációs anyagokra. Százan voltak a nemzetközi vásáron Budapesten, feleannyian a Hortobágyi Lovasnapokon s egy-egy napra is eljárnak a közeli fürdőkbe. Ök sem lelkesedtek a javasolt szerződésért. „Ez jó lenne a művelődési háznak, de nem biztos, hogy jó lenne nekünk is. ■ Nem kötjük le magunkat, nem veszünk szák-, bamacskát. Kétségtelen, hogy a szövetkezeteknek joguk van olyan formában elkölteni a kulturális alapot, ahogyan ők a legjobbnak látják. Amíg azonban nem próbálják meg az új módszert, nem lehet véleményt mondani. A művelődési ház nem ellenszolgáltatás nélkül kéri a hozzájárulást. A szerződés jó lenne a művelődési háznak. De ami a művelődési háznak jo, az jó a közönségnek is és a szövetkezetek is a községhez tartoznak. «. B A. A szomszéd csirkéje Gondolatok a tv interpelláció után Ajándék árhullám a Tiszán Most van lehetőség a kapások öntözésére Szerkesztőségünket felkeresték Nemes Gérzson osztályvezető-főmérnök és Pál— hidy Csaba főmérnök, a I<ö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vízhasznosítási szakemberei. A nagyméretű szárazságról. következményeiről és az öntözési lehetőségről tájékoztatták munkatársunkat. Adatokkal illusztrálták, a múlt év októberétől mostanáig 200 milliméterrel hullott kevesebb csapadék, mint az elmúlt 50 esztendő átlagában. Különösen kirívó a májusi és a júniusi szárazság. Májusban 12, júniusban 10 —12 milliméter hullott eddig a megyében, míg 50 év átlagában 66 milliméter volt a júniusi csapadékátlag. Ez a hallatlan méretű aszály kényszerítette arra a mezőgazdasági üzemeket, hogy a szokásosnál nagyobb területeket öntözzenek meg. Tavaly év végéig összesen 75 ezer holdon történt öntözés az igazgatóság területén, Szerkesztőségünkbe egyre- másra arról érkeznek jelzések, kissé túlzott volt a korábbi hangulat az idei gabonatermés kilátásait illetően. Amit a kriminális időjárás elmulasztott, pótolta a nagyüzemi agrotechnika. — Csakis ezzel magyarázhatók az alábbi számok. A jász- alsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet háromszáz holdon végzett az őszi árpa aratásával, s tizennyolc mázsás átlagtermést ért el. A Jászsági Állami Gazdaságban pedig húsz mázsán felüli az őszi árpa átlagtermése hatszáz holdról. S volt az üzemnek olyan száz holdas vetőmagtermő táblája a Felsőjászságon, amely 28 mázsa 8 kilogrammal fizetett. Igen jól — 18 mázsával — aratták le a gabonát a jászberényi Lenin Tsz- ben is. A legszenzációsabb hír azonban Jászboldogházáról érkezett. Az ottani Aranykalász Termelőszövetkezet 100 holdon végzett az őszi most már meghaladta a 100 ezer holdat. A kapások öntözése van most napirenden Szolnok megyében eddig 15 ezer hold kapás kapott öntözővizet. Elmondták azt is, hogy a nagy szárazság érezteti hatását a Tisza vízkészletében is. Vasárnap már mínusz 202 centimétert mértek a szolnoki vízmércén. Mínusz 220 centiméternél már kénytelenek vízkorlátozást .bevezetni, ami a felületi öntözések kizárását is jelenti. A napokban azonban egy méteres ajándék vízhullám érkezett a Tiszán, a folyó felső szakaszainál történt na. gyobb esőzésekből adódóan. Az árhullám hatása számítás szerint még mintegy 8— 10 napig tart. A vízügyi igazgatóság azt ajánlja a mezőgazdasági üzemeknek, használják ki ezt az időszakot. Most öntözzék meg felületi módszerrel a kapásokat, a legelőket. árpa betakarításával. S 26 mázsa 32 kilogramm az átlagtermés! A termelőszövetkezet életében is üzemi rekord egyébként. Termelési tervük is 16 mázsát rögzít, s a legutóbbi termésbecsléskor is 17 mázsát mertek még csak kinézni belőle. A hír vétele után telefonon felhívtuk Mezei János agrármérnököt, a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya csoport- vezetőjét. Kértük, kommentálja a boldogházi termés hírét. A következőket mondotta : — Még nincs teljes képünk az őszi árpa aratásról. De az eddigi eredmények azt bizonyítják, ahol már végeztek. a betakarítással az üzemekben, magasabb termést értek el a tavalyinál. A jász- boldogháziak eredménye pedig még jó időjárásban is kitűnőnek számít. A mostani időjárást figyelembe véve pedig, azt hiszem, beállították a megyei rekordot. Szerdán este közvetítette a tv a Szolnok megyei tanács vb elnökhelyetteseihez és titkárához intézett in- terpellációs kérdéseket, _ illetve az azokra adott válaszokat. Nagyon, sok kérdést tetteik fel a megye lakói. Érthető, hogy valamennyi megválaszolására kevés volt a közvetítési idő. Érthető az is, hogy a szomszéd csirkéjének kártevésével és egyéb apró ügyekkel nem akartak foglalkozni az interpelláció során. A szelektálást azonban nem végezte kellő gonddal a tv szerkesztősége. így történhetett, hogy a „szomszéd csirkéje” mégis csak beszédtéma lett helyenként, elvéve az időt fontosabb ügyek megvitatásától. Joggal kérdezhetnénk például: „mi közük” a megye vezetőinek ahhoz, hogy mennyit locsol a törökszentmiklósi locsolóautó? (S mennyire érdekli ez a tv-nézők népes táborát?) Hossó Ferencnek ezt attól a vállalattól kellett volna megkérdeznie, amelyik üzemelteti a locsolóautót. S ha ott nem kap kielégítő választ, akkor forduljon a helyi tanács illetékes osztályához, majd illetékes elnök- helyetteséhez, — ha közben sehol nem orvosolják a panaszát. Nem a szolgálati út” betartása miatt hangsúlyozom ezt, hanem azért, mert helyi ügyeket megítélni, azokban dönteni elsősorban helyben^ lehetséges. Magától érthető, hogy a megyei tanács vb elnökhelyetteseine'k más dolguk is van, mint a locsolóautó csapjának kezelése. Az interpelláció során úgy tűnt, hogy a kérdezők mindenható hatalommal felruházottnak vélik és egy kicsit krőzusnak is a megyei vezetőket. Ezért érződött méltatlankodás is a hangjukból, mikor Törökszentmiklósnak, vagy Jászberénynek többet követeltek. Meggyőződésem, ha más városokból vagy járásokból kaptak volna szót még_ néhányan, azok is hasonló húrokat pengettek volna. „Helyi erőből nem bírjuk” — hangoztatták, de egyikőjük sem kérdezte: a megye bírja-e? S ha az nem bírja, az ország bírja-e? Egy kicsikét eltávolodtunk a realitástól« — ezt igazolja a tv interpelláció. Jobban a valósághoz igazodva, a feladatokat rangsorolva kellene ítélkeznünk. A törökszent- miklósiak például több mint El millió forint értékű sporttelepet kapnak a közeli években. Mégsem valami elégedett hangot ütött meg szószólójuk, amikor nagyon távolinak tartotta az átadási határidőt. Pedig jó sportolókat nevelni nemcsak többmilliós sporttelepen lehet. De erről nem volt szó. S a helyi lehetőségek jobb kihasználásáról is csak az in- terpellációs válasz inspiráló hatására. A társadalmi munka gondolata csak akkor vetődött fel. A riporterek munkájával, a műsorvezetéssel sem lehetünk elégedettek. Aránytalanul hosszú időt engedtek fordítani egy-egy kérdésre. Gondolok itt mindenekelőtt a Szalai József abádszalóki iskolaigazgató által felvetett pedagógus építési kölcsönre és a szolnoki Kárász u. lakók (Szilágyi Lajosné, Rimaszombati Imréné, Dankó Béla) kisajátítási panaszára. Az utóbbira egy mondattal megválaszolt a vb-titkár: július elején mondhatnak csak és akkor mondanak is bizonyosat. Ha most nincs erre mód, miért kellett a rövid műsoridő értékes perceit húzni a riporternek? Külön érdemes szólni az abádszalóki nevelőhiányról és a pedagógus építési kölcsönről. Mindenekelőtt any- nyit: helyes a nevelői állások betöltésénél bevezetett pályázati rendszer. Hazánkban mindenki ott helyezkedik el, ahol akar, — feltéve, hogy alkalmazzák. Szabad költözésükben miért gátolnák éppen a nevelőket? Jó munkát úgy is csak akkor várhatunk tőlük, ha környezetük megfelelő számukra. — Igenám, — vetődik fel a kérdés, de a nevelők nem szívesen mennek falura« a tanyai iskolákról nem is beszélve. Mi lesz az ottani tantestületekkel ? Mi lesz velük? Annyi bizonyos, hogy fejlődni,' szakkáderekben is gyarapodni fognak. Utóvégre a városok befogadóképessége sem végtelen, s a tanítóképzők, fő- iskcflák, egyetemek képzik a nevelőket. Arra viszont számítani kell, hogy amíg a városokban, nagyobb községekben van hely, addig a kis falvak iskolái nem jutnak egykönnyen szaktanárokhoz. Ezért volna jó a helyi, összefogás, kezdeményezés. Helybeli gyerekek számára lehetne például ösztöndíjat létesíteni. Szövetkezeteink általában elég gazdagok ehhez (Abádszalók különösen jó hírnévnek örvend), s a falu gondja saját tsz- tagjaik gondja. Lehet más megoldásokat is találni. A túrkeveiek például a fiatal nevelőnőknek leányszállást biztosítottak. A pedagógus lakásépítési kölcsönről csak annyit: Való igaz, hogy a fiatal nevelőknek az állami kölcsön és a dotáció mellett is nehéz előteremteni az építési összeget. Ez az egyik oldal. A másik viszont az, hogy el lehet kezdeni az életet háromszobás lakás nélkül is. — Nagyon sok olyan vezetőállású értelmiségi dolgozik a megyében, aki egy dolgos élet jussán se él háramszotoás lakásban. S hányán vannak munkások, tisztviselők között, akik szívből örülnének ilyen kedvezményes, s nagy összegű kölcsönnek. A tv interpelláció során volt szó több, valóban megoldást sürgető gondról is. Lehetőségeinkről azonban kevesen érdeklődtek. Kellő pénzügyi fedezet, megfelelő kapacitás hiányában azonban az égető gondok is gondok maradnak, — nem is beszélve a «.kívánságlista’ teljesítéséről. Ne CSak igényeinkkel« álmainkkal, vágyainkkal vessünk számot, hanem a realitással is. Ez volt a tv interpelláció legfontosabb tanulsága. Simon Béla Jászholdogháza beállította a rekordot Palcsóék a szőlőhegyen Nem tudom; miért hívják az alföldi szőlőket is szőlőhegynek. Hiszen a jászdózsai Tarnamenti Tsz ültetvénye éppen lapályon van. Lelátni rá a dűlőútról. Gyönyörű. Az egyenes, harsogó zöld sorok között tizenkét barnára sült férfi. — Tizenkét szamár — azt mondja Palcsó György. — ? — Már nem azért, hogy olyan hosszú a fülük, hanem olyan poros. Jókedélyű emberek, a tréfának jó termése van náluk. Friss vizet hozattak piros kannában a közeli tanyából egyik brigádtagjuk kisfiával. Sorra jár a kannatető, isznak. — Csák az a baj, hogy kívülről piros a kupa, nem belülről. Ősszel piros lesz. Ha fér majd valahová a bor. Most nagyon sokat mutat. A napokban itt jártak Gyöngyösről a szőlőültetvény vállalat vezetői. Csak annyit mondtak a tsz vezetőinek: gratulálunk. Gulyás József elnök akkor azt gondolta magában, Palcsóéknak kellene gratulálni. Palcsóék kis szövetkezet a nagyban. Tavaly történt, hogy felvállalták az ötven hold új telepítésű szőlőt. Az alku szerint minden hold szőlőért 72 munkaegység, meg a termés 5 százaléka« Tervezetten felüli termésből már 25 százalék. Azóta nincs gond a szőlőre. A brigádra sem. Ahogy mondják, átalos munka. Este megbeszélik holnapra ki milyen szerszámot hozzon« — Meg hány órára; — Metszéskor már hajnali öt órakor itt csattogot az olló. Szezonban vasárnappal is megtoldják. De azt mondja K&zián Józsi bácsi: — A földnek nincs ünnepe. Ősszel, szüretkor kinn van a falu. Tavaly százhuszon- ketten is szüreteltek egyszerre. Palcsóék akkor csak irányítják a munkát. — Ősszel a szőlő nagyon szép. Piroslik az egész minden. Égy vasárnap idegen nyomot találtak a szőlőben. — Még annak is utána jártak, hogy a hajnali vonathoz ment egy bejáró munkás itt keresztül. A tanyákból — itt laknak mind a Lencsés dűlőben — figyelik a szőlőt. Ha idegen jár arra, kerékpárra pattannak. A faluba se járnak be. Most tíz hold rozsot kézzel vágat a szövetkezet, kötélnek. Azt is Palcsóék vállalták. Egy közgyűlésen megdicsérték őket. Jól esett. Különösen, mikor egy asszony azt mondta: Palcsóék mindent megérdemelnek. — De olyanok is Vanafift ám« akik irigyek ránk a szőlőért. Ä szőlő új telepítés. Kis Szikszai József itt volt, mikor ültették. A többiek szájéi dolgoztak a tsz-ben. Azóta mint egy család. Tizenhármán volnának tulajdonképpen, de Bolya József megbetegedett. — Már kicsalta az öreget a kíváncsiság. Kijött megnézni, hogy vagyunk, milyen a szőlő. A szőlő, a szőlő, a szőlő. A mindenük. Szép, ápolt, szál fű sincs benne. Azelőtt is foglalkoztak vele, kicsiben. Meg korszerűtlenül. — Most gépi művelésű, nagyüzemi, gépi technikára telepített szőlő. A szemük fénye. Az elnök erről nem kérdez semmit. Azt a csapat úgyis tudja. RendterémtŐ intézkedést akar bevezetni a szövetkezetben. Arról érdeklődik, mi erről a Palcsóék véleménye. Nélkülük nem lehet hozzáfogni semmihez. Azt mondják a vezetők, ez a csapat a tsz szíve-lelke. Tizenkét tanyai paraszt- ember. Középkorúak. Nincs bennük semmi rendkívüli. Az egész csupán annyi: tizenkét földszerető paraszt- ember nagyon magára talált a közösben; Borzák Lajos FENN ES LENN A cím senkit ne tévesszen meg. Nem Herczeg Ferenc regényéről lesz szó, hanem egy interpellációról. Szerdán este én is interpelláltam, mégpedig a tv népszerű riporteréhez, Molnár Margithoz. Olvasóink is megjegyezték bizonyára, hogy amikor a budapesti stúdióból Szolnokot kérte, következetesen a „lent” kifejezést használta. „Mit szólnak ehhez ott lent...?” Mármint Szolnokon. Táviratban kértem meg Molnár Margitot, hogy magyarázza meg, mit grt ezalatt. A táviratot 20.25 órakor vette fel a szolnoki 02, — sajnos a címzett biztosan nem kapta meg időben, mert nem válaszolt rá... Azóta is magyarázzuk mi lentiek, hogy miért is vagyunk mi lentiek? Ha hinni lehet a térképészeknek, akkor Budapest, az északi szélesség- 47° 30'-én fekszik, ugyanott Jászbe. rény is. Szolnok ás kilométerrel délebbre van a főközponttól, ez igaz, de isten az atyám„ hogy az óbudai Krúdy vendéglőben beborozván és honvágyat érezve szülővárosom iránt, sosem azt daloltam. hogy „Odalent, délen, úgy nyár elején...” Szubjektív ok- nyomozásom ifity kátyúba jutott, de a küzdelmet nem adtam fel. Megnéztem a Szabadság tér tengerszint. feletti magasságát: 115 méter. Jászberény 100 méter. Szolnok 89 méter. Aha, ez lehet a magyarázat! Kereken 26 méterrel alacsonyabban vagyunk! A síkságon. Biztos Petőfi jutott a riporternő eszébe; „Lenn az Alföld tengersík vidékin...” így okoskodtam, mígnem rájöttem, a riporternő pontosan fogalmazott: Lásd; Á magyar nyelv értelmező szótára IV. kötet, 731- oldal, „Lenn” (helyhatározószó), a 6. pont alatti értei- mezesét; „Vidékre utazott, s egy hétig marad lenn". Vagy nézzük a 8. pont alatti meghatározást: „Vmely szempontból alsóbbnak tekintett helyen, állapotban, viszonyban”. , Ejnye... — ti — Tiszamenti Vegyiművek Szolnok azonnali belépéssel vegyéssteehnikusokat felvesz. Helybeliek előnyben; Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán.
