Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-28 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI I Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 130. szám. Ára 70 fillér 1968. június 28., péntek. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Szovjetunióba Kádár János elvtárs Epsonért Pál elvtárs társaságában a Ferihegyi repülőtéren »« elutazás előtt. (Részletes beszámolónk a 2. oldalon) ★ vf ligha kell magyaráz- mink, hogy e cikkünk . jelmondatnak beillő címe í nem ünnepi frázis sem 5 Magyarországon, sem a Szovjetunióban, hanem a , két ország, a két nép min- j dennapi életének gyakorla- 5 fca; De mint mindennek, a ‘ mi barátságunknak is van. | nak ünnepnapjai. Ilyen a í mostani is, amikor párt és ) kormányküldöttségünk Ká­dár János vezetésével szov­jet földön tartózkodik, hogy ismét ország-világ előtt de­monstrálja testvéri együtt­működésünket. egyetértésün­ket és összeforrottságunkat. Az alkalom csábít a ma­gyar-szovjet barátság egész történetének felidézésére, az oroszországi polgárháború magyar internacionalistái­nak helytállásától a hazán­kat felszabadító szovjet had­sereg harcáig, az új élet megindításához adott szov­jet segítségtől az ellenforra­dalom leveréséig, a gazdasá­gi, a kulturális, valamint a politikai együttműködés leg­újabb tényéig. De a kül­döttségünk ma megkezdő­dött látogatása, s a szov­jet párt és állami vezetők­kel küszöbön álló tárgyalá­sai elsősorban természetesen a jelent, sőt a jövő kérdéseit vetik fel. Ilymódon először- is azt, hogy milyen nemzet­közi helyzetben kerül sor ezekre a találkozásokra, s mely területeken nyílik le­hetőség párt- és kormányde­legációnk legfőbb küldetésé­nek teljesítése: a barátság ás az együttműködés tovább­fejlesztésére. Ami a külső körülménye­ket illeti, ezek között válto­zatlanul a legfontosabb s a helyzethez leginkább meg­határozó az Egyesült Álla­moknak a vietnami nép el­len vívott háborúja. — A vezető nyugati hatalmak leg­többje súlyos belső válság­gal küzd, ugyanakkor kiéle­sedik a kommunista pártok, a haladó erők küzdelme a jobboldal visszaszorításáért, a demokráciáért, a békéért. Ebben a helyzetben foko­zott jelentőségre tesz szert valamennyi haladó erő ösz- szefogása, mindenekelőtt a nemzetközi kommunista mozgalom sorainak egyesíté­se. Elmondhatjuk, hogy az MSZMP — akár csak az SZKP — minden tőle telhe­tőt megtesz a nemzetközi kommunista egység törekvés előmozdítása és erősítése végett. Ez a mostani látoga­tás, amikor pártunk és az SZKP vezetői találkoznak, maga is része ennek a fo­lyamatnak, mert erősíti, elő­re viszi a nemzetközi kom­munista mozgalom két osz­tagának cselekvési egységét. Nincsen olyan elvi kérdés, amelyben ne lenne egyetér­tés pártjaink között. Ez az alapja, kiinduló pontja a mostani moszkvai tanácsko­zásnak, amely — bizonyosak vagyunk benne — fontos hozzájárulás lesz testvér­pártjaink további eredmé­nyes együttműködéséhez. Az SZKP és az MSZMP — a szovjet és a magyar kormány eddig is s joggal hisszük a jövőben is nagy­szerű példáját adta és adja az imperializmus ellen, a harcoló Vietnam megsegíté­séért. a haladásért, a béke ügyét befolyásoló nemzetkö­zi ‘ kérdések megoldásáért való egybehangolt fellépés­nek. Mindkét ország tagja a Varsói Szerződésnek. s a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának. A kölcsö­nös előnyökön s a közös kö­telességvállaláson ^ nyugsza­nak ezek a rendkívül fontos nemzetközi szervezetek. — Múlhatatlan, hogy amikor a magyar és a szovjet vezetők most országaink testvéri kapcsolatainak további el­mélyítéséről cserélnek véle­ményt, szóba kerüljön az a mindkét fél által oly sok­szor kinyilvánított szándék: tovább erősítjük védelmi szövetségünket, s mégin- kább elmélyítjük a KGST- ben Is megvalósuló gazdasá­gi együttműködésünk orszá­gaink, s a szélesebb szocia­lista közösség javára. De a magyar—szovjet ba­rátság nemcsak tárgyi vi­szonyok, kapcsolatok rend­szere. Népeinket erős érzel­mi szálak fonják össze, s ez utóbbiak szempontjából a Kádár János vezeti* ma­gasszintű küldöttség látoga­tására, a Szovjetunió külön­böző vidékein való utazásai­ra, az emberekkel való ta­lálkozásaira ismét kiemelke­dő szerep vár. Emlékszünk még micsoda lelkesedéssel fogadta Moszkva, Taskent, Irkutszk, Bratszk népe öt esztendővel ezelőtt Kádár Jánost és útitársait. Emlék­szünk a virágerdőkre, a nagyszerű gyűlésekre s egyéni találkozásokra, ame­lyek során a magyar vendé­gek a barátság követei­ként felbecsülhetetlen értékű missziót teljesítettek Meg­győződésünk, hogy a mosta­ni látogatás, ha lehet, még magasabb hőfokra hevíti né­peink baráti érzéseit fi zekkel a gondolatokkal kívánunk sikeres mun­kát párt- és kormánykül­döttségünknek. Á gazdaságirányítási rendszer bevezetésének első tapasztalatai Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap ülést tartott a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Szolnok megyei Bi­zottsága. A megyei pártbizottság jóváhagyta a pártalapszervezetek és csúcsvezetőségek titkárainak, vezetőségi tagjainak újjá- választásával kapcsolatos intézkedési ter­vet. Elfogadta a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság második félévi munkatervét, üléseinek napirendi pontjait. Meghallgatta és megvitatta a végrehaj­tó bizottság jelentését az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetésének tapaszta­latairól. E napirend előadója Váczi Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára volt. (A beszámoló ismertetésére visszatérünk.) Az ülésen Qsáki István a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, megyei o so titkár tájékoztatót tartott a Központi B;- zotság legutóbbi, június 19—20-i üléséről. Mit ígér a Szigligeti Színház ? Királydráma — Lorea — Musical — Mort a Marie — Fejünk felül a tetőt — „Báni“ és egyebek ... Az idei szezonban még tart egy bemutatót a Szig­ligeti Színház — június 4-én, technikai okok miatt nem Jászkiséren, hanem Kunhe­gyesen — Heltai Jenő: Né­ma levente című vígjátéka kerül színre, Orbán Tibor diplomarendezésében, de né­hány nap múlva már meg­jelennek az utcákon a kö­vetkező szezont ismertető falragaszok. Berényi Gábor igazgató tegnap délután tájékoztatott az 1968—69-es színiévad programjáról. — A következő szezonban is tíz bemutatót tartunk. A műsortervet igyekeztünk úgy összeállítani, hogy sokféle közönségigényt kielégítsen. Ebből következően nagy mű­faji változatosság jellemzi az ősszel kezdődő szezont Az évadnyitó előadás ok­tóber 4-én lesz, Jacobi Vik­tor: Leányvásár című ope­rettjével. November elején a nagyszínházban is bemutat­juk Heltai mese játékát, a Néma leventét. November végén kerül sor Mariowe— Brecht—Feuschtwanger II. Edward című tragédiájának magyarországi bemutatójára. Ezt, december közepén, egy könnyed, a budapesti József Attila Színházban igen nagy sikerrel játszott zenés víg­játék követi, a Mona Marie mosolya. Magnier francia szerző darabjához Nádas Gábor írt muzsikát. Január­ban a XX. század költő­óriásának, a mártírhalált halt Garcia Lorcának Vér- nász-át rendezzük. Január végén Behár—Szedő Debre­cenben bemutatott és igen nagy port vert musicaljét, az Éjfélj randevút tűzzük műsorra. Februárban mai magyar drámát láthat szín­padunkon a kedves közön­ségünk. Jókai Anna, fiatal írónőnk, Fejünk reléi a tetőt című izgalmasnak ígérkező művét. A Tanácsköztársaság 50. évfordulójára nagy mű­faji változatosságé összetett dokumentumműsorral készü­lünk. Kétrészes színpadi já­ték lesz tulajdonképpen, szerzői a XX. század legje­lentősebb alkotói, Majakov­szkijtól Peter Weiss-ig. A tavaszra, koranyárra két „friss” bemutatót tervezünk. Ezeket csak „Egy mai víg­játék” és „Egy mai zenés vígjátékiként hirdeljük meg. A jövő tavasz két leg­frissebb, legjobb sikerdarab­ját akarjuk így színpadunk­nak biztosítani. Mér most „benne van a kalapban” 4 vígjátéki, de hátha addig még valami jobb is befut A szezont a Csárdáskirály­nővel zárjuk. Nos, ez a mű­sortervünk. — Július 6-án lesz az évad­záró társulati ülés. Kik tá­voznak a színháztól? — Kertész Pétert a Fő­városi Operettszínház szer­ződtette, Dömsödy János a filmszinkronhoz távozik, Szekeres Ilona és Horváth Sándor Veszprémbe, ugyan­ide Fehér Miklós díszletter­vezőnk is, Fehér Györgyi és Tatár Endre nyugdíjba megy, Tolnai Miklóst a békéscsabai Jókai Színház szerződtette, Laczkó Mihály rendező pe­dig a kaposvári Csíky Ger­gely Színházhoz szerződött. — S az új tagok? Kiket szerződtetett a színház a kö­vetkező szezonra? — Színészi státuszba: Bó­kái Máriát, Káldi Nórát és Kürtös Istvánt Miskolcról, Szabó Ibit és Márióss Jó­zsefet Kaposvárról, Huszár Lászlót Debrecenből, S>om- bathy Gyulát pedig a Szín- művészeti Főiskoláról szer­ződtettük. Ugyaninnen Szé­kely Gábor rendezőt. Űj díszlettervezőnk Török Iván, a budapesti Nemzeti Szín­háztól szerződött hozzánk. A következő évadtól dramatur­gunk is lesz, Geher István személyében. — Előzetesen: mit remél a következő évadtól? — Találja ki! — Jó színházai. — Nyert! — ti — Muskátli és a többiek Szolnok megyei napok a tv-ben Tegnap este hangulatos* pergő ritmusú riportban is­merkedhettek a tv nézői Szenttamással. Tekintve, hogy a lovasnap szerepelt műsoron, a főszerepeket a derék négylábúak vették át. Meg is érdemelték, hogy a képernyőre kerüljenek, hi­szen több külföldi versenyen is öregbítették már hazánk lótenyésztésének jó hírnevét Tavaly például a szenttamá­si lovak a Berlinben szere­pelt magyar válogatottnak majdnem felét tették ki, s két első díjat ’s szereztek. Nos, aki eddig nem tudta, megtudhatta a tegnapi tv riportból, hogy a kezdő lo­vasok kiképzését nemcsak úgy egyszerűen rábízzák va­lakire. Ezt a tisztet lovagló tanári diplomával tölti be Szemere Csaba. Szó ami szó, a lovaglás meglehetősen drága mulat­ság. Szenttamáson óránként 50 forintba kerül. Ha ugra­tással párosul, akkor meg 100 forintot kémek érte. Ez talán érthető is. Volt mái­ra példa, hogy valakinek en­nél sokkal többe került az ugratás... Mert ugyebár, ha csak úgy simán* szőrmentén lovagol az ember, az mégis más. S mi történik ha valaki beleszeret egy lóba? Bioló­giai csoda ez, de megtörtén­het, mint ahogy a tv riport­ból is kitűnt. Nos, mivel — a legjobb versenyló, a Mus­kátli kivételével — eladó sorban van mindegyik csikó, nyithatja a bukszát, s viheti „szerelmét”. Talán keveseb­be kerül neki ez a passzió, mint a házasság. Láthattunk egy ,ló-keresz­telőt” is. Az arról folytatott eszmecsere közben tudta meg a riporter, s annak jó­voltából az ország népe, hogy a versenylovak család­fáját régi időkre vissza le­het vezetni. A most keresz­telt — egyébként Monokini­nek elnevezett kiscsikó őseit 1777-ig visszamenőleg ki le­het mutatni. Ezek szerint jó munkát végeztek a ló-anya- könywezetők. Szemet gyönyörködtető volt a fogatosok felvonulása, tetszettek á hintók és a csi­kósok bemutatója A jól szerkesztett, ötletes rendezésű riport után csak azt sajnáltuk, hogy nem ve­hetünk részt a lovashap zá­róakkordján a szenttamási, a karcagi és a Békés megyei szakácsok által készített bir­kavacsorán. V Szintén a tv tegnap esti műsorában sugározták Balogh Mária Ebédszünet című ri­portját a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyárból. Az ebédszünet röpke perceit felhasználva ' munkásokat szólaltatott meg, akik szóvá- tették, hogy a rossz koope­rációból adódó alkatrész- hiány miatt sok a munkából való kiesés, s emiatt számot­tevően csökken a keresetük. Az ilyen munka csak az óra­béreseknek kedvez, azok kö­zül is csak azoknak, akik azt tartják: ,,Nem baj, az a fon­tos. hogy elteljen a nap.” Szóbakerült az is. 1 ogy az a csoport amelyik előnyösebb helyzetbe kerül, íizetéskor kalapba dobja a pénzt a töb­bi megsegítésére Kölcsönö­sen így megy ez már hosszú évék óta. Magától érthető vi­szont hogv nem ez a megol­dás, hanem a folyamatos munkamenet biztosítása­Balogh Mária riportja na­gyon életközeli, s éppen ezért igen hatásos volt. S. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom