Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-27 / 149. szám

1965, Június 27; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP o 1VÄSÖINIC Tükör helyett ígéret A megyei iparcikk kiske­reskedelmi vállalat szolnoki bútor- és lakberendezési boltjában vásároltam április 27-én a ..Felszabadulás” ne­vű hálószobabútort. Már fel is raktuk a kocsira, amikor megtudtuk, hogy a berende­zéshez tartozó tükör nincs meg. Nélküle nem akartuk elszállítani, de a raktárban megnyugtattak; három napon belül meglesz a tükör. Ennek már két hónapja, de az ígéretüket még a mai napig sem váltották: be Ma­gam legalább tizenötször utaztam emiatt Szolnokra, a férjem kétszer. Szolnokon ta­nuló f'am majd minden nap érdeklődik a bútorüzletben. A válasz változatlan: nincs tükör, nem érkezett meg. Miért adták el hiányosan a drága bútort, ha tudták, hogy nincs, s nem is lesz hozzá tükör? Donkó La jos né Szászberek 48 eser forint a vietnamiaknak A békehónap eseményeiről irt lapunknak Kecskés György, az öcsödi Kossuth Tsz KISZ-titkára. Brigádé r. tekezleten, kisgyüléseken, a pártszervezet, a nöbizottság és a KISZ-szervezet rendezvényein méltatták a bc- kehónap jelentőségét. Állást foglaltak az Amerikai Egyesült Államok vietnami politikájával szemben. Hétszázötvenöt tsz-tag irta alá azt a nyilatkozatot, amelyben szolidaritást vallatnak vietnami barátaink függetlenségi harcával. A pártalapszervezet vietnami műszakot szervezett. A szolidaritás kifejezése mellett anyagiakkal is segítik a harcoló vietnamiakat. A termelőszövetkezet tagjai átlagosan egynapi kere­setüknek megfelelő összeget ajánlottak fel e célra. Össze­sen negyvennyolcezer forintot fizettek be a vietnami szolidaritási számlára. Äs építők köszöntése Az állami építőipar fenn­állásának 20. évfordulója al­kalmából ünnepséget rendez­tek a martfűi építésvezető­ség dolgozói; A két évtized alatt sok új épület dicséri az építőmunkások szorgalmát, van mivel büszkélkedniük. Üj iskolák, mezőgazdasági épületek, ipán, szociális és kulturális intézmények emel­kedtek munkájuk nyomán. Martfűn Derrte József épí­tésvezető köszöntötte az épí­tőket, majd Madarász György főépítésvezető kitüntetéseket éti pénzjutalmakat adott át a dolgozóknak. A mezőtúri kollégium építői megkapták a szocialista brigád címet. Többen kiváló dolgozó jel­vényt kaptak. Fülöp Tstván Martfű Friss akkordok Jássapátin Év elején negyventagú vegyeskar alakult Jászapá­tiéi. június 22-én este nagyszabású hangversenyt adott a kórus. Bach, Mendelssohn. Kodály és Rossa mü­vei szerepeltek műsorában. Karvezetőjük, Árki Kor­nél szakértelemmel és ügybuzgalommal igyekszik ösz- ssekovácsolni a kórust­A másik örvendetes hír, hogy a községben meg­alakult a járási tűzoltózenekor is. Pethes Sándor nyug­díjas pedagógus fiatalos lendülettel és alapos szaktudás­sal szervezte és irányítja a huszonnyolc tagú fúvós- együttest, amely néhány hete Jászkiséren a járási tűz- oltónapon már sikerrel szerepelt. Az énekkarra és fúvószenekarra egyaránt jellemző, hogy tagjai pedagógustól a fizikai munkásig különféle foglalkozásúak, s megértő összhangban működnek. Donkó Ottó Jászapáti Zagyvarékason nem, történt törvénysértés Lapunk június 7-1 számá­ban „A törvény Zagyva ré- kasra is szól” címmel írtunk arról, hogy a termelőszövet­kezet nem járult hozzá Ma­kai Mihály traktoros kép­zettségű tagja átlépéséhez a Tiszántúli Gázszolgáltató cs Szerelő Vállalat ceglédi központtal újpnnan létrehívásra kerülő építésveze­tőségére azonnali belépéssel felvesz nagy gyakorlattal rende lkezó építésvezetőt, művezetőket. Adminisztratív munkakörben jártas irodavezetőt, adminisztrátort, gyors- és gépírót, raktárvezetőt és anyagdiszpécsert. :i:ÍÍ;Ü!íh:: ií: Ü:::i Jelentkezés: Hajdúszoboszlón. Rákóczi út 184. Ter­melési Főosztály. lást, ha: b) a termelő­szövetkezet tartósan nem tud a tag részére szakkép­zettségének megfelelő rend­szeres munkát biztosítani...'’ Szöllősi Kálmán, a szolno­ki járási tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályvezetője válaszolt cik­künkre. Idézünk belőle: „Álláspontunk szerint a zagyvarékasi Béke Tsz veze­tősége nem követett el tör­vénysértést. A 6/1967. (X. 24.) Mé.M. számú rendelet 155. paragrafus (2) bekez­dése felsorolja, mj tekinthe­tő szakmai képesítésnek. E szerint a traktorvezető beta­nított munkásnak minősül. Ezen túlmenőéin az év köz­beni átlépés a termelőszö­vetkezet érdekét is sérti-’’ Szerkesztőségünket felke­reste Budai Kálmán, a zagy­varékasi Béke Termelőszö­vetkezet elnöke is. Elmond­ta, hogy a termelőszövetke­zet év vegén minden továb­bi nélkül elengedi Makait, ha akkor is fenntartja átlé­pési szándékát. Ismét a közömbösség Nagyon megdöbbentem A Práter utcai „kripta” című, június 23-án megjelent cikkükön. Kerestem va­sárnap az országos lapokban is, hátha olvashatok bennük is az esetről, de. nem találtam semmit. ■ A Práter utca 74. sz. házmestere szerintem kevésbé vétkes, mint a főbérlő, akinél a felszabadulás óla lakott az idős ember. Sok-sok év alatt olyan „jó” viszony alakult ki közöttük, hogy csupán a csekken érkező albérleti dij érdekelte. Arról is beszámolt a riporter. hogy nyugdijat nem kapott az idős ember, postás nem járt hozzá. Ak­kor miből élt? Arra ugyan nem kötelezhető a főbérlő, hogy élelemmel is ellássa albérlőjét. De talán ilyen eset­ben a tanácsnál jelenthette volna, hogy éhezik az öreg ember, nincs miből élelmet vásárolnia. Bizonyára nem hagyták volna öt éhenhalni. K. M. Szolnok Kevés a családi üdülő A jubileumi jutalomról Érdeklődéssel olvastam a június 22-én megjelent „Gyerekek nyáron” című cikküket mivel nekem is két kiskorú gyermekem van. Iskolaévben — mi* is tehetnék velük — napközibe járnak. De a szünidő! Az valóban nagy probléma. Igaz, nyáron is járhatnak napközibe, ahol lehetővé te­szi ezt az iskola. Elismerést érdemel min­den olyan erőfeszítés, amit a művelődési házak, külön­böző társadalmi szervek ki­fejtenek annak érdekében. hogy a kis- és nagydiákok nyáron jó szórakozást prog­ramot találjanak. A leg­szebb mégis az. amikor a szülők is kiveszik egy idő­ben szabadságukat, s cse­metéikkel két hétre üdülni mennek — kedvezményes feltételek mellett. Csakhogy nagyon nehéz olyan be­utalót kapni, amivel mind­két szülő, s egy-két gyerek nyaralhat Kevés a családi üdülő, sokkal többre volna szükség. B. J.-né Szolnok ERKESZTol szolnoki Damjanich Tsz-be. Szóvátettük. hogy ez ellent­mond a termelőszövetkezeti törvény 12. paragrafusának, amely kimondja: .....a köz­g yűlés nem tagadhatja meg a kilépéshez való hozzájáru­•R. J. Szolnok: X gyer­mektartási díjtól eltérően a szülőtartás vonatkozásában a jogszabály nem ír elő mér­téket a tartásdíj összegére nézve. Ezt tehát vita eseten a bíróságnak kell — az ügy összes körülményeire figye­lemmel — megállapítania, annak a szabálynak alapul­vételével, hogy' a tartásra kötelezett gyermek a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest szülőjét mindazzal ellátni, ami an.nak megélhetéséhez szükséges. Olyan esetekben, ha a szülőnek van ugyan bizonyos keresete vagy jö­vedelme, ami azonban meg­élhetéséhez nem elegendő, a tartási kötelezettség megál­lapításánál e jövedelmet fi­gyelembe leéli venni. Sz. J.-né, Törökszentmtk- lós: Rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a dolgo­zó részére fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. Kérelmére fizetés nélküli szabadságot kell engedélyez­ni annak a dolgozó nőnek, akinek gvermeke a három­éves kort nem töltötte be; akinek egyévesnél idősebb, de 10 éven aluli gyermeke beteg és ellátásáról más családtag nem tud gondos­kodni; annak a dolgozó nő­nek, aki legalább két 14 éven aluli gyermekét gon­dozza. Ezen a címen havonta egy nap fizetés nélküli sza­badság engedélvezhető. A három hőnapnál nem hosz- szabb időtartamra szóló fi­zetés nélküli szabadságot és a dolgozó nőknek előzőek szerint' fizetés nélküli sza­badságát a vállalat igazga­tója engedélyez'. Egyéb eset­ben a három hí,r>annál hosz- szabb fizetés nélküli szabad­ság engedélyezése az ille­tékes miniszter hatáskörébe tartozik. K. L. Túrke ve; Kérésére idézzük a Munka Törvény- könyvében található rendel­kérést; A pótszabadság csak egyféle címen jár. a fiatal- korúalcnak. az, egészségre ár­talmas munkakörülmények között dolgozóknak, továbbá a föld alatti bányászoknak járó Pótszabadságot a mun­kaviszony alapján járó pót- szabadsággal együtt évi ti­zenkét munkanap mértékéig össze kell számítani. Egyéb esetben a dolgozó, ha egy­idejűleg többféle címen illet meg pótszabadság, a kedve­zőbb mértékű pótszabadság­ra jogosult. Több olvasónk kért vá­laszt jubileumi jutalommal kapcsolatos kérdésre. Ezek közül a gyakrabban felmé­rőitekre az alábbiakban adunk tájékoztatást. A jubileumi jutalom kifi­zetésének feltételei: a) legalább 25, 40 vagy 50 év, amelyet munkaviszony­ban töltött a dolgozó, s ezt hitelt érdemlően igazolta. b) 40 éves jutalom esetén a 25 éves jubileumi jutalom esedékességétől eltelt 15 év, 50 éves jubileumi jutalom eseten pedig a 40 éves ju­bileumi jutalom esedékessé­géiül eltelt 10 év. c) A dolgozó ne álljon el­bocsátás büntetés hatálya alatt, illetőleg e bün­tetéssel azonos következmé­nyű munkaviszony megszün­tetés hátrányos következmé­nyei alatt. Ugyanis ilyen ese­tekben a dolgozónak az el­bocsátást megelőző munka- viszonyát három évig nem lehet figyelembe venni. Ezért nincsenek meg a jubileumi jutalom kifizetésének- felté­telei. A dolgozó nyugdíjazása­kor a fenti feltételek legfel­jebb öt évvel csökkennek a 40 vagy 50 éves jubileumi jutalom tekintetében. Ha a dolgozó kérte más vállalatnál munkaviszonyban töltött idejének beszámítását és kérését teljesítettek, ak­kor az 1905. január 1. nap­ját megelőző szabályok sze­rint —, ez időpontot megelő­zően — legalább 15 év „fo­lyamatos” munkaviszonnyal kell rendelkeznie, lOöí’-ban is legalább tíz éves ilyen munkaviszony szükséges ah­hoz, hogy a jubileumi jutal­mat részére kifizethessék. Nem kell igazolni e felté­teleket, ha a dolgozó az em­lített szabály szerint beszá­mítást nem kapott. Ha a dolgozó beszámítás . folytán egyidejűleg több jubileumi jutalomra válik jogosulttá, részére csak egy jubileumi jutalom jár. Milyen időt kell a jubi­leumi jutalomnál figyelembe venni ? A jubileumi jutalomra va­ló jogosultság megállapításá­nál a vállalatnak hivatalból figyelembe kell vennie mun­kaviszonyként mindazt az időt, amelyet a dolgozó nála munkaviszonyban töltött el és azokat, amelyek a mun­kakönyvijén szerepelnek. — Munkaviszonyként nem kö­teles a vállalat hivatalból elismerni a munkakönyvben „bemondás alapján” megje­löléssel szereplő időt. A fentieken kívülálló és mu nkavi szonykén t számítan­dó időről a vállalat csak akkor szerez tudomást, ha a dolgozó azt hitelt érdemlően igazolja. Hitelt érdemlő iga­zolás (például munkakönyv, szolgálati bizonyítvány, stb.) esetén a vállalatnak az ilyen időt is hivatalból kel) a ju­bileumi jutalom számítása tekintetében elismernie. Például ha a vállalatnál töltött és a dolgozó munka­könyvében bejegyzett mun­kaviszonyban töltött idő 1968-ban húsz év és a dol­gozó 1968-ban még további 10 év munkaviszonyt igazol, a 25 éves jubileumi jutalom­ra csak 1968-ban jogosult. A 40 éves jubileumi juta­lom 1973-ban válik esedékes­sé, ha a dolgozó akkor mun­kaviszonyban áll. Elévül-e a jubileumi juta­lomra való igény? A jubileumi jutalom mun­kaviszonyban töltött hosszú idő anyagi elismerése. Ebből következik, hogy ha a dol­gozó a jutalom kifizetésének feltételeként meghatározott minimális időtartamoknál — 25, 40, 50 év — hosszabb ideig dolgozik, a jutalomra vonatkozó igényét nem vesztheti el, ellenkezőleg a továbbdolgozással igénye minden, nap megújul, Ennek megfelelően a dolgozó — az előírt időtartamok letelte után — vállalatától bármi­kor kérheti a jutalom kifi­zetését. Olyan esetben, amikor a dolgozó munkaviszonya meg­szűnik a jutalom kifizetési feltételeinek megszerzésekor őt foglalkoztató vállalattól a jutalom kifizetését az álta­lános elévülési időn belül (3 év) követelheti. Uyen esetben az elévülés kezdő időpontja a munkaviszony megszűnését követő nap. Ha a dolgozó új vállalatnál lép munkaviszonyba, a jubileumi jutalmat az új vállalattól is követelheti. A jubileumi jutalom ösz- szege az egyhavi személyi alapbér. A nyugdíjban levő dolgozó az általános elévülési időn belül kérheti a nyugdíjazása előtt őt utoljára alkalmazó vállalattól a jubileumi jutal­mat, ha azt a munkaviszony fennállása alatt ki kellett volna fizetni. Ilyen esetben a jubileumi jutalom a dol­gozó legutolsó személyi alap­bérének megfelelően jár. Ha a dolgozó -nyugdíjazá­sának időpontjában nem .rendelkezik a jubileumi ju­talomra jogosító összes fel­tétellel és új munkaviszony­ba lép, akkor is személyi alapbérét kell megkapnia jubileumi jutalomként, amennyiben munkaviszonyá­val jogot szerez annak ki­fizetésére. Dr. Cs, t. Kormányrendelet as állami közegészségügyi-, járványügyi felügyeletről A kormány rendeletét ho­zott az állami közegészség­ügyi járványügyi felügyelet­ről. A felügyeletet az egész­ségügyi miniszter gyakorol­ja, ő irányítja és ellenőrzi a közegészségügyi, járvány­ügyi tevékenységét. Gondos­kodik a közlekedés köz- egószségíigm, járványügyi el­lenőrzéséről is. A kormányrendelet a mi­niszternek mindezekben a kérdésekben a fegyvere« erők és testületek kivételé­vel az egész országra, a nép­gazdaság minden ágára és minden személyre kiterjedő hatósági jogkört biztosít. Ezt a jogkörét az egészségügyi miniszter a közegészségügyi, járványügyi szolgálat útján látja el. A szolgálat élén az állami közegészségügyi, járványügyi főfelügyelő áll, 5 vezeti a minisztérium szer­vezetében működő központi szervet, a főfelügyelőséget, a főfelügyelőség munkáiéban az Országos Közegészségügyi intézetre, az Országos Élel­mezési és táplálkozás tud<v- mányi intézetre, az Orszá­gos Munkaegészségügy! In­tézetre támaszkodik. A me­gyei KÖJÄL-ok szervezeté­ben megyei, a járási köa- e gészségü g-W-járván "ügyi szol gálatoknál járási fel­ügyelőségeket hoznak létre. A helyi szerveket a taná­csok tartják fenn, de a ren­deletben meghatározott fel­adataik tekintetében a fe­lettes felügyelőségnek, ille­tőleg a főfelügyelőségnek vannak alárendelve. Az ala­csonyabb szintű felügyelősé­gek az építéssel, területfel­használással kapcsolatos el­járásokban gyakorolnak ha­tósági jogkört. A közegészségügyi, jár­ványügyi felügyelők minden munka- vagy telephelyen, építményen ellenőrizhetik a közegészségügyi, járvány­ügyi követelmények megtar­tását és határozatban ren­delhetik el a tapasztalt hi­bák, szabálytalanságok meg­szüntetését. Ha pedig ezek a szabálytalanságok súlyos, vagy tömeges egészségron­tást okozhatnak, jogúik van felfüggeszteni az illető üzem, intézmény működését és el­rendelni a kóros anyagok megsemmisítését. Ezenkívül bűrivádi, szabálysértési vagy fegyelmi feljelentést is te­hetnek és javasolhatják a főfelügyelőnek, hogy indít­ványozza gazdasági bü*sáf? kiszabását. A rendelet július 1-én lép hatályba, egyes rendelkzéf=e! azonban csak október l-'őS érvényesek. Az egészség- Ügvi miniszter már ki it ádta a felügyelet működéré­re. a közegészségügyi, jár­ványügyi ártalmak megelő­zésére és leküzdésére vo­natkozó részletes végrehai- tási utasítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom