Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-22 / 145. szám
lääi- június 22. SXOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Türelmetlenkedők és befutottak Mégegyszer az aprítógépgyári fiatal mérnökök helyzetéről Legutóbb a május elsejei lapszámunkban foglalkoztunk a jászberényi Aprító- gépgyárban dolgozó fiatal gépészmérnökök helyzetével. Akkor több fiatal szakember véleményét közöltük. — Nem így képzeltem el a jövőmet egyetemista koromban. Ügy véltem, majd olyan munkakörbe helyeznek, amiben kifejthetem képességeimet, ‘produkálhatok. De nem ez történt — mondta ifjabb Patkós Zsigmond. — Egyszerűen nem kapok fnérnöki feladatot — vélekedett a gyárból azóta eltávozott Vaszkó Miklós. — Nem tudtunk családostól megélni a fizetésemből... a pásztói gépjavító állomáson 2800 forint lesz a fizetésem... A többiek is hasonlóan nyilatkoztak. A fiatal gépészmérnökök két dolog miatt méltatlankodtak: kevésnek tartják a fizetésüket és elégedetlenek, amiért nem tervezhetnek. Cikkünk nagy visszhangra talált az Aprítógépgyárban. A fiatalok helyzete sokrétű bonyolult problémát takar. Ezért szükségesnek tartottuk. hogy ismét visszatérjünk e témára. Keresztes János igazgató így summázta véleményét: A tartozik és — Jobban kellene az egyetemeken az életre felkészíteni a fiatalokat. Néhányan helytelenül értelmezik az alkotást, ezt csak a tervezésben láják. De ehhez előfeltétel és nagyobb gyakorlat szükséges, amit meg kell szerezniük. Mi egészséges türelmetlenséget várunk a fiatal szakemberektől. Úgy véljük, követel oldal a tartozik és követel oldalnak egyenlegbe keit lenni. Megbecsüljük a fiatalokat, hisz nekik adjuk majd át a stafétabotot. Épp ezért nem a karjuk bonyolult feladatokkal terhelni őket. mely meghaladja gyakorlati tudásukat, mert ez törést okozna fejlődésükben. A gyár nem kell, a lakás igen A jászberényi Aprítógépgyárban mintegy harminc gépészmérnök dolgozik. — Nagyrészük fiatal. Éveken át a gyár ösztöndíjasaiként tanultak és szereztek diplomát Tanulmányaik befejezése után megfelelő beosztást, továbbképzési lehetőséget, többen lakást is kaptak. Az utóbbi időben egyesek mégis otthagyták a gyárat (a lakást nem adták vissza) másutt helyezkedtek el. Né- hányart most akarnak távozni. Nemrég Sz. M. 35 éves mérnökkel beszélgetett a személyzeti osztály vezetője. Próbálta meggyőzni, hogy maradjon. A mérnöknek 2700 forint az alapbére, július 1-től 100 forinttá' emelnék havi fizetését. Ezenkívül a prémiummal és a nyereségrészesedéssel plusz 9000 forintot kapott tavaly. Rendes fizetés, jövedelem ez, de a szolnoki épületelem - gyárban többet ígértek neki. A kezdő mérnökök 1300 forintot kapnak havonta. A jeles és jórendűen végzettek plusz 300 forintos fizetést kaphatnak. A gyár mindegyiküknek megadja ezt, pedig a rendelet nem kötelez, csak lehetőséget ad erre. A gyárban tizenhárom mérnök, öt éven aluli gyakorlattal 1884 forint átlagkeresetet ért el. Kétségkívül ez nem sok. Többen épp a magasabb fizetés reményében távoznak. Pedig az Aprítógépgyárban is érvényesülhetnének. Az igazgató a pár hónappal ezelőtti fizetésrendezés adataival is bizonyítja ezt Tizenhárom mérnök és technikus bérét összesen 2750 forinttal emelték. Július elején — a béralap-tartalék lehetővé teszi ezt — újabb fizetés- emelésre kerül sor, azoknak, akik ezt kiérdemelték. A mérnök tervez ? Néhány fiatal ügy érzi többre lenne képes, új gépeket, berendezéseket szeretne tervezni. Ezt tartják csak mérnöki munkának, igazi alkotásnak. — Egyeseknek alig szárad meg a tinta a diplomájukon, gyakorlatuk még nincs, máris tervezni szeretnének mondja Csik József, főtechnológus. — Kezdetben én is azt hittem, hogy meg tudom váltani a világot. Lassan tíz éve, hogy végeztem, néha mégis melléfogok. Több millió forint értékű egyedi gépeket gyártunk. ezekből nincs prototípus és nullszéria. Mégis felelősséget kell vállalnunk azért, hogy legalább húsz évig biztonsággal üzemeljenek. Vállalnunk kell a felhasználók kötbérigényét és a tervezett mjereségük elmaradását is. A tervezés igen nagy szaktudást követel. Kevesen tudják, hogy az Aprítógépgyár gumi-, mű- anyagipari, kő-, szén, érc- bányászati gépeke-, mészégető. faforgács, farost feldolgozó, műtrágyagyártáshoz szükséges és csőgyár, berendezéseket állít elő. a skála tehát rendkívül széles. E gépek, berendezések tervezéséi tervező intézet végzi, ebből Jászberényben csak két-há- rom százaléknyi terv készül. — A jelenlegi mérnöki lét- szám sem tenne lehetővé a saját tervezést — vélekedik Pető Ferenc főkonstruktőr. — A gyártás és a kereskedelmi tevékenység nem olyan szép és látványos, mint a szerkesztés, de igazi mérnöki munka. Sajnos többen nem látják ezt. Akik bizonyítottak Milyen az előrehaladás lehetősége az Aprítógépgy árban? Csík József 1960-ban jött Jászberénybe, előtte egy évig az óbudai Hajógyárban dolgozott. Először műszaki fejlesztési előadó, majd másfél évig üzemvezető volt. Három év óta főtechnológus. Megnősült, családja van, lakást kapott. Fizetése 3450 forint. Letelepedett és jól érzi magát Jászberényben. Pető Ferenc 1958-ban kapott diplomát, azóta itt dolgozik. Először a műszaki főosztályon szerkesztő, majd csoportvezető volt. tavaly óta főkonstruktőr. Szüleivel együtt lakik, most épít családiházat. Fizetése 3300 forint. Nem kívánkozik el a gyárból, a városból, otthon érzi magát. Csanádi István szintén a gyár ösztöndíjasa volt, hat éve mérnök, tavaly óta szerkesztési csoportvezető. Lakást kapott, s a fizetése 2000 forint s A* igazgató így vélekedik: nálunk először le kell tej^ni valamit a közösség asztalára. Aki szorgalmas és bizonyít, megbecsüljük anyagilag is... Vázlatosan szóltunk az aprítógépgyári. fiatal mérnökök helyzetéről. A gyár vezetői ismerik gondjaikat és igyekeznek segíteni ezek megoldásában. Az üzem; párt- szervezet sem tétlenkedik. A közelmúltban a káder- helyzetet vizsgálva vezetőségi ülésen megfelelő határozatokat hozott. Helyesen állapította meg- egyes fiatalok túlzott követelésekkel állnak elő, rosszul értelmezik a mérnöki munkát, hivatást. De a gazdasági vezetőknek, a párt- és tömegszervezeteknek — főként a KISZ-nek — többet kell foglal kozniok a fiatal műszakiak gondjaival, nevelésével, továbbképzésével. Stabilizálni és anyagilag jobban kell ösztönözni őket. Mindannyian érezzék otthonuknak a gyárat, ahol dolgoznak. Máthé László Váltás Ábrahámhegyen A Balaton festői részén, Ábrahámhegyen a Szolnok megyei tanács egyemeletes üdülőjében május közepétől két turnusban a megye szociális otthonainak gondozottjait üdültették.' A festői környezetben egy-egy csoport tíz napot töltött. A pihenés mellett kirándultak Badacsonyba. Keszthelyre, Tapolcára és megismerkedtek — sokan, életükben először — a táj nevezetességeivel. A tanév befejezésével a héten váltottak az üdülő lakói. Az öregek után a gyermekcsoportok vették birtokukba a szép épületet A nyári vakációban háromszáz állami gondozott gyermek élvezheti Ábrahámhegyen a gondtalan nyaralás örömeit. Szeptembertől ismét az idősek üdülnek itt Gyerekek nyáron W/ége az iskolaévnek, a gyerekek csafc" nem negyed évig vakációznak. Mi lesz velük a nyáron, találnak-e hasznos és pihentető elfoglal bsá,go kát, vagy az utcákon csavarognak, s idegeket őrlő fárasztó unalom telepszik rájuk az első hetek után? Ezek a kérdések — amelyék ma minden szülőt külön-külön is .foglalkoztatnak — társadalmi méretekben és társadalmi szinten is jelentősek. Ma már szinte magától értetődő, hogy a vakáció egy részét szervezett üdüléssel töltik a fiatalok. Etekintetben az idén sem lehet panasz. A SZOT gyérmeküdül- tetésében 56 ezren, a központi úttörőtáborokban pedig mintegy 120 ezren tölthetnek el néhány hetet hazánk legszebb tájain. Ezeken kívül évről évre. mind több iskolai tábort is szerveznek. Ha ezeket is számításba vesszük, akkor körülbelül félmillió gyerek nyaraltatására lehet számítani ezen a nyáron. S még nem is szóltunk azotkról, akik a család- , dal mennek üdülni, vagy a nagyszülőknél és a rokonoknál nyaralnak. Ám a szünidőnek csupán egy részét — mégpedig általában a kisebbik részét — töltik ki az üdülések. Mi lesz velük a nyár nagyobbik felében? Milyen munka és szórakozási lehetőségek várnak rájuk városon valamint falun? Kezdjük talán az általános iskolásokkal, az úttörő-korosztályúakkal. Szerte az országban sok napközis tábort szerveznek az idén is. bár előre látható, hogy az igényeket most sem tudják teljesen kielégíteni. Ezért az úttörőházakra, a kultúrotthon ókra és a művelődési házakra nagy feladat hárul. A nyári szórakozáshoz tartozik az olvasás is. A gyerekek egy része az első hetek után kifejezetten igényli a könyvet. A könyvtáraknak, különösen pedig az ifjúsági könyvtáraknak erőteljesen fellendül ilyenkor a forgalmuk. A falvak többségében azonban nincs külön ifjúsági könyvtár, ennek szerepét általában az iskola tölti be a tanév során. Nagyon hasznos lenne, ha helyi kezdeményezéssel mindenütt lehetőségeit teremtenének az iskolák a nyári kölcsönzésre is. A vakáció meghatározott napjain, úgyis kötelező ügyeletéit kell tartamok a pedagógusoknak. jó volna, ha az iskolai ifjúsági könyvtárak is hozzáférhetők lennének ezeken a napokon. És az idén a városokban is jó lehető- ségek vannak a fiatalok nyári munka- vállalására. Az üzemek, vállalatok többnyire szívesen foglalkoztatnak — sőt bér- gazdálkodási okokból szívesebben, mint régebben — tanulókat. Ezzel kapcsolatban ismételten emlékeztetni kell az üzennek felnőtt dolgozóit, hogy a környezetükben munkálkodó fiatalok testi és lelki épségére vigyázzanak úgy, mintha valameny- nyi ifjú a saját gyerekük lenne. összegezve: az üdülési- és a munkalehetőségek kielégítőek. A kulturális, szórakozási és sportlehetőségek — tehát mindazok, amik az üdülésen és a munkán kívül a vakációt vakációvá teszik — a helyi hozzáálláson, segítőkészségen múlnak. Ilyen vonatkozásban lehet és kell is mindenütt többet tömi a megszokottnál, hogy a tanulók valóban kipihenhessék magukat, s minden tekintetben frissen kezdhessék ősszel az új iskolaévet T. 6. Andrási néni útrakel nyaranta özvegy Andrási Jánosné elköltözött Karcagról. Egyetlen lányánál lakik Debrecenben De a nyarakat Szolnok megyében tölti. Meglátogatja János fiát, a tisza- szentimrei Petőfi Tsz főag- ronómusát, eltölt vagy két hetet István fiánál, azabád- szalóki Lenin Tsz főagronó- musánál, időzik László fiánál, a kunhegyesi Vörös Október Tsz főagronómusá- nál, meglátogatja Lőrinc fiát, az abádszalóki Lenin Tsz üzemegységvezetőjét, — vendégeskedik Imre fiánál a tiszaföldvári Lenin Tsz főállattenyésztőjénél. — Mire sorra látogatja agronómus fiait, el is telik a nyár. Az Andrási gazdászok pedig dolgoznak nagy szorgalommal tovább. Az Andrási fiúk mind mezőgazdászok lettek. Élt Karcagon a berekfürdői tanyákon egy szigorú paraszt- ember, Andrási János. Feles földeken dolgozott, sajátja nemigen volt. Családját és a földet nagyon szerette. Kitűnő gazda volt. S fiait mind a föld, a határ, a falu szeretetére nevelte. János fiával kzdte. Andrási János, a tiszaszölló- si Petőfi Tsz főagronóinusa — Nekem volt a legnehezebb. Hiába tanultam kitűnően az Ágotái úti ált. iskolában, a magamfajta szegény gyerekkel szóba se akartak állni a gazdaképző iskolán. A tanítóm segített. Kitűnően végeztem el azt is. Én még dolgoztam uradalomban Fegyverneken. — Aztán jött a felszabadulás. Ötvenegytől már a Palotá- si Állami Gazdaság főállattenyésztője voltam, aztán Tiszaszentimrén üzemegységvezető, a tiszaderzsi tsz- ben főagronómus. A gazdálkodás olyan, mint az alkotás. Szenvedélyem a lucerna, a vörös here. Enélkül nincs állattenyésztés. Ezer- kilencszázötvesnegy óta tagja vagyok a pártnak. Most éppen benn voltam a járásnál, mert propagandista vagyok. Ott találkoztam Lőrinc öcsémmel, ő is az. Andrási Lőrinc, az abádszalóki Lenin Tsz üzemegység- vezetője — Folytatása lesz a ha- hogymánynak a családban. Lőrinc fiam a keszthelyi felsőfokú mezőgazdasági technikumban tanul. Rám négyezer hold van bízva. Most olyan paprikát várok száztizenöt holdról, amilyen még nem volt Abádszalókon. Tavaly száznyolcvanhat mázsa burgonyát termeltem holdanként. Ezerki lencszáz- negyvenkilenc óta dolgozom a szocialista mezőgazdaságban. Nekünk Andrásiaknak mindenünk a határ. Még a vonatba se tudok leülni, az ablakból mindig a tájat nézem. Imre öcsémet bevitték egyszer az igazgatóságra dolgozni. Rabnak érezte magát. A földnél nincsen szebb, ha a parasztembereket szeretjük, nagyon szépen lehet dolgozni. Egy évvel János bátyám után lettem párttag. — Ezerkilencszázhatvanhá-. rom óta vagyok Tiszaföld- váron. Ügy érzem, közöm van a szövetkezet megszilárdulásához. Akkor még én igyekeztem, hogy állattenyésztésben utolérjem a környékbelieket, most ők tartanak hozzánk. Tavaly már a jászboldogháziakat is megelőztük tejtermelésben. Most izgalmas dolgok kezdődnek nálunk. Harmincmillió forintból épül & szakosított sertéstelep. <— Nyolcvan vagon húst adunk onnan évente. — Én már a felszabadulás után végeztem el a mezőgazdasági középiskolát, Andrási Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz főállattenyész- tője azfán, hogy a testvéreim tanulását segíthessem, nem mentem tovább. Most végzem a felsőfokú technikumot. Ebben a szakmában az a szép, hogy nagyon nehéz. Meg, hogy minden esztendő újat ad. Andrási László, a kunhegyc- si Vörös Október Tsz főagronóinusa — Pista öcsémmel együtt tanultunk a technikumban és a debreceni főiskolán is. Még együtt is vizsgáztunk mindig. Ezerkilencszázötven- kilenc óta ehhez a szövetkezethez úgy hozzánőttem, hogy nem tudnék elválni tőle. Még olyan szerencsém volt, hogy soha emberrel bajom nekem még nem akadt. A gazdálkodásban az a szép, hogy mindenre kell ügyelni. Jön a Tisza II. Már felkészítem magam a szakmérnöki továbbképzésen a másodévet csinálom. Soha még egy nap szabadságot ki nem vettem rá. Nagy megtiszteltetés ért, hogy a törökszentmiklósi járási pártbizottság tagjának választottak. Itthon a három termelőszövetkezetben dolgozó kollegák, az agrárszakemberek klubja elnöki tisztét bízták rám. Andrási István, a abádszalóki Lenin Tsz föagronómusa — Én vagyok a legfiatalabb gazdász a családban. S a megye legnagyobb termelőszövetkezetének szakmai irányítása az enyém. — Majd tizenhatezer holdas tsz a mienk. A főiskola után itt töltöttem a gyakornoki évet is. Mikor letelt elbúcsúztam. Azt mondta az akkori elnök, Adamecz István: fiam, ne búcsúzz, lehetsz te még itt főagronómus is. Pontosan tíz évre rá kinevezett a vezetőség. Az idén először megkezdtük a mag nélküli görögdinnye termesztését. Hat esztendő óta négyszáz holdon kétszáz mázsa alatt nem termeltünk cukorrépát! És most jön a Tisza II. Már jelentkeztem az öntöző szakmérnökire. Még fiatalon a párt tagja lettem. A tiszafüredi járási tanács tagja vagyok, sőt a járási mezőgazdasági állandó bizottság elnöke. ☆ Hatan vannak az Andrási fiúk.. A hatodik, Lajos, a megyén kívüli kisbéri tsz főkönyvelője. Vele nem beszéltünk. Talán jó lett volna. Talán csak az ő élete is azt bizonyítaná, mint a testvéreké: á földet, a falut, a parasztembereket igazán szerető agronómusoknak öröm, alkotás a munka. Borzák Lajon
