Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-20 / 143. szám

1968. Június 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Estinkből Rövidített munkahét: több kulturálódási lehetőség Büntetlenül pusztít a szövőlepke Szolnokon? Szerkesztőségünkbe az alábbi bejelentés érkezett: „Szolnokon, a Szűcs telepen — a Berzsenyi Dántel, a Csokonai. a Gém, a Túzok, s más utcákban — járva észrevettem, hogy az amerikai szövőlepke nagyon el­terjedt a környéken, pusztít. Annyira, hogy több he­lyen már levél sincs a faágakon. Én ugyan próbáltam felhívni a figyelmet, de nem sok eredménnyel járt. A közelmúltban kinn járt a megyei növényvédelmi szol­gálat brigádja. De csupán a Berzsenyi utca egyik oldalán permeteztek, a többit otthagyták. Várady Béla titcabizalmi '• Szolnok, Berzsenyi u. 30." vehetően mindkettő elma­radt Vajon miért? ☆ Lapzártakor érkezett; Dr. Kasza Béla, a Szolnok me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője és K.- Balogh Sán­dor, a Szolnok mégyei Nö­vényvédő Állomás megbí­zott vezetője értesítette szer­kesztőségünket. hogy máris intézkedés történt. A nö­vényvédő szolgálat igazgató­ja utasította szolnoki fel­ügyelőjét, hogy azonnal men­jen a helyszínre, vizsgálja meg a bejelentést, s aszerint járjon eL Szerkesztőségünk telefo­non továbbította az észre­vételt Kenderesre, a megyei növényvédelmi szolgálat szék­helyére: Ott — a vezetők tá­vollétében — Andrási Ist­ván brigád vezető vei beszél­tünk. aki megígérte: jelenti főnökeinek az esetet, s in­tézkedik az állomás. Igaz, jobb későn: mint soha. De mégis, miért kellett ehhez az utcabizalmi észrevételezése? A növényvédelmi szolgálat ■feladata kettős. Közutakon maga végzi a védekezést, a magánterületen védekeztek S a mulasztók ellen szabály­sértési eljárást indít. Vá­rady Béla bejelentéséből ki­Van még remény? Idős férjek, ifjú feleségek Több olvasónk kérte, foglalnánk állást a há­zassági korkülönbségek problémájában. Sajnos, ez nem olyan egyszerű. Csupán néhány adalé­kot ajánlunk a csügge- dők figyelmébe. Á 88 éves Edward Steichen, e. világ egyik legismertebb fotosa. Felesége Joanma a New York-i Columbia Egye­tem 22 éve* hallgatója. „Ha az: ember idősebb férfivel él együtt, kitárul előtte a múlt ■— mondja az asszony — hosszabb életet él át, mint más.” A 68 éves Xavier Cugat, s,a rumbakiráiy” és karmes­ter másfél évvel ezelőtt ne­gyedszer nősült. A 20 éves Charo Baeza így nyilatko­zott házasságkötéskor: „Egész életemben Cugat rabszolga­nője leszek”. (A szexbomba kép után mindig ilyen­nek képzeltük a rabszolga­nőket!) A 64 éves Cary Gránt, a nagy hollywoodi filmsztár Cl éves korában vette feleségül a 34 évvel fiatalabb Dyan Cannon színésznőt. Egy év­vel később boldogan mutatta be a világnak első gyerme­két: kislányát, Jennifert. Három héttel 63. születés­napja előtt elhagyta a fiatal- asszony, beadta a válókere­setei A válást kimondták a férj hibájából. Indoklás: „Embertelen és kegyetlen bá­násmód”: A 69 éves William Douglas- nek, az Egyesült Államok szövetségi bírójának már két gyermeke volt. amikor je­lenlegi — negyedik — fele­sége, Cathy Heffeman meg­született. A házasfelek kö­zötti korkülönbség 45 év. Cathyt ez nem zavarja: „Sok­kal inkább érdekel, vajon igazi támaszt jelenthetek-e ennek a férfinek, akit szere­tek és tisztelek.” •ér Pablo Casats 91 éves. Á nagy csellóművész és felesé­ge Márta között a korkü­lönbség 61 év. Tíz évig ta­nította feleségét a mélyhege­dű művészetére. Márta asz- szony gondoskodik róla. hogy a művész életébe egészsé­gesen kapcsolódjék a munka és a pihenés. Casals feleségéről; „Szere­tő gondoskodással vesz kö­rül. Életem legboldogabb éveit köszönhetem neki”. Szolnok megye üzemei, vállalatai — ahol megvan hozzá minden feltétel — fo­kozatosan áttérnek a rövidí­tett munkahétre. A Köfcép- tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság, a Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár már ilyen munkaszervezéssel dol­gozik,. az olajbányászok szá­mára július elsejével lesz 42 illetve 44 órás a munkahét, a martfűi Tisza Cipőgyárban is hamarosan alkalmazzák az új munkáidőbeösztást, — hogy csak a nagyobb üze­meket említsük. A 44 őrás munkahét azt jelenti, hogy havonta két szabadnappal több jut az érintett üzemek, vállalatok dolgozóinak pihenésre, szó­rakozásra. A gyakorlat alapján arra következtethetünk, hogy az üzemekben minden második szombatot vagy a hétfőt igénylik a munkások sza­badnapként. Ez minden má- tsodik héten „dupla” vasár­napot” jelent. ,Az új munkaidőszervezés nagyobb lehetőséget biztosít a pihenésre, szórakozásra és ez jelentős kulturális felada­tot ró a népművelési szer­vekre, városi, községi és üze­mi szinten egyaránt. A rövidített munkahét be­vezetése különösen a bejáró munkások számára jelentős. Az egész heti munkától, a napi utazgatástól fáradt em­berek bizony örültek, ha pi­henhettek hét végén, vagy kis háztájinkban dolgozhattak; alig-alig jutott ambíció a kulturális rendezvények láto­gatására. Vérmes reményeink az új helyzetben sem lehetnek. Il­luzórikus lenne az az elkép­zelés, amelyik a megduplá­zott pihenőnapokon állan­dóan zsúfolt falusi művelő­dési házakat lát. Az azonban kétségtelen, hogy a piften- tebb emberben jobban feléb­red a nemesebb szórakozás iránti érdeklődés. A falusi művelődési házak legfonto­sabb feladata lesz ennek az igénynek a kielégítése. A községekben a kulturális munkát úgy kell alakítani, hogy számoljanak a dupla vasárnapokkal, rendezvényei­ket elsősorban ezekre a na­pokra kell tenniük. A meg­változott helyzethez kell ter­mészetesen igazítani a könyv­tárak, klubszobák, presszók nyitvatartási ideiét is. Az eddigi szombat délelőtti holt­szezon bizonyára megszűnik. A városokban is figyelem­be kell venni az előzőeket, nohogy az „átálláshoz” — a városiasságból következően — kevesebb tennivaló szük­séges. Fokozottabb figyelmet kel! Viszont fordítani az üze­meken. vállalatokon belüli kulturális tevékenvségre. az adott lehetőség kihasználása érdekében. Több idő jut az üzemi énekkarok, színjátszó- csoportok próbáira, a klubok látogatására, országjárásra, közhasznú előadások rende­zésére. Az üzemi szakszerve­zeti kulturális bizottságok­ra mindezek érdekében nagy feladat hárul. Kezdeményez­niük kell és megfelelő kultu­rális programot kell bizto­sítaniuk. A megszokás nagy űr. A népművelési szerveknek gvor- san és aktíván kell cseleked­niük, hogy már az első sza­badnapokra érdekes progra­mot adjanak. Ennek bizony még kevés jelét látjuk a me­gyében; Tanulmány a Ritkaságszámba menő kö­tetet bocsát közre kutatók számára az Akadémiai Ki­adó. A budapesti Szépmű­vészeti Múzeum régi mécse­seiről írt tanulmányt Szeni- léleky Tihamér. 230 oldalán 208 foto és gazdag illusztrá­ció, valamint indexek teszik érdekessé a különleges mű­vet. Különböző magyaroszági gyűjteményekben található ré­gi mécsesek leírását tartal­mazza a könyv. Hazánkban az antik mé­csek tervszerű gyűjtése több mint egy évszázadra teliint vissza. A kötetben feldolgo­zott példányok között Olyan korai szerzemények is van­nak, mint egy Gerster J. ne­mécsesekről vű korintusd konzul gyűjté­sei, továbbá a Zichy gyűjte­mény darabjai. De legna­gyobb számban a Szépművé­szeti Múzeum ókori mécsesei szerepelnek benne. Külön kiemelkednek szépségükkel néhány köz- és magángyűj­temény darabjai, amelyek között képviselve van az i. e. V- századtól az i. u. VI. szá­zadig terjedő korszak min­den jellegzetes csoportja. A hellenisztikus mécsek közül a díszített Valid és oldalfogós, a kora császárkoriak közül a ciprusi eredetű, a késeiek között pedig az afrikai mé­csek együttese tarthat nagy érdeklődésre számot a szak­-át emberek kőiében: Agyátültetés ? ,,Az „átültetések” korát éljük. Le­gyen az vese, láb, kutyafej, vagy era- te-seío — mind nagyobb számban ke­rül el eredeti helyéről Átültétik. Ez .'ú. felemelő, mert az ember egészsége érdekében történik. Am az átültetés lassan áz agyunkra nlcgy. Nein, ézt na tesiék a megszo­kott értelemben venni, hanem szó szerint. Arról is értesültünk tudni­illik, hogy a fizlolópusok és a sebé­szek egyre többet foglalkoznak a Qon- dólattal — mikor tudják megvalósítani cJ agy átültetést. Érte élső pillanatban úgy teágál az ember, hogy — PAFF! Aztán megint úgy... Hát lassan-ltíssan valósággá vá­lik ó. bizonyos lelkiállapotot kifejező kifakaáás. hogy „áz eszem sincs már a. helyén!” — Mert alighogy eligazí­totta az orvosokat a töméntelen ki* s Hét, miszerint az emlékezet köz­pontja az agy velő homloki részében van. rögtön felmerüli az az ötlet is, hopp — hiszen akkor műtéttel könnyű hozzáférni. tgenám, de a műtéthez agysejt szük­séges! Honnan vegyenek ebből a rend­kívül gyorsan romló holmiból? LtisZ élő, aki azt mondja nagylelkűen?: „Itt az ogyvelém, mennyi kelt belőle? —■ Véssek csak ki nyugodtan a koponyá­mat.” — Mdndjuít, elfogadják fői— ajánlását, ami után nyomban meg is hal... Igaz, meg lehet csinálni a dol­got akarata ellenére de akkor meg büntetőjogilag kategorizálják a léke­lést... Van más út is. Arra már régen rá­jöttek. hogy úti. tápoldatban, szüksé­ges anyagok hozzáadásával eleven szö­veteket lehet nevelni. Eszerint agy- szövetet is. Az is előnye az eljárás­nak, hogy ennél a sejtek megőrzik sa­játosságaikat... Ha tehát lesz agyvelö- anyag, át is lehet, ültetni idegen fej­be... Persze. laikus a kérdés: ehhez megint honnan kerítenek alapanyagot, bizonyára itt is nélkülözhetetlen az agydonor, az agy sejt-adományozó? Más megoldást is latolgat a csavaros tudomány. Sőt! Mivel tudott, hogy az ágy és idegsejtek az embriónál csak az ötödik, hatodik hónapban alakul­nak ki Véglegesén, az ötödik hónapig még képesek Osztódni — úgy gondol­ják. itt kell megfogni az isten lábát. Ha tudniillik az enibrió öthónapos ko­ra előtt serkenteni tudjuk az agysej­tek osztódását, ezzel növelni lehet a sejtek számát... Mivel bizonyos hor­monok segítségével mát ma is lehet­séges ez — állatkísérleteknél sikerült megkétszerezni az idegsejtek számát — hurrá! Itt a Kánaán! De bármennyire tudományszerető va­laki, megint Csak megborzongatják az embert — a laikust — a kilátások. Megválaszolhatatlan kérdések tolulnak fel. Hátha az az öthónaposnál fiata­labb embrió amúgy is átlagon fe­lüli értelmi képességű. zseni lenne, mire megnő? Ráadásul „osztódásra ser­kentik” idegsejtjeit! Mi lesz, ha az így „betáplált agyúak” sokszor, össze­hasonlíthatatlanul okosabbak lesznek a naturaggyal születetteknél, okosabbak azoknál Is, akik őket embrió korukban feltöltették? Nem vezet ez valamiféle, — művi úton kitermelt — újfajta „Übermansch”, „emberfeletti ember” elterjesztéséhez? Brrr! A történelem folyamán eddig is mennyi, de mennyi nagy koponya, rend­kívül okos ember élt, aki messze meg­haladta korát. S még most sem egészen boldog az emberiség,.. Azzal az előre betáplált aggyal boldogabb lesz? Nem a ma meglévő „eredeti” agyakkal kel­lene valamit csinálni? Ahhoz viszont nem kell agy&tültetés, hogy áz emberek megértsék: a világot, a körülményeket kell megváltoztatni, hogy boldogabb legyen az emberiség. A földkerekség égyharmádán már vég­bement az ide vezető forradalmi tépés. S a történelem mai fejleményei mutatják, hogy a szocialista tábor pél­dája mind több millió ember fejében rendezi a dolgokat... Ném. szükséges tehát áz átültetés fá- Tttmuei eszközével „beavatkozni” az ember agyába. Hagyja Csak meg a tu­domány Utódainknak is azt a szabad­ságot. hogy felhőjjenek és maguk dönt­sék el. meg vannak-e elégedve eredeti agyvelejűkkel. T, L A MEGFÉKEZETT MIKROBÁK Az élelmiszerek tartósítá­sa a civilizáció kezdete óta problémája az emberiség­nek. Az egyiptomiak és a zsidók legrégibb emlékei ar­ról tanúskodnak, hogy a szá­rítást már akkor is alkal­mazták tartósításra. A ró­maiak viszont úgy konzer­válták a gyümölcsöket, hogy agyagedénybe téve 1 méter mélyre homokba ásták. A tapasztalaton alapuló tartósítási módszerek elle­nére Louis Pasteur nagy felfedezéséig nem tudták, mj okozza az élelmiszerek romlását. Nem ismerték a mikroorganizmusok szerepét äz erjedésben és rothadás­ban, éppen ezért a konzer­válás gyakorlati módszerei sem fejlődhettek. Csä'k Pas­teur kutatómunkája nyomán indult még a tudományos1 el­veken alapuló ipari tartósí­tás. Az élelmiszerek romlása lehet fiziko-kémiai ter­mészetű, valamint biológiai. A fiziko-kémiai romlások az oxigén, nedvesség, fény, hő stb. hatásának tulajdonít­hatók. Ha csak ézek a té­nyezők okozzák az elválto­zásokat a termékeken, akkor jelentőségük csekély, rend­szerint csalt e1 színeződés, az aroma megváltozása stb., a romlás aránylag lassan megy végbe. A biológiai eredetű rom­lás a tápanyagok bain levő mikroorganizmusoknak és enzimeknek tulajdonítható. Ezek már olyan változásokat hoznak létre az. élelmisze­rekben, hogy rövid idő alatt teljesen használhatatlanná válnak. Sok esetben az el­változásokkal egyidejűleg mérgező anyagok is kelét- kéznek Ennek egyik leggyako­ribb formája a penészedés. Nedvességben, cukorban és oldható fehérjékben gazdag táptalajon keletkezik (de gondosan szabályozott kö­rülmények között a pené­szedés hasznos is lehet, pl. a sajtgyártásnál). Az erejedést akkor tekint­hetjük romlásnak, ha kí­vánságunk ellenére követke­zik be. Abban az esetben, ha az erjedési folyamatot szabályozzák és irányítják, az. is egyik módja lehet az élelmiszerek tartósításának. A rothadás az élelmisze­rek romlásának legkomo­lyabb esete, baktériumok idézik elő. A romlás végter­mékei: ammónia, kénhidro­gén, szénhidrogén, merkap- tán stb. A mikroorganizmusok el­leni védekezés, a konzerválás lényege tehát abban, áll, hogy a baktériumokat elpusztítsuk vagy élettevékenységüket megbénítsuk, korlátozzuk. Az élettevékenység megbé­nítására alkalmazott legis­mertebb eljárás a hűtés és fagyasztás, az elpusztításra pedig a hőhatással való ste­rilizálás. Az alacsony hőmérséklet segítségével való tartósítást, főleg gyümölcsöknél, zöld­ségféléknél, tojásnál, tejter­mékeknél, húsnál stb. alkal­mazzák. 0 C fokhoz közeli hőmérsékleten aránylag rö­vid ideig lehet csak az élel­miszereket megőrizni a rom­lástól. A mínusz 5—40 C fokra való hűtés (fagyasz­tás) esetén viszont a táp­anyagok jóval hosszabb ideig változatlanul megmaradnak. Köztudomású, hogy mélyhű­tés ű hajókon Ausztráliából és Dél-Amerikából sok .fa­gyasztott árut szállítanaK Európába. Az íg.V tartósított hús a fogyasztók számára ugyanolyan tápértékű élel­met biztosít, mint a teljesen friss hús (még ha nem is valami „gusztusos” a felen­gedés után). A szárítás — mint emlí­tettük — a legrégibb tartó­sítási eljárás: a mikroorga­nizmusok élettevékenységé­hez szükséges vizet elvon­juk az anyagból. A meleg­égövi Országokban ma is a Nap sugaraival szárítják a gyümölcsöt, de hazánkban is a napra teszik ki falu­helyen öszalódni a szilvát és az almát. A konzervgyá­rakban a szabadban való, több napig tartó szárítást a néhány óra alatt elkészülő, gépesített módszer váltotta tel. A húsnak és halnak sóval való konzerválása, valamint a gyümölcsöknek szirupban való eltevése azonos tartó­sítási elven alapszik. A só, illetve rukor hatására az anyag sejtjeiben magas oz­motikus nyomás jön létre, mely gátolja a mikroorga­nizmusok további élettevé­kenységét. A baktériumok a Savanyú közegben sem érzik jól ma­gukat. Ezért marad meg romlatlanul az a zöldségfé­le, gyümölcs, gomba vagy hal, melyet ecetsavval kevert vízbe helyezünk. Hőkezelés a baktériumok ellen Az élelmiszerek hőkezelé- ses tartósítása a baktériu­mok elpusztítását szolgálja. Ha a konzerválandó anyagot (pl. tejet) rövd ideig 65—100 C fok hőmérsékletre mele­gítjük, pasztörizálásról be­szélünk. Ez csak ideiglenes konzerválási mód, az élel­miszerekben lévő tovább­élő spórákat nem pusztítja el. Amennyiben 100 C fok fölé emeljük a hőmérsékle­tét és hosszabb ideig ezen a hőfokon tartjuk az élel­miszert, már jobb eredményt kapunk, a baktériumok el­pusztulnak, végbemegy a sterilizáció. A konzervipar a vegyi­anyagok baktériumölő ha­tását is a tartósítás szolgá­latába állította. A felhasz­nált úgynevezett antiszepti- kus anyagokkal nagyon csín­ján kell bánni, mivel sok esetben nemcsak a bakté­riumokra, hanem az embe­ri szervezetre is károsak le­hetnek. Ártalmatlain konzer­váló vegyianyago’k a ben­zolsav, nátrium benzoikum, kéndioxid, hangyasav stb. Az ismertetett tartósítási módok a világ konzervgyá­raiban, nagy élelmiszertáro­lóiban roa használt eljárá­sokról adnak áttekintést. A kutató]* azonban e tudo­mányterületen sem tétlen­kednek; napról napra újabb tökéletesebb, hatásosabb, és olcsóbb módszereket alkal­maznak, mélyek a holnap üzemeiben felváltják majd a jelenlegi technológiákat. Pénteken reggel Szerdától szombatig — te­hát négy napon át a Nan 3 óra 46 perckor kel, a nap­nyugta pedig 19-e és 22-e kö­zött pontosan este háromne­gyed nyolckor következik be. Vagyis 15 óra és 59 percig járja útját a Nap a horizont fölött, az éjszakák pedig én­nek megfelelően csak 3 óra 1 percen át tartanak. A hlvá­kezdődik a nyár talos csillagászati nyár júni­us 21 -én pénteken reggel 9 óra 13 perckor kezdődik. A nappalok 15 óra 59 per­ces tartama égészen 25-ig megmarad, Még a hó utolsó napján is csak Öt perccel rő- videbb a nappal a 16 óránál, viszont július 3l-én már csak 15 órát tölt el a Nap a látó­határ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom