Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-19 / 142. szám
Az alakulás hősi napjai CSORBÁI . ALLAMIGAZDASAG A törzsgárdisták kitartottak Érdekes áttekinteni a húsz év történetét. A párté, s a párt politikáját követő kormányé az érdem, hogy idáig jutott ez a gazdaság is. De nagy-nagy része van a fejlődésben a gazdaság törzsgárdájának. — Azoknak, akik az első lépéstől mostanáig hűséges munkásai az üzemnek. Érdemes is név szerint felsorolni valamennyi alapító tag, törzsgárdista nevét Ma is Csorbán dolgozik még közülük; Mihály Kálmán gépbe elsőnek A következő évben — 1951-ben — Nagy Károly látta el az igazgatói megbízatást, s hárman voltak főagronómusok egymást követően ebben az évben: Burány Ambrus, Kamarás András, Szabó Béla. — 1952-ben Kobzos Dénes volt a főagronó- rnus, s Nagy Károly az igazgató. 1953-ban került a gazdaság élére termelési vezetőnek Nagy György, ö a jelenlegi főagronómus. Ideérkezésekor nyomban hozzálátott a gazdaság szervezeti felépítéséhez Rövid idő múltán, két-három év elteltével a korábban elhanyagolt, ráfizetéses gazdaságból nyereséges üzem lett. A színvonal azóta is hasonló, s Nagy Györgynek oroszlánrésze van abban, hogy a Csorbái Állami Gazdaság azt adja, amit ad. Ugyancsak 1953-ban került a gazdaság esztendőben tisztították le a földet, nogy tudjanak vetni De körülbelül 1955-tő, nagyarányú építkezés kezdődött a gazdaságban. Szépen gyarapodott az üzem. 1955- ben még tizenöt millió forintot ért a gazdaság ingatlanjainak, állóeszközeinek ér téke. 1960-ban már húsz millió forintot. 1965-ben harminckét milliót. 1956 es 66 közötti tíz évben csak épületberuházásra tizenegy millió forintot költöttek Szocialista munkaversenyben Tavaly a Nagy Októberi Szocialista Fór radalom évfordulójára minden üzemág be kapcsolódott a jubileumi versenybe, s ez egymillió-kétszázezer forintot hozott. A gépműhelyben dolgozik a gazdaság egyetlen szocialista brigádja, amelyet Törő: Sándor vezet. Kitűnő munkájukról ismeri! őket. Különösen a brigádban dolgozó Oros Sándort, Baráth Istvánt, Kui Kálmánt és Kurucz Lászlót. A gazdaság munkásgárdájára jellemző, hogy az idén tizenkettes kaptak kiváló dolgozó jelvényt és többen oklevelet. Nem kell már a fegyvernek! kastélyban Iá rolni. 1967-ben megépült a gazdaság korszerű magtára, komplex kombájnszéríivel A Csorbái Állami Gazdaság területileg nem tartozik a megye legnagyobb mezőgazdasági üzemei közé. Mostani területe négyezerháromszáz hold. Kisújszállás, Kuncsorba, Túr- keve határában gazdálkodik. Története mint csepp a tengert, mutatja azt az utat, ahonnan a szocialista magyar mezőgazdaság indult, ahogyan odáig jutott, ahol most tart. Ez a gazdaság 1949-ben kezdte meg működését. Két volt nagybirtokos földjét vette át, a Pólya és a Kiss Endre féle úri birtokokról van szó. Az első esztendőkben a gazdaság területe még nem érte el az ezer holdat. De ami a legnagyobb baj volt, hogy ez a kevés föld is majdnem húsz helyen feküdt szétszórva. Már ez önmagában nagyon nehézzé tette a )ó gazdálkodást. A széttagoltság azonban a kisebb baj volt, a nagyobb az, hogy se gépekkel, se munkaerővel nem rendelkezett az induló gazdaság. A környező községekben állandóan folyt a toborzás, dobolta a kisbíró, bemondta a hangosbemondó: jöjjenek az állami gazdaságba dolgozni. Az akkoriak közül ma is többen itt dolgoznak még az üzemben, kitartottak a majd húsz esztendő alatt. Pedig az elején még nagyrészt lovakkal, ökrökkel, de főképpen kézi erővel történt a munkavégzés. Az első traktort 1949 őszén kapta a gazdaság, s az akkor — ma már hihetetlennek tűnik — nagyon nagy örömet szerzett, hiszen ez jelentette a gazdaság gépesítését. Jellemző volt az akkori időkre az is, hogy holdanként negyven-ötven kilogramm műtrágyát kapott a föld, s ráadásul azt is kézzel kellett kiszórni a dolgozóknak. Az első esztendőben nemhogy gép nem volt elegenü? hanem még igaerő sem. Így aztán fuvarosokkal végeztette el a betakarítást a gazdaság. Minden tisztelet az akkor itt dolgozó embereké. Szinte nem ismertek lehetetlent. Nem volt vasárnap, nem volt ünnepnap, a betakarítás időszakában a gazdaság vezetői és az adminisztrációs dolgozók is kinn szorgoskodtak a határban, hogy ami megtermett, az biztos helyre kerüljön. Központ a sertéstelep helyén Mindig nyereséggel 1953-tól fokozatosan megkezdődött az állattenyésztés kialakítása, épültek a korszerű épületek, a mai tehenészet, sertés- és baromfitelep alapjai. Ezekben az években a gazdaság százharminc tehenet tartott, de a fejés még kivétel nélkül kézzel történt, s a gépi fejést csak 1956-ban kezdték el. — Ugyancsak ebben az esztendőben kezdett kiépülni a gazdaság jelenlegi központja S erre az időre tehető a jelenlegi műhely, üzemi konyha és iroda építése is. Megkezdődött a gazdaság nagyarányú gépesítése. Majd az egységes területkiaia- kítás, s lehetővé vált a széttagoltság megszűnésével a tervszerű gazdálkodás. — Az eredménye az lett, hogy az eltelt tizenkilenc esztendőből mindössze két évet nem zárt nyereséggel a gazdaság. Kézzel szórták hajdan a műtrágyát. Évről évre nagyobb mennyiségű műtrágyát adagol ki gépekkel a gazdaság. Az idén az intenzív jugoszláv hibridkukorica kilcnc-tíz mázsa műtrágyát kapott holdanként $ Segítik a termelőszövetkezeteket Volt idő, amikor a Csorbái Állami Gazdaság a testvér állami gazdaságok segítségével tudott csak betakarítani. Azok adta kölcsön gépeiket Aztán, a megerősödés után a környék termelőszövetkezeteinek támasza lett a gazdaság. Különösen a tsz- ek megszilárdításának időszakában. Még a távoli tiszaőrsi Búzakalász Termelőszövetkezetet is patronálták két évig. De az ör- ményesi, a kuncsorbai, a kisújszállási tér melőszövetkezetek is sokat köszönhetnek a Csorbái Állami Gazdaságnak Huszonöt napi nyereségrészesedés 1967-ben a tervezett 18 mázsás kenyér- gabona helyett 21 mázsás átlagtermést éri el a gazdaság, s más növényféleségekből is túlteljesítette tervét. Végezetül a tervezeti egymillió-kilencszázezer forint helyett négymillió-hétszázötvenezer forint nyereséget ért el. S minden dolgozónak huszonöt napi átlagkeresetének megfelelő nyere séget osztott év végén. A gazdaság dolgo zóinak átlagkeresete évről évre növekszik. Prémium címén hatvanötezer forintot fizettek ki tavaly, szociális segélyekre, jutalmakra, kirándulásokra is több mini százhatvanháromezer forintot fizetett ki a gazdaság. Jön a Tisza II A gazdaság területének tizennyolc százaléka van öntözésre berendezve. Az idei nagy szárazság arra kényszerítette az üzemet, hogy az öntözésre berendezett ötszáz holdat hétszázra fejlessze fel. Az igazi megváltás azonban a Tisza II megépülte lesz. A Csorbái Állami Gazdaság teljes területe öntözhetővé válik utána. Erre már felkészül az üzem. Ehhez igazítja vakar- mánytermesztését és állattenyésztését Két éven belül négyszázas szakosított tehenészeti telepet épít, s áttér a marhahizlalásra, a növendéküsző nevelésre. Ugyancsak — társulva a Mezőtúri és a Nagykunsági Állami Gazdasággal — francia—magyar vállalkozásban pulykatelepet létesít. Egymii lió pulykát nevelnek itt, bár a telep fő célja a tenyészanyag előállítás lesz. Ezen kívül a Surjáni- és a Szenttamási Állami Gazdasággal társulva jövőre megépítik :r/ ezres kocatelepet, ennek szaporulatából évente majd negyven vagon hízott sértési is adnak le. — (X) 1949 és 50 fordulóján a gazdaság már igyekezett az adottságok figyelembevételével kialakítani a vetésterületet. Csakhogy abban az időben — elsősorban 1951-ben, 52-ben — a gyapot számított a legfőbb ipari növénynek. A Csorbái Állami Gazdaság bőven kivette a részét Noha még kishatá- rú üzem volt, nem egy esztendőben félezer holdon termelt gyapotot. A gyapottermesztés — túl azon, hogy nem a mi vidékünk növényének bizonyult — rendkívül munka- igényes is volt. A gépesítettség akkori foka és a dolgozók kis létszáma egyszerűen lehetetlenné tette, hogy önerőből betakarítsa- nakj Ilyen volt az akkori növénytermesztés. De az állattenyésztés is a kezdet kezdetén tartott. A meglévő kis létszámú állatállomány is tizenöt-húsz helyen, korszerűtlen ólakban, istállókban volt elhelyezve, s gondolható, mit jelentett á gondozásuk, a takarmányozásuk. Bár a Csorbái Állami Gazdaság már abban az időben, már 1950 őszén hozzákezdett a baromfitenyésztéshez is. Az úgynevezett Pápai-tanyán indult egy kisebo létszámú baromfiállománnyal, amely vé- gülis a mai baromfitenyésztés megalapozásának mondható, A gazdaság akkori, kezdetleges központja ! a jelenlegi sertéstelep helyén húzódott meg. Itt volt az iroda, egy-két lakás, s néhány kisebb épület. A dolgozók étkeztetésére már akkor is szolgált üzemi konyha, Tíz év alatt 11 milliós építkezés Bizony volt olyan esztendő a gazdaság történetében, mikor még a beért növényt sem tudta betakarítani, csak a következő kocsivezető, Kurucz László brigádvezető, Kovács László traktoros, Csizi Pál traktoros, Kiss Zsigmond traktoros. Ot esztendeje törzstehenészete van az állami gazdaságnak. Képünkön a törzslcheneU bírálata történik az is itt működött, de elég jellemzőül megemlíteni hogy húsz embernél többet nem tudott befogadni. A gazdaság területén ugyancsak szétszórva voltak elszállásolva a munkások, s három-négy helyen főztek nekik. A központi konyha közel sem járt az ideálishoz, hiszen az épületet egy volt. gépszínből alakították át. lója P. Szilágyi Lajos lett, majd Mónus István követte, A főagronómusi tisztet pedig Kiss István és Horváth Péter töltötte A gazdaság új központja. Három éve épült az irodaépület. Ma már százötven személyes korszerű étkezde is van a központban Ok a gazdaság megbecsült alapító tagjai. Változtak a vezetők is A Csorbái Állami Gazdaság első igazgaigazgatói tisztébe Sándor Kálmán, a mai igazgató is. De ő közben más munkaterületen is dolgozott, s így 1954-ben Zsuró György, 1956-ban Korpa Károly, 1957-ben Földi István — akkor kormánybiztosi minőségben — volt igazgató. 1959-ben kerül vissza a gazdaság élére Sándor Kálmán, s azóta nincs vezetőváltozás, ő az igazgató és Nagy György a főagronómus. A szervezeti élet kibontakozásának történetéhez tartozik, hogy már 1950-ben megalakult a gazdaság pártszervezete, s rá egy évvel a szakszervezet is. Mindkét politikai- és tömegszervezet helytállása benne van abban, hogy 1956-ban, az ellenforradalom idején sem állt meg a termelés az üzemben, s kitartottak a szocializmushoz hű munkások.
