Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

1968. Június lfc SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Kedves Olvasóinki A közvéleménykutatás alkalmából feltettük a követ, kezö kérdést: „Mit olvas el lapunkból?” Alkérdései így szóltak: rendszeresen — ritkán — nem olvasom. Szá­munkra igen izgalmas volt a válaszok statisztikai elem. zése. Szinte minden olvasónk (95 százalék) azt válaszol­ta, hogy az emberekről, emberi sorsokról írott riportja­inkat rendszeresen eloltxissa. Utána egy sorbán követ­keznek az osszágos eseményekről szóló tudósítások, a gazdasági mechanizmus reformjával foglalkozó írások és a változatlanul nagyon népszerű Jászkun Kakas mel­lékletünk. Ezeket követi népszerűségben — olvasóink 80 százaléka rendszersen elolvassa — a fiatalok életéről, a nevelésről szóló írások, a külpolitikai rovat. A szer­kesztőség postájából című heti összeállítás, a Tarka­barka és a hírrovat, valamint a jogi tanácsadó. Utánuk következik a rádió- és tv-műsor. az apró- hirdetések, a kereskedelemről és áruellátásról szóló Írá­saink, a folytatásos regények és útleírások. Érdekes, hogy több rendszeres olvasója van az or­szágos és külföldi sporteredményeknek, mint a járási és megyei eredményeknek. (E tapasztalat alapján az el­múlt hetekben már növeltük a sportrovaton belül ennek terjedelmét.) Ez utóbbit olvasóink 20 százaléka egyálta­lán nem olvassa. Melyek azok az írások, amelyeket csak ritkán ol­tásnak el az olvasók? Vezetnek a színházról, a zenéről szóló írások (38—40 százalék), valamint a mezőgazda­ságról és az iparról szóló szakmai jellegű cikkek. (37. il­letve 42 százalék.) Igen sokan írták még, hogy rit­kán olvassák el a verseket (44 százalék), az irodalmi és művészeti összeállításokat. A zenéről, képzőművészetről szóló írásokról nyilat, koztak úgy a legtöbben, hogy egyáltalán nem olvassák el azokat. LVASÖINK Akik segítették gyógyulásomat Szeretnék az újságon ke­resztül köszönetét mondani mindazoknak akik áldozatos munkájukkal gyógyulásomat elősegítették. Először a me­gyei tanács kórházának fő­orvosát, dr. Vidra Józsefet és orvostársait, valamint az ápolóimat kell említenem, • Mind -több a KISZ-esküvő I Két éve létesítettek Jászfelsőszentgyörgyön — 30 czer forintos költséggel — házasságkötő-termet. A szép. modern helyiség „forgalma” ez évben nagymértékben növekedett. Vagyis most már azt lehet mondani, hogy ál­talánossá vált a községben a KlSZ-esküvő. Az idén hat­ból négy KlSZ-esküvő volt. A községi anyakönyvvezetőnek és a tanács dolgozói­nak nagy része van abban, hogy szép és ünnepélyes ke­retek között kötnek házasságot a fiatalok. Sz. G. Jászalsószentgyörgy Nálunk is „elkelne“ több áru Nemrégiben foglalkozott a szerkesztőség egyik mun­katársa a tiszakürti áruellátással. Hát ami azt illeti, nem ártana, ha a mi vegyesboltunkban is javulna az áruellátás. Sok fontos árut hiába keresünk — nincs. Ezenkívül többet adhatna a bolt vezetője a tiszta­ságra is. A vegyesboltnak van ugyan hűtőszekrénye, de abban sört hűt a boltvczetönö férje, aki az italbolt „gaz­dája”. Így a vaj, a margarin, a tejföl, egyéb áru ki­szorul a hűtőszekrényből. Kifogásoljuk még azt is, hogy a nyitvatartási időt nem mindenkor tartják be. Ha szólni merészelünk, go­rombáskodás a válasz. Hiába megyünk panaszunkkal a tanácshoz is­Mezőhéki háziasszonyok „ .,. eperfagyi, jaj de finom .. . “ Bizonyára nem vagyok egyedül véleményemmel. Ilyenkor nyáron (zárójelben jegyzem csak meg: télen is) nagvcn-nagyon szeretem a fagylaltot. Jártomban-kel- temben, szívesen ülök be egyik-másik cukrászdába, ahol fagylalttal oltom szom- jam. Ez eddig rendjén is volna, de... Az a hiba, hogy most, amikor már többféle gyü­mölcs is van, a legtöbb he­lyen — és legtöbbször — csokoládé. vanília, kávé, esetleg — iobb esetben — Utcai virtus Várakozni ülve is lehet. Persze, nemcsak árokpart- ra, járdaszegélyre, lépcsőre hova telepedve, hanem iga­zi, valódi p a d r a. Tegnap helyzték el őket Szolnokon — többek között — a József Attila úti buszmegállók vadgesztenyefái alá. Az illetékesek figyelmessége méltán váltott ki elis­merő szavakat a népes utazóközönségből. Tekintve, hogy nem gránitból, nem sziklából van, a kérdés most már csak az, meddig tudják egyesek el­nézni, hogy ott legyen és ép legyen. Ahhoz képest. hogy a bádogkeretes, vasoszlopra erősített menetrendet szin­te percek alatt eltüntetik, a csavargók némi mértékle­tességére vall, hogy a lócák az első napot egyáltalán megélték. Mert ugye, milyen imponáló férfiasságra vall majd támlájába a kiválasztott „csaj” nevét bicskával belevés­ni, hogy például Iboja. Vagy; hogy ki lehet emelkedni a társaságból egy jó ötlettel, ilyesmivel; „Srácok, dobjuk ki ezt a vackot az út közepére, azután dokkoljunk”. Na és végül, milyen jó virtusra vall elnézni, hogy a- idós nénik, bácsik, rokkantak toporognak a meg­állóban. Mindenesetre jó lenne, ha mi, környékbeliek, vára­kozók megakadályoznánk a rongálókat abban, hogy pusz­títsák a közvagyont. Egy környékbeli Kaphatói pálinka, vigasztaló szó Jászszentandrás, egy nyári hétköznap, úgy tíz óra felé. Egy vegyesbolt van a főut­ca mellett, ahová az ' éhes, vagy a tikkadt' vándor be­térhet. Térhetni térhet, az azonban már más kérdés, hogy kap-e valamit. Ahogy ebben a szerepkörben szét­néztem, rájöttem, hogy in­kább vigasztaló szavakat le­het kapni, mintsem meg­felelő ellátást. Pálinka van korlátlan mennyiségben, de másféle italt ne nagyon kérjen az idetévedő vándor. Ha min­den jól megy, talán még a húsáruk valamelyikéből is jut neki egy evésre való, de csak akkor, ha nem babo­nás és nem a felvágottak iránt érdeklődik. T. L. Szolnok akik mindent megtettek, hogy mielőbb ismét egészséges le­gyek. Sokat törődött velem a tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet elnöke* párttitkára és üzemegységve­zetője. Köszönet érte. Ponusz Ferenc Tiszaföldvár citrom ízű fagylalt kapható. Évekkel ezelőtt pedig már „megénekeltük”, hogy az eperfagyi jai de finom. A málnáról nem is beszélve. S ahogy érnek a gyümölcsök, úgy lehetne bővíteni a fagy­lalt választékát. Azt kérem, tegyék már szóvá az illetékeseknél, hogy törődjenek a változatossággal is. Vagy itt is az „eszi, nem eszi, nem kap mást” elv ér­vényesül? H. J. Szolnok A bevehetetlen Bástya Az államnak jónéhány százezer forintjába került a szolnoki Bástya kisvendéglő és a vele egybeépített cuk­rászda. Tekintve, ohgy a Tallinni körzetnek egyetlen szó­rakozóhelye, nagy a népszerűsége. Kedvező fekvése miatt, a Ságvári körút kőrengetegéből is sokan felkeresik. Azaz. néha csak keresnék. A kombinát cukrászati része vasárnap is zárva volt. Nagyon sokszor szünnapot tartanak itt vasárnap. Sokan szóvátetiék már — köztük a Néplap is — ezt az áldatlan állapotot. Sajnos, — mint a példa bizonyítja — eredménytelenül. Úgy látszik, a vállalat vezetőinek sem az állami érdek (tudniillik az, hogy a vasárnapi nagy forgalom révén a beruházás költségei mielőbb visszatérüljenek), sem a környék több ezer főnyi lakosságának kiszolgá­lása nem fontos. A fizetést bizonyára igy is maradékta­lanul megkapják. S. B. Szolnok Toronyóra, láncéul Június 14-i lapszámukban örömmel olvastam a „Táskarádió” cípiű cikket. Azért örömmel, mert a fel­vetett probléma igazán mai, vele nap mint nap talál­kozhatnak a gyermekes szülők. Hiszem, hogy néhányan levonják belőle a tanulságot, s megpróbálják „okosab­ban” szeretni, nevelni gyermeküket. Megítélésem szerint a cikk szerzőjének feltétlenül vannak gyermekei. Egyik-másik megjegyzését mintha a saját leányom mondta volna. Mert egv időben ilyen szokást vett fel: Anya, nekem ez meg ez kell. — Anyu­kám, én ezt meg ezt szeretném, van-e pénzed rá, meg tudnád-e nekem venni? — javítottam ki. Ügy látszik, ez hatott rá, mert mostanában valóban igy kezdi mon- dókáját. Igaz, hozzáteszi — mint a cikk szerzője is irta —, hogy az a valami, amire ő vágyik, már x-nek és y- nak is van. Miért ismételjem a „Táskarádió” szerzőjének mon­datait? Igaza van. Némelyik „elnevelt” gyereknek lassan már egy toronyóra lánccal is értéktelen ajándék lesz. M F.-né Szolnok Az éjszakai mámor után „Nagyobb felelősséget az emberi életért” címmel (jú­nius 13-án) megjelent cikkükre van néhány észrevéte­lem. Bár magam nem dolgozom olyan munkahelyen, ahol lezuhanhatok a állványról, a gép szétmarcangol­hatja a karom, stb., mégis érdeklődéssel olvastam. Nem is állítom, hogy a munkahelyeken minden á legnagyobb rendben van a balesetvédelmet, a balesetelhárítást ille­tően. Vannak még hibák — mondjuk sokszor. Hogy mégis hozzászólok cikkükhöz? Azt a követ­kezők miatt teszem. Szolnok főútvonalán lakom. Ha a háztartási teendőim miatt későn, fáradtan fekszem le, sokára alszom el. Sokszor akkor, amikor az éttermek, a halászcsárda bezár. Sajnos, elég sok ember megy haza hajnaltájt ezekről a helyekről. Bizony, nem a legjóza­nabban. Senkinek sem hiszem el, hogy ezek a hajnal­ban hazafelé tántorgók másnap a munkahelyükön teljes munkaértékű emberek lennének. Lehetetlen, hogy az el­fogyasztott töméntelen mennyiségű ital „gőzét” kialud- ják a pihenésre rendelkezésükre álló három-négy óra alatt, de sokszor még ennyi idő se jut alvásra. Így men­nek be aztán az üzembe. Természetes, hogy fáradtak, nem tudnak kellőképpen figyelni munkájukra. s ha­mar bajba kerülhetnek. Sz. F.-nc Szolnok ERKESZTöl B. A. Szolnok: A galamb­tartás feltételeit az állattar­tásról rendelkező 15/1957. számú és lakóházak házi­rendjéről kiadott 13 1961. számú tanácsrendelet taabá­lyozza. Az említett tanács­rendeletek szerint lakásban galamb nem tartható. Ingat­lan egyéb területén való tar­tásához a bérbeadó engedé­lye szükséges. Postagalam­Ttss-tagoh családi pótlékáról A SZOT elnökségének ja­vaslatára a kormány az el­múlt hónapban módosította a családi pótlékról szóló rendeletét. Az új rendelke­zés a 20/1968. (V. 21.) Korm. számú rendelet és végre­hajtásáról szóló — a ren­delettel egyidejűleg megje­lent SZOT szabályzat — el­sősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokat érintő intézkedéseket tartal­maz. A jelenlegi rendelke­zések szerint ugyanis a ter­melőszövetkezeti tagok csak 14 éven aluli gyermekeik után jogosultak családi pót­lékra. Az új szabályozás szerint a családi pótlék a gyermek 16., továbbtanulás esetén 19. életévének betöltéséig jár. családi pótlékot kapnak a termelőszövetkezeti tagok az általuk eltartott testvér és egy testi, vagy szellemi fo­gyatékos, illetve csökkent munkaképességű állandó ápolásra szoruló gyermek után is. Fentiek azt jelen­tik, hogy az új rendelkezé­sek életbeléptetésével a jo­gosultság tekintetében a tsz tagok gyermekeire is ugyan­azon szabályok vonatkoz­nak, mint a munkaviszony­ban állók gyermekeire. Az új szabályozás szerint csa­ládi pótlékra jogosult az öregség és munkaképtelen­ségi járadékban részesülő tsz tag is, továbbá az egy­szerűbb mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek rendsze­resen dolgozó tagjai. A rendelet felemelte a tsz tagok családi pótlékának ősz- szegét is Két gyermek után az eddigi 140 forint helyett 220 forint, három, vagy több gyermek után az eddigi 70 forint helyett gyermekenként 120 forint családi pótlék jár. A termelőszövetkezet egyedülálló tagjának és an­nak a vak termelőszövetkeze­ti tagnak, akinek házastársa (élettársa) is vak egy gyer­meke után havi 120 forint, két gyermeke után havi 240 forint, ennél több gyermeke után pedig minden további gyermek után gyermekenként további 120 forint összegű családi pótlék jár. Egyedül­állónak kell tekinteni azt a tsz-tagot: aki hajadon, nőt­len, özvegy, elvált, vagy há­zastársától külön él; akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít. Nem lehet egyedül­állónak tekinteni azt akinek élettársa van, mindaddig, amíg az együttélés fennáll. A testi fogyatkozásban szenvedő egy gyermek után a termelőszövetkezeti tagnak havi 120 forint családi pótlék jár A rendelet alkalmazása szempontjából testi fogyaté­kos gyermeknek kell tekinte­ni azt, aki a 16. életévét nem töltötte be és testi, vagy szel­lemi fogyatkozása, vagy olyan betegsége miatt, amely leg­alább 1 éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag r.em szűnik meg, állandó ápolásra felügyeletre szorul. Annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki két gyermek után jogo­sult családi pótlékra és ezek közül az egyik gyermeke, vagy pedig mindkét gyerme­ke az előbb említett testi fo­gyatkozz sban, illetve beteg­ségben szenved, a két gyer­mek után havi 240 forint csa­ládi pótlék jár. Az új szabályozás is fenn­tartja a családi pótlék fize­tésének azt a teltételét, hogy csak az a termelőszövetkeze­ti tag jogosult családi pótlék­ra, aki az előző naptári év­ben ha férfi legalább 120, ha nő legalább 80 munk a napót dolgozott a közös munkában. Az a termelőszövetkezeti tag, aki az előző naptári évben 120, nő 80 napnál kevesebbet dolgozott, családi pótlékra a teljesített munkanapok ará­nyában a következő napi rí év első napjától számítva annyi hónapra jogosult, ahányszor 10. nő 7 munkana­pot dolgozott a közös munká­ban Az újonnan belépő ter­melőszövetkezeti tag azt a hónapot követő első hónap első napjától jogosult csa1 i- di pótlékra, amelyben az előírt munkaegységet teljesí­tette. Az a termelőszövet­kezeti tag, aki a termelőszö­vetkezetbe történt belépése napját közvetlenül megelőző 6 naptári hónapban családi pótlékra igényt adó munka­viszonyban állt. családi pót­lékra a termelőszövetkezetbe történt belépésétől a oantári év végéig, ha az egyéb felté­teleknek megfelel, az előírt munkaegység igazolása nél­kül is iogosnU. Az új rendelkezések ijgyvi- teli egyszerűsítést is tartal­maznak. A termelőszó vei ke­zet a családi pótlék megálla­pításának és folyósításé Jak ügyviteli feladatait is ellát­hatja, ha az illetékes Társa­dalombiztosítási Igazgatóság­gal megállapodik Az új rendelet 1968. július hó 1-én lép hatályba Dr Cs. I. bokát csak az Országos Ga- lamegyesülst engedélye alap­ján lehet tartani. Egyéb ga­lambok (húsgalambok) tar­tására azok a szabályok vo­natkoznak, amelyeket a ba­romfitartásra is alkalmazni kell. Ezek szerint galambot udvarban, ketrecben csalá­donként legfeljebb húszat lehet tartani. A lakóház pad­lása ketrecnek csak akkor tekinthető, ha a padlásról a galambok nem repülhetnek ki. A tanácsrendelet meg­szegése szabálysértés és bün­tethető. B. F. Karcag: A kötelező terhességi vizsgálaton eltöl­tött idő — ha a vizsgálat csak munkaidőben oldható meg — igazolt mulasztásnak számít, de erre az időre munkabér nem jár a dol­gozó nőnek. A bérfizetés szempontjából kötelező or­vosi vizsgálatnak csak a munkával összefüggésben el­rendelt orvosi vizsgálat, va­lamint a rendőrorvosi vizs­gálat tekinthető a 7'1968. (X. 8.) Mü.M. számú rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint. B. M. Törökszentmiklósi Az óvodai és a napközi térí­tési díjának megállapításá­nál a 158/1961. (M. K. 21.) MM. számú utasítás 8. §-a szerint a két szülő (élettárs) munkaviszonyból származó együttes összkeresetét és a munkaviszonyon kívüli tevé­kenységből származó, vagy egyéb címen előállott jövedelmet kell figye­lembe venni. összkereset alatt a munkáltató által a dolgozó részére kifizetett mindazt a munkabért, vagy bérjellegű juttatást kell ér­teni. amely a táppénzmeg­állapítás alapjául szolgál. A munkaviszonyon kívüli tevé­kenységből származó vagy egyéb címen előállott jöve­delemként kell számításba venni a szellemi szabadfog­lalkozásból, megbízás ellá­tásából, vállalkozás teljesíté­séből, ingatlan bérbeadásá­ból, mezőgazdasági ingatlan­nak vagy munkakörrel káp- csolatos illetményföldnek megműveléséből előállott jö­vedelmet, s tiszteletdijat, öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, árvaellátást,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom