Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-16 / 140. szám
IN*, június 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II A Wílheimstrasse és Magyarország Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933—1944 Középkor! oMeveink gom; magyar • külföldi krónikák nevezik a hajdani Óbudát Attila városának. Németül Etzilburg, latinul Urbs At- tile a neve. A XII. századvég! Névtelen Jegyző — Anonymus — is úgy tudjál a népvándorlás során tönkrement római-kori Aquin- cumnak romvárosa voltaképpen Attila kun királynak fővárosa volt, utóbb Árpád fejedelem első Dunán túli szállása. Attila városának mondja Óbudát Lübeczki Arnold útinaplója is, s megemlíti, hogy ura, Barbarossa Frigyes császár — keresztes hadát Magyarországon át vezetve Sog nevezetessége van Szikkancs községnek — de százéves embere még nincs: Hiába intette az embereket ebben a dologban is a megszokott türelemre Kele tata — akit a köznyelv a Kó- tya ragadványnévvel tisztelt meg — a közvélemény nem engedett. Egyre hajtogatták. hogy a Szovjetunióban már 130—140 éves emberek is vannak. Magyarázta ugyan, hogy az sokkal nagyobb ország, a szocializmust is fél évszázada építik már, nem csoda, hogy nagyobb eredményeik vannak. De letorkollták. Nem volt mit tenni. Volgába vágta magát és felutazott a megyéhez. engedélyt kérni az akció megindítására. (Azt tartotta ugyanis, hogy ,,mindent magad — ez a korszerű vezetést". Főleg amióta az ipari előadóval úgy megjárta. Jelentést kértek a me- g vét ól az energiahordozók tárgvában. Nosza, szaladt a lelkes Ifjú a TÜZÉPue'ep- re, összeszámolni a szénhordó legénveket.) Néhány nap múlva már megalakult Szikkanrson is az Operatív ntzo+tság. Valamennyi tömeg- és nőm tömegszervezet részt vett ben— 1189-ben. 111. Béla magyar király társaságában itt va- dászgatott A németek nemzeti éposza, az 1200 körül leírt Niebelung-ének isj Et- zilburgnak. Attila városának nevezte azt, s a Duna menti Óbudát teszi meg Attila udvara, Attila és Krimhilda cs- esküvője színhelyének. (A Nieblung-ének költője, a mai forráskritika szerint, saját korának, a XIII. század elejének egyik magyarországi királyi székvárosát, Óbudát mutatja be az V. században élt hun király székhelyeként.) x. L ne. Kele tata maga osztotta ki a munkát. A fiatalok új harci feladatot kaptak: indítsák el a „Vörös Zászló Alatt A Százéves Szikkancsi Emberért!” mozgalmat, vagyis keressenek megfelelő kádert, aki alkalmas e tisztségre. Az önkéntes tűzoltó testület létszámát tartalékosok behívásával erősítették meg, mert az 5 dolguk nagyon fontos lesz. Nekik kell majd az ünnepség fényéhez elengedhetetlen rádiósokat, újságírókat és egyéb gyanús népséget szemmel tartani. Az Operatív Bizottság utolsó ülésén már a végleges tervek is elkészültek. Az ünnepség lebonyolításával az öreg Nők egvesületét. a demográfiai állandó bizottságot és a bélyeggyűitő szakkört bízták meg. (Ez utóbbiakat Kele tata azért mozgósította, mert még ebben az évben semmilyen rendezvényük nem volt.) Már majdnem kimondta a végszót, miszerint „o birkapörkölt elkészítését a hagyományoknak megfelelően magam ellenőrzőm”, amfkor a fodrász ktsz elnöke kért szót akadály- közléssel élt. ..Köztudomású, hoay én minden eszmét hűséggel szolgálok — mondotta, A testes, több mint ezer oldalas kötetben közölt első irat Gömbös Gyula miniszterelnök Hitlerhez intézett jókívánságait rögzíti, annak kancellárrá választása alkalmából. A kötet végén található utolsó iratok egyike (Veesenmayer távirata a Wilhelmstrassera) Szálasi boldogságát tolmácsolja, miszerint ,,a Führer részéről történő fogadása életének legnagyobb napja lesz”... A két irat közötti tizenegy esztendő a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka, legmélyebb pontja. Ebbe a mélységbe, sötétségbe vet értelmet megvilágító fénycsóvát az a 727 irat, melyet a náci külügyminisztérium dokumentumainak tömegéből — magyar vonatkozásaik alapján — emeltek ki a kötet ösz■— de ismeretes, hogy húsz évvel ezelőtt egyszerű kertészből emeltettem e fontos gazdasági pozícióba. Végeztem ugyan egy hajügyi fejtágítót ötvenkettőben, de a kezem is reszket már, nem tudom vállalni, hogy a Százéves Ember haját magam tegyem. rendbe az ünnepségre.” Kele tata keményen megbírálta, kioktatván, hogy nem az a jó vezető, aki maga akar mindent csinálni. Ha vezető beosztását így félreértelmezi, akkor baj van, mert nem bízik az Ifjú szakemberekben. Summa: borbélyra kell azt bízni. A nagy nap előestéién a vendéglátóipar is megkapta a bizalmas körlevelet, amelyben a fővárosi sajtó itt tartózkodásának idejére „általános szesztilalom rendeltetik el g Község Testületé ál- tal' hozott 1951/Sz. K. számú, (Sz. K. — Szikkancs Község) •— az ifjúság erkölcsének védelmében tárgyú _ máig is érvényes — elvi álláspontok alapján.’’ Kele tata ünnepi beszédével kezdődött a nagy esemény. Mikrofont tartottak az orra alá, amikor elkezdte: szeállítói: Bánki György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt és Juhász Gyula. A magyar—német kapcsolatok főbb vonulatai ismertek. Ezek a kapcsolatok vezettek a leghűbb csatlós visszataszító szerepének eljátszásáig, a nemzet érdekeinek teljes föladásáig. _ A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet — a könyvhét legjelentősebb politikai kiadványainak egyike — a főbb vonulatok mögé ad alapos betekintést. Láthatóvá teszi a fasiszta külpolitika nagyonis átlátszó. de a magyar vezetők számára isteni kinyilatkoztatásként ható mesterkedéseit — így például igen tanulságosak az olasz és a magyar külügyminiszter, Ciano és Csáky megbeszéléseit rögzítő német jelentések —s céltudatosságát, s ),Szikkancs község mindig szilárd bástya volt a demokrácia résein. Nem hagytuk magunkat semmilyen kalandor eszméktől kátyúba sodorni. Nálunk nincsenek gitár zenekarok, meg szakállas ipari tanulók. Már arra is előre intézkedtünk, ha mégis gyártásra kerül az a Coca-Cola, a mi községünkben egy Vendéglő sem fogja vállalni a forgalmazását. Es most dicső hagyományaink szellemében nagy kulturális etette*, hájtunk végre. Létrehozzuk Szikkancs község Százéves Emberét...” Mind idegesebben folytatta, mert az első mondat utón elvették előle a rádió mikrofonját. Csak akkor kerültek elő megint a rádiósok, amikor _ az ünnepelt emelkedőt« szólásra, idegesen gyűröget- te a papírt, amelyen az óvónői munkaközösség által írt beszéd szövege állt. Arra azonban senki nem gondolt, hoay olvasni sem tud az istenadta. A riporter lélekjelenléte segített. Barátságosan faggatni kezdte a verejtékező öreget; — Milyen érzés százévesnek lenni? — Nem tudom én aztat.„ — De hiszen most százéves, nem? — Áztat sem tudom in... — De hiszen ezért ünnepük? végül: parancsolgatását (A negyvenes években már odáig süllyedt a magyar politika, hogy szabályos jelentésben adott számot cselekedeteiről a náci külügyminisztérium urai előtt...) A forráskiadvány (az iratok ugyanis szinte kivétel nélkül első ízben kerülnek közlésre magyar nyelven) a fölsorakoztatott dokumentumok nemcsak számbeli, hanem ténybeli gazdagságát tárja az olvasó elé. Témabeli sokrétűsége biztosítja a teljes kép (a gazdasági kirablástól a magyar katonák föláldozásán át a zsidókérdésig) kialakulását, s ezzel az összefüggések világos fölismerését. A kötetet alapos jegyzetek, név- és forrásmutatók egészítik ki, segítve a köny- nyebb, gyorsabb eligazodásban. — Igen, mert olyan aranyosak voltak az eszematta kölykök, hogy fölvállaltam a kedvükért, mert úgy hajtogatták szegények, hogy ez nekik felajánlás... Kitört a botrány. Az öreg Nők korelnöke mérgesen pisszegett az ünnepelt felé, hogy a papírt olvassa. ne beszéljen mellé. A tűzoltó- parancsnok két segédjével már a riporter torkát méregette. látván, hogy itt provokáció történt. Csak Kele tata vólt nyugodt. Ö már korábban szétbontatta a postán a rádiósok közvetítővonalát, akkor amikor látta, hogy a nagy gonddal készült beszédét nem közvetítik; így hát semmi baj nem lett. a délutáni krónikában bemondták a technikai hibát és elnézést kértek. Szik- kancsnak pedig mégis lett százéves embere, ha a rádió nem is hírelte szét az országban. Mert Kele tata még egyszer felszólalt, emlegetvén a klérust, ahol még az irattár sincs rendben, meg a türelmet, mondván majd csak megéri erőben, egészségben a száz évet az ünnepelt is, ha még most nem is tudjuk, mikor lesz az. a birkapörkölt is elfogyott. Az ünnepség így mégis elérte a célját. Tabáni Olcsó édesvíz a tengerből A tengerek vizének sótalanítása és édesvízzé valő feldolgozása, ami még egy évtizeddel ezelőtt csak tudományos kísérletek céljait szolgálta, ma már gyakorlati valósággá vált. Az idei Hannoveri Nemzetközi Vásáron bemutatták a mini- sótalanító berendezés prototípusát — a tenger vizének hasznosítását kicsiben. A {sis készülék, aminek különleges előnyét az egyszerű transzportálhatóságra alkalmas méretei jelentik, olyan módon vonja el a tenger vizéből a sót, hogy a napsütés, lehűlés és esőzés következtében bekövetkezett elpárolgás természetes folyamatát gépi úton utánozza. A gép napi teljesítménye; 100—700 köbméter édesvíz Hasonló berendezések főleg a vándorló építkezési munkálatok számára alkalmasak. Az ajtóval és ablakokkal ellátott felsőrészt le lehet emelni, s a sótalanítő berendezés mellé helyezve az iroda vagy raktárhelyiség szerepét tölti be. Attila városa? Hárommillió tudós és szakértő A költségek háromnegyed része már ma is visszatérül Ax űrkutatás gyakorlati haszna Egy külföldi lap munkatársa Konsztantyinov fizikussal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnökhelyettesével beszgélge- tett. A beszélgetés végefelé Vetődtek fel a legkényesebb kérdések: Vajon megéri-e a nagy anyagi és szellemi áldozatot ,s nem kellene-s inkább a földi életkörülményeit Javítására fordítani az űrkutatásra költött hatalmas ösz- S2egeket? „Nem hiszen*; hogy az emberek azzal lennének boldogabbak. ha máról holnapra abbahagynánk az űrkutatást” — válaszolta az újságíró kérdésére Konsztantyinov. „Nett! Olyan drága, mint a közhiedelem tartja. És már napjainkban is gyakorlati hasznot hoz. nem is csak a tudomány és a technika fejlődésében. Hozzájárul a gazdasági élet előbbre viteléhez is. Megkönnyíti az időjárás előrejelzését. a geológiai kutatásokat, biztonságosabbá teszi a tengerhaiózási és a légi forgalmat, egyszerűsíti a térképészeti felvételeket.” A haszon pénzzel nem is mérhető Mi 5s hát a helyzet az űrkutatás költségeivel és azok jelenlegi és várható megtérülésével? Nehéz lemérni az űrkutatás valódi hasznát, hiszen pénzben nem minden vonatkozása fejezhető ki. Abban az erőfeszítésben, amely « világűr meghódítására irányul, nemcsak a fizikus és a mérnök érdekelt, hanem szinte minden emberi tevékenység szükséges hozzá. Nos, nem lehet pénzzel lemérni. hogy a különböző tudományágaknak milyen lökést adott már eddig is a nagyobbnál-nagyobb feladatok megoldása. A világon hárommillió tudós és szakértő foglalkozik űrkutatással; A közvetlenül mellettük dolgozó, kisegítő személyzet «zárna még kétszer annyi... Ezek az emberek, természetesen családjukkal együtt, ebből élnek; Az Egyesült Államokban például éppen másfélszer annyian, mint az ország közismerten hatalmas autóiparából. Ami konkrétan visszatérül; az már ma is az fikutatásra fordított összeg háromnegyede. a mesterséges holdak segítségével nemcsak az egész földgolyó eredményéiről szerezhetünk tudomást percek alatt, hanem a légköri Viszonyokról is. A műholdak időjárásjelentéseiből következtetéseket szűrhet le, pontosabb előrejelzéseket adhat a meteorológia. A mesterséges holdak pályáinak pontos ismerétében, átvonulásuk megfigyelésével. a mérési adatok felhasználásával derítették ki nemrég, hogy a Bermuda- szigetek 50 kilométerrel nyugatabbra vannak, mint ahogy az eddigi térképek feltüntetik; Vasércet fedez fel a műhold Ugyancsak a műholdak pá- íyamegfigyeléseiből lehet lemérni a légkör és a földszelvények sűrűségét. Annak megfelelően mutat a műhold bizonyos pályaingadozást, hogy milyen sűrű közeg fölött halad el. Ezt a pályaingadozást egybekapcsolták a mágneses méréstechnikával, s így találtak egy hatalmas Uránérc telepet az Anktark- tiszon, amelyeket ma már kitermelnek. így állapították meg azt is. hogy a Csendesóceán fenekén nagyobb vasérctömeg rejtőzik — egyelőre hozzáférhetetlenül — mint a földön számontartott, kitermelhető vasérc mennyiség együttvéve. Elkövetkezik maid az idő, s talán bem is sokára, amikor az űrkutatásra fordított összegeknek nemcsak háromnegyede, hanem a kétszerese, vagy tízszerese is megtérül. Mégis lett százéves emberük Hol folyt a Duna két és féímiiiió évvel ezelőtt? A legújabb tudományos megállapítások szerint lényegesen korábban helyezkedett el jelenlegi medrében a magyar Duna őse, mint eddig hitték. Abban nincs változás, hogy az ős-Duna körülbelül két és félmillió évvel ezelőtt jelent meg először a „bécsi kapunál”. Ezután majdnem kétmillió éves időszak következett, amikor különböző utakon lehetőleg egyenesen igyekezett eljutni a „déli kapuig”, A mai Dunántúlon főleg két meder között válogatott: hol a móri árokban, hol Tapolca környékén szelte át a jelenlegitől még lényegesen eltérő domborzatú vidéket. A mai Duna—Tisza közén pedig aszerint: váltogatta északnyugat-délkeleti irányú medreit, hogy éppen hol sülyedt meg a felszín, de végül is mindig a Vaskapun át távozott a Kárpát-medencéből. Az ősi folyónak ezeket az ifjonti rakoncátlankodásait azután a negyedkor, pontosabban az egymást váltó eljegesedések időszaka fékezte meg. Ebben az időben ugyanis a felhalmozódott óriási üledéktömegek délkelet felé fokozatosan eltorlaszolták a nyugatról érkező folyam útját. Ráadásul ugyanekkor emelkedett ki áttörhetetlen gát gyanánt a Magyar Középhegység. így a Duna kénytelen volt kelet felé próbálkozni, és igen rövid idő alatt birtokába vette a mai, — Vác felé vezető — medrét. A jelenlegi Duna—Tisza köze keleti részein viszont a futón omokot és a löszt hordta össze á nyugati szél, és terelte ezzel egyre inkább mai medre felé a folyót. Végül a Duna mozgási szabadsága ezen a tájon is jelenlegi árterére szűkült és kalandozásai számára csak egy viszonylag szűk sáv maradt szabadon. A valóságban tehát — és ez az újszerű megállapítása a legújabb földtani kutatásoknak — a Duna már körülbelül 600 000 éve, a negyedkor elején kénytelen volt végleges otthonául elfogadni jelenlegi medrét, és ezt azóta sem tudta lényegesen megváltoztatni. Zsebreaktor Az emberek mindig a kompakt, megbízható és tartós energiaforrásokra vágytak. Zsebben hordozható energiaforrások azonban csak a fantasztikus regényekben szerepeltek. Az ötvenes években a kaliforniai egyetemen Siborg atomfizikus irányításával előállították a periodikus rendszer 98-ik elemét, a ka- lifomíumot, a közelmúltban pedig ennek egyik Izotópját, a kalifornium—252-t, amely a tudósok figyelmét felkeltette. Kiderült, hogy az új izotop gomlúsa közben óriási meny. nyiségű neutront bocsát ki. így például egy gramm kali- fornium—-252 másodpercenként 3X1Ö12 neutront sugároz ki. összehasonlításként megemlíthetjük, hogy egy atomerőmű reaktorában körülbelül ugyanilyen feltételek vannak. A kalifornium—252 felezési ideje 85 év, vagyis az általa kisugárzott energia 85 év múlva csökken a felére. A szakértők ügy vélik, hogy a Mer.gyelejev-táblá- zat 98-ik eleme alapján miniatűr, de elég erős energia- forrás hozható létre, gyakorlatilag korlátlan lehetőségekkel. Az ilyen energia- forrásokra elsősorban a távoli bolygókat felkereső űrhajósoknak lesz szükségük. Hiszen a naprendszerben „végváraink” felkeresése éveket vesz igénybe. Most minden a biológiai sugárvédelem kidolgozásán múlik. Ha sikerül megbízható sugárvédelmet találni; akkor birtokunkba kerül • zsebben hordozható atomreaktor.
