Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS KEK. évfolyam, 127. szám« Ara: 70 fillér 1968. június 1., szombat. Tisztáldozat Aki járatos a sakk-játék rejtelmeiben, jól tudja, hogy esetenként egy-egy tiszt vagy gyalog-áldozat remek taktikai lépés lehet a végső győzelem eléréséért A veszteség és a nyereség között — a tudatosan vállalt, kalkulált veszteség, s a kiszámított nyereség között ter­mészetesen — hasonló kölcsön­hatás létezik a gazdasági élet­ben is. Az önálló gazdálkodás, a piaci verseny keretei között, amikor a vállalatok vezérkara egy-egy vállalkozásba szabadon vághat bele, s ennek koncep­cióját szabadon, egyedül ala­kíthatja ki — a ráfizetés ugyan­olyan kalkulációs tételnek szá­mít, ugyanolyan taktikai „hú­zás’* lehet — mint a tisztáldo­zat a sakktáblán. A Felvonógyár például új gyorsliftjének prototípusát in­gyen odaadta a Műegyetem Diákszállójának. Valamit in­gyen adni, az már igazán szín­tiszta ráfizetésnek számít. Igen- ám, csakhogy ezzel a „ráfize­téssel” máris több új üzletet szerzett magának a gyár. Sőt, a próba arra is módot adott, hogy egy-két apróbb kifogást tüstént tisztázhassanak, s így a gyár most már a megrendelő észrevételeihez igazított, tökéle­tesített liftek százait szállít­hatja. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a reklámköltség — ha okosan használják fel — ugyan­csak nem tekinthető kidobott pénznek. Lassan-lassan az is elfogadott vélemény lesz, hogy érdemes költeni a védjegy, a márka hazai és nemzetközi vé­delmére, s hogy egyáltalán ér­demes védjegyet készíttetni. S érdemes kifizetni itthon a „Kiváló Aruk Fórumának” zsű­ri díját, valamint a propaganda költségeit — s külföldön a nemzetközi vásárokon a hely­pénzt — mégha mindez azon­nali nagy forgalom-emelkedést nem is hoz. Ezekkel a „beru­házásokkal” kapcsolatokat le­het szerezni, nevet lehet szerez­ni, — hogy necsak a gyár is­merje a piacot, hanem a piac is a gyárat. Azután érdemes költeni per­sze a már esetleg ismertté tett név hírére, becsületére is. Eb­ből a szempontból esetleg a nyersanyagok kiválasztásakor érdemes „ráfizetni” — s a leg­jobbat, a drágábbat venni. Így esetleg kevesebb lesz a selejt, a gyengébb képességű készter­mék, és csökkennek a szerviz­kiadások, a garanciális költsé­gek, vagy a visszahozott rossz portékák kicserélésére fordított összegek. Számításba lehet venni „tak­tikai húzásként” az árengedmé­nyeket egy-egy piac megszerzé­séért. Létezik a „dömping-ár” 1 fogalma is, amit szintén érde­mes mérlegre tenni. Arról nem is szólva, — ha már az árpoli­tikánál tartunk — hogy sok hí­res cég kedvelt, régi módszere olcsóbban adni a készterméket, s amikor már ott vannak a •con, a pótalkatrész árán, a szervizköltségeken, s egyéb más kisegítő szolgáltatásokon „be­hozni” az árengedményt. Persze az ilyesfajta tak­tikai húzásokhoz”, számveté­sekhez a körülmények pontos ismerete elengedhetetlen. Szük­séges az alapos elemzés, a piac, a partnerek, a fejlődés irányá­nak, az ármozgások várható tendenciáinak — sőt még a kül­politika várható alakulásának ismerete is. Nélkülözhetetlen a naprakész tájékozottság, a vál­lalat saját belső ügyeit, a dol­gozók és a berendezések képes­ségeit, pillanatnyi „formáját” illetően. Szóval előre kell látni vagy 10—15 lépéssel a „játsz­ma” alakulását. Ki kell alakí­tani a stratégiát, s azután dön­teni a taktikai húzásokról — csak így lehet és szabad „tisz­tet áldozni” a jobb pozícióért. G. F. MA: Vasúti menetrend a Szolnokról induló és Szolnokra érkező vonatokról Szálloda a 1 issa-ligetben lelekosztás a Holt-lissa parton Napirenden Szolnok idegenforgalmának fejlesztése Fontos és számottevő je­lentés került megvitatásra tegnap Szolnok Város Taná­csa soronkö vetkező ülésén. Korábban a városi tanács által életre hívott idegenfor­galmi bizottság terjesztette elő javaslatait a város ide­genforgalmának fejlesztésére vonatkozó 1968—70. évi kom­plex tervre. Köztudott, hogy városunk­ban jelentősen fejlődött az elmúlt években az idegen­forgalom. Elsősorban azért, mert itt vezet keresztül a 4-es számú főútvonal, s mert Szolnokon utaznak keresztül mindazok, akik a Fekete­tenger partján akarják sza­badságukat tölteni. Éppen ezért Szolnoknak elsőrendű feladata, hogy az átutazókat néhány napra a városban tartsa. A megye­székhely ugyanis nem ren­delkezik olyan történelmi, művészeti vagy műszaki em­lékekkel, amelyek jelentős idegenforgalmat vonzannnak. Ugyanakkor a táj termeszed szépségei, a Tisza, a hévizek léte, ebből következően a gyógyulást és pihenést ke­resők, a vadászat és horgá­szat szenvedélyének hódolói, a lovassport kedvelői szá­mára meglévő adottságain­kat jobban ki lehetne hasz­nálni. Ennek azonban egyik legfőbb gátja: a szállodai elhelyezési ' lehetőségek hiá­nya, a kereskedelmi és ven­déglátóipari ellátás korsze­rűtlensége. Az utolsó pillanatban megérkezett a „májusi arany" Már csütörtökön déltájt megkezdődött az esőzés a déli. majd a délnyugati ha­tárvidéken. s éjszaka foko­zatosan terjedt tovább észak felé a Duna—Tisza közén és a Dunántúlon, sőt hajnali 4 órakor már az esőzóna meg­érkezett a Szeged—Kecske­mét—Baja—Pécs—Nagykani­zsa vonaltól északra, egészen a Szentgott.hárd—Pápa vo­nalig. A következő órákban tovább vonult észak felé és egyidejűleg átterjedt a Ti­szántúlra is. Pénteken kora délután már az északnyugati „végek”, Sopronban és Szom­bathelyen is hullott kisebb csapadék. Reggel 7 és dél­után 13 óra között Baján A melléküzemágak fejlesztéséről, a szövetkezeti tagok foglalkoztatásának lehetőségéről A megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság legutóbbi ülésén többek között a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysé­gének egyes kérdéseiről tár­gyalt. Az előzetes vizsgálat alapján bebizonyosodott, hogy az idén érvénybe lépő jogszabályok az eddiginél nagyobb lehetőséget biztosí­tanak a szövetkezeteknek. — Egyesek élnek is az adott lehetőséggel, több helyen azonban nem elég bátrak, nem elég következetesek a „profil” bővítésébe*1; Megyénkben tavaly a ter­melőszövetkezetek 92 nyílt boltban és piaci standon árultak, megyén kívül pe­dig negyven helyen. Egyes üzemek évek óta fog­lalkoztak a zöldfélék sava­nyításával. Tavaly viszont ez a tevékenység visszaesett, mert nem volt termékeikre elég megrendelés. Ugyanakkor — a lakosság megelégedésére is — száz­negyvenegy kovács, százhu­szonnyolc bognár, száztizen­hat szerelő-javító, huszonhét szíjgyártó műhely, ötvenki­lenc építő brigád', sok asz­talos és fűrészüzem tevé­kenykedett már tavaly is. A megyei NEB most tizen­egy tsz melléküzemági mű­ködését elemezte részlete­sebben. Legcélszerűbbnek azt találta, amelyet például a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben végeznek. Ebben a közös gazdaság­ban 1963 óta a zöldpapri­ka termést konzervipari felhasználásra készítik elő, úgy továbbítják a gyárhoz. Ezzel négy hónapon át két­százötven tagot foglalkoztat­nak. Vannak viszont szö­vetkezetek, ahol a mellék­üzemágak 'létrehozását nem a munkaalkalom biztosítása diktálja elsősorban. A melléküzemágakban fog­lalkoztatottak jórésze sok helyen nem szövetkezeti tag. A jászkiséri Kossuth Tsz építő bi-igádjában például átlag harmincötén dolgoz­nak és közülük nyolcán tsz- tagok Megoldásra váró ellent­mondás volt mindidáig az is, hogy az ott dolgozók keresete sokszor jóval ma­gasabb volt a szövetkezeti tagok átlagkereseténél. A jásziványi Szabadság Tsz féregirtóinak jövedelme a szövetkezeti tagokénak pél­dául többszöröse volt tavaly, meghaladta a havi nyolc­ezer forintot. Hasonló arány­talanságokat máshol is ta­pasztaltak a vizsgálatot végző szakemberek. A NEB tagjai, a vizsgála­tokba bevont szakemberek javaslatokat tettek arra is, hogyan bővíthetik á szövet­kezetek melléküzemági te­vékenységüket úgy, hogy az 10. Pécsett és Siófokon 5, Szegeden és Nagykanizsán 4, Miskolcon. Szolnokon és Keszthelyen 3, a Ferihegyen 2, Békéscsabán, és Zalaeger­szegen egy milliméter esett. Az idei tavasz első igazi országos esője sok növény számára az utolsó pillanat­ban érkezett. Sok vidéken már-már kipusztultak példá­ul a takarmánynövények és a gabonák is rendkívül rossz kondícióban vegetáltak a ki. szikkadt földeken. A szitáló eső a legtöbb vidéken fel­üdítette a sárguló növénye­ket és órák alatt élénk zöld­re változott a határ. A me­zőgazdászok szerint holdan­ként egy-két mázsás termés­többletet jelenthet az eső a gabonatáblákon. A kapások­ra szinte nem is érkezhetett volna jobbkor a csapadék. A kukorica a feltöltött talaj- nedvességet most jól kihasz­nálhatja. A burgonyát való­sággal „telibe találta” az országos eső. Ez a növény éppen a gumókötés idején kapta a csapadékot. Tehát a fontos növénykultúrára való­ban aranyat ért ez a május végi eső. Meggyorsul majd a cukorrépa növekedése is. Némileg felfrissültek a sokat szenvedett gyümölcsösök is. A csapadék milliókat hozott a mezőgazdasági üzemek­nek. _______________t____ A szolnokiak szeretik a Tisza-ligetet, de egyre töb­ben ismerik az ország más vidékén is vagy külföldön az ott lévő kempinget. A li­get továbbfejlesztése érde­kében az elkövetkezendő években el kell érni, hogy százötven személyes turista­szálló, hozzákapcsolódóan konyha; csereüdültetésre al­kalmas KRESZ-parkkal kom­binált úttörőtábor létesüljön. Szükséges, hc^y végre meg­épüljön a 4-es műút menten a már korábban megterve­zett halászcsárda, mely egy­ben bisztró is, társulati ala­pon megvalósuljon a Tisza- liget szennyvízcsatornázása, s hogy kölcsönző nyíljon kempingcikkek, csónakok •bérbeadására. Javítani kell a főközlekedési utak men­tén, a strandfürdőben a ke­reskedelmi ellátást. A stran­don a melegvíz elláü 3 meg­javítására új mélyfúrású ku­tat kell fúrni, fejleszteni á strand szolgáltatásait: olaj­szóró automatát, megfelelő számú melegvizű zuhanyt, homoknapozót, tóra épiteit napozót kell építeni. Javasolta a bizottság to­vábbá, hogy ezek mellett elő kell készíteni egy 13 009 személy befogadására alkal­mas sportstadion építését, melyhez különböző kispá­lyák, műjégpálya. torna- csarnok, tenisz, teke és mi­ni golfpálya tartozik rrtajd. Bővíteni kell a kempinget is a jelenleginek legalább másfélszeresére. Vízibusz és hétvégi házak Az elmúlt években a Ti­sza város feletti bal partján, annak ellenére, hogy ez a terület nem védett az ár­vizektől, jelentős üdülőtelep alakult ki. Ugyanakkor nem fordítunk kellő figyelmet a Holt-Tisza partjának kiépí­tésére. Ezért az idegenfoj; galmi bizottság javasolta hogy a Holt-Tisza alcsiszi- geti partján mintegy 500, a magánosok számára értéke­síthető hétvégi házak építé­sére alkalmas telkeket ala­kítson ki a tanács. A szolno­ki épületelemgyár ugyanak­kor készítsen gyorsan ösz- szeszerelhető, olcsó, paneles hétvégi házakat. Már ebben az évben gondoskodni kell arról, hogy elsősorban a Holt-Tisza és a Tisza-ligeti csónakázótó mentén legyenek horgász szállások és olyan helyek, ahol horgászfelszere­léseket kölcsönözhetnek az érdeklődőknek. A javaslatok között szerepelt, hogy végre Vasúlopvosok tudományos értekezlete Szolnokon Debrecenből. Záhonyból, Nyíregyházáról, Szegedről, Békéscsabáról és az ország jónéhán.y városából érkeztek vendégek — MÁV ellenőrző főorvosok, üzemorvosok, szakorvosok — Szolnokra, hogy résztvegyenek a Tiszán­túli vasutorvosok tudomá­nyos értekezletén. A tanács­kozást a Szolnoki MÁV kór­ház és rendelőintézet igaz­gatósága rendezte azzal a céllal, hogy a körzetükhöz tartozó MÁV orvosokkal kö­zelebbről is megismerked­jenek, megbeszéljenek, meg­vitassanak néhány nagyon időszerű orvos-egészségügyi problémát. / A megjelenteket dr. Sze- beni József, a kórház igaz­gatója köszöntötte. Ezt kö­vetően nyolc előadás hang­zott el különböző témákról így dr. Csömör Gábor a kór­ház, a rendelőintézeti és az üzemorvosok együttműködé­sének fontosságát fejtegette. Dr. Tarján Péter „Az elhí­zás modern kezelése Desopi- monnal” címmel tartott fi­gyelemre méltó előadást. A Desopimon egy ű.j gyógy­szer, amelynek alkalmazását most próbálta ki a kórház nagy sikerrel. Reméljük, ez az új fogyasztószer rövide­sen forgalomba kerül. Két előadás hangzott el a vas­utas betegek rehabilitáció­járól. E témában dr. Leszkai György előadásánál bemu­tattak egy értékes színes francia dokumentumfilmet. Dr. Szebeni József elő­adásában a szolnoki MÁV kórház működésénetk eddi­gi tapasztalatairól szólt. — Előadásában három témával foglalkozott. A kórház épí­téséről, fejlesztéséről többek között elmondta: a jelenlegi 300 ágyas intézményt elő­reláthatólag 1972-ben 100 ággyal bővítik, s az új szárnyban a szülészet, a cse­csemő és a gyermekosztály kap helyet. Részletesen tá­jékoztatta a résztvevőket a betegellátás alakulásáról, a kórház élelmezési rendszeré­ről. Ez utóbbit elsőnek vezet­ték be az országban, s lé­nyege, hogy a betegek étlap szerint étkeznek. Az ágyban fekvőknek közvetlenül a konyhában adagolják ki az általuk előzőleg kiválasz­tott ételeket, amelyeket az­után előmelegített tálakon ételliften szállítanak fel a kórtermekbe. Tovább fejleszteni a Tisza-ligetet legyen vízibusz összeköttető - a Tisza két partja között, s készüljön el a Tisza bal partjának rendezési terve. A fejlesztési tervben sze­repel, hogy a vár területé­nek feltárása után a leie­teket szabadtéri kőtárban mutassák be; a helyreállított izraelita templomban éven­ként kerüljön megrendezés­re az alföldi képzőművészek reprezentatív seregszemléje; az ószolnoki teherpálayudvar megszűnése után a régi épü­letben vasúti, közlekedési múzeum létesüljön. Gondos­kodni kell arról is. hogy már ebben az évben a szol­noki Lenin Tsz szervezése­ben lovasiskola nyissa meg kapuit. Szálloda a város- központban Mivel az idegenforgalom további fejlesztését elsősor­ban a szállodai helyek hiá­nya gátolja, szükséges a Tisza Szálló további bővíté­se, a városközpontban a 150 ágyas új szálloda építése, tájjellegű ételkülönlegesse- geket előállító étterem léte­sítése. A Tabán rendezési tervét úgy javasolta elkészí­teni az idegenforgalmi bi­zottság, hogy azt felhasz­nálhassák az idegenforgalom céljaira. Javasolták továbbá azt is, ' hogy a Szolnokon épülő magasház legfelső szintjén kilátó vendéglőt lé­tesítsenek. A bizottság véleménye szerint e terveket 1970-ig meg lehet valósítani. Annái is inkább, mivel több léte­sítmény építése már folya­matban van. Ilyen például a Tisza-ligeti strand meleg­víz ellátásának megoldása, a szennyvízcsatornázás, a lige­ti halászcsárda építése. A tanácsülés a programot jóváhagyta. Ugyanakkor ki­mondták, hogy évenként egyszer tájékoztatni kell a tanácsot az idegenforgalom helyzetéről, - arról, hogyan valósulnak meg e szép tar- vek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom