Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-18 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. évfolyam, 115. szám. Ara: 70 fillér ' 1968. május 18., szombat. Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken reggel ünnepélyesen megnyílt az 1968. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. Az ünnepségre érkezett ven­dégeket Droppa Gusztáv, a HUNGEXPO igazgatója és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója üdvözölte. A megnyitón részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Bondor József építésügyi- és városfejlesztési, dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari, Nagy Józsefné könnyűipari minisz­ter, továbbá a magyar társadalmi élet számos vezető képvi­selője. Ott voltak a BNV alkalmából Budapestre érkezett külföldi kereskedelmi küldöttségek. Részt vett a megnyitón a budapesti diplomáciai testületek számos vezetője és tagja, valamint jelen voltak a külföldi pavilonok igazgatói és a magyar kiállítók képviselői. A vásár főterén felállított — a magyar főváros, a BNV és a Nemzetközi Vásárok Szövetsége címerével díszített — fogadófal körül összesereglett vendégek előtt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg a vásárt. TV'em népünnepély kezdő- 1 ” dött a városligeti tó partján, egy „tenyérnyi” vi­lágpiac költözött 10 napra a festői környezetbe. Har­minchat nemzet trikolórját lengeti a májusi szél, s az idén először képviselteti magát mind az öt kontinens a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron. Látszólag alig válto­zott itt valami a legutóbbi évekhez képest: nem növe­kedett a kiállítási terület, legtöbb nagy kiállítót a ta­valyi térkép segítségével is megtalálhatunk, ismerősök az arcok, a színék, az ízek. Mi változott? A hangulat. Legalábbis a Vásár résztvevőié. 1968-at írunk, a magyar népgazda­ság fejlődésének történelmi dátumát. Hazai vállalataink, gazdasági intézményeink már a reform eddig eltelt néhány hónapja alatt is megtanul­ták, hogy a piacon elsősor­ban nem díszelegni, nem reprezentálni kell, hanem vásárt csinálni, jól eladni, vagy jól venni. Bizonyos, hogy ezután is jólesik majd a portékájukat kellető ma­gyar szakembereknek, ha szabad idejükben látnivaló­kat kereső vendégek is kö­rülcsodálják kiállított ter­mékeinket. De ezzel ma már nem elégedhetnek, és nem elégszenek meg. A karneváli forgatagban — ami sajnos nem mindig segíti elő az eredményes üz­letkötést —, szemünk a le­endő partnereket kutatja, azokat a kereskedelmi-, műszaki szakembereket, akikkel közvetlenül, szaba­don tárgyalhatnak, megál­lapodhatnak, vagyis most, vagy később, vásárt csinál­hatnak. Ezért jellemzi valódi vizs­gadrukk az idei BNV han­gulatát. A bemutatkozás si­keréért izgulnak a hazai kiállítók, az ipar és a kül­kereskedelem képviselői egy­aránt Névjegyeik ott sora­koznak a pavilonokban, a vitrinekben, vagy éppen a sokszínben pompázó virágos ágyak szomszédságában. A vásár jellege, népgazdasá­gunk érdeke, azt kívánja, hogy e névjegyeket minde­nekelőtt a külföldi üzlet­embereknek kínálják fel a magyar kiállítók. S ha eköz­ben a hazai piac igényeiről megtudnak egy s mást, ak­kor duplán megérte a költ­séget és fáradtságot, hogy eljöttek a vásárra. Százezrek kemény, szor­^ galmas munkájáról ad számot az idei BNV. A ma­gyar munkások, mérnökök, közgazdászok serege fárado­zott azért, hogy a világpiac arénájában termékeink mi­nél kedvezőbb helyezést ér­jenek el. Kívánunk hát ne­kik, s a kiállítás valameny- nyi résztvevőjének: jó vá­sárt! — Gy — Új áruház épül Szolnokon Őszre elkészül a programterv Ä szolnoki Alföldi Állami Aruház nemrégen a Cent­rum Aruház nevet vette fel. És minden maradt változat­lanul a régiben. A vevőfor- galom, az áruválaszték és a raktár zsúfoltsága is. A centrum jelző csupán a ho­vatartozást mutatja. Azt, hogy egy országos nagyvál­lalat, a Centrum Áruház önáíló egységéről van szó. A szolnoki áruház forgal­ma évről évre emelkedik, ami elsősorban a jő áru­ellátással függ össze. Gazdag választék biztosításá­val, helyes időbeni szezoná­lis felkészüléssel meg lehet nyerni a vásárlókat. Az el­múlt évben árukészletüknek már csaknem 25 százalékát, tehát egynegyedét a válla­lati központon keresztül szerezték be, közvetlen ipa­ri vásárlásból. S ahogy ez az arány emelkedik, meg­közelítően olyan mértékben javul az áruválaszték. Mert az országos Centrum Áru­ház Vállalat több áruházré­szére a nagykereskedelem kikerülésével, közvetlenül a termelőknek adhat rende­lést, speciális termékeket gyárthat, amivel színesíti a kínálatot. Bármilyen helyes üzlet- politikát is folytasson azon­ban egy kereskedelmi cég, ha a bő választék propagá­lásához, bemutatásához és raktározásához nincs elegen­dő eladó- és raktártere, ne­hezen tud fejlődni, nehezen tudja a fogyasztók igényeit kielégíteni. Az áruházban zsúfoltság van mindenütt, s évről év­re csak rosszabbodik a helyzet. A minimális feltételek is hiányoznak a szabályos áruátvételhez, a szakszerű elhelyezéshez és a bolti készlet rendszeres feltölté­séhez. Az áruház vezetői már négy éve azon szorgos- kodnak, hogy szervezési, munkabeosztási változtató­Félidő után — A program és a művelődési házak — A megyei tanács vb műve­lődésügyi osztálya elemezte a tanácsi kezelésben levő művelődési házak munkáját. Felmérésük szerint az utóbbi három év alatt a legnagyobb arányú fejlődést a klubfog­lalkozások szervezésében-ér- ték el. Míg 1965-ben hu- szonhatezren látogattak ilyen rendezvényeket, tavaly már az ötvenhatezret közelí­tette a résztvevők száma. A mezőgazdasági-műszaki szakkörök száma a megyei tanács művelődési program­jának megfelelően alakult. A szakkörökön belül a me­zőgazdasági jellegűek ará­nya három év alatt 4,67 szá­zalékról 7,75 százalékra nö­vekedett. Az akadémiák szervezése növekedett ugyan az utóbbi években, de nincs kellő arány a tsz és a munkás- akadémiák között. Elgondolkoztató, hogy n városi művelődési ottho­noknál miért csökkent olyan ugrásszerűen (66 százalékkal) a munkásaka­démiák száma. m Művelődési házaink Isme- ret terjesztő munkájában nagymérvű hullámzás ta­pasztalható. Tavaly például 14 százalékkal kevesebb elő­adást tartottak, mint 19GC- ban. Ilyen vonatkozásban is a városok „veztnek”. Az is­meretterjesztő munka műve­lődési otthonainkban tartal­mát tekintve is elmarad a Követelményektől. A megyei tanács művelődési program­ja hangsúlyozza például, hogy a szocialista szemlélet­re, magatartásra, a termelé­si kultúra fejlesztésére kell törekedni a népművelés esz­közeivel. Ugyanakkor 1965-höz viszonyítva tavaly a filozófiai előadások szá­ma 55-tel, mezőgazdasági jellegűeké pedig 68-cal csökkent. Az viszont örvendetes, hogy a közgazdasági, nem­zetközi és történelmi témá­jú előadások száma nőtt, s ugyanaz mondható el — bár a fejlődés ilyen vonatkozás­ban kismérvű — a műszaki és biológiai témákról. Sajnálatos, hogy a termé­szettudományos szakkörök száma állandóan csökken. Elgondolkoztató, hogy tavaly a községi művelő­dési házak jórésze bioló­giai, fizikai, kémiai, mate­matikai témából egyetlen elöadó,st sem szervezett. Néhol — így például a tűr- kevei művelődési otthonnál — túlnyomóan a szórakozta­tásra való törekvés tapasz­talható. Ilyen tapasztalatok alap­ján szükségesnek tartjuk, hogy a művelődési otthonok vezetői, s az őket irányító városi-járási művelődésügyi osztályok értékeljék azt a munkát, ami a megyei ta­nács művelődésügyi prog­ramjából rájuk hárul. sokkal enyhítsék a helyze­tet A lehetőségek most már kimerültek. Csak egy új, korszerű, tágas áruház épí­tése oldhatja meg a prob­lémát. A megyeszékhely áruellá­tása mindenképp megkí­vánja egy modern, nagy- forgalmú központi áruház megnyitását, ahol a Cent­rum új körülmények kö­zött a jelenlegi forgalmát akár kétszeresére is emel­ni tudná. E célból a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osz­tályának vezetője, a városi tanács vb elnöke és az Al­földi Állami Áruház igaz­gatója felkereste Tarján István elvtársat, a Centrum Áruház Vállalat igazgatóját. A megbeszélés alapján szü­letett levélből idézzük az alábbi mondatot: „A jó­szándékú kinyilvánítás mel­lett vállalatunk komoly anyagi összeget fordít a be­ruházási program elkészí­tésére, annak érdekében, hogy az áruház létesítése Szolnokon feltétlen biztosít­va legyen.” A Szolnok me­gyei Beruházási Vállalat 1968. szeptember 30-ig ké­szíti el a programtervet. Az áruház eszerint az új város- központ egyik tömbépülete lenne, 22 millió forintos be­ruházási összegben. Bízunk abban, hogy 1970- ben, a tervezett időpontban valóban kivitelezésre is ke­rül a Cetrum Áruház új épülete. P. S. Elutazott a lengyel párt- és kormány- küldöttség Pénteken reggel elutazott Budapestről a Lengyel Nép- köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány meg­hívására hivatalos látogatást tett hazánkban. A lengyel párt- és kor­mányküldöttséget ünnepélye­sén búcsúztatták a Ferihe­gyi repülőtéren. A Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz vezette lengyel párt- és kormány- küldöttség különrepülőgépen 9.30 órakor szállt le a varsói repülőtéren. Korszerűsí ik a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó üzemet Korszerűsítik a Baromfi- ipari Országos Vállalat tc- rökszentmiklósi gyáregysé­gét. Tavaly ősszel — előre­gyártóit elemekből — egy új feldolgozó csarnok építé­sét kezdték meg. Az új üzemben óránként 3 ezer csirkét, illetve ezer pulykát tudnak feldolgozni. A ko­pasztóhoz durva daraboló pálya, előhűtő és csomagoló is kapcsolódik. Szeptember­ben két műszakban itt száz- nyolcvan asszony, leány dol­gozhat. Az új létesítményt ugyanis addig átadják ren­deltetésének. A beruházás költsége 7 millió forint. Az új csarnok csak egy része a törökszentmiklósi rekonstrukciónak. A feldol­gozó folytatásaként két nagyteljesítményű fagyasztó alagút is létesül. A tervei már készen vannak. A négy millió forintos beruházásból 1,5 milliót saját erőből, a többit hitelből akarják fe­dezni. Az építkezés kezdetét egyelőre pénzügyi nehézsé­gek gátolják. Pedig a hűtő létkérdés itt, ugyanis a mis­kolci hűtőházba hordják sze­zon idején az árut. Ez meg­drágítja a termelést. Tavaly 100 vagon árut kellett Mis­kolcra szállítani. A régi gépházat 2,3 millió forintos költséggel újítják fel, s korszerűsítik. Az új fagyasztó alagút saját erőből 800 ezer forintos költséggel épül. E létesítményeket jú­lius végéig adják át Épül az új feldolgozó csarnok. Együttes ünnepi közgyűlés Tiszaföldváron A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány vándorzászlóval és „Kiváló termelőszövetkezeti gazda­ság” címmel tüntette ki mindkét tiszaföldvári szö­vetkezeti üzemet. A Lenin és a Szabad Nép Tsz vasár­nap együttesen tartja meg ünnepi közgyűlését az ószöl­lői művelődési házban, ahol egyszerre veszik át a kor­mány kollektív kitüntetéseit. Az együttes ünnepi közgyű­lésre dr. K. Nagy Sándort, az MSZMP Központi Bizott­sága tagját, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa főtitkárát várják szónoknak a tiszaföldvári gazdák; Uj v éra előállómé «4 avattak Mezőtúron Tegnap délelőtt tíz óra­kor új, korszerűen berende­zett véradó állomást avattak Mezőtúron. Az ünnepi ese­ményen részt vett Bárdi Im­re, a megyei tanács vb el­nökhelyettese, — továbbá a megyei egészségügyi szer­vek, a helyi párt, tanács és intézmények vezetői, terme­lőszövetkezetek képviselői. Az új létesítményt, amely több mint három millió fo­rintbá került Bárdi Imre ad­ta át dr. Debreczeni And­rásnak, az állomás vezető orvosának. Az átadás után kedves ünnepséget rendeztek, ahol megjutalmazták a Lovas csa­ládot. akik négyen állandó véradók, s Gonda Sándort, aki első alkalommal adott vért. Ezután ingyenes vér­adást rendeztek, — amelyen mintegy negyvenöt mezőtúrt lakos jelent meg;

Next

/
Oldalképek
Tartalom