Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LARIA XIX. évolyam, 110. szám. Ára: 1 forint 1968. május ÍZ., vasárnap. Tizennégy évesek Mi is tulajdonképpen manapság a karrier? Hogyan érvényesülhet az ember? — Ezreket fog­lalkoztató kérdés ez. S nem­csak mint elvont fogalom, hanem mint orvoslást váró gond is. Például a tizennégy éveseknél. Pontos adatok még nem állnak rendelke­zésünkre, de annyi már bi­zonyos: jónéhány száz álta­lános iskolát végzett fiatal nem jut be a középiskolákba* s tömegével lesznek olyanok is, akik hely hiányában szakmát sem tanulhatnak. A középiskolától érkező elutasító választ látva sok szülő jobbra-balra futkároz, hátsó kapukat keres, esetleg vádaskodik is. Mások gyer­mekeinek felvételében „szo­cialista összeköttetést” sejt. Nos, tegyük hozzá mindjárt: ilyen eset is előfordulhat. Megtörténhet, hogy valame­lyik szülő pozíciója is szá­mításba jön egy-egy felvé­telnél. Ez azonban ritka eset, saját elveivel száll szembe az az igazgató, aki a gyerek felkészültsége, ma­gaviseleté helyett a papa íróasztalának nagyságát mér­legeli. Nem a ritka kivétele­zés, hanem a szóbanforgó korosztály nagy létszáma te­hát a gond. S bizonyos fokig a korábbi évtizedek — mondjuk meg őszintén — nem mindig megalapozott propagandája is érezteti hatását a szülők gondolatvilágában. Ki ne emlékezne a sokat hangoz­tatott mondatokra: „nálunk mindenki tanulhat, min­denkiből lehet minden.” Erre mondta régebbi beszél­getésünk alkalmával, fejét hitetlenül csóválva az egyik nagyiváni cigányember: „miniszter lehet, de prímás nem.” A maga primitív módján ráhibázott a lényegre: a jó­szándék kevés, a kvalifikál­tabb pályákra bizonyos fokú rátermettség, hallatlan aka­raterővel párosult tudás­szomj kell. Sajnos, a leg­több szülő ezt nem látja be. Hármas, meg alig valami­vel jobb bizonyítvánnyal is középiskolába akarják írat­ni gyermekeiket, s titkon egyetemi továbbtanulásról álmodoznak* Korábban a sajtó ha­sábjai tele voltak olyan tu­dósításokkal, hogy ennek a parasztembernek a fia or­vos lett, a másiké katona­tiszt, a harmadiké tanár, a negyediké a jó ég tudja, hogy mi. De ha a fiuk ap­juk nyomdokába léptek, s jó munkás lett belőlük, rit­kán szólt róluk a fáma, — legfeljebb akkor, ha szta­hanovista jelvényt kaptak, vagy sok békekölcsönt je­gyeztek. Így aztán lassan- lassan kialakult egy olyan felfogás, amilyen szerint el­ismerésre méftp életpályát csak az fut be, akinek leg­alább egy diploma van a zsebében. Tévedés ne essék* nem a diplomások ellen emelek szót. Csupán azt hangsúlyo­zom, hogy az orvos is csak akkor tud gyógyítani, ha vannak betegei, a katona­tiszt csak akkor vezényelhet, ha vannak katonái, — egy­szóval a társadalmi fel- emelkedést nem az jelenti és józan ésszel nézve nem is jelentheti, hogy minden­ki egyetemet végez és veze­tő pozícióba kerül. Tudom, mindennek meg­értése nem megy könnyen. Tiszteletreméltó jószándék­tól vezérelve sok szülő azt szeretné, ha gyermeke többre ▼tané mint ő, szellemiekben jobban gyarapodna, s ezért minden áldozatra kész vol­na. De ha be is látja, hogy gyermeke előtt csak a fi­zikai munka nyújt boldogu­lási lehetőséget, a jószán­dék még kevés. Általános iskolát végzett, tizenhat éven aluli fiatalok számára nincs kellő elhelyezkedési le­hetőség még akkor sem, ha akarnak hasznos elfoglaltsá­got keresni maguknak. Megoldásként az kínál­kozna, ha az üzemek, válla­latok — a diákok nyári fog­lalkoztatásához hasonlóan — csökkentett munkaidőben, de állandó jelleggel alkal­maznák a tovább nem tanu­ló fiatalokat. Mondhatnánk úgy is: a társadalmi érdeket jobban figyelembe kellene venni ök. Van, aki azt mondja: az emberek képessége még nem bontakozhat ki átalános is­kolás korban. Előfordulhat, hogy nagy tehetségek kal­lódnak el csupán azért, mert nem biztosítjuk mindazok számára a közép­iskolai képzést, akik élni szeretnének azzal. Nos, erre csak annyit: soha nem volt Magyarországon ilyen nagy­mérvű a középiskolai kép­zés, mint ezekben az évek­ben. Köszönhető ez is an­nak, hogy népünk egésze tulajdonképpen karriert fu­tott. Lehetősége nyílt arra, hogy minden eddiginél job­ban képezze az ifjú nemze­déket, Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy most már nincsenek gondjaink. Megtörténhet, hogy családi vagy egyéb körülmények következtében tehetségek kallódnak el. Kibontakoztatá­sukért azonban sosem volt még a maival felérő társa­dalmi összefogás. Az új ta­nyai kollégiumok — melyek­nek szervezésében megyénk országosan első — az új is­kolák, diákotthonok, men­zák, a körzetesítés stb. mind ezt szolgálják. Azt sem lehet mondani, hogy a tudás, a szellemi élet számára elveszett az, aki most nem kerül közép­iskolába. Aki valóban tanul­ni akar, esti vagy levelező tagozaton behozhatja majd társai előnyét. S a hátrány nem is olyan nagy minden esetben, mint első pillanat­ra tűnik. A mezőtúri felső­fokú gépészeti technikum­ba például néhány évvel ez­előtt külön engedéllyel fel­vettek néhány hallgatót érettségi nélkül. Egyikük ta­valy kiváló eredménnyel tette le az államvizsgát, — pedig jócskán volt pótolni­valója. De küzdött rendít­hetetlen szívóssággal. Meg­előzte társait, mert volt benne akaraterő, kellő szak­maszeretet, s tanulási vágy. Hasonló példát a politikai és az irodalmi életből vagy a művészeti berkekből so­kait említhetnék. Karriert futhat be tehát az is, akit nem vettek fel középiskolába. S viszont az sem mondhatja, hogy életpályája megalapozott, aki már gimnazistának vallja magát. Az iskola nem min­den. Az alkotóvágy* az akaraterő, az áldozatot is vállaló hivatástudat a dön­tő. Karriert a szó nemes értelmében csakis azok bir­tokában lehet befutni* _____ Simon Béla • s KITEKINTESZ A MŰHELYEKBŐL Országos bemutatón a bébi-bunda — Segít a Vörös Csillag Hosszú időn át kiegyensúlyozatlanul dolgozott és gazdálkodott a Szolnoki Ruházati Vállalat. Tavaly az első félévben három és félmillió forint elmaradásuk volt. Egy évvel ezelőtt éppen 100 napi munkával voltak el­maradva. Mintegy 35 ezer férfi inggel, illetve alsóne­művel, 800 férfi öltönnyel, több ezer bakfis kabáttal, kevesebbet kapott tőlük a kereskedelem, mint ameny- nyit vártak. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága ebben az idő­szakban intézkedéseket tett és néhány személycsere után meggyorsult a munka üteme. Igaz, hogy jelentős létszám- növeléssel, — valamint a munkás béralap túllépésével, — de 25 millió forintos ter­melési érték helyett 29.5 milliót értek el év végéra Idén 15 napi nyereségrésze­sedést fizethettek (így ki, amire előzőleg csak 1961-ben volt példa. A tavalyi nagy „ráhajtás” — sok más tényezővel együtt — lendületet adott a vállalat dolgozóinak. Pató Ferenc főkönyvelő, aki maga is egy évvel ezelőtt került a vállalathoz, azt mondja: küzdés és együttes akarat dolga volt, hogy pezsgés le­gyen nálunk. • » Övék az alcsi Mindenekelőtt arra kellett és kell figyelemmel lenni, hogy ki mit dolgozik, azt értse is. Lehetetlen, hogy a konfekciós termelésben dol­gozóknak mindössze 15 szá­zaléka a szakmunkás, a többiek betanítottak. Ez az átlag, a fehérnemű részleg­ben még rosszabb, csak há­rom százalék. Ez a tény még sokáig kö­ti a vállalatot. De a szak­munkáshiány felismerése után az új vezetők azonnal intézkedéseket tettek. A felügyeleti szervük, ,a megyei tanács segítségükre is volt. Átadta számukra a volt al­csi megálló épületét, ahol ősszel megkezdhetik negy­ven konfekciós ipari tanuló képzését. Ugyanakkor sok más módját is keresték, il­letve keresik a szakmai képzésnek, továbbképzésnek. Ami pedig az eladást illeti: a vállalat dolgozói tudják, hogy nem túl régen termé­keiket fenntartással fogadták a kereskedők. A gyakori minőségi kifogások mellé még késedelmeskedés is tár­sult. De az a múlt. — Mikor én, mint az új műszaki vezető ajánlatot tettem, mindenki megrémült — meséli Gál István, aki azóta a vállalat megbízott igazgatója lett —. mit mer ez az ember. Pedig csak azt tette, amit manapság egyre több üzemi vezető: rugalmas volt, vál­lalta a kockázatot és a fele­lősséget. Bízott a munkatár­saiban és nem számított rosszul. Egy hónap alatt le­gyártották a kért 600 fiú és 400 férfi öltönyt. Hogyan? Ügy, hogy közben számoltak. Például így: az 1000 öltöny­nek csak a gomblyukazása — mivel ehhez gépeik nin­csenek — kézi munkával 20 ezer perc. Ha viszont kise­gítést kérnek a Vörös Csil­lag Ruházati Ktsz-től, csak háromezer. Az ilyen gépbeosztás nagy segítség a számukra, ők ugyanis gomblyukazó géppel tudják a kölcsönt visszaad­ni. Egy ilyen masinájuk most is „vendégségben” van. Tízezer texas-nadrág Az igényeknek megfele­lően, ez számunkra parancs — mondják a vállalat veze­tői. Ez csak úgy sikerül, ha egyre inkább kitekinte­nek a műhelyekből, s figye­lik, mit igényelnek a vá­sárlók. Most már a női és leányka orkánok mellett például gyártják a motoros lamberdzsekket, a rövid Megyénk üzemei közül sok szerepel a május 17-én nyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron. A jászberényi Hűtő­gépgyár az egész jelenlegi gyártmányskálájával ott lesz és érdekességként kiállítják a gyártás folyamatának ma­kettjét is. Jól ismert és új termékek Figyelemre méltó új ter­méket visz a nemzetközi szemlére másik nagy jász­berényi gyárunk, az Aprító­gépgyár is. Binder rendsze­rű SS 16x8.7 méteres vibrá­torral, Binder rendszerű R 16x12 méteres szállítócsöve­ket, illetve vályúkat állít ki. Ezek között vannak, amelye­ket most lát először a kö­zönség. Viszik az UC 40-es autós szőrmebundát, fehér szőrméből bébi bundákat. Ez utóbbi termékükből orszá­gos bemutatóra is visszatar­tottak tőlük a rendezők. Most kötöttek szerződést tízezer locsó, texas fiúnad­rág gyártására is, de még újabb ötezret kérnek tőlük. Ez csak úgy sikerülhet, ha a kéttűs gépeiket három műszakban üzemeltetik. Ezt már megbeszélték és vállal­ják a gépen dolgozók is. A női panofix -bundák mel­lett 15 ezer szőrmegallért is készítenek az idén. Van tehát mit csinálni, csak vál­lalni kell. Mindaz, amit az idén ter­melnek, eléri a 30 millió fo- rit értéket. Ami pedig szin­tén nagyon lényeges: a vál­lalat bővítési lehetősége a 2-es számú irodaházban elég biztató. S ezt talán a Szol­nokon munkát kereső nők várják legnehezebben. Addig is viszont, amíg az üzemi létszámot továbbfejleszthe­tik, bedolgozókat foglalkoz­tatnak. Tavaly ősz óta har­mincat, év végére pedig leg­alább hatvanak Ügy szán­ják, hogy néhány éven belül ők tehetnek és tesznek is legtöbbet a városban a női munkaerő foglalkoztatásáért. S ez a város és környéke ruházati cikkekkel való ellá­tásával fontos, dicsérendő törekvésük. és UCK 60-as verőcsapos malmokat, amelyeknek a működését is bemutatják majd. Noha termékeik főleg komplett berendezésekbe ke­rülhetnek beépítésre, jelen­tős érdeklődésre számítanak. Festék minden színben A törökszentmiklósi mező- gazdasági gépgyár is visz új produkciót a rotációs fű­kaszák között. Régi, közis­mert és jól bevált termékeik közül pedig a rendsodrókat, traktoros gereblyét, felhordó szalagot, rotációs szárzúzót találhat majd portájukon a vásár közönsége. Amíg a vásár tart, Budapest köze­lében, a pestszentimrei Sza­badság Tsz meghívására szakmai bemutatót is ren­dez a gyár. Kamilla szüret a Hortobágy mentén A Hortobágy mentén, — Nagyivánban most szürete­lik a kamillát. Az értékes gyógynövény keresett ex­portcikk. A vadon termő sziki kamilla szedése jó mellékkeresetet nyújt az itt lakóknak. A szorgalmas gyűjtögetők 100—150, sőt 200 forintot is keresnek ve­le naponta. A helyi fmsz, hely hiá­nyában későn fogott hozzá a felvásárláshoz, ezért mint­egy 300 mázsát Kócsra vit­tek a gyűjtögetők. Péntekig az fmsz 274 mázsát vett át, s kilójáért 2.30 forintot fi­zet. Belépett a konkuren­cia is. Az Oj Élet Tsz is gyűjteti a gyógynövényt, — melyet Hungarodrog — a tsz-ek önálló közös vállal­kozása — útján értékesít. Ballagás Tegnap délután a szabad­téri színpadon volt a szol­noki Tisza-parti Gimnázium ünnepsége. Ezt követően a Varga Katalin és a Verseghy Ferenc Gimnázium végzős növendékeivel együtt került sor a város központjában a középiskolások immár ha­gyományos ballagására. gyár hívta meg kiállítási partnerként, hajópultjaival, illetve berendezési alkatré­szeivel. A törökszentmiklósi gépgyártó és javító ktsz sa­ját készítésű betonkeverő gépeit önállóan mutatja be. A Jászberényi Általános Mű­szerész Ktsz a sokat emle­getett dudamatikot, reléket, nyomógombos kapcsolókat állít ki, valamint az ötletes és igen keresett, galvanizá­lás-vastagságot mérő mű­szert, amelyet nemrég gyár­tanak a szövetkezetben, Vágóit csirke Spanyol- országba és a Kanári Borsi Eszter Szolnoki porfesték, jászberényi „gyárrészleg" és karcagi hajópult Harminchat ország termékei között a BDIl -n Bekötőút épül a szövetkezeti majorban A jászárokszállási Béke Tsz majorjába bekötőutat építenek. A 2.7 kilométer hosszú út összeköti a külön­böző épületeket is. A két­millió forintos létesítmény állami erőből épül. A szál­lítási munkákat a szövet­kezet vállalta. Földgyalujuk, két markolójuk és tíz erő­gépük dolgozik az építke­zésen.- , Az új út megkönnyíti» ol­csóbbá teszi a szállítást, mely az esős időben csaknem lehetetlen volt. Az utat az őszi betakarítás kezdetéig adják át rendeltetésének. A szövetkezet építőbrigád­ja az új székház építésén dolgozik. A 350 ezer forint költséggel épülő székházban tíz helyiség, többek közt klubszoba is lesz. Az ünne­pélyes átadást augusztus 20- ra tervezik» Szolnoki nagyüzemeink közül a Tiszamenti Vegyi­művek termékei szerepelnek majd a hazánkon kívül 35 országból összehordott ter­mékek között. A kénsav és a műtrágya mellé idén első alkalommal kerül a Tisza- menti Vegyiművek új por­festék gyárának teljes ter­mékskálája, amely 86 színt, illetve színárnyalatot képvi­sel. A martfűi Tisza Cipő­gyár vásári modell ieit pedig hétfőn választják ki. A hajógyár partnereként X Karcagi Általános Sze­relő Ktsz-t az Óbudai Hajó­szigetekre Üj piacot szerzett a ba­romfiiparunk. A Baromfi- ipari Országos Vállalat tö­rökszentmiklósi gyáregysé­géből a napokban vágott csirkével indították útnak a Hungarocamion két hűtőko­csiját Spanyolországba. Ko­rábban soha sem küldtek ide magyar baromfit. Törökszentmiklósról egyéb­ként rendszeresen küldenek vágott csirkét a Kanári szi­getekre, a közeljövőben pe- dik Kuwaitba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom