Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-11 / 109. szám
1968. május 11. SZOLNOK MEGYEI NEPLAtt Ismét jelentkezhetnek ifjúmunkások az NDK-ba A Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya az együttműködés elmélyítése és a két állam közötti baráti kapcsolatok bővítése érdekében megállapodott, hogy az NDK szocialista üzemeiben lehetőséget biztosítanak magyar fiatalok részére szakmai, gyakorlati tapasztalatszerzésre. Az NDK- ban történő ideiglenes jellegű foglalkoztatás 1967-ben megkezdődött. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján újabb ifjúmunkás csoportok NDK-ba történő utaztatásának szervezésére kerül sor, amelyek szeptemberben, illetve ‘ októberben utaznak az NDK-ba. A jelentkezési határidő június 20. Mindazok jelentkezhetnek, akik 1968. december 31-ig betöltik a 18. életévüket A jelentkezés felső korhatára 26 év. Jelentkezési lehetőségek szakmunkás tevékenységre (csak szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező férfiak jelentkezhetnek): csúcsesztergályos, horizontálfúró, belső és külső köszörűs, valamint villanyszerelő munkakörökbe. Jelentkezési lehetőségek betanítandó tevékenységre: férfiak részére: csúcsesztergályos, revolveresztergályos, előesztergályos, radiálfúró, vertikálfúró, speciálfúró, marós, fogaskierékmaró. köszörűs, öntvénytisztító, edző, lakkozó. Nők részére: tűzőnő (cipőgyár). A szervezés a KISZ és a szakszervezetek közreműködésével történik. A jelentkezéseket a Szolnok megyei tanács vb munkaügyi osztálya irányítja és szervezi, a járási, városi tanács vb terv és munkaügyi csoportjain keresztül. Jelentkezni és érdeklődni a fenti tanácsi szerveknél lehet. Az | „cmti-logika" J Vállalati anti-logi- g Hf káról van szó. Aki ezt = g nem tudja mi, hall- g s§ gassa meg a követke- = H zőket: egy építeni jj| g szándékozó szolnoki =| H lakos 15 tonna tér- H Ü méskövet rendelt a p| Ü TÜZÉP vállalaton ke- ü Ü resztül a gyöngyösi g H székhelyű ásványbá- |§ !| nya vállalattól. Eltelt g g egy hét, kettő, három. = =j Az illetékes előadó §= Ül már maga is megun- g g ta a várakozást, és §| g sürgette a gyöngyösié- g s két, hogy küldjék már g g a követ. Az egy hó- g §§ napig tartó várakozás g § nem lenne különös, — |g g hiszen sok a nyers- g sj anyagigény lő —, ha g g nem kapott volna g g ugyanakkor a szolnoki g g TÜZÉP Gyöngyösről g f= egy üzenetet. Ebben §§ Ü arra kérték a váll&la- §g g tot, hogy küldjenek g ^ megrendelői címeket, §§ g mert a bányában sok ü sé az elszállításra váró g g terméskő. g Erre szokták monda- g g ni: nem tudja a jobb g g kéz, mint csinál a bal. g Hódító alumínium A tévedés végzetes leltet Robbantás a szolnoki rasútáilomásvn A cím tulajdonképpen idézet. Egy tizenkilenc éves fiatalember, kezében trotillal, gyutacsokkal mondta: nem engedhetjük meg magunknak, hogy tévedjünk. Emberek élete függ pontos, lelki- ismeretes munkánktól. A műszaki katonának tud. ni kell építeni, s rombolni. S ez nem ellentétes egymással. A rombolás itt csak átvitt értelemben értendő. Ha egy házat „szétdobnak”, ezzel utat nyitnak egy korszerűbb és célszerűbb . létesítmény felépítéséhez. Szolnokon is ez történt a vasútállomáson. A nagy rekonstrukciót akadályozza több régi épület, bunker. Emberi erővel lehetetlen szétverni a 30—40 centiméter vastag vasbetont, amely felér egy erődítménnyel. .— Segítséget kértek tőlünk, s mi örömmel teszünk annak eleget — mondja Kovács honvédtiszt, miközben katonái légfúróval és légkalapáccsal készítik a robbau- tóanyag ágyát. — Nemcsak azért, mert'ezzel emberi, gépi munkát takarítunk meg, hanem % gyakorlat, a gyakorlás miatt. Rombolna vagy építeni ? Beosztottai ugyanis a laktanyában elméletben készülnek fel a várható és váratlan feladatok megoldására, a hídépítésre, a robbanó anyagok kezelésére. Az ilyen alkalmak jól jönnek, hogy a tanultakból természetben vizsgázzanak, a katonák is örömmel vállalkoznak a feladat végrehajtására, a veszélyt is vállalva. Erről beszél Vojtek József is, aki civilben autószerelő. — Az a feladatunk, hogy a két esztendő alatt megtanuljuk a műszaki katona teendőit. S ha már itt van szükség ránk, nem mindegy hogyan , szerelünk le. — Mit szeret jobban, a robbantást vagy a hídépítést? — Duna melletti gyerek vagyok. A vízi gyakorlatokat jobban kedvelem. Kovács József a robbantás mellett szavaz. — De hiszen az veszélyesebb. — Munka közben nem is gondolok erre. Tudom, hogy társaim is lelkiismeretesen dolgoznak, betartják az óvórendszabályokat. A bizalom elfeledeteti velünk a veszélyt. Azaz akad kivétel. Csanádi Árpád szőlészeti és borászati technikumot végzett és bevonulása előtt pincemestei volt. — Ide hívtak be. Műszaki dolgokkal otthon nemigen foglalkoztam, de azért igyekszem lépést tartani a többiekkel. Egyébként bárhová Is kerülök, szakmámnak megfelelő beosztást úgy sem kaphattam volna. Tréfának szánta az utóbbi mondatot, hiszen az lenne csak igazi meglepetés, ha mint borszakértőt „alkalmaznák” a honvédségnél. Idáig jutottunk a beszélgetésben. amikor elhalkul’, a kompresszor. Az elkészített „ágyba” berakják a rofc-hanóanj'agot. a biztosi - tők lezárják a terepet, megszűnik minden forgalom, s az elfojtás után a parancsnok vezényszava hallatszik • Elkészülni! R obbaniás ! Jó száz méterről figyeljük a hatást. A hatalmas detonáció idáig repíti a vasbeton morzsáit, amely ötven méter magasból aláhullva ugyancsak nyomot hagyna iej ülőkön, ha nem figyelnénk. — Azonban megússzuk sérülés nélkül. A környék házainak nyitott ablakaiban is megmarad az üveg. A vasbeton bunker viszont beomlott oldalakkal, beszakadt tetővel másfél méterrel a föld alá kerül. Nőtt a kereslet — Harmincnégy milliós beruházásra készül a Hűtőgépgyár — Amire az árreform ösztönöz A NEB vizsgálata A jászberényi Hűtőgépgyár hét termékcsaládjához használ fel alumíniumot. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megbízása alapján megyei munkacsoport és a NEB vizsgálta még, hogyan alakult a harmadik ötéves terv eltelt időszakában az alumíniumtömb fel- használása a vállalatnál, illetve milyen fejlesztések várhatók 1970-ig, továbbá a negyedik tsrvciklusban — (1970—1975 között). Az ellenőrzés főbb tapasztalataival, megállapításaival ismertetjük meg az alábbiakban olvasóinkat. Az idén a kereslet jelentős növekedésének hatására több alumínium félkésztermék igénye van a vállalatnak, mint 1967-ben volt. a szállítók a megrendeltnél mintegy 500 tonnával kevesebb anyagot garantáltak, igazoltak vissza. A hűtőszekrény és bútor- gyártáshoz 1968-ban 502 tonna csőjáratos lemez kell, míg az alumínium radiátorra kapott nagyobb megrendelések teljesítéséhez a tervezettnél 250 tonnával több ' alumínium félkész termékre van szükség. Ezekhez az anyagfedezet csak részben biztosított. A könnyűfémmű létszám- hiánnyal küzd, nem képes teljes egészében kiszolgálni a Hűtőgépgyárat. Emiatt például a hűtőszekrény termelési programját igen nehéz körülmények között valósíthatja meg a vállalat. Az első negyedévben az egyenetlen szállítás miatt hozzávetőlegesen 2000 hűtőszekrénnyel kevesebb készült el a tervezettnél, ami 6—7 napi termeléskiesésnek felel meg. A vállalat a gön- dok enyhítésére kisipari szövetkezettel tárgyal, próbál kooperációra lépni. A népi ellenőrök figyelme a termelési kapacitások kihasználására is kiterjedt Megállapították, hogy a vállalat évi 600 tonna alumíniumedény gyártására képes, de 1967-ben ennek csak 80, majd az idén 40 százalékát kötötte le. Ennek oka, hogy az új árak nem kedvezőek a gyárnak. A céljuk nyilvánvaló: szabadulni akarnak ezektől a termékektől, olyan vállaltot keresnek, ahol gazdaságosan gyárthatók az alumíniumedények. Az autosy- phon kapacitást teljes egészében lefoglalták a megrendelők. A gyár 1200 hűtőelemet készíthet évente, ami- nek csak minimális hányadára tartott igényt a piac. A jövő biztató, hiszen a gyöngyösi és a rozdani (Szovjetunió) erőmű hűtőtornyaihoz szükséges elérnék a gyár három évi kapacitását veszik majd fel. A munkabizottság részletesen felmérte az alumíniumfeldolgozás bővítését célzó hűtőgépgyári beruházások helyzetét. Az utóbbi időben a vállalat saját forrásaiból és külkereskedelmi támogatásból finanszírozta a söröshordógyártás bevezetését, az autosyphon választék bővítésével járó kiadásokat, a radiátor termelési kapacitás növelését — hogy néhány példát említsünk. A jövőt illetően a Hűtőgépgyár a radiátor, autosyphon, az 50 literes söröshordó és a Heller—Forgó hűtőelem gyártásának fokozását tervezi, mintegy 34 millió forintos beruházással. Ennek megvalósulása után árbevétele 174 millió íorinttal növekedne, alumínium szükséglete a jelenleginél 2218 tonnával „ lenne nagyobb; A népi ellenőrök, jelenté- sükben beszámoltak az alumínium termékek piacának várható alakulásáról is. Megállapították, hogy a Hűtőgépgyár intenzíven foglalkozik piackutatással. A gyártmányok kelendőek, minden jel arra vall, hogy a Kereslet növekvő tendenciájú. Megvizsgálták az egyes gyártmányok mennyire jö- vedelmezőek. Kimutatták, hogy az alumínium termékek nyereségszínvonala jóval elmarad a vállalati átlagtól. Az exportgazdaságos- ság (az autosyphont kivéve) némileg javult. Az új gazdasági mechanizmussal együttjáró árreform pozitiven hatott az alumi- niumigényes késztermékek önköltségére. Az -alumínium árak nagyobb mértékben csökkentek, mint az abból gyártott késztermékeké. Ez arra ösztönzi a vállalatot, hogy a termelést bővítse, javítsa a minőséget és új gyártmányokat vezessen be. — f — p — mj Reggeli torna: 73 létrákok Innen más a vi.ág — — Jártooos! Jöjjön le, keresik. A 28 méter magasban lévő üvegfülke ablakán egy fiatal férfi néz ki. Bólint, majd rövid idő múlva már a földön szorítok kezet, Boltok Jánossal, az Építőipari Gépesítő Vállalat egyik to- rönydarujának kezelőjével. A „mester úr” nemrég kapta meg a szakmunkásbizonyítványt, s alig egy éve irányítja a hatalmas monstrumot. El sem hinné az ember, milyen változatos egy toronydarus élete. Reggeli tornaként 73 létra fokon kapaszkodik fel a kezelőfülkébe. Könnyű ezt így mondani, de nehezebb megcsinálni. Az óriásdaru karcsú törzse azt bizonyítja, hogy itt azután nem igen „ugrálhat” az ember. — Nem olyan különös ez — mondja magától értetődően a darus. Ám le lehet olvasni az arcáról, hogy itt nem babra megy a játék. A kelet-néjnet gyártmányú óriásdaru képes arra, hogy 48 méteres magasságba 4 tonnás terhet felemeljen. Ez a 4 tonna még nem okoz különösebb problémát, csak a súly mozgatása és irányítása. Itt egy- egy elkapkodott mozdulat emberéletbe kerülhet. Nincs az az izomerő, nincs az a brigád, melynek tagjai egy „belengett” betonelemet meg tudnának állítani. Az épület felett ülő darusnak egy kézmozdulatból, egy fejbiccentésből is értenie kell. Ellenkező esetben köny- nyen a vádlottak padjára kerülhet, ha az esetleges balesetet vizsgáló bizottság őt nyilvánítja bűnösnek. — Szerencsére nem velem történt — meséli Boltok János. •— Egy betonelem agyonnyomott egy munHal a salátán A KÖZÉRT egyik pultján fehér porcelántál állott, tele franciasalátával. A kör alakú tál átmérője lehetett negyven centiméter. a franciasaláta domború tetején egy darabka bering hevert, dekorácio- kénpen. A hering tehát a tál szélének mindegyik pontjától húsz centiméternyire volt. Egy asszony a pulthoz lépett, s a tálra mutatva így szólt: „Kérek tíz dekát”. A kiszolgáló fogta fehér fakanalát, s merített a salátából, papírra, majd mérlegre tette. Éppen tíz deka volt. Az asszony ekkor azt követelte, hogy a kiszolgáló a keringet is mérje bele. Az kijelentette, hogy nem teheti, a hering azé lesz, akire jut. Arra hivatkozott, hogy ha az első tíz dekával odaadná a keringet, megfosztaná az árut a díszáték Az asszony ezt az álláspontot elutasította, s utalt arra, hogy a keringet csak egy vevő kaphatja, méltányos tehát, hogy ez az egy az első legyen. Most már beleszólt a vitába egy másik asszony is. Ez azt fejtegette: ha a keringet az első vevő kapná meg, az ugyanannyi volpa, mintha a békekölcsön-húzáson legelőször a százezer forintot sorsolnák ki. Az előbbi asszonyt a hasonlat nem győzte meg. Azzal gyanúsította meg az elárusítót, hogy saját maga akaría megenni a keringet, s ezért nem adja oda az első .vevőnek, mert ha az már elment, a hering megehető. tekintve, hogy a második vevő (ha egyáltalán tud arról, hogy herinn is volt a salátán) joggal hiheti, azt az elárusítónő már az elsőnek odaadta. Az elárusítón» erre felháborodottan utasította vissza a hivatali „sikkasztás” kísérletének vádját, de hozzátette: amennyiben a heringdarabkát el akarná „sikkasztani’’, egyszerűen vásárolna önmagának Hz deka salátát abban a pillanatban, amikor abba a tíz dekába a hering már automatikusan beleesik. A vita olyan éles lett, hogy a fűszerosztályról is átjött néhány vevő és elárusító. Amikor elterjedt a híre, miről van síé újabb nézetek merültek fel. Egyesek azt hangoztatták, a keringet valójában talált tárgynak kellene minősíteni, amely azé, aki először igényt tart rá. Mások azon a véleményen voltak, hogy a bering csak dekoráció, mely a salátába bele se mérhető. Egy opportunista azt javasolta, a keringet utalják át a szomszédos halsalátába, miáltal a visszás helyzet egyszeriben megszűnik. Ekkor egy magas, ősz férfi lépett a pulthoz, s fél kiló franciasalátát kért. Feszült csendben csapkodta fakanalával a mérlegre az árusító a salátát. Az izgalom a tetőfokra hágott, amikor az utolsó lapátkával a hering is belekerült a fél kilóba. Minthogy a további vita már csupán elméleti értékű len volna, a vitatkozók szétoszlottak. Magam is távoztam, jót mosolyogva egyrészt a vevők határtalan kicsinyességén, ■másrészt azon. hogy az elárusító jogtalanul adta oda a beringet a magas férfinak, mert ha nem a tál közepe felé tör, hanem egyenes vonalban halad, a hering nem kerülhetett volna bele a fél kilóba, ellenben belekerült volna abba a tíz dekába, amit én akartam venni, „ amelyről ilyen előzmények után természetesen lemondtam. Tabi László kást. A darus elmondása szerint kézjelzést kapott, ezért indította a gépet. A balesetet szenvedő munkatársai azt állították, hogy nem adtak jelzést. Egy szónak is száz a vége, az idő előtt megemelt teher feldöntötte az egyik már felállított falrészt és a leomló hatalmas (tömeg egy embert halálra nyomott. Szétnéztem az építkezés területén. Meglehetősen szűk helyen mozog a daru. Kezelőjének ráadásul négyfelé kell figyelnie egyszerre. A több tíztonnás acélkolosszus hátrafelé szalad a sínen, közben a torony elfordul, a drótkötelek a terhet emelik, míg a daru kezelője a gém állásszögét változtatja, hogy az idom a lehető legpontosabban rendeltetési helyére érkezzen meg. A rendkívül ötletes gép szinte hihetetlen módon viseli az időjárás viszontagságait. A hirtelen keletkező szélvihar sem döntheti fel, akárhogy is hagyták a munka végeztével, automatikusan — akár csak egy szélkakas — befordul a szél- 11 irányba. Arról sem lehet szó, hogy feldőljön, hiszen ( úgynevezett bilincsekkel akármikor a sínpályához H rögzíthetik. ■ Beszédpartnerem ennél a y szolnoki építkezésnél haris madmagával az ország ván- m dóra. Váltott műszakban éj- m jel-nappal dolgoznak, hogy || minél több lakás készülhes- II sen el. Meg kell ezt szokni H — mondta búcsúzáskor. Leli heti Én mégis elismeréssel A néztem utána, mikor 30 mé- !f tér magasságból visszaintstt, i amikor megszólalt a duda és * egy fal részt felemelve óriási || terhével, óriási gépével odaS csúszott a magasodó épülethez. — tóth «• Pincemester a kaszárnyában Kovács József esztergályos civilben. Ádám Miklós mielőbb bevonult, gépésztechnikusként dolgozott. S bármelyiket kérdezem, civilben is valamennyien műszakiak.
