Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-11 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LNOK I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LA HA XIX. évfolyam, 109. szám. Ára: 70 fillér 1968. május 11., szombat. In spirálás és ihletés Dr. Orbán László miniszterhelyettes Szolnokon DR. ORBÁN LÁSZLÓ, A MAGYAR SZOCIALISTA munkáspárt központi bizottságának tagja, MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTERHELYETTES TEGNAP SZOLNOKRA LÁTOGATOTT. DÉLELŐTT A MEGYE KULTURÁLIS ÉLETÉNEK NÉHÁNY VEZETŐJE ELŐTT RÖVID TÁJÉKOZTATÓT TARTOTT AZ IDŐSZERŰ KULTÚRPOLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL. Hangsúlyozta, hogy pár­tunk IX. kongresszusát kö­vetően eleven, pezsgő ideoló­giai viták bontakoztak ki nálunk. Az eszmecseréket a marxizmus előretörése jel­lemezte. Kifejezte ez azt is, hogy a marxisták keresik a választ az élet által fel­vetett új kérdésekre. Például az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése is a mar­xizmus életerejét, frisseségét mutatja. J gazol ja, hogy pártunk milyen bátran tud előretörni, félretenni elavult dolgokat. Orbán elvtárs a továb­biakban arról beszólt, hogy a különböző elméleti kérdé­sekben a marxisták között is vita bontakozott ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy többféle marxiz­mus van. Ideológiánkat csak egyféleképpen lehet érteni. Ugyanezt a kérdést azonban marxista talajról is többfé­leképpen lehet megközelíte­ni. S amellett az élet felvet olyan ideológiai problémákat is. melyek értékelése nem mindig kiforrott. Ezért kell a vita, s azt követően az egységes állásfoglalás a párt­tagok között is. Az ideológiai, szellemi élet sem tűr ugyanis légüres tért. Amennyiben annak lé­tezését természetesnek tar­tanánk, a polgári, illetve kispolgári nézetek terjedé­sét segítenénk elő. E néze­tek visszaszorításának leg­hatásosabb módja a marxiz­mus alkotó továbbfejleszté­se. Ez biztosítja, hogy esz­mei tisztulás következzen be a vitás elméleti kérdések­ben. Orbán elvtárs ezek után arról beszélt, hogy — éle­tünk más területeihez ha­sonlóan — kulturális vonat­kozásban is szép eredménye­ket könyvelhetünk el. Ered­ményeink alapja a párt he­lyes politikája. Az terem­tette meg a feltételeket elő­rehaladásunkhoz, arra épült kulturális politikánk is. Si­kereinket annak köszönhet­jük, hogy — képletesen szólva — az országút közepén hala­dunk, szekerünk kerekét sem a jobboldali, sem a baloldali árokba nem en­gedjük becsúszni. Ezért van az, hogy immár tizenkét éve zökkenőmentes, következetes a kultúrpoliti­kánk is. Nincsenek megráz­kódtatások, nagy kitérők. Ezért van az, hogy az 1958- ban kidolgozott ideológiai és kulturális irányelvek alap­jaiban változatlanul érvénye­sek napjainkban is. Kiadási és műsorpoliti- kánkról szólva Orbán elv­társ elmondotta, hogy to­vábbra is a szocialista rea­lizmus jegyében fogant mü­vek állnak hozzánk legköze­lebb. Ennek az irányzatnak híveit bátorítjuk, ezt támo­gatjuk elsősorban. Ez azon­ban nem zárja ki azt, hogy ne adjunk helyet azoknak is, akik nem marxisták, de kulturális értékeket produ­kálnak, műveik haladó gon- Áriatokat sugalmaznak. A marxizmus hegemóniájára ügyéivé azoxnaK is alkotási és publikációs lehetőségeket biztosítunk. A rendszerünkkel ellenté­tes alkotások terjesztését pedig adminisztratív esz­közökkel is megakadályoz­nánk, bía ilyen valamelyik írói rendező, stb. munkájából megszületne. Orbán elvtárs hangsúlyoz­ta: a vezető szervek új re­mekművek születését a mű­vészek belső meggyőződésé­ből adódóan várják, ezért minél kevesebb adminiszt­ratív munkát tartanak szük­ségesnek a kulturális életben. A párt, a munkásosztály vezető szerepéből adódóan azonban fenntartja magá­nak azt a jogot, hogy bá­torítson, egy-egy alkotót előnyben részesítsen. Befejezésül Orbán elvtárs a közízlés formálásáról és a gazdasági mechanizmus kulturális vonatkozásáról szólt. Azután a jelenlévők kérdésözönnel árasztották el a miniszterhelyettest. A köz­vetlen beszélgetéssé alakuló vita a délutáni ' órákba ' is áthúzódott. A nap hátralévő részében Orbán elvtárs Szolnok me­gyét ismertető filmeket te­kintett meg, majd művelő­désügyi intézményekkel is­merkedett. S. B. Árucsarnok és bemutató terem A vas-műszaki lerakat új épületbe költözik Szolnokon Aki csak egyszer is beté­vedt a Bács—Szolnok me­gyei Vas-műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat szolno­ki telepére, bizonyára nem felejti el egyhamar az ott látottakat. Gúlákba összera­kott rádiók és televízióké­szülékek, egymást melegítő és „fojtó” mosógépek, mond­hatnánk, hogy teljesen a szabad ég alatt. Az össze­vissza tákolt raktárak nya­kig teli áruval, mindennek van helye, de semminek sem. A lerakati körülmé­nyek között dolgozni, a kis­kereskedelmi cégek rendelé­seinek pontosan eleget ten­ni, bizony nehéz munkát je­lent. Jóformán mindent ke­resni kell, s ahhoz sincs hely, hogy a rengeteg árut megfelelően szétszortírozzák az igények szerint Nemzetközi vetélkedő rajt előtt BiVF - 196& A NYITÁS ELŐTTI NAPOKBAN MÁR NAGY­ÜZEM VAN A LIGETI VÄSÄRVAROSBAN: „ KÉTr EZERNÉL TÖBB SZERELŐ, ÉPÍTÖMUNKÁS, DEKORA­TŐR ÉS KERTÉSZ SZÉPÍTI, CSINOSÍTJA A BNV TERÜLETÉT, HOGY MÁJUS 17-RE FELKÉSZÜLTEN ADHASSAK ÁT A HAZAI ÉS KÜFÖLDI SZAKEMBE­REKNEK EUROPA EGYIK LEGSZEBB NEMZETKÖZI VÁSÁRÁT. Az mér köztudott, hogy az idén a magyar iparon kívül harmincöt ország vonultat­ja fel termékeit, s új kiállí­tóként üdvözölhetjük Auszt­ráliát, Argentínát, Algériát Megkezdte tevékenységét a kereskedelmi diplomácia is: a szerkesztőségi íróasztalo­kon sokasodnak a tájékoztató­ra invitáló meghívók. Ezek­ből arra lehet következtetni, hogy minden eddiginél élén- kebb, felkészültebb vásár nyitja meg kapuit. A nemzetközi közvélemény ugyanis a szokottnál na­gyobb figyelmet szentel az 1968-as BNV-nek. Az érdek­lődésre jellemző, hogy hely hiányában több mint száz külföldi kiállító jelentkezé­sét voltak kénytelenek visz- szautasítani a rendezők, hi­szen a jelenlegi 260 ezer négyzetméteres területet már nem lehet nagyobbí- tani. S hogy mi a nagy ér­deklődés magyarázata? Ha egyelőre még nem várha­tunk csodát és teljes fordu­latot,. mégis lényegében fez •új gazdasági mechanizmus indítása óta ez a vásár a ma­gyar népgazdaság, a magyar ipar első demonstratív felvo­nulása. A vállalatok először itt tesznek tanúbizonyságot, hogyan láttak munkához, milyen elképzelésekkel kezd­ték az új gazdasági mecha­nizmust- Megkezdődik a nagyüzemi „ki mit tud” ve­télkedő, — a magyar ipar- vállalatok sok újdonsággal jelentkeznek, amely nem­csak a hazai, hanem a nemzetközi piacot is ér­dekli. Vonzó a Budapesti Nem­zetközi Vásár a külföldiek számára, hiszen az új gazda­sági mechanizmusban 1968 januárja óta a vállalatok szabadabban gazdálkodnak, könnyebbé vált a külföldi termékek, gépeli beszerzése. A BNV tehát olyan fórum, amely lehetőséget nyújt, hogy a magyar ipar, a kül­kereskedelem és a külföldi cégek kölcsönösen megvitas­sák az egymást érintő prob­lémákat, szélesíthessék kap­csolataikat. Az eddigi tájékoztatók és tapasztalatok alapján meg­állapítható, hogy május IT­ZT között nyitvatartó vásáron elsősorban és főként az export- érdekek dominálnak majd. A kohó- és gépipari vállalatok, a könnyűipari üzemek fők-nt azokat a termékeiket mutat­ják be, amelyeket a szocia­lista vagy a tőkés országok kereskedőinek kívánnak él­adni. így a kiállítás jellege az idén valóban kidomborít­ja a BNV nemzetközi és vá­sár jellegét Ha majd a vá­sárlátogatók fondolatában fel is merül; „Ezt mikor le­het majd a hazai üzletek­ben megvásárolni?” — ve­gyék figyelembe a rendezők célkitűzéseit, elképzeléseit exportunk növelésének fon­tosságáról. Igaz, a fent idé­zett kérdéseket többnyire csak a könnyűipari vagy az élelmiszeripari pavilonban lehetett hallani, de erre n kérdésre választ majd az idén első ízben mesrenúa* zésre kerülő őszi vásár ad. ,Szeptemberben a hazai ipar olyan, fogyasztási cikkeket vonultat fel, amelyeket most kezd gyártani a fogyasztó közönség számára. így vilá­gosan elhatárolják a két vá­sár lényegét, tartalmát. Az elhangzott nyilatkoza­tokból megállapítható, hogy az idei BNV-re a fokozódó szakosítás jellemző- A nagy kiállítók letettek arról, hogy iparuk teljes termelési ská­láját vonultassák fel. A Szovjetunió például a vegy­ipara fejlődését kívánja ér­zékeltetni leginkább, s mel­lette , csak ízelítőt ad a többi ágak helyzetéről. A szakosítás elveinek megfele­lően a hazai kiállítók — ál­lamiak, tanácsiak, vagy szö­vetkezetiek legyenek is — gyártmánystruktúrájuknak megfelelően közösen állíta­nak ki a pavilonokban. A BNV kiváló áttekintést nyújt Európa, sőt a világ technikájának fejlődéséről. Nem mindegy, hogy egy vál­lalat beszerzendő gépének kiválasztására külföldi uta­kat szervez-e. vagy pedig a városligeti vásárvárosban választhatják ki azt. A ta­pasztalatcsere is hasonló idő és pénz megtakarítás1 jelent. Útlevél, vízum és külföldi deviza nélkül, „vil- lamosbérlettel” lehet végig­járni Európa legnagyobb üzemeit, megnézni azok ter­mékeit, kipróbálni gépeit, beszerezni műszaki leírásait. Az előkészületek tehát a befejezéshez közelednek, a jelek biztatóak. Az 1968-as Budapesti Nemzetközi Vá­sár minden bizonnyal tovább növeli majd a magyar ipái jó hírnevét, szélesíti nem­zetközi kapcsolatait. K. L Mindenképpen aktuálissá vált egy új telep építése. Az új, vásárolt területen mái- tavaly el is kezdték az építési munkálatokat. — A nagykereskedelmi vállalat főkönyvelőjétől kapott infor­máció szerint az egyik 1700 négyzetméteres csarnok má­jus végére készen lesz. Oda kerülnek majd a műszaki áruk. A csarnokhoz bemuta­tóterem is tartozik, ahol majd minden egyes áruféle­ségből egy mintadarabot he­lyeznek el, s az áruszállítá­sok és a vevők megrendelé­sei alapján kartonokon tart­ják nyilván a készletválto­zásokat. A szociális helyisé­gek is elkészülnek, így a munka megindulhat az új telepen. A második 3000 négyzetméter alapterületű csarnok előreláthatólag no­vemberben lesz meg, ha a kivitelező Szolnok megyei építőipari vállalat továbbra is dicséretes megértést ta­núsít a nagykereskedelmi lerakat problémája iránt, s ha... Ha időközben a Be­ruházási Bank jóváhagyj^ a vállalat hitelkérelmét, amit még februárban adtak be. A hiteligénylés megalapo­zott: okvetlenül szükség van a második épület mi­előbbi üzembe helyezésé­re is, ugyanakkor a nagykereske­delmi vállalat a várt hitelt vállatfejlesztési alapjából három éven belül törleszte­ni tudná. A harmadik csarnok csak 1969 körül készül el, ez újabb 2000 négyzetméterrel gyarapítaná a raktárterüle­tet. Mivel pedig ennek az épületnek a belső felét két szintre osztanák fel, így lé­nyegesen jobban ki tudják majd használni: a rakodótért ez 40—60 százalékkal növeli meg. Az új körülmények között óvatos becslés szerint is kö­zel másfélszeres forgalom lebonyolítására lesz képes a szolnoki vasműszaki lerakat, Ezt a készletek nagyobb át­tekinthetőségével, szélesebb választék biztosításával kí­vánják elérni. P. S. Ma: Ne tanítsunk gólyamesét Hódító alumínium Lemaradás a beruházásoknál Az építők szakszervezeti székházának kongresszusi termében pénteken az Épí­tésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium vállalatainak, gyárainak mintegy 400 gaz-1 dasági, párt és szakszerveze­ti vezetője nagyaktíva érte­kezletet tartott. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter az új gazdaságirányítási rendszer első építésügyi ta­pasztalatairól és a további feladatokról tartott beszá­molót. Kedvezőnek értékel­te, hogy az új termelői ár­rendszerben a nagy építő- anyagipari vállalatok sem­miféle címen nem éltek vis?- sza monopolhelyzetükkel az építőanyagipar piacán. Az építőanyagok árszintje az utóbbi négy hónapban nem változott, pedig a kereslet — a termelés jelentős növelé­sének ellenére is —' jóval meghaladta a kínálatot. A hiány enyhítésére — a kor­mány intézkedésére — kül­földről szereznek be 300 000 tonna cementet, 3,2 millió négyzetméter síküveget és más keresett termékeket, A legfontosabb építőanyagokból így az idén 10—18 száza­ikkal többet szállítanak a lakosság részére mint ta­valy. Az építőipari vállalatok az év első három hónapjában 10 százalékkal több munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. Az idén átadandó 15 egyedi nagy be­ruházás közül hétnél azon­ban nem kielégítő az építés üteme. Hangsúlyozta, hogy a népgazdaság számára na­gyon fontos egyedi beruhá­zások munkálatainak meg­gyorsítása a legsürgősebb feladat. Megengedhetetlen — amit egyik-másik helyen már megtettek —, hogy a beruházó , és a kivitelező új megállapodást kötött a ha­táridő meghosszabbítására. A határidő módosításáról csak a kormány dönthet. Vizsga-menetrend a felnőttek iskoláiban A dolgozók mezőgazdasá­gi területen működő általá­nos iskoláiban már megtar­tották a tanév végi vizsgá­kat. A felnőttek többi álta­lános iskolájában május vé­gén ér véget a tanítás. Egy héttel később kezdődnek az írásbeli vizsgák, amelyeket követően nyolc-tíz nap múl­va szóban is számot kell adniuk a hallgatóknak fel- készültségükről. A középis­kolák esti és levelező tago­zatain ebben az oktatási év­ben több mint 30 ezren fe­jezik be tanulmányaikat. A gimnáziumoxnan a negyedi­kes hallgatók írásbeli vizs­gáinak időpontja június 3— 4—5. A szóbeli érettségi vizsgákat részükre június 15. és július 5. között tartják. A Művelődésügyi Minisz­térium irányításával műkö­dő közgazdasági szakközép- iskolák és közgazdasági tech­nikumok esti, illetve levele­ző tagozatain az írásbeli érettségi. illetőleg képesítő vizsgák jxínius 3-án kezdőd­nek és 6-án érnek véget. — Június 24-e és július 20-a között kerül sor az említett iskolatípusokban végző dol­gozók szóbeli érettségi, il­letve képesítő vizsgáira. A más tárcákhoz tartozó kö­zépiskolák esti és levelező tagozatain végzők vizsgáit általában a többi iskoláéval azonos időpontban bonyolít­ják le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom