Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-10 / 108. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZOLNOK ■ I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI .TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 108. szám. Ára: 70 fillér 1968. május 10., péntek. A kettő együtt Jászapátin történt vagy nyolc esztendővel ez­előtt. Az Űj Élet Termelő­szövetkezetbe — azóta már beolvadt a Velemi Tsz-be — megérkezett az akkor alakull szövetkezet edső agronómusa. Az úi szövetkezeti gazdák fogadására bevezettek egy te­henet az udvarba. Ott téblá- boltak körülötte, s várták, majd csak feltűnik a sürgö- lődés a jövevénynek. Így is lett, s az agronómus vesz­tére megkérdezte, miért van itt a jószág? Azért — mond­ták —, mert vissza kellett hozni a vásárból, hiszen már kihullt minden foga felül­ről. A gazdász megnézte a tehén száját, s elhülledt, hogy milyen öreg állat. Harsány hahota támadt, s az agronómus nem is marad­hatott sokáig a szövetkezet­ben. Falun a gyerek is tud­ja. hogy a tehénnek felül nincs is foga. Ami a gaz­dász felkészültségét illette, hát bizony... Talán alkal­matlan is volt a pályára, ta­lán csak nem terjedt ki a figyelme a mezőgazdaság olyan apró titkaira, amelyet a benne élők nagy életta­pasztalataikból kézenfekvő­nek vesznek. De a dologban nem is ez az igazán érdekes. Hiszen a szomszéd községben, Jász- szentandráson szőlővel tet­ték ugyanígy próbára az ag- ronómust a gazdák. Szeren­cséje volt, nem ugrott be. De a cél mindkét esetben ugyanegy volt; lejáratni, ne­vetségessé tenni a szakem­bert. A szakemberellenesség nemcsak a Jászságban, ha­nem a megye jó részén, s ta­lán az országban is honolt. Az új szövetkezeti tagok egyszerűen nem tudták elvi­selni, hogy az iskolából kike­rülő fiatalemberek oktassák őket, akik egész életüket a földön dolgozták le. Azért jutott most eszembe a jászsági történet, mert ugyanezen a tájon évelején különös dolog tőidént. Az egyik Jászárokszálláson, a másik Jászdózsán. Csak a helység más, az esemény azonos. A jászárokszállási Táncsics Termelőszövetke­zetben az elnök és a veze­tőség még néhány tagja „nem jött ki” a főkönyvelő­vel, a főagronómussal. A fő­könyvelőnek felmondtak, a főagronómus önként felmon­dott, s már munkahelyet is vállalt Jászberényben. Ám közgyűlés következett. S a szövetkezeti tagok döntöt­tek: leváltották az elnököt, kicserélték a vezetőséget, visszafogadták a főkönyve­lőt. a főaigronómust nem en- rred+ék el. hanem megválasz­tották elnöknek. A jászdó- zsai Tamamenti szövetkezet­ben — meg is írtuk koráb­ban — szóról szóra ugyan­ez iátszódoft le. Ügv is mondhatnánk, a szövetkezeti kollektíva megvédte a szak­embereket. még vezető- válioz-'s árán is. Mi történt ? az, hogy eltelt nyolc esztendő. Elég idő változásokra. Mint ahogy így is van. A szövetkezetben dolgozó paraszt emberek rá­jöttek valamire. Arra, hogy ha évszázadokon át elegen­dő is volt a mezőgazdaság­ban az apáról fiúra szálló tapasztalat, ma már nem elég. Arra, hogy a kisparasz­ti gazdálkodásban összegyűj­tött készségeik, tapasztala­taik, tudásuk mit sem ér a nagyüzemben. Az ezer hol­dak élére, a milliós értéket jelentő gépek eligazítására, a nagy közös állatállományban fekvő pénz kamatoztatására nem elég a tapasztalat, isko­lában szerzett tudás is kell hozzá. Olyan ember kell, aki tanulta és érti a talajtant, a kémiát, az agronómiát stb. Ez a dolog egyik oldala. Az. hogy a paraszt emberek meg­ismerték a szakemberek te­vékenységét, s látják, nél­külük nem mennének sem­mire. Távolabb menve pe­dig, miután egyre inkább magukénak érzik a szövetke­zetét, s tudják, hogy a jó szakember a jó jövedelem első feltétele, ragaszkodnak hozzá. __ Van a jelenségnek másik velejárója is. Az, hogy az el­múlt évek során a mezőgaz­dasági szakemberek soraiból is kihulltak az erre alkal­matlanok. Azok maradtak meg, akik valóban tudnak, akik az emberekkel is meg­szerettették magukat, akik a szakmát is, a szövetkezeti mozgalmat is szeretik. S van még egv harmadik összetevője is. Történetesen az. hogy korábban a szak­emberek jó része nem tag­ja, csak alkalmazottja volt a szövetkezetnek, s fix fize­tésért dolgoztak. Még a leg­lelkiismeretesebb szakvezető se volt anyagilag érdekelve abban, hogy jól dolgozzon. Az úi törvények, ha nem is kötelezik, inspirálják a szak­embereket, legyenek tagiai a tsz-nek. Nagy részük ezt a■> utat választotta. Most már mint tsz-tagoknak, nekik is azonos az érdekük. Az ő jö­vedelmük is úgy nő, ahogy a tsz-tagoké. Megszületett az érdekazonosság. Ellensége persze so­se volt a szakember a pa­raszt embernek. De létezett egy olyan furcsa állapot, mi­kor ellentéteket szült az anyagi érdekeltség különbö­zősége. A tehénnek ma sincs felül fogsora. De se a jász­apáti, se más szövetkezetek gazdáinak nem igen jutna eszébe ilyen trükkökkel el­űzni a szakembereket. Mun­katársakká lettek. Csak a munkabeosztásban más a viszony közöttük. A bizalom kölcsönösen megszületett. S a paraszti közösségek jól lát nak. Emberként, személyen­ként mérik meg, ki hasznos tagja igazán a szövetkezet­nek. A tudás kezetfogott a tapasztalattal. Vagy fordít­va. A kettő együtt ér vala­mit. Mindkettő érdekében. B. L. Befejeződött a „tranzisztor-akció" Szép eredményt hozott a magyar fiatalok szolidaritá­sa: alig három hónap alatt újabb nyolc millió forint gyűlt össze a hős vietnami nép megsegítésére. Erről és a ..tranzisztor-akció” lezárá­sáról adott nyilatkozatot a KISZ KB intéző bizottsága. Ifjúságunk valamennyi ré­tege megmozdult és cseleke­dett. Lelkes és áldozatkész tevékenysége nyomán rövid idő alatt mintegy nyolcmillió forint gyűlt össze a „tran­zisztor-akció” keretében. Eb­ből a jelentős összegből öt­ezer tranzisztoros rádiót és egymillió forint értékben egyéb, a harchoz szükséges hírközlő eszközöket és fel­szereléseket küldhetünk el Vietnam hős népének és if­júságának. Az első ezer tran­zisztoros rádiót már átad­tuk vietnami barátainknak. A további szállítmányok előkészítésén dolgozik a székesfehérvári Videoton- gyár kollektívája. r ff r AZ ELTETO VÍZ Küzdelem az aszály ellen Olyan a határ, mint más­kor júliusban. Kiégett, sár­guló legelőket, csenevész nö­vényzetet hagy maga után a gépkocsi. Vigasztalan ,a kép. Víz után sóvárog a mező­gazdaság. A hivatalos sta­tisztikai adatok szerint ok­tóbertől április végéig 116 milliméterrel kevesebb csa­padék hullott az 50 éves átlagnál. Szerdán a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság szakembereivel, Nemes Gerzson főmérnökkel és Pál- hidi Csaba mérnökkel tet­tünk egy körutat: vajon fel­használják-e a Tisza vizét a gazdaságokban, ahol lehet Működik < Megyénk állami és közös gazdaságai megkötötték a vízhasználati szerződéseket. Az igazgatóság területén csaknem 100 ezer holdra. Május 1-ig 23 ezer holdat már megöntöztek megyénk­ben. — Tizedikéig e terü­let nagysága — a tapaszta­latok szerint — újabb tíz­ezer holddal nő. Bíztató a gazdaságok törekvése, ám a lehetőségeket jobban ki­használhatnák. Ugyanis az eddigi 4 ezer helyett 11—12 ezer hold legelőt öntözhettek volna meg. Most még nincs korlátozás, a Tiszában bő­ven van víz. vízágyú — Szinte minden kultúrát öntöznek a gazdaságokban. Május 10-ig előreláthatóan 16 ezer hold kap vizet. Nehezíti a munkát, hogy először az óriási repedéseket kell „jól­lakatni’’. Nyelik a vizet. A kirendelteégvezetö több hibára is felhívja a figyel­met. — A gazdaságoknak három nappal előbb kellene a vizet kérniök, de több helyen el­mulasztják ezt, csak öntöz­nek. A fegyelmezetlenség akadályozza az egyenletes vízelosztást. Nem használjak fel a termelők a rendelke­zésükre bocsátott forma- nyomtatványokat. Hiba az is. hogy vasárnap alig öntöznek, s még a nyújtott műszak le­hetőségét sem használják ki Barátsági nagygyűlés Csehszlovákia felszabadu­lásának 23. évfordulója al­kalmából a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága csütörtökön barátsági nagy­gyűlést rendezett az Egye­sült Villamosgyár Gyömrői úti művelődési házában. Látogatók a kiskörei építkezésen Benkei András belügymi­niszter és Dégen Imre ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke csütör­tökön megtekintette a kiskö­rei vízlépcső építési munká­latait. A látogatáson részt- vettek a Belügyminiszté­rium, az Országos Vízügyi Hivatal, a Szolnok és Heves megyei párt és tanácsi szer­vek illetékes vezetői, vala­mint a helyi vízügyi szer­vek képviselői. Tiszapüspöki határában 60 méteres sugarú vízágyú ontja 'a mesterséges csapa­dékot. Zsarnai Béla, a Rá­kóczi Tsz elnöke elégedett a teljesítményével. — A Vízigtöl béreljük. Naponta 9—10 holdat meg­öntöz. Most a tömegtakar­mány táblán működik, 16 órán át naponta. A gazdaság 1800 hold víz­ellátásra szerződött, s ebből 420 holdat már megöntözött. — Vörösherét, lucernái, cukorrépát és a kertészetet. Mozgalmas a törökszent­miklósi Aranykalász Tsz ha­tára. Már húzzák az ideigle­nes csatornákat, a kukorica táblákban. Odébb három g^p 18—18 szórófejjel esőzteti a búzát. Nagyon ráfér, mertaz alja teljesen elsárgult, pusz­tulófélben van. Pálhidi Csa­ba az óriási repedések egyi­két bottal méri meg: — Legalább 50 centiméter a mélysége. A korábbi évek­ben ilyent csak a nyár dere­kán láttunk. A megöntözött búzatáblák szinte újjászülettek pár nap alatt. A rájuk vetett lucer­na is erőre kapott az éltető víz hatására. Boda Károly gépkezelő tájékoztat bennün­ket: — Nyújtott műszakban, naponta 16 órán át üzeme­lünk. Távolabb, a burgonyát szintén esőztetővel „perme­tezik”. A gazdaság úgyneve­zett AC öntözőteleppel is rendelkezik. A föld alá süllyesztett csőhálózat útján 1750 holdat — kertészetet, gyümölcsöst — látnak el vízzel. A nyomásközpontban jelenleg hat nagyteljesítmé­nyű gép adja a vizet a cső­rendszerbe. • * Öntözéssel a fagy ellen Horváth András öntöző agronómustól hallottuk: — Eddig 1100 holdat meg­öntöztünk. Kilenc MA típusú, szórófejes berendezésünk is működik. Négyszáz hold ka­lászos kapott mesterséges csapadékot. Az áprilisi fagy idején öntözéssel is védekez­tünk a körtésben. Jégcsapok lógtak a fákról, mégis csak fele fagyott le. Amit nem, öntöztünk meg, száz száza­lékig elpusztult Öballán az 580 holdas öntözött füves­here rekordtermést adoti. Míg a kontroll parcellákat alig tudtuk lekaszálni. Ta­valy ilyenkor csak 250 hold Kelesztőöntözést is alkalmaz­tunk. A tiszapüspöki felső víz­kivételi műnél egyenletesen járnak a villanymotorok. — Másodpercenként 1.5 köb­méter vizet emelnek át a főcsatornába. Innen látják el a Rákóczi Tsz-t a török­szentmiklósi Aranykalász Tsz-t és a szajoli halasta­vat. Hajnal István, az ügye­letes gépkezelő mondja: — Reggel négytől 24 óráig működnek a gépek. Eddig minden igényt kielégítettünk. kapott mesterséges csapadé­kot. Több helyen hiányzik a nyújtott műszak A Vízig kunhegyesi ki- rendeltségén Tóth Barna tájékoztatott bennünket az öntözés helyzetéről. Nagy terület tartozik ide: tisza­füredi járás, törökszentmik­lósi járás egy része, Karcag, Kisújszállás határa, három állami gazdaság. Öntözési tervük 35 ezer hold, de 40 ezerre számítanak. A megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság megvizsgálta a megyénkben működő vadász- társaságok gazdasági tevé­kenységét, vadgazdálkodá­suk tervszerűségét és a tár­sadalmi tulajdon védelmét. Ellenőrizték, hogy a társa­ságok eleget tesznek-e az élő és lőtt vad leadási kötelezett­ségüknek. Szolnok megyében 35 va­dásztársaság működik, terü­letük 533 794 hold. összesen 725 vadász hódol e szenve­délynek. A társaságok ta­valy tíz éves haszonbérleti szerződést kötöttek a me­gyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyával. A bérleti díjakat rendszeresen fizetik. A vadásztársaságok 3,3 millió forint értékű közös vagyonnal rendelkeznek, — melynek zöme forgóeszköz. A vizsgálat során kitűnt, hogy közös vagyonukat, pén­züket nem megfelelően hasz­nálják fel a vadállomány tervszerű fejlesztésére. Hi­Tisza&ülyön árasztják a búzát A Tisza másik oldalán, Tiszasüly felett a Makkos! vízkivételi műnél 20 gépből csak 7 dolgozik a délutáni órákban. E mű 12—15 ezer hold területet tud ellátni, másodpercenként 9 köbméter vizet nyom a főcsatornába. A Tiszasülyi Állami Gaz­daságban nagyra becsülik, s maximálisan felhasználják az öntözési lehetőségeket. Fodor József Öntöző agronó­mustól halljuk: — összesen 7342 holdat öntözünk, eddig 3100 hold kapott vizet. Közte 700 hohl búza. Kísérletképpen árasz­tottuk. Nézzék meg, milyen jól bevált. Tiszasüly határa erősen kötött, szikes. Az aszály itt különösen pusztít. Több he­lyen teljesen elsárgult, cse­nevész kalászú búzát is lát­tunk. Az állami gazdaság elárasztott oúzája üde, bok­ros, viszonylag jó termést ígér. Kőrútunk mérlege: a gaz­daságok látják a súlyos ve­szélyt és védekeznek. He­lyenként azonban kénvel- meskednek, nem használják fel megfelelően a vizet. Pe­dig most kellene, amíg van. Málhc László ba az is, hogy sehol sincs gondosan elkészített 10 éves fejlesztési terv. A legtöbb helyen mechanikusan lemásolták a tanács javaslatait A megvizsgált 19 társa­ságnál a becsült vadállo­mány jelenleg a következő: 61 ezer nyúl, 48 ezer fácán, 35 ezer fogoly, 3500 őz és 430 túzok. Az utóbbi évek­ben a nyulak és az őzek száma jelentősen nőtt, a többieké változatlan ma­radt. A vizsgálat során kitűnt, hogy a vadállomány vér­felfrissítése elmarad. — A MAVAD az előzetes befize­tés ellenére sem szállította le az igényelt egyedeket. A minőség sem volt megfele­lő. A NEB javasolja, hogy a MAVAD kikapcsolásával, a társaságok az ország más ré­széből maguk hozhassanak, Komszomol küldöttség érkezett megyénkbe Tegnap délelőtt Jurij Po- rikovnak, a Komszomol Központi Bizottsága iskolai osztályvezetőjének vezetésé­vel küldöttség érkezett megyénkbe. A vendégeket a délelőtt folyamán a KISZ megyei bizottságán fogad­ták. Délután pedig a jász­berényi fiúiskolába kísérték el őket. A komszomolisták ma délelőtt a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós gimnáziu­mot keresik fel, azt követő­en pedig a szoínoki közgaz­dasági szakközépiskolába lá­togatnak. Programjukban szerepel a szolnoki KISZ vezetőképző tábor megte­kintése is. cserélhessenek élővadat vér­felfrissítésre. A duvadak elszaporodtak pusztítják a nemes vadállo­mányt. örvendetes, hogy ir­tásukkal megfelelően fog­lalkoznak a társaságok. Az 1967—68-as idényben össze­sen 3312 duvadat pusztítot­tak el, s irtásukért 132 870 forintot fizettek ki. A népi ellenőrök megvizs­gálták a vadásztársaságok pénzgazdálkodását, és va­gyonvédelmét is. Visszaélés­sel nem találkoztak, a bi­zonylati fegyelemmel azon­ban bajok vannak. A tár­saságok a leltárhiány, vad­kár, vadorzás esetén meg­tették a szükséges intézke­déseket. A NEB megvizsgálta a felügyeleti szervek — járási, városi tanács vb-t mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya — ellenőrző munkáját is. Megállapította, hogy ez sok kívánnivalót hagy ma­ga után. — m. 1. — Félméteres repedések a földön Növekedett a nyúl- és őzállomány A vadászt társaságok munká ja

Next

/
Oldalképek
Tartalom