Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-09 / 107. szám
1968. május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AZ OLVASÓ KÉRDEZ : Mennyit keresnek az építő munkások ? A Könnyűipari Minisztérium martfűi cipőipari szak- középiskolája május 8-án történetének fontos állomásához érkezett. A kora reggeli órákban tantestületi és szakmai bizottság előtt tizenkilenc tanuló — tizenhárom lány és hat fiú — megkezdte cipőgyártásból az érettségi vizsgát. Martfűn ez az első osztály, amelyik érettségire készül a szakközépiskolában. Bár a vizsgamunkák osztályozására az érettségi bizottság csak néhány nap múlva ül össze, annyi máris megállapítható, az érettségiző szakközépiskolások legalább olyan jól ismerik a cipőgyártás titkait, mint a végzős szakmunkás tanulók. A gyakorlati érettségi vizsgával egy napon a kora délutáni órákban került sor a tizenkilenc érettségiző iskolai búcsúztatására, ballagására is. Félmilló külföldi kocsi Eddig csak éreztük, most már számszerűen is pontosan tudjuk, mennyire szaporodott meg tavaly a hazánkba látogató külföldi gépjárművek száma. A Központi Statisztikai Hivatal megállapításai szerint 1960-ban még mindössze 24 990 gépjármű lépett magyar földre, ez a szám 1965-ben 222 328-ra, 1966-ban 348 706-ra, tavaly pedig 571 642-re nőtt. A forgalom oroszlánrészét a személykocsik teszik ki, amelyeknek száma meghaladta az 504 és fél ezret, s így több mint harmincnyolcszorosa volt az I960, évinek. A személygépkocsik egy- harmada — megközelítőleg 170 000 autó — Jugoszláviából érkezett. de csak alig 20 000-rel volt kisebb a Csehszlovákiából átrándult személykocsik száma. Messze elmaradt viszont a versenyben a harmadik helyezett, Ausztria, nem egészen 43 és fél ezer kocsival, valamint a negyedik helyre befutott NSZK, kereken 37 000 autóval; A látogató motorkerékpárok tekintetében Csehszlovákia áll a statisztika első helyén. I A 17149 külföldi motorkerékpár közül ugyanis csaknem 8000-et az északi szomszédországban „anyakönyveztek”. A második helyen Jugoszlávia következik 6700, a harmadik helyen pedig az NDK nem sokkal több, mint 1000 kétkerekű motorral. Az autóbuszok tekenteté- ben szintén Csehszlovákia vezet, a második' Jugoszlávia; a harmadik azonban nyugati szomszédunk, Ausztria lett. És talán érdemes megemlíteni azt is, hogy a magyar földre érkezett teherautók száma tekintetében Bulgáriáé az elsőség, amely mögött Ausztria, Jugoszlávia és Csehszlovákia következik a sorrendben. Hogyan keresnek az építőipari szakmunkások? — kérdezi egyik olvasónk, s javasolja, hogy cikkben adjon erre választ a szerkesztőség. Beszéljenek hát maguk az érdekeltek. Fehér Miklós művezető: — Sokféle ember van, így az igények is változók. Nálunk 1500-tól—2500-ig is keresnek. Ki hogyan dolgozik. Ha az átlagot vesszük, az sem rossz kereset^ Mégis sokan elmennek. Mondhatom, elsősorban a szakgárda szí- ne-java. Idegesek a teljesítménybér miatt. Sokan ezt nem bírják. Ha üzembeszerződnek — és oda is mindig keresik őket — fix fizetést kapnak. Az biztos kereset, még ha esetleg kevesebb is. M. Szabó Géza: — Blokkszerelő vagyok, 2200 forint volft az áprilisi keresetem, a tizenöt százalék idénypótlékkal együtt. Sokszor magam is rámondom erre, hogy kevés. — A több mindenkinek jobb lenne. Meg is dolgozunk érte. Mi itt három műszakban, ahogyan ránk kerül a sor. Aki ezért a munkáért sokallja ezt a pénzt, még nem volt váltóműszakban. Én kilenc éve vagyok az állami építőipari vállalatnál. Most kezdtem el magamnak is építeni. Hátha hamarosan megnősülök. Kovács Pál, ácS: — Tizenegyen vagyunk; akár egy futballcsapat, ösz- szeszokott brigád, tizennyolc éve dolgozunk együtt. Innen alig ment el azóta ember. Közénk is csak az jött, akit ml neveltünk. 1942 óta vagyok a szakmában, mióta lelcseperedtem, én még nem kerestem rosszul. A múlt hónapban 2100 forint volt az alapfizetésem, erre jött a tizenöt százalék. Itt a munkabírástól függ a kereset. Mi bírjuk. En egyébként Zagyvarékasról járok be, most már aránylag köny- nyen. Vettem.egy kocsit. — Lakásra sincs gondom, két házam van. De nem csak az én keresetemből, a feleségem tsz-tag, legalább any- nyit dolgozik, mint én. Aki meg akar élni, meg is tud az építő szakmában. Marsi Imre, kőműves: — Munka nélkül nem lehet keresni, az biztos. Az én fizetésem, minden együtt, 2500 forint volt áprilisban. Hajtottunk is tisztességesen. Most szabin van a brigádvezető, én helyettesítem. Ezért külijp díjat nem kapok, de azt se szeretném, ha visszajön leszidina, mert nem haladtunk. Én a huszonhét évemmel talán a legidősebb vagyok a brigádban. Tizenegy éve vagyok az állami építőiparnál. Az embert néha otthon is csábítják egy kis. maszekolásra. Arra sincs itőm. Amennyit bírok, itt isi dolgozhatok. Szerintem meg is fizetnek. Kiss Sándor, burkoló: — A szövetkezeti iparban kevesebbet keresek, mint az állami építkezéseken. Jártam Pestre legalább öt évig. De két konyha, két szállás el is vitte a többletet. Amíg a számításomat itthon megA cseresznye és meggyfáink legveszélyesebb kártevője a cseresznyelégy. Ez a házilégynél kisebb, foltos szárnyú kártevő most rajzik és a még zöld cseresznye, illetve meggy húsába rakja tojásait. A kikelő nyű a gyümölcs húsával táplálkozva bepiszkítja a cseresznye és a meggy belsejét, így az gusztustalanná válik. Kártételének megakadályozása érdekében a cseresznye és meggyfákat vegyszeres védelemben kell részesíteni. A szórványos házikertekben a korán érő fajtákon Metox, illetve Fiiból E-vel (0.5 százalék), továbbá Hungária L—2-vel (1.0 százalék) permetezzünk. A később érő fajtákon az óvó- rendszabályok szigorú betalálom, nem mozdulok a szövetkezetből. Négy év alatt mindig megtaláltam. • ☆ Mennyi lehet hát az építőipari szakmunkások átlag- keresete, hogyan élhetnek meg belőle? Világos, hogy ez a körülményektől és a szorgalomtól függően változik. Vannak szövetkezeti iparban dolgozók, akik 35—40 ezer forintot keresnek évente, vannak, akik ezt az1 állami építőiparban sem érik el, s méginkább vannak, akiknek a keresetüket nagyon be kell osztani, hogy családjukat eltartsák, gyerekeiket neveljék, iskoláztassák ebből az összegből. A fizetési statisztikai adatokhoz azonban még valamit hozzá kell számolni: azt például, hogy a megyei állami építőipari vállalatnál 3,5 millió forint idén tavaszon nyereségrészesedésként került a borítékokba. A külön- élési pótlék is jelentős, mert minden családos, otthonától távol foglalkoztatott szakmunkás 360—400 forint különélést kap havonta. Borsi Eszter tartása mellett azokat a fákat, amelyek csurgási övezetében növényzet nincs Wo- fatox Spritzpulver 30-cal (0.3 százalék), Dipterex 50- nel (0.2 százalék), illetve Le- bayciddal (0.2 százalék) kell permetezni. Ezt a permetezést két hét elteltével a jobb hatás biztosítása érdekében meg kell ismételni. A gyümölcs csak a várakozási idő elteltével (14—15 nap, illetve Lebaycid-nál 21 nap szüretelhető és fagyasztható. Az idejében és szakszerűen végzett permetezés biztos záloga a nyűmentes cseresznyének. Bozai József Szolnok megyei Növényvédő Állomás Az ultrahangos eljárásokat egyre szélesebb területen alkalmazzák a különböző iparágakban. Képünkön: kristályüveget tisztítanak az ultrahangos fürdőben. cA {&^aiztó {jÓmmcl tnmrnnnnnnrrTre^ Tisztelt Szerkesztőség! 'Á szolnoki áruházban pár napja a Lunapress négy- személyes kávéfőzőt reklámkiírás szerint 320 forint helyet 160-ért árulják. Ebben csupán az az érdekes, hogy a Lunapress készüléket Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten jelenleg is a gyártása óta 245 forintért adják. — Szolnokon az áruházban április végén 320-ra emelték fel, most pedig 160 forintért kiárusítják. Számomra ez teljesen érthetetlen. Miért kellett felemelni az árat, hogy most m.eg olcsóbban adják? Bizonyára az egy hónap során emelt áron értékesített készülékek többletbevételét a mostani leértékelésre használják fel. A kérdésem: az ilyen gyakori árváltoztatás kinek jó és mire? Sz. Z. Szolnok Korrekt kereskedelem ? A kávéfőző ára a kiárusítás előtt valóban 320 forint volt. Március 8-át megelőzően a kedves levélíró állítása szerint itt Szolnokon is 245 forintért hozták forgalomba. Az, hogy egy ár fogyasztói ára az országban nem mindenhol azano®, még nem jelenti a fogyasztó becsapását Ugyanis ha szabadáras termékről van szó, akkor a kereskedelmi vállalatnak szuverén joga, hogy mennyiért értékesíti a terméket. A Lunapress kávéfőző azonban nem szabadáras termék. így már a térbeli eltérés is valóban érdekes! A szolnoki Centrum Aruház áruforgalmi osztályán az alábbi felvilágosítást adták: január elseje óta a belkereskedelmi minisztérium számtalan leltározási segédletet, kiegészítést adott ki, melyek alapján a január elsején elfogadott árakat minden esetben újból változtatni kellett, ami újabb és újabb leltárokat is jelentett. A 31—64-es kiegészítő a Lunapress centrum árát 245 helyett 320 forintban határozza meg. Mivel a III. típusú árba tartozó termékről van szó. ettől maximum 15 százalékkal lehet eltérni, a szolnoki áruház a centrum árat fogadta el. Az árnövekedés hatására azonban a Lunapress forgalma leállt, s mivel e készü- lókfajtából viszonylag nagy készlettel rendelkeznek, ezért most az áruház saját kockázati alapja terhére féláron értékesíti. Ez ideiglenes kiárusítás. A más helységekben változatlanul megmaradt 245 forintos ár okaként a lehetséges 15 százalékos eltérést nem fogadhatjuk el, mert 320 forintig több mint 20 százalékos a különbözet. A minisztériumi árkiegészítést alaposan áttanulmányozva érdekes hibára lettem figyelmes: Lunapress helyett Dunapress kávéfőző készülék szerepel 245 forint helyett 320 forintért. A „dörzsöltebb” gazdasági vezetők úgylátszik már , megtanulták, hogy a gyakran felmerülő hibákat aszerint korrigálják, ahogyan a gazdasági érdekük megkívánja. Ez esetben tehát a Dunapress nem Lunapress, az árat nem növelték Pesten, Kecskeméten, Debrecenben, mert mindenütt a boltok nagy készlettel rendelkeznek belőle. Egyébként Dunapress készüléket egyáltalán nem gyárt az Ipar, sőt ilyen nevű kávékészüléket még a külkereskedelem sem importál, hogy legyen az üzletekben. — petres — Ilyen még nem volt Érettségi vizsga cipőgyártásból CSODAVIZ Meghitt barátom végigmutogatta a legutóbbi külföldi kirándulás során készült felvételeit, egy-két kedves képpel engem is megajándékozott, majd szeme néma intésével hívott át házi laboratóriumába. Odabent, miután óvatosan kifülelt még egyszer, az egyik nehezen hozzáférhető szekrényke mögül egy demizsont emelt ki. Egészen neki- hevült, mire sikerült neki a művelet. Aztán megint nem szólt, hanem fontoskodva is, meg valami ünnepélyességgel egy decis poharat tett az asztalra. Rendkívül vi- gyázatosan öntötte teli. Ugyancsak rém figyelmesen nyújtotta át. — Neked, mint bizalmas barátomnak — először. Elvettem az italt, amely átlátszó volt, mint a víz, de fénye többet mondott annál. Megszagoltam: semmi. Vártam, mikor önt magának, de csak fejével sürgetett: igyam egyedül. Megtettem. Először pici kortyot, aztán nagyobbat, s hogy mégiscsak víz ízét éreztem — indultam a mosdóhoz —, kiönteni a többit. — Bolond! — kiáltott nagyot a barátom, s valósággal kezemmel együtt a számhoz erőszakolta a pohár izé... vizet. — Tudod, mit öntöttéi ki, szerencsétlen?! — szólt lihegve. Ezalatt lehúztam az italt, s nyugodtan jelenthettem ki. — Tudom. Háromnegyed pohár vizet. Máskor csapd be a keresztanyádat... Azt hittem, valami jóféle... pálinkával akarsz... Barátom, Kornél sajnálkozott rajtaat— Hát nem érezted, mit ittál?--- Várj csak — villant örömfény a szemében —, mindjárt kinyitom az ablakot! Ezzel már ott is termett, feltárta mindkét ablakszárnyat, s szinte abban a pillanatban lelkesedve rántott oda. — Nézd! — intett a fejével az utca túlsó oldalára. Mindjárt értettem, mit kell szemügyre vennem. — Hű. azannya! — szaladt ki önkéntelenül a számon. — öregem, micsoda „bika” nő! — ismertem el az éppen elhaladó, zöld, horgolt- ruhás szőkeség osztályon felüliségét. Kornél is felragyogott. De azért a szükségesnél hangosabban lelkendezett. — Ugye?! Ugye?! Ugye?! — Na látod... Egy deci „erővizet” ittál csak, és máris hogy begerjedtél!... — Meghülyültél? — húzódtam el mellőle. — Ekkora cirkusz egy pohár vízért! — Víz! Hh! Az neked csak úgy — „víz” volt! — mondotta csaknem megvetően. — Egy dollárt ajándékoztam neked, öregem, egy dollárt!!! Érted? Ennyi már az árfolyama a kladanji forrásvíznek a nemzetközi piacon... Ügy loptam ki Jugóból ezzel az egy demizsonnal. Te pedig öntötted volna a csatornába. Holott, mint tapasztalhattad, pillanatokon belül emelte férfiasságodat. Kocsányon lógtak a szemeid, míg a zöldruhás nőt nézted... — Nem vagy normális! — dicsértem szokott közvetlenséggel. — Nekem a szép nők, guszta nők, „bika” nők csodavíz nélkül is emelik a vérnyomásomat.-, .Viszont rólad nem is képzeltem, hogy a boszniai Kladanj-ba kell zarándokolnod--Előre türelmetlenül hadonászott. — Ne add a bankot, tudod te, miről van szó... Azt hiszed, csupa tökkelütött az, aki most kapva kap a kladanji csodavízen? Vajon ok nélkül nevezték el „erővíznek”, sőt újabban már „aqua vita Casanová nak? Apukám! Mióta a világ értesült a boszniai természeti kincsről, a kladanji víz a jugoszláv külkereskedelem első számú cikkévé avanzsált elő. Lopják, mint én is. Autók hűtőjében, üvegekben... Szarajevóban tíz dinárért árusítják literjét... Egy nyugatnémet üzletember hivatalos ajánlatot tett: öt évre kibéreli a Kladanj környéki szállodákat, penziókat, s minden vendégért 20 márka 50 pfenninget hajlandó fizetni a vendéglátóknak... Egy ku- waiti sejk a forrást akarja megvásárolni... Egy máltai üzletember pedig a nők ösztökélésére terjesztette elő óhaját nagymennyiségű „erővíz” beszerzésére... S akkor te... te nem restelled megjátszani magad. Mintha neked nem elkelne egy kis „erővíz”... — gúnyolt. Fiam, mióta iszom!... Különben kérdezd majd meg Margitot! Megsértődtem. Komolyan. Ö meg csak vihogott. Engem annál jobban evett a méreg. Éppen azon voltam, hogy visszaadom a heccelést, mikor ránk nyitott Kornél felesége. — Ä, szevasz! — üdvözölt lármásan, majd hogy a demizsont meglátta, száját biggyesztette férjére. — Mi az, Kornél téged is megkínált ezzel az ásványvízzel? Talán neked sincs rendben a gyomrod?... Mióta ő issza, éjszaka is ki kell mennie... Nagyon jó hashajtó. De csak fogyna már el. mindig álmomból zavar fel, mikor kiugrik az ágyból... Tóth Istváa Megkezdődött a cseresznyelégy rajzása