Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-09 / 107. szám

1968. május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AZ OLVASÓ KÉRDEZ : Mennyit keresnek az építő munkások ? A Könnyűipari Miniszté­rium martfűi cipőipari szak- középiskolája május 8-án történetének fontos állomá­sához érkezett. A kora reg­geli órákban tantestületi és szakmai bizottság előtt ti­zenkilenc tanuló — tizen­három lány és hat fiú — megkezdte cipőgyártásból az érettségi vizsgát. Martfűn ez az első osztály, amelyik érettségire készül a szak­középiskolában. Bár a vizsgamunkák osz­tályozására az érettségi bi­zottság csak néhány nap múlva ül össze, annyi máris megállapítható, az érettségi­ző szakközépiskolások leg­alább olyan jól ismerik a cipőgyártás titkait, mint a végzős szakmunkás tanulók. A gyakorlati érettségi vizs­gával egy napon a kora dél­utáni órákban került sor a tizenkilenc érettségiző isko­lai búcsúztatására, ballagá­sára is. Félmilló külföldi kocsi Eddig csak éreztük, most már számszerűen is pontosan tudjuk, mennyire szaporo­dott meg tavaly a hazánk­ba látogató külföldi gépjár­művek száma. A Központi Statisztikai Hivatal megálla­pításai szerint 1960-ban még mindössze 24 990 gépjármű lépett magyar földre, ez a szám 1965-ben 222 328-ra, 1966-ban 348 706-ra, tavaly pedig 571 642-re nőtt. A forgalom oroszlánrészét a személykocsik teszik ki, amelyeknek száma megha­ladta az 504 és fél ezret, s így több mint harminc­nyolcszorosa volt az I960, évinek. A személygépkocsik egy- harmada — megközelítő­leg 170 000 autó — Jugo­szláviából érkezett. de csak alig 20 000-rel volt kisebb a Csehszlovákiából átrándult személykocsik szá­ma. Messze elmaradt viszont a versenyben a harmadik helyezett, Ausztria, nem egé­szen 43 és fél ezer kocsival, valamint a negyedik hely­re befutott NSZK, kereken 37 000 autóval; A látogató motorkerékpá­rok tekintetében Csehszlo­vákia áll a statisztika első helyén. I A 17149 külföldi motorke­rékpár közül ugyanis csak­nem 8000-et az északi szom­szédországban „anyaköny­veztek”. A második helyen Jugoszlávia következik 6700, a harmadik helyen pe­dig az NDK nem sokkal több, mint 1000 kétkerekű motorral. Az autóbuszok tekenteté- ben szintén Csehszlovákia vezet, a második' Jugoszlávia; a harmadik azonban nyugati szomszédunk, Ausztria lett. És talán érdemes megemlí­teni azt is, hogy a magyar földre érkezett teherautók száma tekintetében Bulgá­riáé az elsőség, amely mö­gött Ausztria, Jugoszlávia és Csehszlovákia következik a sorrendben. Hogyan keresnek az építő­ipari szakmunkások? — kér­dezi egyik olvasónk, s java­solja, hogy cikkben adjon erre választ a szerkesztő­ség. Beszéljenek hát maguk az érdekeltek. Fehér Miklós művezető: — Sokféle ember van, így az igények is változók. Ná­lunk 1500-tól—2500-ig is ke­resnek. Ki hogyan dolgozik. Ha az átlagot vesszük, az sem rossz kereset^ Mégis so­kan elmennek. Mondhatom, elsősorban a szakgárda szí- ne-java. Idegesek a teljesít­ménybér miatt. Sokan ezt nem bírják. Ha üzembeszer­ződnek — és oda is mindig keresik őket — fix fizetést kapnak. Az biztos kereset, még ha esetleg kevesebb is. M. Szabó Géza: — Blokkszerelő vagyok, 2200 forint volft az áprilisi keresetem, a tizenöt száza­lék idénypótlékkal együtt. Sokszor magam is rámon­dom erre, hogy kevés. — A több mindenkinek jobb len­ne. Meg is dolgozunk érte. Mi itt három műszakban, ahogyan ránk kerül a sor. Aki ezért a munkáért so­kallja ezt a pénzt, még nem volt váltóműszakban. Én ki­lenc éve vagyok az állami építőipari vállalatnál. Most kezdtem el magamnak is építeni. Hátha hamarosan megnősülök. Kovács Pál, ácS: — Tizenegyen vagyunk; akár egy futballcsapat, ösz- szeszokott brigád, tizennyolc éve dolgozunk együtt. Innen alig ment el azóta ember. Közénk is csak az jött, akit ml neveltünk. 1942 óta va­gyok a szakmában, mióta lelcseperedtem, én még nem kerestem rosszul. A múlt hónapban 2100 forint volt az alapfizetésem, erre jött a tizenöt százalék. Itt a mun­kabírástól függ a kereset. Mi bírjuk. En egyébként Zagyvarékasról járok be, most már aránylag köny- nyen. Vettem.egy kocsit. — Lakásra sincs gondom, két házam van. De nem csak az én keresetemből, a felesé­gem tsz-tag, legalább any- nyit dolgozik, mint én. Aki meg akar élni, meg is tud az építő szakmában. Marsi Imre, kőműves: — Munka nélkül nem le­het keresni, az biztos. Az én fizetésem, minden együtt, 2500 forint volt áprilisban. Hajtottunk is tisztességesen. Most szabin van a brigádve­zető, én helyettesítem. Ezért külijp díjat nem kapok, de azt se szeretném, ha vissza­jön leszidina, mert nem ha­ladtunk. Én a huszonhét évemmel talán a legidősebb vagyok a brigádban. Tizen­egy éve vagyok az állami építőiparnál. Az embert né­ha otthon is csábítják egy kis. maszekolásra. Arra sincs itőm. Amennyit bírok, itt isi dolgozhatok. Szerintem meg is fizetnek. Kiss Sándor, burkoló: — A szövetkezeti iparban kevesebbet keresek, mint az állami építkezéseken. Jár­tam Pestre legalább öt évig. De két konyha, két szállás el is vitte a többletet. Amíg a számításomat itthon meg­A cseresznye és meggy­fáink legveszélyesebb kárte­vője a cseresznyelégy. Ez a házilégynél kisebb, foltos szárnyú kártevő most raj­zik és a még zöld cseresz­nye, illetve meggy húsába rakja tojásait. A kikelő nyű a gyümölcs húsával táplál­kozva bepiszkítja a cseresz­nye és a meggy belsejét, így az gusztustalanná válik. Kártételének megakadá­lyozása érdekében a cseresz­nye és meggyfákat vegysze­res védelemben kell része­síteni. A szórványos házi­kertekben a korán érő faj­tákon Metox, illetve Fiiból E-vel (0.5 százalék), továbbá Hungária L—2-vel (1.0 szá­zalék) permetezzünk. A ké­sőbb érő fajtákon az óvó- rendszabályok szigorú be­találom, nem mozdulok a szövetkezetből. Négy év alatt mindig megtaláltam. • ☆ Mennyi lehet hát az épí­tőipari szakmunkások átlag- keresete, hogyan élhetnek meg belőle? Világos, hogy ez a körülményektől és a szor­galomtól függően változik. Vannak szövetkezeti ipar­ban dolgozók, akik 35—40 ezer forintot keresnek éven­te, vannak, akik ezt az1 ál­lami építőiparban sem érik el, s méginkább vannak, akiknek a keresetüket na­gyon be kell osztani, hogy családjukat eltartsák, gyere­keiket neveljék, iskoláztas­sák ebből az összegből. A fizetési statisztikai adatokhoz azonban még va­lamit hozzá kell számolni: azt például, hogy a megyei állami építőipari vállalatnál 3,5 millió forint idén tava­szon nyereségrészesedésként került a borítékokba. A külön- élési pótlék is jelentős, mert minden családos, otthonától távol foglalkoztatott szak­munkás 360—400 forint kü­lönélést kap havonta. Borsi Eszter tartása mellett azokat a fá­kat, amelyek csurgási öve­zetében növényzet nincs Wo- fatox Spritzpulver 30-cal (0.3 százalék), Dipterex 50- nel (0.2 százalék), illetve Le- bayciddal (0.2 százalék) kell permetezni. Ezt a permete­zést két hét elteltével a jobb hatás biztosítása érdekében meg kell ismételni. A gyümölcs csak a vára­kozási idő elteltével (14—15 nap, illetve Lebaycid-nál 21 nap szüretelhető és fa­gyasztható. Az idejében és szaksze­rűen végzett permetezés biz­tos záloga a nyűmentes cse­resznyének. Bozai József Szolnok megyei Növényvédő Állomás Az ultrahangos eljárásokat egyre szélesebb területen alkalmazzák a különböző iparágakban. Képünkön: kristályüveget tisztítanak az ultrahangos fürdőben. cA {&^aiztó {jÓmmcl tnmrnnnnnnrrTre^ Tisztelt Szerkesztőség! 'Á szolnoki áruházban pár napja a Lunapress négy- személyes kávéfőzőt reklámkiírás szerint 320 forint he­lyet 160-ért árulják. Ebben csupán az az érdekes, hogy a Lunapress készüléket Budapesten, Debrecenben, Kecske­méten jelenleg is a gyártása óta 245 forintért adják. — Szolnokon az áruházban április végén 320-ra emelték fel, most pedig 160 forintért kiárusítják. Számomra ez teljesen érthetetlen. Miért kellett felemelni az árat, hogy most m.eg olcsóbban adják? Bizonyára az egy hónap során emelt áron értékesített készülékek többletbevételét a mostani leértékelésre használják fel. A kérdésem: az ilyen gya­kori árváltoztatás kinek jó és mire? Sz. Z. Szolnok Korrekt kereskedelem ? A kávéfőző ára a kiárusí­tás előtt valóban 320 forint volt. Március 8-át megelő­zően a kedves levélíró állí­tása szerint itt Szolnokon is 245 forintért hozták forga­lomba. Az, hogy egy ár fo­gyasztói ára az országban nem mindenhol azano®, még nem jelenti a fogyasztó be­csapását Ugyanis ha sza­badáras termékről van szó, akkor a kereskedelmi vál­lalatnak szuverén joga, hogy mennyiért értékesíti a termé­ket. A Lunapress kávéfőző azonban nem szabadáras ter­mék. így már a térbeli el­térés is valóban érdekes! A szolnoki Centrum Aru­ház áruforgalmi osztályán az alábbi felvilágosítást adták: január elseje óta a belkeres­kedelmi minisztérium szám­talan leltározási segédletet, kiegészítést adott ki, melyek alapján a január elsején el­fogadott árakat minden eset­ben újból változtatni kellett, ami újabb és újabb leltáro­kat is jelentett. A 31—64-es kiegészítő a Lunapress cent­rum árát 245 helyett 320 fo­rintban határozza meg. Mi­vel a III. típusú árba tarto­zó termékről van szó. ettől maximum 15 százalékkal le­het eltérni, a szolnoki áru­ház a centrum árat fogadta el. Az árnövekedés hatására azonban a Lunapress forgal­ma leállt, s mivel e készü- lókfajtából viszonylag nagy készlettel rendelkeznek, ezért most az áruház saját kocká­zati alapja terhére féláron értékesíti. Ez ideiglenes ki­árusítás. A más helységekben vál­tozatlanul megmaradt 245 forintos ár okaként a lehet­séges 15 százalékos eltérést nem fogadhatjuk el, mert 320 forintig több mint 20 százalékos a különbözet. A minisztériumi árkiegészítést alaposan áttanulmányozva érdekes hibára lettem fi­gyelmes: Lunapress helyett Dunapress kávéfőző készülék szerepel 245 forint helyett 320 forintért. A „dörzsöltebb” gazdasági vezetők úgylátszik már , megtanulták, hogy a gyakran felmerülő hibákat aszerint korrigálják, ahogyan a gazdasági érdekük megkí­vánja. Ez esetben tehát a Dunapress nem Lunapress, az árat nem növelték Pes­ten, Kecskeméten, Debrecen­ben, mert mindenütt a bol­tok nagy készlettel rendel­keznek belőle. Egyébként Dunapress készüléket egyál­talán nem gyárt az Ipar, sőt ilyen nevű kávékészülé­ket még a külkereskedelem sem importál, hogy legyen az üzletekben. — petres — Ilyen még nem volt Érettségi vizsga cipőgyártásból CSODAVIZ Meghitt barátom végigmutogatta a legutóbbi külföldi kirándulás so­rán készült felvételeit, egy-két ked­ves képpel engem is megajándé­kozott, majd szeme néma intésével hívott át házi laboratóriumába. Odabent, miután óvatosan kifülelt még egyszer, az egyik nehezen hoz­záférhető szekrényke mögül egy demizsont emelt ki. Egészen neki- hevült, mire sikerült neki a mű­velet. Aztán megint nem szólt, ha­nem fontoskodva is, meg valami ünnepélyességgel egy decis poha­rat tett az asztalra. Rendkívül vi- gyázatosan öntötte teli. Ugyancsak rém figyelmesen nyújtotta át. — Neked, mint bizalmas bará­tomnak — először. Elvettem az italt, amely átlát­szó volt, mint a víz, de fénye töb­bet mondott annál. Megszagoltam: semmi. Vártam, mikor önt magá­nak, de csak fejével sürgetett: igyam egyedül. Megtettem. Először pici kortyot, aztán nagyobbat, s hogy mégiscsak víz ízét éreztem — indultam a mosdóhoz —, kiön­teni a többit. — Bolond! — kiáltott nagyot a barátom, s valósággal kezemmel együtt a számhoz erőszakolta a po­hár izé... vizet. — Tudod, mit ön­töttéi ki, szerencsétlen?! — szólt lihegve. Ezalatt lehúztam az italt, s nyugodtan jelenthettem ki. — Tudom. Háromnegyed pohár vizet. Máskor csapd be a kereszt­anyádat... Azt hittem, valami jó­féle... pálinkával akarsz... Barátom, Kornél sajnálkozott rajtaat­— Hát nem érezted, mit ittál?--- Várj csak — villant örömfény a szemében —, mindjárt kinyitom az ablakot! Ezzel már ott is termett, feltárta mindkét ablakszárnyat, s szinte ab­ban a pillanatban lelkesedve rán­tott oda. — Nézd! — intett a fejével az ut­ca túlsó oldalára. Mindjárt értet­tem, mit kell szemügyre vennem. — Hű. azannya! — szaladt ki ön­kéntelenül a számon. — öregem, micsoda „bika” nő! — ismertem el az éppen elhaladó, zöld, horgolt- ruhás szőkeség osztályon felüliségét. Kornél is felragyogott. De azért a szükségesnél hango­sabban lelkendezett. — Ugye?! Ugye?! Ugye?! — Na látod... Egy deci „erővizet” ittál csak, és máris hogy begerjedtél!... — Meghülyültél? — húzódtam el mellőle. — Ekkora cirkusz egy po­hár vízért! — Víz! Hh! Az neked csak úgy — „víz” volt! — mondotta csak­nem megvetően. — Egy dollárt ajándékoztam neked, öregem, egy dollárt!!! Érted? Ennyi már az ár­folyama a kladanji forrásvíznek a nemzetközi piacon... Ügy loptam ki Jugóból ezzel az egy demizsonnal. Te pedig öntötted volna a csator­nába. Holott, mint tapasztalhattad, pillanatokon belül emelte férfiassá­godat. Kocsányon lógtak a szemeid, míg a zöldruhás nőt nézted... — Nem vagy normális! — di­csértem szokott közvetlenséggel. — Nekem a szép nők, guszta nők, „bi­ka” nők csodavíz nélkül is emelik a vérnyomásomat.-, .Viszont rólad nem is képzeltem, hogy a boszniai Kladanj-ba kell zarándokolnod--­Előre türelmetlenül hadonászott. — Ne add a bankot, tudod te, miről van szó... Azt hiszed, csupa tökkelütött az, aki most kapva kap a kladanji csodavízen? Vajon ok nélkül nevezték el „erővíznek”, sőt újabban már „aqua vita Casanová ­nak? Apukám! Mióta a világ érte­sült a boszniai természeti kincsről, a kladanji víz a jugoszláv külkeres­kedelem első számú cikkévé avan­zsált elő. Lopják, mint én is. Autók hűtőjében, üvegekben... Szarajevó­ban tíz dinárért árusítják literjét... Egy nyugatnémet üzletember hiva­talos ajánlatot tett: öt évre kibéreli a Kladanj környéki szállodákat, penziókat, s minden vendégért 20 márka 50 pfenninget hajlandó fi­zetni a vendéglátóknak... Egy ku- waiti sejk a forrást akarja megvá­sárolni... Egy máltai üzletember pedig a nők ösztökélésére ter­jesztette elő óhaját nagymennyi­ségű „erővíz” beszerzésére... S ak­kor te... te nem restelled megját­szani magad. Mintha neked nem elkelne egy kis „erővíz”... — gú­nyolt. Fiam, mióta iszom!... Külön­ben kérdezd majd meg Margitot! Megsértődtem. Komolyan. Ö meg csak vihogott. Engem annál jobban evett a méreg. Éppen azon voltam, hogy visszaadom a hecce­lést, mikor ránk nyitott Kornél felesége. — Ä, szevasz! — üdvözölt lár­másan, majd hogy a demizsont meglátta, száját biggyesztette fér­jére. — Mi az, Kornél téged is megkínált ezzel az ásványvízzel? Talán neked sincs rendben a gyom­rod?... Mióta ő issza, éjszaka is ki kell mennie... Nagyon jó hashajtó. De csak fogyna már el. mindig ál­momból zavar fel, mikor kiugrik az ágyból... Tóth Istváa Megkezdődött a cseresznyelégy rajzása

Next

/
Oldalképek
Tartalom