Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-07 / 105. szám
1968. május L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 istánkból Á karcagi fiatalokhoz Április hó 30-i adásában a televízió helyt adott Karcag városnak, amikoris az ország színe elé kerültek az itteni gondok, bajok. Többek között felszólaltak a fiatalok: nincs munkaalkalom, hová mehetnének szórakozni? Elmondták, már azzal is megelégednének, ha a tanács rendelkezésükre bocsátana egy elhagyott pincét, amit ők átalakítanának klubbá. Kedves karcagi fiatalok! Nem a rosszindulat vezet, inkább a segíteni akarás, amikor e témához hozzászólok. Az én korosztályom is volt fiatal. Nekünk is voltak vágyaink, terveink. Talán egy kicsit nagyszerűbbek, mint a tiétek. Látjátok a kultúrházat, a KISZ jelenlegi székházát, a MEDOSZ mozi termét és a többi létesítményt? Valamennyit a fiatalos lendület hozta létre. Húsz évvel ezelőtt leraktuk a mai tsz-ek alapjait. Miből indultunk ki? Volt néhány pár keshedt gebénk, néhány rossz eke, borona és vetőgép. Kértünk vetőmagot onnan, ahol volt. Ki segített? Mindenki, akihez fordultunk. Most ti is szeretnétek valamit. Kulturálódni, szórakozni akartok. Ezren vagy négyezren egy dohos pincéért könyörögtök, hogy azt átalakíthassátok szórakozóhelynek. Nagyon lebecsülitek saját magatokat. Ha én fiatal volnék, másra vágynék. Szép a Déryné kultúrház, vagy a gimnázium épülete? Ti építsetek magatoknak még szebbet. Nincs porta? Válasszátok ki a város legszebb telkét és kérjétek el. Nincs tégla? Kérjetek onnan, ahol van. Nincs pénzetek? Az én zsebemben is kerülne néhány százas, szívesen felajánlanám erre a célra, ha lenne, aki megkörnyékezne. És hozzám hasonló karcagi dolgozó még kerülne ezer, vagy ötezer. Nincs munkaerő? Négyezren vagytok. Közöttetek kőművesek, ácsok, lakatosok, szerelők. Mi hát az akadálya, hogy hozzáfogjatok? Azt várjátok, hogy majd a tanács tálcán nyújt nektek mindent? Talán jobb lenne, ha elsősorban magatokra számítanátok. Szervezkedjetek, gyűjtsetek, indítsatok mozgalmat és kezdjetek hozzá bátran. Ne szaporítsátok a tanács millió gondját, hanem legalább ezt az egyet vegyétek le vállairól. Még sohasem láttam olyan épületet, amelynek végül is teteje ne került volna, ha egyszer lerakták az alapot. Ne pincét akarjatok, hanem kultúrpalotát. Parragh Attila gazdasági tanár Karcag, Kátai Gábor út 6. Nem értűnk mindenben egyet olvasónk levelével, de közreadjuk, remélve, hogy a témához a karcagi fiatalok is hozzászólnak. (A szer kJ •Ötszáz önkéntes tűzoltó bemutatója Martfűn Több kilométer távolságban érezni lehetett az égő gumi kellemetlen, orrfacsaró szagát. Ügy tűnt, mintha a gumigyárban tűz keletkezett volna. Szerencsére nem ez történt, A szolnoki járás mintegy ötszáz önkéntes tűzoltójának bemutatóját rendezték meg s a programban égő gumi oltása is szerepelt. A tűz imitálása és a bemutató nagyszerűen sikerült. Az önkéntes tűzoltók jó felkészültségről, hozzáértésről adtak tanúbizonyságot. A tüzet rövid idő alatt eloltották s jól vizsgáztak a különböző fecskendők szereléséből is. Gyorsaságuk, nagy szakértelemmel végzett gyakorlatuk azt bizonyította, hogy rendkívüli esetben lehet számítani rájuk. Különösén kitűntek a cipőgyár, a martfűi, a tiszaíöldvári, a tisza- sülyi, a rákóczifalvi, a jászladányi és a tiszasülyi állami gazdaság önkéntesei. Csökkent a vállalkozási A kedvezményes hitel iránt is kicsi az érdeklődés A Magyar Beruházási Bankhoz befutott hiteligények ágazatonkénti megoszlása országosan, a következő képet mutatja. Első helyen az ipar, másodikon az építőanyagipar, a harmadikon a mezőgazdaság áll. Szolnok megyében egészen más tendencia figyelhető meg. Az említett bank megyei fiókjától — mint informáltak bennünket — április 30- ig huszonkét beruházó kért kölcsönt. Tíz állami gazdaság, nyolc iparvállalat, két kereskedelmi cég, két építő- anyagipari üzem. Nagy ipari üzemeink közül egyelőre csak á Tisza Cipőgyár és a papírgyár versenyez a hitelért. Január és április között a a beruházók 120 millió forint hitel felvételére szánták el magukat. Abból a tényből, hogy a megyében az országostól eltérő helyzet alakult ki (a mezőgazdasági első helyére gomdolunk) megállapítható, hogy az állami mezőgazda- sági ü üzemek gyorsan és több évre előre áttekintették anyagi helyzetüket. Az iparvállalatok viszont nehézkesen és alig mozgolódnak. Legtöbb ipari üzem ugyanis saját fejlesztési alapját évekre lekötik a befejezetlen beruházások. Az. hogy országos arányoktól eltérően kis hiteligény futott be a megye iparából 1968 első négy hónapjában az előbbi okon kívül az általános forrás, tehát pénz hiányára vezethető vissza. Magyarul szólva : azért nem kértek a vállalatok kölcsönt, mert a visszafizetést nem tudják biztosítani. Erre enged következtetni MOZAIKOK a jász fény szarui Béke Isx-ből — Már „csak* 500 holdon kertészkednek — A jászfényszarui Béke Tsz-ben 250 holddal csökkent a kertészet területe. Az idén már „csak” 500 holdon termelnek zöldségféléket. Kiiktatták a zöldborsót, kevesebb paradicsomot és főző tököt palántál- tak. Csikós Ferenc elnök a borsóról így vélekedik: a homokon korábban érik, de hamar leég a hőségben. Sok bért fizettek ki a kézi szedőknek, a termelése gazdaságtalan. A főzőtök iránt csökkent a fogyasztók igénye, ezért 20 holddal kisebb a termőterülete. A kertészeti növények helyébe kukoricát vetettek. A gazdaság ugyanis évente 65 vagon abrakot volt kénytelen vásárolni. Most önellátók akarnak lenni. A zöldségfélék nagyobbik hányadát korábban a Hatvani Konzervgyár részére termelték. Az idén a MÉKnek, mert előnyösebben szerződhettek a vállalattal. E napokban nagy munkában vannak a szövetkezet kertészéi: Palántálják az 270 hold paradicsomot, s a „bátrabbak” már a paprikát is. Az utóbbi ugyanis kényes a fagyra, a veszélye még nem múlt eL Meghonosodott a műanyag fólia Elég ? Nem elég! A „Ság vári“ szolnoki tevékenységéről A munkaterv a munka alkotmánya. De törvényerőre mindig csak a munka emeli. Nézegetjük a Ságvári Endre megyei Művelődési Ház munkatervét. Majdnem azt lírtuk a „szolnoki...” Mindenképpen pontatlanok lettünk volna. A Ságvári művelődési háznak hármas funkciója v,an: a megye területén működő művelődési otthon jellegű intézmények szakmai, módszertani segítése, ellátni a járási művelődési ház feladatait, és a székhelyi művelődési ház követelményeinek is meg kell felelnie. A feladat széleskörű, nagyon nehéz, sok munkát kívánó. Hogyan tud megfelelni a művelődési ház a követelménynek; mennyire szolnoki kultúrközpont? Könnyű lenne megadni a választ azzal, hogy felsorolnám, milyen sok érdemi munkát végzett az intézmény az elmúlt években. Említhetnénk az általános ismeretterjesztő tevékenységét, a komplex művészeti estek megrendezését, a munkás- szállási körműsorokat, a film és a műszaki klubot, a különböző szakköri tevékenységeket, a dolgozók állami oktatását segítő tanfolyamokat, az egyetemi előkészítőket és még jónéhány más „kamara” népművelési formát. A tények beszélnek. Ez a munka dicséretes. De ha azt nézzük, hogy mit nem csinált a művelődési ház? Akkor bizony mérsékelni kell az elismerő meg- |agaim,ázáson. Sajnos a „Ságvári” vonzása elég szűkkörű, a hatóköre a meglévő lehetőségekhez mérten is elég kicsinyke, az érdemi munka egyáltalán nem felfelé ívelő. Ha a kulturális életünk fejlődését lépésekkel mérjük, a művelődési ház előre mozgása bizony csak totyogás! Sok mindent számon kérhetünk a művelődési háztól. Említsük a komplex művészeti estek ellaposodá- sát? A színvonalas, nagystílű műsoros estek hiányát? Vagy a művészeti csoportokkal való nem kielégítő foglalkozást? Van egy szabadtéri színpadunk is. Van, de nincs. Milyen szegényesek voltak az elmúlt évek nyári szabadtéri programjai. Tisztában vagyunk vele: szabadtéri műsort szervezni kockázatos dolog, de mégis ez az egyik legéletképesebb „kánikulai” művelődési megoldás. — Az egész országban. Szolnokon is nagyobb gondot kellene erre fordítani. Az ifjúság körében végzendő munka sem megnyugtató. Hogy-hogy, hiszen a „Ságvári” teli van fiatalokkal. Igen, táncmulatságok alkalmával, vagy amikor a diákok „szervezetten” vonulnak fel egy-egy rendezvényre. Máskor nemigen. Kettőn áll a vásár — tartja a közmondás. Így igaz, de akkor nézzük csak, hol a másik fél: a városi KISZ bizottság mozgósító ereje? Az ifjúsági szervezet hatékony segítése nélkül a művelődési ház nem ’ehet a szolnoki fiatalok kulturális központja. Nem is az. A művelődési ház igazgatóságának a szolnoki városi tanács vb legutóbbi, gondos elemzése alapján nagyon sok mindent meg kell szívlelnie, és sokkal tervszerűbb, átgondoltabb munkát kell végeznie. Manapság sokkal többre van szükség. A város fejlődik, olyan erő, olyan szív lüktet, amely nagyon egészséges, állandó vérkeringést kíván meg a kulturális élet minden pontján. — ti — Az idén meghonosodott, bővült a műanyag fólia alatti zöldségtermesztés Jász- Eényszamn. A háztáji gazdaságokban is kedvelik. A Béke Tsz 16 500 négyzetméternyi — három hold — területen nevel zöldséget, fólia alatt. Az áttetsző műanyag védi a növényt, gyorsítja a fejlődést, előbb érnek a primőrök. Szántóföldön csak júliusban szedhetik a paprikát. A fólia alól május 15—20 között szállítják a hatvani erőset, majd a cecei, bogyiszlói és keszthelyi fajtákat. A saláta már kifutott a tsz-ből. A tervezett 60 ezer helyett 130 ezer forint árbevételt értek el. A Hungaro- fruct hűtőkocsijai Csehszlovákiába vitte a salátát. A2 exporttermékért fejenként 2,40 forintot kapott a szövetkezet. Konkunencia az építőiparral A Béke Tsz területén 232 tanya van. Az itt lakók nagy része szívesen cseréli fel a kietlen lakását a falubelivel. Nagy az igény az építkezés iránt. Ez adta az ötletet, hogy a tsz saját építőbrigádot szervezzen. A 25 tagú brigád élére technikust állítottak, aki ellátja a műszaki vezetés feladatait! Egyelőre a közösnek istállókat, később a tagoknak is építenek családi házakat. A szövetkezet kétmillió forint amortizációs alappal rendelkezik évente. — Az idén ebből székházat, kotrógépet, gépkocsikat, kombájnt és traktorokat vásárolnak. Tipizálják a gépparkot. A négyféle könnyű univerzális traktor helyett csak egy típust, az UE—28- ast foglalkoztatják. A homokos földeken ez kiválóan bevált. Az amortizációs alap borjúnevelő bővítésére, s a tagoknak étkező, fürdő építésére is futja. Még az idén 750 négyzetméter alapterületű palánta utónevelőt is építenek. — m. 1. — az is, hogy a preferált, azaz államilag kedvezményezett hitellehetőségekkel is csak a karcagi sütőipari vállalat élt eddig. (Hosszabb lejárat, alacsony kamat). Ugyanakkor az országosan felmért hiteligények 27 százaléka ebben a kedvezményezett mezőben helyezkedik el. (Nálunk az 1 százalékot sem éri el.) pedig az átlagosnál „olcsóbban” lehet hitelt kapni az üzlethálózat fejlesztéséhez, a szolgáltatások bővítéséhez, szálloda építéséhez, az anyagmozgatás korszerűsítéséhez —, hogy csak néhány példát említsünk. Kelendő áru kellene Feltűnő jelenségre kell felhívnunk a figyelmet. A népgazdaságnak nagyon fontos a nemzetközi fizetési mérleg dinamikus javítása. Amíg 1968-ban országosan az ösz- szes hiteligénynek jelentős hányadát teszik a fizetési mérleg javítását szolgáló vállalati beruházások, addig a megyében említésre méltó kezdeményezéssel nem találkozhatunk. Ez szintén a vállalkozási kedv hiányára vall. A külkereskedelmi akciótól azért tartózkodnak, mert nem rendelkeznek a világpiacon is versenyképes ú j termékekkel. Mi várható a fentiek alapján? Az, hogy az iparvállalatok 1968-ban jelentősebb beruházásokra már aligha szánják el magukat. Vállalkozót sem igen találnának. A pénteki versenytárgyalásig beérkezett hitelkérelmekben a beruházók többsége 100 forintos eszközlekötésre 20 forint hasznot ajánlott fel. A bank három héten belül dönt. Annyi bizonyos, hogy hitellel csak olyan beruházások támogatása várható, amelyek közgazdaságilag 5—6 év alatt megtérülnek. Most érdemes beszállni ? Ez a szabályozó egyben fékezi azokat a vállalatokat, amelyeknek a vezetői úgy vélik, viszonylag kevés a megyei Iparban a hiteligény: most már érdemes beszállni, hiszen simán lehet kölcsönhöz jutni. Tévedés: kevesen versenyeznek ugyan, de a „nevezési szint’’ magas. Befejezésül. A népgazdaság 1969—70-ben az ideit némileg meghaladó összeget fordíthat évenként beruházásokra. Ez a volumen elsősorban a vállalatok nyereségéből növelhető. Vagyis az 1968. évi nyereségtől függ: mennyivel lesz nagyobb jövőre a vállalatok saját fejlesztési alapja, tehát a beruházási lehetősége és természetesen hitelképes égé. F. P. Humor kapásból... „MINI’-MANIA Emberek! Ne vigyük túlzásba, mert már teljesen átestünk a „mini” másik oldalára. Addig rendben van, hogy „mini” a-szoknya, „mini” a zsebpénz, „mini” a munka és „mini” a prémium. De! Es itt a lényeg: olvasom, hogy Szardíniában, (nem a halkonzervben), „mini” háború folyik, hogy az ügető vasárnapi programjában egy „mini” zsoké is szerepel. Maxi zsoké eddig nem létezett, — termetüket illetően — nem a kosárlabdázók közül válogatják őket. Ezenkívül van már „mini" cipő, amelynél azonban nem gond, hogy hol szőrit, mert tudvalévő, hogy a „mini" cipő szorít! Erről már megboldogult Salamon Béla bácsi is beszélt, aki 46-os cipőt hordott. Szóval, terjed a „mini” mánia, amely lehet, hogy nyelvünket gazdagabbá teszi, de ez túl „mini”, Mert van nekünk egy „kicsi” szavunk, amely „mini” eltéréssel ugyanazt jelenti, mint a „mini”. Lehet, hogy e sorokért a „mini”-mániá- soktól szemrehányást kapok, de arra kérem őket, hogy akkor az se legyen maxi, hanem „nú«P( KÖZÉPFÜL Csúcsforgalom, zsúfolt autóbusz. Megmozdulni is nehéz. Zömök férfi az ülés támlájába kapaszkodik. Egy másik férfi hozzáér. A zömök megrántja magát. A másik beteszi a busz nyitott ablakát. A zömök dühösen kirántja, és megszólal: — Gondolja, hogy maga miatt megfulladok? A másik: — Nem hallott még arról, hogy valakinek középfül gyulladása van?... — Akkor menjen taxival! — így a zömök. A másik: egy pillanatig tanakodik, aztán belső zsebébe nyúl, igazolványt vesz elő és „partneréhez” fordul. — Felszólítom, a következő megállónál leszáll velem. Menjen előttem ! A zömök férfi nem mer ellenkezni. A busz fékez, az ajtó kinyílik és a zömök férfi leszáll, s várja, hogy a másik férfi is leszálljon, de az marad. A kalauz csenget, indulás. Renitens fickó — jegyzi meg a buszon maradt férfi. — Tudom, hogy nem a legjobb módszer. A vállalati igazolványom volt. BEDOLGOZUNK Hamarosan új üdítőital kerül forgalomba FRA- D 1-Málna néven (Újsághír) Milyen figyelmes a mi kereskedelmünk! Könnyekig meghatódok, ha arra gondolok, hogy ma már egyre jobban számolnak az antialkoholisták igényeivel is. Tessék csak elképzelni: azon az emlékezetes futballmeccsen (és hány ilyen volt már), amelyen a sörösüvegek is aktív részesei voltak a játéknak, én csak bámulni tudtam, mert sörösüveg nem lévén, legjobb esetben kapukulcsomat dobhattam volna a pályára, minthogy antialkoholista vagyok. Bizonyosan észrevette ezt az Illetékes Szerv, s ezért most a Fradi-málria révén gondoskodik az antialkoholisták felszereléséről is. „Üveget minden kézbe!” — gyönyörű jelszó. Ne legyen szurkoló, aki tétlenül nézi az üvegparádét. Mindenki dolgozzon be az ügybe! Állítom, ha végre itt lesz a Fradi-málna, közös összefogással leradírozhatjuk a pályáról a legfélelmetesebb ellenfelet is. Vivát! Vincze György