Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-07 / 105. szám

1968. május L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 istánkból Á karcagi fiatalokhoz Április hó 30-i adásában a televízió helyt adott Karcag város­nak, amikoris az ország színe elé kerültek az itteni gondok, bajok. Többek között felszólaltak a fiatalok: nincs munkaalkalom, hová mehetnének szórakozni? Elmondták, már azzal is megelégedné­nek, ha a tanács rendelkezésükre bocsátana egy elhagyott pincét, amit ők átalakítanának klubbá. Kedves karcagi fiatalok! Nem a rosszindulat vezet, inkább a segíteni akarás, amikor e témához hozzászólok. Az én korosztá­lyom is volt fiatal. Nekünk is voltak vágyaink, terveink. Talán egy kicsit nagyszerűbbek, mint a tiétek. Látjátok a kultúrházat, a KISZ jelenlegi székházát, a MEDOSZ mozi termét és a többi lé­tesítményt? Valamennyit a fiatalos lendület hozta létre. Húsz év­vel ezelőtt leraktuk a mai tsz-ek alapjait. Miből indultunk ki? Volt néhány pár keshedt gebénk, néhány rossz eke, borona és ve­tőgép. Kértünk vetőmagot onnan, ahol volt. Ki segített? Minden­ki, akihez fordultunk. Most ti is szeretnétek valamit. Kulturálódni, szórakozni akar­tok. Ezren vagy négyezren egy dohos pincéért könyörögtök, hogy azt átalakíthassátok szórakozóhelynek. Nagyon lebecsülitek saját magatokat. Ha én fiatal volnék, másra vágynék. Szép a Déryné kultúrház, vagy a gimnázium épülete? Ti építsetek magatoknak még szebbet. Nincs porta? Válasszátok ki a város legszebb telkét és kérjétek el. Nincs tégla? Kérjetek on­nan, ahol van. Nincs pénzetek? Az én zsebemben is kerülne né­hány százas, szívesen felajánlanám erre a célra, ha lenne, aki megkörnyékezne. És hozzám hasonló karcagi dolgozó még kerül­ne ezer, vagy ötezer. Nincs munkaerő? Négyezren vagytok. Kö­zöttetek kőművesek, ácsok, lakatosok, szerelők. Mi hát az aka­dálya, hogy hozzáfogjatok? Azt várjátok, hogy majd a tanács tálcán nyújt nektek mindent? Talán jobb lenne, ha elsősorban magatokra számítanátok. Szervezkedjetek, gyűjtsetek, indítsatok mozgalmat és kezdjetek hozzá bátran. Ne szaporítsátok a tanács millió gondját, hanem legalább ezt az egyet vegyétek le vállairól. Még sohasem láttam olyan épületet, amelynek végül is teteje ne került volna, ha egy­szer lerakták az alapot. Ne pincét akarjatok, hanem kultúrpalotát. Parragh Attila gazdasági tanár Karcag, Kátai Gábor út 6. Nem értűnk mindenben egyet olvasónk levelével, de köz­readjuk, remélve, hogy a témához a karcagi fiatalok is hozzá­szólnak. (A szer kJ •Ötszáz önkéntes tűzoltó bemutatója Martfűn Több kilométer távolság­ban érezni lehetett az égő gumi kellemetlen, orrfacsa­ró szagát. Ügy tűnt, mintha a gumigyárban tűz keletke­zett volna. Szerencsére nem ez tör­tént, A szolnoki járás mint­egy ötszáz önkéntes tűzol­tójának bemutatóját rendez­ték meg s a programban égő gumi oltása is szerepelt. A tűz imitálása és a bemu­tató nagyszerűen sikerült. Az önkéntes tűzoltók jó felkészültségről, hozzáértés­ről adtak tanúbizonyságot. A tüzet rövid idő alatt el­oltották s jól vizsgáztak a különböző fecskendők szere­léséből is. Gyorsaságuk, nagy szak­értelemmel végzett gyakor­latuk azt bizonyította, hogy rendkívüli esetben lehet szá­mítani rájuk. Különösén kitűntek a cipőgyár, a mart­fűi, a tiszaíöldvári, a tisza- sülyi, a rákóczifalvi, a jászladányi és a tiszasülyi állami gazdaság önkéntesei. Csökkent a vállalkozási A kedvezményes hitel iránt is kicsi az érdeklődés A Magyar Beruházási Bankhoz befutott hiteligé­nyek ágazatonkénti megosz­lása országosan, a következő képet mutatja. Első helyen az ipar, másodikon az építő­anyagipar, a harmadikon a mezőgazdaság áll. Szolnok megyében egészen más ten­dencia figyelhető meg. Az említett bank megyei fiókjától — mint informál­tak bennünket — április 30- ig huszonkét beruházó kért kölcsönt. Tíz állami gazda­ság, nyolc iparvállalat, két kereskedelmi cég, két építő- anyagipari üzem. Nagy ipari üzemeink közül egyelőre csak á Tisza Cipőgyár és a papírgyár versenyez a hi­telért. Január és április között a a beruházók 120 millió forint hitel felvételére szánták el magukat. Abból a tényből, hogy a megyében az országostól el­térő helyzet alakult ki (a mezőgazdasági első helyére gomdolunk) megállapítható, hogy az állami mezőgazda- sági ü üzemek gyorsan és több évre előre áttekintették anyagi helyzetüket. Az ipar­vállalatok viszont nehézke­sen és alig mozgolódnak. Legtöbb ipari üzem ugyanis saját fejlesztési alapját évekre lekötik a be­fejezetlen beruházások. Az. hogy országos arányoktól eltérően kis hiteligény futott be a megye iparából 1968 első négy hónapjában az előbbi okon kívül az általá­nos forrás, tehát pénz hiá­nyára vezethető vissza. Ma­gyarul szólva : azért nem kértek a vállalatok kölcsönt, mert a visszafizetést nem tudják biztosítani. Erre enged következtetni MOZAIKOK a jász fény szarui Béke Isx-ből — Már „csak* 500 holdon kertészkednek — A jászfényszarui Béke Tsz-ben 250 holddal csök­kent a kertészet területe. Az idén már „csak” 500 holdon termelnek zöldségfé­léket. Kiiktatták a zöld­borsót, kevesebb paradicso­mot és főző tököt palántál- tak. Csikós Ferenc elnök a borsóról így vélekedik: a homokon korábban érik, de hamar leég a hőségben. Sok bért fizettek ki a kézi sze­dőknek, a termelése gazda­ságtalan. A főzőtök iránt csökkent a fogyasztók igé­nye, ezért 20 holddal kisebb a termőterülete. A kertészeti növények helyébe kukoricát vetettek. A gazdaság ugyanis évente 65 vagon abrakot volt kénytelen vásárolni. Most önellátók akarnak lenni. A zöldségfélék nagyobbik hányadát korábban a Hat­vani Konzervgyár részére termelték. Az idén a MÉK­nek, mert előnyösebben szerződhettek a vállalattal. E napokban nagy munká­ban vannak a szövetkezet kertészéi: Palántálják az 270 hold paradicsomot, s a „bátrabbak” már a papri­kát is. Az utóbbi ugyanis kényes a fagyra, a veszélye még nem múlt eL Meghonosodott a műanyag fólia Elég ? Nem elég! A „Ság vári“ szolnoki tevékenységéről A munkaterv a munka al­kotmánya. De törvényerőre mindig csak a munka emeli. Nézegetjük a Ságvári End­re megyei Művelődési Ház munkatervét. Majdnem azt lírtuk a „szolnoki...” Min­denképpen pontatlanok let­tünk volna. A Ságvári művelődési ház­nak hármas funkciója v,an: a megye területén működő művelődési otthon jellegű intézmények szakmai, mód­szertani segítése, ellátni a járási művelődési ház felada­tait, és a székhelyi műve­lődési ház követelményeinek is meg kell felelnie. A feladat széleskörű, na­gyon nehéz, sok munkát kí­vánó. Hogyan tud megfelelni a művelődési ház a követel­ménynek; mennyire szol­noki kultúrközpont? Könnyű lenne megadni a választ azzal, hogy felsorol­nám, milyen sok érdemi munkát végzett az intézmény az elmúlt években. Említ­hetnénk az általános isme­retterjesztő tevékenységét, a komplex művészeti estek megrendezését, a munkás- szállási körműsorokat, a film és a műszaki klubot, a különböző szakköri tevé­kenységeket, a dolgozók ál­lami oktatását segítő tanfo­lyamokat, az egyetemi elő­készítőket és még jónéhány más „kamara” népművelési formát. A tények beszélnek. Ez a munka dicséretes. De ha azt nézzük, hogy mit nem csinált a művelődési ház? Akkor bizony mérsé­kelni kell az elismerő meg- |agaim,ázáson. Sajnos a „Ságvári” vonzá­sa elég szűkkörű, a hatóköre a meglévő lehetőségekhez mérten is elég kicsinyke, az érdemi munka egyáltalán nem felfelé ívelő. Ha a kul­turális életünk fejlődését lé­pésekkel mérjük, a művelő­dési ház előre mozgása bi­zony csak totyogás! Sok mindent számon kér­hetünk a művelődési ház­tól. Említsük a komplex művészeti estek ellaposodá- sát? A színvonalas, nagystí­lű műsoros estek hiányát? Vagy a művészeti csopor­tokkal való nem kielégítő foglalkozást? Van egy szabadtéri szín­padunk is. Van, de nincs. Milyen szegényesek voltak az elmúlt évek nyári szabad­téri programjai. Tisztában vagyunk vele: szabadtéri műsort szervezni kockázatos dolog, de mégis ez az egyik legéletképesebb „kánikulai” művelődési megoldás. — Az egész országban. Szolnokon is nagyobb gondot kellene erre fordítani. Az ifjúság körében vég­zendő munka sem megnyug­tató. Hogy-hogy, hiszen a „Ságvári” teli van fiatalok­kal. Igen, táncmulatságok alkalmával, vagy amikor a diákok „szervezetten” vonul­nak fel egy-egy rendezvény­re. Máskor nemigen. Kettőn áll a vásár — tart­ja a közmondás. Így igaz, de akkor nézzük csak, hol a másik fél: a városi KISZ bizottság mozgósító ereje? Az ifjúsági szervezet haté­kony segítése nélkül a mű­velődési ház nem ’ehet a szolnoki fiatalok kulturális központja. Nem is az. A művelődési ház igazga­tóságának a szolnoki városi tanács vb legutóbbi, gondos elemzése alapján nagyon sok mindent meg kell szívlelnie, és sokkal tervszerűbb, átgon­doltabb munkát kell végez­nie. Manapság sokkal többre van szükség. A város fejlődik, olyan erő, olyan szív lüktet, amely nagyon egészséges, állandó vérkeringést kíván meg a kulturális élet minden pont­ján. — ti — Az idén meghonosodott, bővült a műanyag fólia alat­ti zöldségtermesztés Jász- Eényszamn. A háztáji gaz­daságokban is kedvelik. A Béke Tsz 16 500 négyzetmé­ternyi — három hold — területen nevel zöldséget, fólia alatt. Az áttetsző mű­anyag védi a növényt, gyor­sítja a fejlődést, előbb ér­nek a primőrök. Szántóföldön csak július­ban szedhetik a paprikát. A fólia alól május 15—20 kö­zött szállítják a hatvani erő­set, majd a cecei, bogyiszlói és keszthelyi fajtákat. A saláta már kifutott a tsz-ből. A tervezett 60 ezer helyett 130 ezer forint árbe­vételt értek el. A Hungaro- fruct hűtőkocsijai Csehszlo­vákiába vitte a salátát. A2 exporttermékért fejenként 2,40 forintot kapott a szö­vetkezet. Konkunencia az építőiparral A Béke Tsz területén 232 tanya van. Az itt lakók nagy része szívesen cseréli fel a kietlen lakását a fa­lubelivel. Nagy az igény az építkezés iránt. Ez adta az ötletet, hogy a tsz saját építőbrigádot szervezzen. A 25 tagú bri­gád élére technikust állítot­tak, aki ellátja a műszaki vezetés feladatait! Egyelő­re a közösnek istállókat, ké­sőbb a tagoknak is építenek családi házakat. A szövetkezet kétmillió forint amortizációs alappal rendelkezik évente. — Az idén ebből székházat, kotró­gépet, gépkocsikat, kom­bájnt és traktorokat vásá­rolnak. Tipizálják a gép­parkot. A négyféle könnyű univerzális traktor helyett csak egy típust, az UE—28- ast foglalkoztatják. A ho­mokos földeken ez kiválóan bevált. Az amortizációs alap bor­júnevelő bővítésére, s a ta­goknak étkező, fürdő építé­sére is futja. Még az idén 750 négyzetméter alapterü­letű palánta utónevelőt is építenek. — m. 1. — az is, hogy a preferált, azaz államilag kedvezményezett hitellehetőségekkel is csak a karcagi sütőipari vállalat élt eddig. (Hosszabb lejárat, ala­csony kamat). Ugyanakkor az országosan felmért hitel­igények 27 százaléka ebben a kedvezményezett mezőben helyezkedik el. (Nálunk az 1 százalékot sem éri el.) pe­dig az átlagosnál „olcsób­ban” lehet hitelt kapni az üzlethálózat fejlesztéséhez, a szolgáltatások bővítéséhez, szálloda építéséhez, az anyagmozgatás korszerűsíté­séhez —, hogy csak néhány példát említsünk. Kelendő áru kellene Feltűnő jelenségre kell fel­hívnunk a figyelmet. A nép­gazdaságnak nagyon fontos a nemzetközi fizetési mérleg dinamikus javítása. Amíg 1968-ban országosan az ösz- szes hiteligénynek jelentős hányadát teszik a fizetési mérleg javítását szolgáló vállalati beruházások, addig a megyében említésre méltó kezdeményezéssel nem talál­kozhatunk. Ez szintén a vállalkozási kedv hiányára vall. A külkeres­kedelmi akciótól azért tar­tózkodnak, mert nem rendel­keznek a világpiacon is ver­senyképes ú j termékekkel. Mi várható a fentiek alap­ján? Az, hogy az iparvál­lalatok 1968-ban jelentősebb beruházásokra már aligha szánják el magukat. Vállal­kozót sem igen találnának. A pénteki versenytárgya­lásig beérkezett hitelkérel­mekben a beruházók több­sége 100 forintos eszközlekö­tésre 20 forint hasznot aján­lott fel. A bank három hé­ten belül dönt. Annyi bizo­nyos, hogy hitellel csak olyan beruházások támoga­tása várható, amelyek köz­gazdaságilag 5—6 év alatt megtérülnek. Most érdemes beszállni ? Ez a szabályozó egyben fékezi azokat a vállalatokat, amelyeknek a vezetői úgy vélik, viszonylag kevés a megyei Iparban a hiteligény: most már érdemes beszállni, hiszen simán lehet kölcsön­höz jutni. Tévedés: kevesen versenyeznek ugyan, de a „nevezési szint’’ magas. Befejezésül. A népgazda­ság 1969—70-ben az ideit némileg meghaladó összeget fordíthat évenként beruhá­zásokra. Ez a volumen első­sorban a vállalatok nyeresé­géből növelhető. Vagyis az 1968. évi nyereségtől függ: mennyivel lesz nagyobb jö­vőre a vállalatok saját fej­lesztési alapja, tehát a be­ruházási lehetősége és ter­mészetesen hitelképes égé. F. P. Humor kapásból... „MINI’-MANIA Emberek! Ne vigyük túlzásba, mert már teljesen átestünk a „mini” másik oldalára. Addig rendben van, hogy „mini” a-szoknya, „mini” a zsebpénz, „mini” a munka és „mini” a prémium. De! Es itt a lényeg: olvasom, hogy Szardíniában, (nem a halkonzervben), „mi­ni” háború folyik, hogy az ügető vasárnapi programjában egy „mini” zsoké is szerepel. Maxi zsoké eddig nem létezett, — terme­tüket illetően — nem a kosárlabdázók kö­zül válogatják őket. Ezenkívül van már „mini" cipő, amelynél azonban nem gond, hogy hol szőrit, mert tudvalévő, hogy a „mini" cipő szorít! Erről már megboldogult Salamon Béla bácsi is beszélt, aki 46-os cipőt hordott. Szóval, terjed a „mini” mánia, amely le­het, hogy nyelvünket gazdagabbá teszi, de ez túl „mini”, Mert van nekünk egy „kicsi” szavunk, amely „mini” eltéréssel ugyanazt jelenti, mint a „mini”. Lehet, hogy e sorokért a „mini”-mániá- soktól szemrehányást kapok, de arra ké­rem őket, hogy akkor az se legyen maxi, hanem „nú«P( KÖZÉPFÜL Csúcsforgalom, zsúfolt autóbusz. Meg­mozdulni is nehéz. Zömök férfi az ülés támlájába kapaszkodik. Egy másik férfi hozzáér. A zömök megrántja magát. A má­sik beteszi a busz nyitott ablakát. A zö­mök dühösen kirántja, és megszólal: — Gondolja, hogy maga miatt megfulla­dok? A másik: — Nem hallott még arról, hogy valakinek középfül gyulladása van?... — Akkor menjen taxival! — így a zömök. A másik: egy pillanatig tanakodik, aztán belső zsebébe nyúl, igazolványt vesz elő és „partneréhez” fordul. — Felszólítom, a következő megállónál leszáll velem. Menjen előttem ! A zömök férfi nem mer ellenkezni. A busz fékez, az ajtó kinyílik és a zömök férfi leszáll, s várja, hogy a másik férfi is leszálljon, de az marad. A kalauz csenget, indulás. Renitens fickó — jegyzi meg a buszon maradt férfi. — Tudom, hogy nem a leg­jobb módszer. A vállalati igazolványom volt. BEDOLGOZUNK Hamarosan új üdítőital kerül forgalomba FRA- D 1-Málna néven (Újság­hír) Milyen figyelmes a mi kereskedelmünk! Könnyekig meghatódok, ha arra gondolok, hogy ma már egyre jobban számolnak az antialkoholisták igényeivel is. Tessék csak elképzelni: azon az emléke­zetes futballmeccsen (és hány ilyen volt már), amelyen a sörösüvegek is aktív ré­szesei voltak a játéknak, én csak bámulni tudtam, mert sörösüveg nem lévén, legjobb esetben kapukulcsomat dobhattam volna a pályára, minthogy antialkoholista vagyok. Bizonyosan észrevette ezt az Illetékes Szerv, s ezért most a Fradi-málria révén gondoskodik az antialkoholisták felszerelé­séről is. „Üveget minden kézbe!” — gyönyörű jelszó. Ne legyen szurkoló, aki tétlenül né­zi az üvegparádét. Mindenki dolgozzon be az ügybe! Állítom, ha végre itt lesz a Fradi-málna, közös összefogással leradírozhatjuk a pá­lyáról a legfélelmetesebb ellenfelet is. Vivát! Vincze György

Next

/
Oldalképek
Tartalom