Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
1968. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Elmondjuk magunkról A TISZASZÖLLÖSIEKÉ A SZÓ .............- S zolnok megye észak-keleti részén, a tiszafüredi járásban, a Tisza bal partján fekszik községünk. TiszaBzöllös évszázadokon keresztül Heves megyéhez tarhaaiyatlást mutatta az 1930- as népszámlálási adat, miszerint ékkor csupán 166- tal volt több lakosa Tisza- szöllősnek, mint 30 évvel korábban. Legmagasabb vcát Ságot. Az év elején meg is történt ez, s az egyesített termelőszövetkezet Petőfi néven 5097 holdon gazdálkodik. A „házasságkötéskor” ötszázhatvanket tagot számöt éve épült az orvosi rendelő Űj létesítményeink közé tartozik a tanácsháza is íozott. Az 1950. évi terület- rendezéssel került Szolnok megyéhez. Itt vert sátrat Tass vezér Heves megye monográfiája szm magyar községként • szerepelteti. Ä Tisza bal partjától kiinduló homok dombvonulat részét képezi a községünk határához tartom zó Rókás, Busnyák és Nagyszőlő dűlő. A Hadtörténeti Múzeum, az Országos Levéltár és egyéb fellelhető forrásmunkák tanulsága szerint ezen a dombvonulaton vert sátrat Tass vezér és nepe egy évezreddel ezelőtt. A földrajzi és történelmi múlt évszázadokon keresztül befolyásolta községünk életét, s jeleit ma is arculatán viseli. A régi település, a község határához tartozó dorna- házi és aszói területen épült Domaháza község és Aszó város néven. Tass vezér leszármazottai laktak e településeken, amelyeket 1241- ben a tatárok 'teljesen leromboltak. Az életben maradt lakosság egy része a község jelenlegi helyére menekült, mivel e terület vízzel körülzárt kiemelkedő részét a Tisza vonaláig hatalmas mocsári tölgy és fűzfaerdők borították. A település legmagasabb pontján — a ma is Vermeshátnak nevezett részen — épültek bz első halászkunyhók. A lakosság igen gyér volt még a török hódoltság idején is, 1554-ben ugyanis mindössze 14 porta került összeírásra Az 1715-ös állami összeírás már harmincöt jobbágyot, három zsellért talált itt, akiknek 439 köblös szántójuk, 68 kaszás rétjük és egy malmuk volt. Az első magyarországi népszzámlálás idején 1784/87 évben a község Tisza-Szöl- lós néven szerepelt. A házak száma 237, a családoké 253 és a tényleges népesség 1369 volt. Ebben az időben a község lakossága az állat- tenyésztésen és halászaton kívül már földműveléssel is foglalkozott. A népszámlálás adatai negyvenhárom nemest, harmincöt parasztot és százharminchét zsellért mutattak ki. A község fejlődését a XIX. században a Tisza folyó szabályozása nagyban előmozdította, mivel mintegy 4 ezer holdat kitevő terület vált művel- hetővé. A békés fejlődést az első pOágháború megzavarta. A a lakosság száma az 1949. évi népszámláláskor, 2737 embert írtak össze ékkor a községben. Az utóbbi két évtized népmozgalmi adatai a lakosság fokozatos csökkenéséről tanúskodnak. A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatósága által közölt adatok alapján 2220 Tiszaszöllős lakóinak száma. Az idén egyesülnek termelő- szövetkezeteink Községünk határához a felszabadulás előtt 8692 holcj terület tartozott, amelynek több mint féle a nagy- birtokosok kezén volt. A földreform végrehajtásával a község gazdasági élete lényegesen megváltozott. Az új földhöz juttatottak még 1949-ben megalakították az első mezőgazdasági nagyüzemet, a Szarvas Sándor Termelőszövetkezetet Ez a szövetkezet egy évtizeden át munkaerőhiánnyal küzdött. Az 1959. évi fejlesztés során a tqz területe 2062 holdra, a tagok száma kétszázhuszom- négyre növekedett. Petőfi néven szintén 1959-ben alakult meg 2724 holdon Ti- szaszöllós másik közös gazdasága. Tavaly év végén tagjainak száma haromszáz- negyvennégy volt. A Petőfi Tsz-t kezdettől fogva úgy ismerték járás- szerte, mint jól szervezetű szorgalmas tagokkal rendelkező közös gazdaságot, amelyben minden feltétel biztosítva van a felemel fedéshez. Az alakulástól eltelt nyolc esztendő hiteltérdem- lően igazolta ezt a megállapítást. A tavalyi zárszam- adó közgyűlésen egy munkaegységre 36,28 forintot osztottak. A nem munkaegység szerinti részesedésből pedig minden munkaegységre 5,45 forint érték jutott. Ez azt jelenti, hogy egy munkaegység 41,73 forintot ért a szövetkezetben. Beszédes számok a következők is. A tsz tiszta vagyona 13 050 000, közös vagyona 17 836 000, hitelállománya 3 096 000 forint volt az 1967. évi zárszámadáskor. A tiszta vagyonból egy tagra 37 717 forint jut, az egy holdra eső hitel összege 1136 forint. Ezek az eredmények ösztönzően hatottak mind a két termelőszövetkezetünk tagságára. Ügy határoztak, hogy egyesítik a két gazdazőgazdaságl gépjárművezetői képesítést. Az óvodás korú gyermekekről is gondoskodtunk. Űj létesítményünk a hetven gyermeket befogadó napközi otthonos óvoda, ahol négy óvónő foglalkozik a kicsinyekkel. Eredményeink mellett szólnunk kell a gondjainkról is. Többek között arról, hogy jelenleg sem tudjuk még biztosítani a kulturális élet fejlesztéséhez szükséges feltételeket. Az 1930-ban átalakítással nyert kultúrház nem felel meg az igényeknek. A kulturális és sportköri tevékenység fokozása érdekében három évvel ezelőtt a község belterületén a Nó- bordai téren szabadtéri színpadot és fedett tekepályát létesítettünk. Az anyagot községfejlesztési alapból biztosítottuk, a kivitelezés társadalmi munkában történt. Tavaly nyáron a KISZ fiatalok 70 négyzetméter alap- területű táncteret létesítettek, ősszel pedig a tér bekerítéséhez szükséges oszlopokat állították fel társadalmi munkában. A - csaknem évszázados fák alatt rögzített asztalok és ülőhelyek fogadják a szórakozni vágyókat. A helyi fmsz májustól—szeptember végéig üzemelteti az itt épített sörözőt. Községünk egészségügyi ellátásában szintén nagy változás történt. Orvosi lakás vásárlására 1963-ban kaptunk pénzt, és ekkor épült az új orvosi rendelő is. A község lakóinak egészségére az akkor idekerült fiata, orvos, egy betegápoló és egy fiatal védőnő . vigyáz. — Egészségügyi intézményeinkhez tartozik a községi bölcsőde. Az épület felújítására és bővítésére tavaly került sor. Megemlítjük, hogy a köztemetőben 1965-ben új ravatalozó épült, mely az új temető megnyitásával egy- időben, 1966. január elsején került átadásra. A temetőt a lakosság társadalmi munkában kerítette körül. Az állategészségügyi ellátás biztosítása érdekében épült 1963-ban az új állatorvosi lakás, s ekkor kaptunk állatorvosi státuszt állandó jelleggel. Ezzel szintén több évtizedes kérelmet teljesítettünk. Tiszaszöllősön a felszabadulás előtt két mélyfúrású közkút volt. Az utóbbi két évtizedben négy kutat furat- t.irnk, s biztosítottuk három ásott kút lefödését és szivattyúval történő ellátását Mindez azonban csak részben oldja meg az ivóvízellátást. A község peremterületén élő emberek jelemig is egy kilométeres távol-Ságról hordják a vizet. Ez jelenünk legégetőbb problémája. A község villamosítása az idei 400 folyóméter hálózatbővítéssel befejeződik. Az 1963. évi tanácsválasztás idején került előtérne a villamosítás, amelyhez sok segítséget kaptunk a megyei tanácstól. Megoldódott a község belterületének belvízelvezetése is, a helyi Petőfi Tsz és a megyei tanács segítségével. A Vöröshadsereg út kivételével községünk belterületén mindenütt van járda. Sajnos a korábbam építettek rossz minőségűek, s így évről évre sokat kell költeni a járda felújítására. A tanácsháza, a tűzoltóotthon és szertár, valamint a buszváre helyiség is új létesítményemk közé tartozik. Az utóbbi öt évben több mint 10 ezer fát ültettünk el a belsőségi zöldövezetekben es a községi utak mentén. Jelenleg 4880 négyzetméter gondozott parkterületünk van. Lényegesem megváltozott tehát a felszabadulás óta községünk arculata. Eredményeink eléréséhez segítséget adott 3 megyei és a járási tanács. Köszönetét mondunk ezért, s egyben kérjük: a lehetőségekhez képest a jövőben is támogassanak bennünket terveink valóra váltásában. Üjabb célkitűzéseink között olyan feladatok szerepelnek, amelyeket saját erőből nem tudunk megoldani. A sorrendben elsőként a község ivóvízellátását említjük, de hasonlóan sürgető az új kultúrház építése is. Reméljük, hogy a tiszafüredi járási tanács végrehajtó bizottsága ismerve községünk dyen irányú elmaradottságát, segítséget nyújt e feladatok megoldásához. Ezeket kívántuk magunkról, elmondani, — s most átadjuk a szót a kunszentmártoni járásban lévő Cserkeszöli ő tanácsi vezetőinek. Mondják el ők is milyen eredményeket értek el a felszabadulás óta és milyen gondokkal küzdenek. írták: Soós Sándor vb-elnök Ifj. Ferge Lajos vb-elnökhelyett es Féter Erzsébet vb-ti tikár A vezetőség a közős gazdaság profilját a közgazda- sági, éghajlati és talajviszonyoknak megfelelően, a munkaerő figyelembe vételével alakítja ki. Idei termelési tervükben 115 vagon búza. 208 hízó marha, 1200 hízott sertés és 9 .vagon baromfi értékesítése szerepel. A növénytermesztés és állattenyésztés tervezett árbevétele összesem 24 millió forint. Beruházásokra 3 700 000 forintot terveztek, amelyből csaknem kétmillió forintot az épületekre költenek. Az egy dolgozó tag tervezett átlagrészesedése 16 642 forint, egy munkaegység értéke 36 forint. A termelőszövetkezet vezetői, gazdái bizakodnak, hogy sikeresen zárják az el§ö közös gadasági évet. Gondosan kijavították a kukorica vetógépet a termelőszövetkezetben Harminc kisgyermek otthona a tavaly felújított bölcsőde láltak. azóta már ötvennyolcán léptek be a termelőszövetkezetbe. Nagy a tanulási kedv Tiszaszöllősön a felszabadulás előtt két iskolában hat tanító oktatta a gyermekeket. Az óvoda csak idény- jelleggel működött. Ma hét tanterembem tizenkét nevelő évenként háromszáztíz-há- romszázötven gyermeket tanít, nevel. Az utóbbi két évben pedagóguslakás vásárlásával segítettük a nevelő testület stabilizálását. Oktatási eredményeinket bizonyítja, hogy az általános iskolát végzett fiatalok mintegy 40 százaléka továbbtanul középiskolákban. Az utóbbi öt évben a felnőttek közül is sokan jártak az általános iskola esti tagozatára, 1963-ban 12, 1964- ben 20, 1965-ben 25, 1966- ban 20, 1967-ben 18 „öregdiák” vizsgázott a nyolcadik osztály anyagából. A termelőszövetkezeti tagok közül is minden évben többen megszerzik az alapfokú me-
